Tolnamegyei Közlöny, 1914 (42. évfolyam, 1-52. szám)
1914-03-22 / 12. szám
1914 március 22. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 3 dományosan képzett, szigorú erkölcsi alapon álló kiváló férfiak fogják a tollat és a hivatása magaslatán álló magyar sajtó csakugyan vezeti, ta- nitja, felvilágosítja a magyar népet is mint egészséges vérkeringés, maga-magából löki ki az oda nem való salakot. A mikor fiainknak a katonai szolgálatot nem teszi nehezebbé az idegen nyelv. A mikor a magyar paraszt ismét hazáját találja e földön, melynek édes termése adja meg neki az erőt. Midón az Óceán járó szörnyetegek magyar kikötőben rakodnak ugyan meg, de <nem emberanyaggal, hanem a magyar föld értékes terményeivel a magyar ipar ízléses cikkeivel és a világra szóló eme nagy vállalatokhoz az önálló magyar bank adja az anyagi erőt, a szükséges tőkét. A mikor a nemzetiségek testvéreinknek érzik magukat és büszkék lesznek arra, hogy polgárai lehetnek a független nagy Magyarországnak. Szóval, mikor mind az, amit az első március Idusa ígért, valóra válik. Ez lesz a nagy március Idusa ! A múlt emlékeit méltón csak úgy ünnepeljük, ha ennek a megvalósitására, ki ki ereje és tehetsége szerint, vállvetve törekszünk. Ezt a nagy március Idusát adja meg a magyarok Istene ennek a sokat szenvedett szegény hazának, hadd teljesüljön a nagy Széchenyinek jóslatszerü mondása : Magyarország nem volt, hanem lesz . . . de legyen is mindig ! A magyar szabadság napján. Március idusát, a szabadság nagy napját a jó hazafiak mindenütt megünnepelték. Az édes haza hű fiai és honleányai az egyház papjaival imádkoztak március 15 én, hogy múljék már el a keserű pohár sokat szenvedett nemzetünktől, melynek ürömcseppjeit a haza ellenségei öntötték a pohárba. Hatvanhat évvel ezelőtt tört elő a magyar szabadság, egyenlőség és testvériség hatalmas lángja, mely magasztos eszméket a kereszténység ismertetett meg először a világgal, de az eszméknek az évszázados forrongáson, a történelmi alakulások különböző fázisain kellett keresztül menniök, mig végre forradalom s véroutás utján érvényre jutottak. A mi szabadságunk fája azonban nem ilyen véres talajból, nem a nyaktiló tövéből nőtt ki, szökött sudarba. Vér nem folyt 1848 március idusán. Ezért vagyunk mi büszkék szabadságunk napjára. A magyar szabadság napjának nincs sötét háttéré. A hazafias lelkesedés teremtette meg és állította saját talpára a magyart. Szabadok lettünk, leráztuk a rabláncokat és megtörtük a zsarnoki önkényt. Vérünkkel és életünkkel mentettük még a haza becsületét. Dicső elődeink vérökkel öntözték a szabadság fáját, melyet most kivágni készülnek. Szomorú, de való, hogy most újra láncot raknak a magyarra. A szabadság ma csak látszat. Mert ugyan hogy fest most a magyar szabadság? „Jobb nem beszélni alkotmányos szabadságról, jobb nem dicsekedni a szólás szabadságés 5 halásza emlittetik. Ezen lakosok az említett oklevélben névszerint is felsoroltatnak s mivel e régi magyar jobbágy nevek igen érdekesek, közlöm a latin oklevél ezen részének mai magyar nyelven szerkesztett fordítását is: Az egyháznak jobbágyai ezek: Ellényös fia Ellye a fiaival, Mihállyal és Vasoddal; Boka fiai, Feled a fiai val Jakabbal és Péterrel, öccse Mik a fiával Kozmával, a harmadik testvér Fita; Hiszi fiai, Mordály és öccse Bados; Tallód fia Bihar; Har- gid fia Páska a fiaival, Beddel, Pókával, Ribá- . val ; Egyöd fia Pétör; Tamás fia Szegény a fiaival, Bodóval, Bélával, őssel, Szennyes a fiával gal és sajtószabadsággal, hisz mindez csak fikció, csak képzelődés, csak papíron van meg, úgy, ahogy megvan. Avagy talán a nemzeti akarat érvényesülhet szabadon ? El van az fojtva, meg van az ölve S talán nem is tudhat soha a maga elementáris erejével megnyilatkozni. Miért? Azért, mert a nemzet alkotmányos szabadságától meg van fosztva, megfosztotta az a rendszer, mely az ország kormányzásának gyeplőjéi hatalmi pártérdekből másfél év óta kezében tartja, mert 1912 junius 4 ike óta mi szabad? Szabad a nemzet igazi képviselőitől mir nichts, dir nichts, a szólás szabadságot megvonni, szabad a képviselőházat kaszárnyává alacsonyitani, szabad a nemzet adófilléreit elszubvencionálni, szabad, de szabad minden, amivel ezt az országot szabad fejlődésében meghátráltatni, megakadályozni lehet. Szabad minden, amivel az egységes magyar állam eszméjét gyengíteni lehet, szabad a magyar szent korona címerét ékesítő angyalokról Ízléstelen, rossz viccet faragni, szabad az igazi magyar embereknek, az Apponyi Alberteknek, Zichy Aladároknak, Rakovszky Istvánoknak és a nemzet többi hírneves embereinek önzetlen működését, melyhez még gyánu sem férhet — az Erzsébetién verebek csiripeléséhez hasonlítani.“ Ezek után az a kérdés merül fel, hogy érdemes volt e kivívni a szabadságot, ha ide jutottunk ? Bizony csüggedés és haragos kitörés tör ki az emberből, ha a mostani megromlott politikai züllésre gondolunk. Ezért azután szerte szép Magyarország hazafias egyesületeiben március 15-én a szónokok rámutattak a mostani sivárságra, mely az erőszak és ököljognak eredménye. Nem örült, hanem gyászolt az ünneplő közönség március idusán. Városunkban, Szekszárdon a templomokban most is megemlékeztek a magyar szabadságról, A szekszárd belvárosi templomban dr. Fent Ferenc apát-plébános d. e. 10 órakor ünnepi nagy misét mondott, melyen a tisztviselőig karok is megjelentek. A vármegyei tisztikart dr. Eri Márton főjegyző vezette. A ref. templomban, úgy az izr, templomban is volt isteni tisztelet, amely alkalommal dr. Rubinstein Mátyás imát mondott. A szekszárdi Kath. Iparos- és Iparoslegényegylet szombaton este ünnepelte a szabadságot. Az ünnepélyen többek között ott voltak: dr. kent Ferenc apát, dr. Szentkirályi Mihály polgár- mester, Major Imre kir. tanácsos stb. Szentiványi József elnök szép és hazafias megnyitó beszédé után Horváth Ignác igazgató-tanító tartotta meg gyújtó ünnepi beszédét. Március 15 a Kereskedelmi Kaszinóban. A szekszárdi Kereskedelmi Kaszinóban a március 15-ikének szentelt szokásos halvacsora az idén a tagok feltűnő gyenge részvételével folyt le. Talán a mai viszonyokat nem tartották alkalmasnak a 48-iki ’ márciusi nagy nap megünneplésére, talán egyéb okból, de várakozáson alul jelentek meg. Az ünnepi beszédet dr. Horváth Jenő ügyvéd, a szekszárdi függetlenségi párt aleinöke mondta. A mai politika érintése nélkül rótta le a 48-is nagyok iránt szép koncepciójú ékes beszédében az utódok hála adóját. Szónoklatát nagy tetszéssel és lelkesedéssel fogadták a jelenvoltak. A szekszárdi Polgári Olvasókörben vasárnap este ülték meg március 15-ét, melyen városunk minden osztálya képviselve volt, sőt a vidékről is többen eljöttek, hogy hallgathassák az illusztris ünnepi szónokot, dr. Késmárky István pécsi jogakadémiai igazgatót, akinek hazafiságtól lüktető, szónoki hévvel előadott beszédét lapunk más helyén egész terjedelmében közreadjuk, hogy elnémuljon azon elfogult munkapárti felfogásra valló kritika, mely a „Tolnavármegye és a Közérdekében jelent meg. A társasvacsorán, melyen 134-en vettek részt, mindvégig emelkedett hangulat uralkodott. Az ünnepi szónokon kivü Iszép beszédeket mondottak: dr. Szentkirályi Mihály polgármester, Major Imre kir. tanácsos, pénzügyigazgató, Tildi János polgár, dr. Kápolnay Zsig- mond pécsi tanár, Mayer Lajos hittanár, Horváth Ignác igazgató-tanító, dr. Zsigmond Ferenc ügyvéd, Eber Géza szálkai plébános, Egri Béla tanitó, a Kör igazgatója, Szentiványi József káplán, a Kath. Iparos- és Iparoslegényegylet elqöke, Kun Lajos káplán, a kath. Olvasókör ügyvezető elnöke, Padányi Andor kir. tanfelügyelő és még mások. A szekszárdi kath. Olvasókör március 15 én d. u 5 órakor tartott hazafias ünnepélyt, mely alkalommal a nagytermet, úgy a mellékhelyiségeket is zsúfolásig megtöltötte az ünneplő közönség. Megnyitóul egy szív- és lélekkel eléne kelték a Himnuszt. Utána Wendl István ügyvédjelölt Rudnyánszky Gyula „Gyáva“ cimü költeményét szavalta el nagy hatással. Nagy Mariska bájos csengésű hangon a „Hárfás leány“-t énekelte oly biztossággal, hogy mindenkit meglepett. Éber Géza szálkai plébános, ismert zeneművész hármoniumon kisérte a tőle megszokott virtuozitással. Tokai Róza Ábrányi Emil „Kos suth sírja“ ciinü költeményét szavalta szép ügyességgel. Ekkor dr. Fent Ferenc ap ítplébános, egyházi elnök megemlékezve a Kör 100 ik felolvasásáról, melyet maga gróf Zichy Gyula pécsi megyés püspök tartott meg, melegen üdvözölte dr. Kápolnay Zsigmond pécsi tanárt és neves irót, akit felkért, hogy tartsa meg a Kör 150-ik felolvasó előadását. Dr. Kápolnay Zsigmond erre megkezdte nagytudásra valló szabad, mindvégig feszült figyelemmel hallgatott előadását, melyben kifejtette, hogy a boldogságot szomjazó és kere'ső modern ember, modern család és modern társadalom helytelen utón keresi azt, mert sokkal mélyebben járja át szellemének vérkeringését az önzés mérge, hogysem a közös kincset képező és. egymással megosztandó boldogságot meg tudná találni. Vissza kell térni a krisztusi gazságokhoz és ebben a kath. Kör egyik hatalmas emelőjét látja. Előadását a magyar szabadság dicsőítésével, tomboló tetszés nyilvánítások között fejezte be. Utána még Vesztergombi Juliska szavalt érzéssel. Nagy tetszést és kacagást váltott ki a lelkes . közönségből Mutschen- bucher Jenő sikerült kupiéival. Taksonyi János Vásárddal ; Hazug fia Halad ; Saul fiai Tivány, János ; Matyó fiai Mikolós, Donát, Fitykai; György fia Ellye a a fiaival Illéssol, Ibrahonnyal, Szállással : Lórenc fia Csőké a fiaival, Bitykával, Bitulával; Mikolós fia Rehid ; Gőbös fia Zorida, a fiával Donáttal; öccse Hoda a fiával Némettel. Halászok: Mihály fiai Emös a fiával, Mácséval, öccse Vöd a fiaival, Tikával, Tivánnyal, Köcsé vei, Szerdével, a harmadik testvér Kamos ; Maccs fia Csorna, á fiával Badossal, Zoridával. Ugyanazon nembeliek (halászok) laknak a Szeges tavon, nevezetesen: Vedelény fiai Nömvaló a fiaival Pókával, Matyóval, öccse Pósa fiával Csekenyével; Egyörő fia Karács; György a fiaival Mankáttal és ennek fiaival Czettel, Szob- bal, (Mankát) öccse Vásárd a fiával Hátával. Szántók: Maradék fia Mankát, a fiaival Pósával és őrével; Dudar fiai, Urad a fiával Czikával; Nomma fia Részed, a fiaival Tamással, Öosével, Péntökkel, Baglyoddal; Farkasd fiai Hiród, Szecse, Csípő; Magd fiai Mihály, Péter. Szőlőmiivese az egyháznak: Emiik fia Csatár, Helyd. Szekeresek: Sződ fiai, Mikos a fiaival Paskával, Teksával vagy Telisével, öccse Lökös ; Szölcz(ő) fia Orrod, a fiával Vaskával; Mihály fiai Zorida testvéreivel Péntökkel és Csornával. (Folyt, köv.) Legújabb rendszerű amerikai ÍRÓGÉPEK látható Írással? KÉT ÉVI JÓTÁLLÁS! Főelőnye: Az irás gyors elsajátítása. — Szalag nélküli berendezés.— Sokszorosítás. Több 1/ZA AAA darab van mint lOUtUUV fordalomb« forgalomban. .Weitblick.“ Ára 220 korona. Ara 220 korona 5. sz. 290 korona. Ugyanazt a munkát végzi, mint a 6—700 K-ás írógép. 5. sz. minta. Ára 290 korona. Árjegyzéket és leírást szívesen küld az amerikai írógépek magyarországi képviselete: MOLNÁR-féle iróalzaigyár részvénytársaság SZEKSZÁRDON.
