Tolnamegyei Közlöny, 1914 (42. évfolyam, 1-52. szám)
1914-03-22 / 12. szám
•+ TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 1914 március 22. nagy 'derültség között, igazi hozzáértéssel mono- logizálta el az „özvegy vagyok“ cimü magán- jelenetet. A „Talpra magyarét kedvesen sza valta egy kis fiúcska. Az ünnepélyt a Szózattal fejezték be. A ref. Olvasókörben is ünnepeitek. Délben társas ebéd volt, melyen Gödé Lajos ref. lelkész, elnök mondott hazafias beszédet. A főgimnáziumi ifjúság báró Eötvös József önképzőköre' szentmise után rendezett március idusára ünnepélyt. Az alkalmi beszédet Geisler K-ázmér önképzőköri elnök tartotta, Fér- dinánd Tibor pedig nagy hatással szavalt. Az énekkar a Himnuszt és a Szózatot énekelte. A polg. leányiskolában d. e. 11 órakor volt az ünnepély gazdag programmal, melynek kimagasló pontját Kovácsáé Nagy Luiza igazgató beszéde képezte. Szavaltak : Kreskai Katalin, Simon Vera, Kovács Lujza, Csapó Katalin, Borbély Ilona. A Himnusszal kezdették és a Szózattal fejezték be az ünnepélyt. A polg. fiúiskolában a megnyitó és záró beszédet Holllb János igazgató, az ünnepi beszédet pedig Krompaszky Ede tanár tartotta., Az ünnepélynek gazdag és hazafias műsora volt. Az ifjúság közül szavaltak : Jilk Gyula, Kiáll József, Máté Mihály, Fábián Sándor. Hegedűn játszottak: Blaszauer János, R idics Gyula, Waldmann Sándor, Kovács Gyula, zongorán játszott Debulay Lajos. Elénekelték a Himnuszt, Szózatot és több hazafias dalt. Az iparostanonciskola tanulói szintén tartottak márciusi ünnepélyt, melyet Kovács Dávid igazgató nyitott meg. Utána dr. Zsigmond Ferenc ügyvéd, iparhatóság! biztos mondott lelkes és hazafias ünnepi berzédet. Dunafóldvár. Hagyományos lelkesedéssel ünnepelte meg Dunaföldvár közönsége ez idén is március idusát. Köz- és magánépületek lobogó díszben hirdették az ünnepet s az amúgy is vasárnapra eső ünnepélyek zsúfolásig nagy közönséget hoztak egybe. A 48-as honvédeknek foszlott nemzetiszinü zász Iájukkal templomba vonulásuk, s onnan a temetőbe az utcákon való járásuk-kelésük meghatóan szép látványossága ezidén először maradt el. Egy- kettő van közülök itthon, ezek meg a betegágyat őrzik, a többi néhány pedig a Honvédmenházban él, hogy onnan készüljön Csaba vezérhez . Utóbbiakat a legutóbbi Érdekes Újságban láttuk. Az ünnepségek a következő sorrendben voltak. Az iparoslanonciskola A dunafüldvári iparostanonciskola nemes ambitióval teli tanitói kara már évek óta kultiválja a hazafias ünnepélyeket, s hatalmas tananyagok mellett a szabad ideiket áldozzák fel arra, hogy az ifjúságot ilyen ünnepségekre előkészilsék. Jéhn Győző igazgató-tanitó lelkes fáradozása teremtette meg .az iparostanoncotthont s az érdem oroszlánrésze az ifjúság vezetésében is az övé. Jól esett a mai ünnepélyen is látnunk, hogy az ifjúság intelli- gentiája mennyivel nőtt, s hinnünk lehetett, hogy ilyen ifjúság annak idején a magyar ipar és kereskedelem fellendülését biztosan megteremti. Az ünnepély műsora ez: 1. Himnusz. Énekelte az ifjúság. 2. Petőfi: Talpra magyar, szavalta Kovács László III. o. t.. 3. Salgó László : Feltámadunk, szavalta Albert Zoltán I. o. t. 4 Petőfi: Talpra magyar, énekelte az ifjúság. 5 Salamon Márton tanító felolvasása. 6. Petőfi: Egy gon dolat bánt engemet, szavalta Tóbei Ferenc II. o t. 7. Balia M.; öreg honvéd. Személyek. Zsigmond Guidó : Öreg honvéd. Bognár József: Kis fin. ^Rendező és betanítójuk: Varga Ferenc tanitó). 8. Pósa L. : Haladj, baladj én nemzetem, szavalta Pintér Elemér III. o. t. 9. Szózat, énekelte az ifjúság. Ki kell emelnünk Salamon Márton tanítónak mély hatású, tartalmas felolvasását, s a legnagyobb elismeréssel kell adóznunk Albert Zoltán lelkes szavalata, nemkülönben Zsigmond Guidó és Bognár Józgef könnyekig megható sikeres és imitációban külsőleg is bemutatott „Öreg honvédjükért.“ Az ünnepélyt Niertit Béla iskolaszéki elnök magasszárnyalásu beszéde zárta be, munka és hazaszeretetre buzdítván az ifjúságot. Polgári Olvasókör. A Polg. Olvasókörben Horváth József tanitó lelkes fáradozásával alakult és rövid fennállása óta is nagy eredményt felmutató dalárda, illetve- ennek tagjai rendeztek sikeres hazafias ünnnepet a nagyszámú polgárság igazi lelkesedésével. A poly. fiú- és leányiskolában. A dunaföldvári polgári fin- és leányiskola tanuló ifjúsága az előző évekénél sokkal nagyobb keretekben áldozott a nagy idők emlékének. Március 15 ét megelőző napokon már plakátok hirdetők az ünnepélyt s a belépő dij nélkül a nagyközönség igazi lelkesítő felbuzditására rendezett ünnepség résztvevőit nem volt képes befogadni sokaság miatt az Égyenlőségi Kör hatalmas helyisége. A műsort itt adjuk: I. Himnusz. Énekli a polg. fiú- és leányiskola egyesitett énekkara. 2. Ünnepi beszéd. Tartja Gedeon Sándor polg. leányiskolái hitoktató. .3. Czinka Panna. Melodráma. Irta Farkas Imre, zenéje Farkas Lajostól. Szavalja: Güns Giziké III. oszt. tanuló, zongorán kiséri Góllá Valéria tanárnő, hegedűn kíséri Koudela Gyula polg. isk. énektanár. 4. A magyarok Istene. Petőfitől. Szavalja Bogár Imre IV. oszt. tanuló. 5. Visszaemlékezés, Felolvassa Székely Sándor tanár. 6. A magyar lányokhoz. Lampérth Gézától. Szavalja Lindinger Teréz II. oszt. tanuló. 7. Kossuth indulói Zongorán előadja Kalauz Elemér polg. fiúiskolái hitoktató. 8. Záró beszéd. Tartja Ványi Zsigmond tanár. 9. Szózat. Énekli a polg. fiú és leányiskola egyesitett énekkara. Hálás elismeréssel kell megemlékeznünk Gedeon Sándor kath. lelkész nagyszabású ünnepi beszédéért,-melyben a 48-as idők s a mai élet közt össze hasonlítást tett, azt dicsőítve, ezt ostorozva, felemelő buzdítást intézett a hallgatósághoz Nagyban emelte az ünnepély sikerét Kalauz Elemér hitoktatónak nagy tudás és gyakorlatra valló kedves zongorajátéka s csak azt sajnáltuk, hogy a művész tudást és lelkesedést a csaknem tüzre- való rossz zongora nem juttathatta kellő érvényre. Köszönettel kell megemlékeznünk végül Székely Sándor és Ványi Zsigmond tanároknak visszaemlékezés, illetve záróbeszédéről, nemkülönben Koudela Gyula tanítónak a növendékek sikeres énektanításáról. Az igazság kedvéért azonban azt is meg kell állapítanunk, hogy a növendékektől előző években már jobb szavalatokat is hallottunk Mindkét iskola a nagyközönség lelkes tapsait aratta s úgy látszik, hogy az ilyen és hasonló ünnepségek a polgári iskolák fejlődését eredményezik. A\tiizoltóság ünnepe. A tűzoltói zenekar este fáklyásmenettel és hazafiam dalok játszásával járta be a községet Mezey János kántor- tanitó, karmester fáradságos, de annál lelkesebb karmesterségével! Égyenlőségi Kör. A polgári iskolák részéről itt rendezett nemzeti ünnepet este 8 órakor 10,0 teritékü társasvácsofa követte. Az ünnepély szónoka Rátkay László, volt országgyűlési képviselő, az Égyenlőségi Kör elnöke volt, aki költői lelkületével most is, jövőben is, ellentétben,Zenta városával, szükségesnek tartotta a márciusi idők megünneplését s lelke egész melegével adózott a 48 as időknek. Későbbi felszólalásában Erdélyről, a székelység elnyomatásáról emlékezett meg 1 indítványára a fehérasztal melletti rögtöni ada kozással az E M. K. E. pártoló tagsága szüle tett meg. Nagyon tartalmas beszédet mondott Szalay Sándor állami isk. igazgató tanitó is, aki a szállóigévé vált ,,Nem boldog a magyar“ s ,,Múltadban nincs öröm, jövődben nincs remény“ mondásokkal ellentétben a szebb és boldog jövendőt lelkes szavaival tárta elő. Nagy figyelem és uiég. nagyobb -hatás mellett adta elő Krausz Gyula községi állatorvos Kö.csey Parainesiséből a mind nyájunk imádságává avatható kérdést: Mi a haza? . . . Hazafias lelkesedésü.szavalata tetszést és éljenzést aratott. Kívüle még Pulay István iparos mondott több Ízben is tüzes beszédet. A társaslakomán Kovács Pista zenekara hazafias és kuruc nótákat játszott s a mesteri cigányzene hangjai mellett lelkesedve hangzott el a Himnusz és a Szózat is. A polgári iskolai és az elemi valamint az iparostanonciskolai tanitói kar — amint a fentebbiek is igazolják — vette ki legnagyobb részét a hazafias ünnepély rendezésében. Legyen szabad nekik e helyütt is elismerésünket és köszönetünket nyilvánítanunk. Az ő kezükben van letéve <*i magyar ifjúság alapja, s ahol ilyen nemes és hazafias nevelést adnak, ott nem kell aggódva kérdenünk : Lesz-e gyümölcs a fán. Értény. Március 15-ikét , Értényben is megünnepelték. A középületeken, községházán, róm. katb. iskolán, m. kir. postán, kath. olvasókörön s a főjegyzői lakon lobogó nemzetiszinü zászlók hirdették a nagy nap jelentőségét. A templomban ünnepélyes szent mise előtt Fetter Gyula plébános alkalmi szent beszédet tartott, a nagy nap jelentőségéből kiindulva, a hazaszeretetre buzdítva híveit, hogy a hazaszeretet szent tüzét sziveikben mindinkább élesszék s soha kihűlni ne engedjék. Pálfa. Pálfa község nagy lelkesedéssel ünnepelte meg az idén március 15-ikét. Délelőtt a rkath. templomban ünnepi istentisztelet tartatott, melynek végeztével a szépen fellobogózott iskolába vonult az ifjúság, hol Szamossy Ferenc tanitó vezetésével, az elemi iskolai tanulók tartották ünnepélyüket ; gondosan összeállított programmal, nagyszámú hallgatóság jelenlétében. — Délután 4 órakor pedig az ujonan alakult Gazdakör tartotta fényesen sikerült ünnepét j a kör udvarán, az egész falu jelenlétében. Az ünnepélyt a köri dalárda nyitotta meg a Himnusz éneklésével, melyet Szamossy Ferenc tanitó vezetett, utána a megnyitó beszédet Szánthó Ignác plebáúos, köri elnök tartotta. A „Talpra magyar“-1 Gyurgyev János tanitó szavalta, az ünnepi beszédet pedig Vajó Sándor ref. lelkész mondotta. — Majd a „Tavasz elmúlt“ cimü éneket adta elő az énekkar. Ezután Szamossy Ferenc tanitó szavalata következett s végül Balogh János jegyző záróbeszéde és Précsényi Sándor tanitó szavalata után az ünnepély a Szózat éneklésével ért véget. Este pedig a kör helyiségében társasvacsora volt, számos hazafias pohárköszöntő kíséretében. Sárszentlörincz. Sárszentlőrinc község függetlenségi érzelmű polgárai ez idén is hagyományos szokás szerint ülték meg március 15 ét. Délelőtt ünnepi istentiszteleten vettek részt, este pedig a Polgári Olvasókör és Ev. Énekkar együttes kezdeményezésére ünnepi társas vacsorára gyűltek egybe. A vacsorát a lelkész alkalmi beszéde, az énekkar előadta lelkes, hazafias dalok és együttesen zengett hazafias énekek fűszerezték. KÜLÖNFÉLÉK. — Rendjelátadás a megyeházán. Kovács- Sebestény Endre főispán Tolna vármegye tavaszi közgyűlésén ünnepélyesen át fogja adni Reich Oszkár tb. főszolgabírónak a Ferenc József rend lovagkeresztjét. Nem tudunk visszaemlékezni arra, hogy a közgyűlési terem az utolsó évtizedekben hasonló jelenet színhelye lett volna, sem arra, hogy valaha polgári tisztviselő a hadsereg körül szerzett érdemekért kapott volna királyi kitüntetést. Tamási tudósítónk e feltűnő jelenség tárgyában beszélgetést folytatott Reich Oszkárral, a ki a kérdéseire igy válaszolt: „Magam is csodálkoztam, hogy Conrad báró, a vezérkar főnöke és Huyu gróf, a lovassági főfelügyelő a tavalyi gyakorlatok alkalmával olyan nagyra vették az én munkámat. Azt hiszem, ha akármelyik tolna- megyei kartársamat látták volna dolgozni, oly -alkalommal, mikor a közigazgatásnak helyt kell állania, legyen az hadgyakorlat, koleraveszély, árvíz vagy sztrájk, nem csodálkoztak volna aoy- nyira az én működésemen. Én semmi különös dolgot nem csináltam. Az alispán utasított, hogy a gyakorlatok érdekében „minden lehetőt“ tegyünk meg és én hivatalfőnökömtől kapott megbízás folytán, szószerint ehhez tartottam magamat. Különben som szokásom fél munkát végezni. Szemem előtt lebegett az a katonakori tapaszta- lás, hogy a katonaság az egész közigazgatásból rendszerint csak a kísbirót és annak „támogatását“ látja meg és egy jelenet, a mikor a mostani honvédfőparancsnok még mint dandárparancsnok egy tiszti equitáció élén lovagolt egyik szomszéd megye székvárosába és az egész társaságnak 100 kilométeres ut után, bár előzetes értesítést küldtek, hosszabb ideig tanácstalanul kellett áldo- gálnia az utcán. — Emlékeztem arra is, hogy a pár év előtt tartott drávamelléki lovassági gyakorlatokon öt huszár lovastól beleesett egy elhagyatott kútba. Nem akartam, hogy ilyén dolgok történjenek Toluamegyében, nem is történtek. Én csak kötelességemet teljesítettem és természetesen jól esik, hogy ilyen elismerésre találtam. — Ebből különben nagy rész illeti munkatársaimat, az elöljáróságokat, különösen a jegyzőket, mert ha ők nem hajtották volna végre teljesen az én szellememben intézkedéseimet, nem lett volna teljes a siker. Külön meg kell említenem — a nélkül, hogy a többiek érdeméből valamit levonnék — a tamási bírót, a ki valóságos iskolapéldáját mutatta be a tervszerű, helyes beszállásolásnak, a mi nem volt könnyű dolog, mert Tamásiban két magasabb parancsnokság, három csapattest és számos vendég volt elhelyezendő. Örülök, hogy a tolnamegyei közigazgatás ilyen magas szeméi iségeknek megmutathatta, mit tud. És azt is, hogy még nem veszett ki a hires, régi, magyar vendégszeretet!“ — Áthelyezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Nagy Vilma görgényüvegeaüri áll. óvónőt, Nagy Béla kir. segédtanfelügyelő leányát, saját kérelmére, a kurdi állami óvódéhoz helyezte át. — Nyugalomba vonult lelkész. Dömötör Lajos bölcskei református lelkész nyugalomba vonult, kinek nyugdiját az egyetemes ref. kon vent 40 évi szolgálat után 3980 koronában állapította meg. — Kinevezés. A király Pintér Jenőt, a pécsi ítélőtáblánál alkalmazott bírósági jegyzőt, a dárdai kir járásbírósághoz albiróvá nevezte ki. — Tanitó választások. A kajmádi községi tanitói állásra Szabó Bertalan róm. kath. kántor- tanitó választatott meg. A ladományi róm. kath. tanitói állomásra Hafner János háshágyi tanitó választatott meg. — Dalestély. A szekszárdi, Dalárda május hó 9-én dalestélyt tart, mellyel kapcsolatban előadják Sztára József kalocsai tanár, zeneköltőnek egyfelvonásos operettjét. A darabban korhű jelmezekben csupán férfiak fognak szerepelni.
