Tolnamegyei Közlöny, 1914 (42. évfolyam, 1-52. szám)

1914-03-01 / 9. szám

i<> "jj-'í&íftkött katona, A szekszárdi csendőrség .W^Tfzptője, .pg^t ^4(i^^egy,^,Z(pl^ött huszárt áj ypnathQz,. hpgy visszavigye Tolnára, ahonnan megszökött. — A napokban egy szökött huszár betért Mosgai Sándor újvárosi plébánoshoz, hogy tóle élelmet kérjen. A szökevény hadfit a plébános minden jóval ellátta s annyira a lelkére beszélt, hogy önként jelentkezett a csendőrségen.

: Botos Imre műasztalos Szekszárd, Selyem gyár-utca 567. (Saját házában). Ajánlkozik elsőrendű szobabútorok készítésére, mérsékelt árak mellett.

Hirtelen halál. Az ujdombóvári állomáson febr. hó 24-én a - Pécsről berobogó gyors vonatról kiszáll Antony pécsi bányafőtiszt, hogy a Fiume-felé menő gyorssal tovább indulhasson a tengerpartra. De alig szállt fel, midőn meg- tantorodott és holtan esett össze az első olsztályu fülkében. Leánya segélykiáltásaira besiettek a vasúti alkalmazottak, kihozatták a hordárokkal a holttestet és hordágyon vitték be az állomás betegszobájába.

Fogorvos.

Kovács J.

Specialista fog- és szájbetegségeknél. Készít arany-, ezüst-, platina-, porcellán-, cement- és email-töméseket, Arany, platina és porcellán koronákai és hidakat. Kautschuk és arany lemezre műfogakat és szájpadlás nélkül fogaikat.

Foghúzás érzéstelenítéssel!

Műfogak és javítások szükség esetén 24 órán belül készíttetnek.

Lakás s a gimnáziummal szemben.

A tolnai megfelebbezett megyebizottsági tagválasztás ügye.

A múlt évi november 20 án megtartott megyebizottsági tagválasztást a választással kapcsolatosan megnyilvánult, meg nem engedhető hivatalos befolyás miatt az ellenzék részéről feleb bezéssel támadták meg.

A felébbezést a Tolnamegyei Közlöny múlt évi november 30 iki számában részletesen ismertettük.

Az igazoló választmány elrendelte a bizo “■nyitást a felebbezés egyik-másik állítása alapján, ele az egész felebbezésre, annak többi lényeges állítására nem.

Az igazoló választmány a vizsgálat elrendeléséről, annak mérvéről, sem annak megtartásáról a felebbezőket nem értesítette, arra meg nem idézte s.igy arra azok semmiféle ingeren- ciát nem gyakoroltak.

A vizsgálat alkalmával a választási elnök, bizalmi férfiak, jegyzőkönyvvezető és az érdé kelt községek birói és jegyzői hallgattattak ki.

Érne egyoldalú vizsgálat jegyzőkönyvéből kitűnik, hogy ama tényállításai a felebbezésnek, amelyeknek alapján a felebbezés elrendeltetett, a vonatkozó vallomásokban beigazolást nyertek.

Mégis az igazoló választmány a választást érvényesnek mondja ki és a vizsgálat költségeinek viselésében felebbezőket marasztalja. A vizsgálat alkalmával felebbezőket nem keresték, de a számlát nekik mutatják be ama vizsgálat költségeiről, amelynek lefolytatásától ők teljesen idegenek.

Már most a felebbezésben foglalt tényállítások vagy olyanok, hogy azoknak valódisága esetén a választás megsemmisítendő vagy nem. Ha nem olyanok akkor a vizsgálat nem lett volna elrendelendő, ha pedig elrendeltetett és a felebbezésnek állításai, melynek alapján á vizsgálat elrendeltetett, valóknak bizonyultak, akkor eltekintve, bogy a költségek felebbezőket nem terhelhetik, a választás megsemmisítendő lett volna.

A vizsgálat után meghozta az igazoló választmány elutasitó véghatározatát, melyben azon ban a felebbezésnek egy ténybeli állítása sem vonatik kétségbe, még kevésbbé cáfoltatik meg, ellenben nem tartja oknak a választás megsem misitésére.

Ellenzéki oldalról eme fölebbezést f. hó 21 én alaposan megokadatolt feleboezéssel támadták meg.

Eine felebbezésben részletesen ki van fejtve es mutatva, hogy az I. fokú felebbezés vonatkozó állításai, melyeknek alapján a felebbezés elrendeltetett, eme egyoldalú vizsgálat alapján is beigazolódott.

A felebbezés 1 körül folytat behatóan jog

vitá,t, hogy ha a választás kritériumát, fogalmát képező ténykörülményei^ fie nem tartatnak — mint ahogy Tolnán be nem tartattak. — akkor ama igyekezete a véghatározatnak, a kihallgatott választást védőknek, hogy a választás mégis törvényszerűen folyt le, hiábavaló kísérlet.

Ilyen a választás fogalmát képező alkatrészek, ténykörülmények biztosítása, betartása nélkül érvényes választás el nem képzelhető. Majd folytatja a felebbezés kivonatolva :

Ily esetben annak bizonyítása, hogy a vá lasztás mégis szabályszerűen, törvényszerűen folyt le, meddő kísérlet, erre a térre már munka- és időkimélés szempontjából sem kisérjük a választást védő előadásokat és az igazoló választmány határozatát.

Jogilag micsoda lehetetlenséghez vezetne, ha az, ami a választás kritériumát képezi, tehát a lényeg megsértetik, be nem tartatik, igazolás nak lenne helye az iránt, hogy minden egyéb, ami azzal összefügg, betartatott-e vagy nem ?

Ez a jogszabály kijátszására, a jogbiztonság és jogbátorság megdöntésére vezetne, ami köz igazgatásunk terén úgyis gyönge lábon áll. Ehhez mi segédkezet nem nyújtunk. Kihágási ügyeket szoktak igy hazánkban intézni.

De alkotmány biztosítékot képező jogszabályt úgy kezelni hallgatagon, el nem tűrjük.

Abban van a törvénysértés, hogy a választás kritériuma be nem tartatott. Ez a lényeges. Annak a bizonyítása már, hogy ennek a be nem tartása mellett mi minden következett vagy következhetett be, nem kell, hogy panasz tárgyát képezze, nem képezheti a felebbezés feladatát; az az igyekezet is viszont meddő a választás fogalmához tartozó két ténykörülmény be nem tartása mellett, hogy a választást védők — amit különben nem lehet tőlük rossz néven venni azoktól, akik a választást levezetni hivatva voltak, — mint a véghatározatban is fejtegetni iparkodnak, bogy a választás mégis szabályszerű volt.

Az arra való hivatkozás is teljesen felesleges, a választás kritériumának kétségen felül álló be nem tartása folytán, hogy abból folyólag m<nő szabálytalanságok lehetőségének fenforgása állott elő, ezt kinek-kinek a fantáziájára bizhatjuk.

A jogszabály azért jogszabály, hogy azt még Tolnán, is betartsuk, a tételes jog intézke déseit holmiféle kinyilatkoztatásokkal, magya- rázgatásokkal, bogy a választás mégis törvényszerűen folyt le, pótolni nem lehet.

Ama tényállításai a felebbezésnek, melynek alapján a vizsgálat elrendeltetett, a vizsgálati jegyzőkönyvben beigazolást nyertek. Ha a tétel bizonyítva van, akkor abból mindaz levonható, ami abból következtethető. Ha a felállított tétel rossz, akkor a levezetett bizonyítás eredménye nem lehet a tétel helyességének igazolása, avagy ha a tétel rossz és a levezetett bizonyítás még olyan jó részleteiben, nem igazolhatja vógeredmé nyében a rossz tételt. Ezt a mathematika és a logika igy tanítja. Ez az igazság. És az igazság még a tolnai megyebizottsági tagválasztásnál a jog terén is igazság.

Az I. fokú felebbezés egyik állítása, amelynek alapján a bizonyítást elrendelte, a következő : „az ebéd elfogyasztása céljából az elnök, jegyző, bizalmi férfiak elhagyták a szavazó helyiséget és a mellette levő helyiségbe, az I. biró hivatalos helyiségébe mentek, az elnök által adott hat fo- gásos ebédet elfogyasztani, a szavazóhelyiségbe nyíló ajtót ugyan nyitva hagyták, az elhelyezkedésűk olyan volt, hogy a küldöttség egy része láthatta ugyan az urnát, de az egész küldöttség nem. Ez az állítás a vizsgálat folyamán beigazolást nyert. Ámde a véghatározat fölfogása szerint, a választóhelyiségül szolgáló tanácsterem mellett levő szoba, az I. biró hivatalos helyisége is a választás színhelye. Ha már ez is a választás szintere, akkor megjegyezni kívánjuk, hogy — eltekintve attól, hogy az urnát elfelejtették magukkal vinni, — hogy a választás szinteréül tekintendő I. bírói hivatalos helyiség mellett van az írnok számára hivatalos helyiségül fentartott szoba, majd a főjegyző szobája s , igy tovább, továbbá a tanácsterem előtt van a nagy folyosó; fia a bírói szoba választási szintér, akkor, miután az irnoki, főjegyzői stb. helyiség evvel fokozatosan csak szomszéd, mindezek választási színteret alkotnak, a véghatározat felállította szomszéd sági e'mélet révén: ez uj alkotmánybiztosíték a közjog terén. így a választás fogalmát definiálni nem lehet. Különben pedig felesleges tovább fe szegetni, hogy mit érthet a véghatározat válasz tási szintér alatt, amikor a felebbezés választási helyiségről beszél és a választási helyiség fogalma egészen más, mint a vóghatározat választási szintere.

Ha eme elmélet szerint a főjegyzői szóba is választási színtér, miért nem érdeklődött a véghatározat a felebbezés ama állítása iránt, a mi a főjegyzői- szobában, tehát a választás „színterén“, a választás napján készült hivatalos szavazó lapokra vonatkozik ?

Yií&m. ífciroly ^Qjp^y^ és,,Klie^Bája közigazgatási jegy ző fii fogások' amelyre a vizsgálat ki nem terjesztetett, az ig. választmány igy minősíti : az, hogy á községi alkalmazottak a választókat *k.apacitáÍták*>, a törvényben tilalmazott illetéktelén befolyásnak nem minősíthető, mert nem állittatik az, hogy a községi - alkalmazottak a választókat erőszakkal vagy t fenyegetésekkel a választói jog gyakorlásában akadályozták volna.

Ktiegl Béla közig, jegyző a vizsgálat folya* mán előadásában elismerte — itt kivonatoltan közölve— hogy ebéd ideje alatt a választási helyi? ség szomszédságában levő szárnyas ajtó által elválasztott bírói helyiségbe mentek, de „az urna és vonatkozó választási iratok közvetlen a szemünk előtt, közvetlen a mellettünk levő asztalon voltak“, mondja. Hogy mi értendő ez alatt, elég egy tékintet az ügyiratok között fekvő vázrajzra, amely az ebéd idő alatti elhelyezkedés sorrendjét tünteti fel és amely hivatalos használatra készült és a vizsgálat alkalmával a vizsgálatot vezető szolgabiró által megállapittatott. Mi értendő ez alatt ? Az, hogy a vázrajz szerint ő egyáltalában nem is látta ezeket a dolgokat: háttal Ül az ebéd alatt a választási helyiségül szolgáló tanácsterem felé, ama asztal felé tehát, mely rajta az urnával más helyiségben van, mint ő.

Kliegl Béla jegyző egyébként a választás előkészítésében részt vett, amint azt az elsőfokú felebbezés támadja. Sem ő, sem Virányi Károly főjegyző ama ténykörülményekre, amelyek a 'felebbezésben személyükkel vonatkozásba hozattak, előadásukban ki nem terjeszkedtek, sem pedig az igazoló választmánynak vizsgálatot elrendelő határozata ki nem terjeszkedett.

Virányi Károly főjegyző egyenesen kijelentette, hogy mint megválasztott megyebizottsági tag, nem kíván nyilatkozni. Szép a szerénység, de erről a választás előtt és alatt ke.lett volna kézzelfogható tanúbizonyságot szolgáltatni, akkor, amikor az ő jelöltetésének a módjáról és azokról a, tényekről volt szó, amelyek és amint azok az I. fokú felebbezésben foglaltak szerint személyével kapcsolatban állnak. Neki, egyébként is, mint főjegyzőnek, tudnia, látnia kellett, hogy az ellenzék nyílt, férfias, nyilvános értekezlet keretében való fellépésével és jelölésével szemben az ő és társainak a felebbezésben leirt és kifogásolt magatartása nem helytálló.

így nem lehet és nem szabad „közigazgatni“, választást intézni. Itt, ebben és ekkor lett volna a szerénység kimutatása helyén való. Az ellenzéki ügy azonban ekkora áldozatot nem követelt, csak nem kifogásolható, helyes, pártatlan eljárást.

Felebbezésünkkel kimutatni akarjuk demonstrative, hogy .az ilyen választási eljárással, választási móddal megelégedve nem vagyunk, azt liallgataQon el nem tűrjük. Lehat Mucsán igy választást csinálni, de Tolnán tiltakozás nélkül nem.

A vizsgálat folyamán beigazolást nyert» mert beismertetek, hogy az egész kiildöltség az urnát nem is láthatta, már a bírói szobában való elhelyezkedésénél fogva sem, ez már egymagában is a választást érvénytelenitö eljárás, mert a választási küldöttség, ázért választási küldöttség, hogy számára a maga egészében legalább elhelyezkedésénél fogva meg legyen a lehetősége annak, hogy az urnát tényleg lássa és hogy az a küldöttség egy része számára kizárva ne legyen. Az, hogy arról is szó lehet, hogy ki láth itta és ki nem a küldöttségből és hogy mit és mit nem, bizonyitja, hogy a szavazóhelyiségben nem voltak, mert ha ott lettek volna, minderről beszélni nem kellene.

Különben pedig azok a megállapítások is, hogy ez vagy amaz az „urnát láthatta“, „ahonnan a választási urnára láthatott“, „figyelemmel kisérhette“ stb. meddő megállapítások, mert itt nem 1 cselekvés lehetősége bizonyítandó, hanem ama ténynyel szemben, hogy másik helyiségben ebédeltek, maga a cselekvés. Itt látni kellett volna mindent, de ezt bizonyítani hiábavaló kísérlet, amikor nyilvánvaló, hogy más helyiségben ebédeltek, mint ahol tartózkodniok kellett volna, amikor elhelyezkedésüknél fogva sem láthattak mindent és különben is finoman ebédeltek.

Még egy helytelen elmélet szorul megcáfolásra, aminek egyik másik kihallgatott előadásában nyoma van, S ez az, hogy noha a küldöttség ebédelt, az urna felügyelet alatt volt, a tanácsteremben elöljárók időztek s ezek bizonyára felügyeltek : ezeknek a felügyelete alatt állott. Fel ügyeltek-e? Ki állíthatja ezt róluk, amikor a küldöttség a másik szobában ebédelt? Ha ott voltak, mit csináltak, beszélgettek-e, szórakoztak-e stb ? Ki igazolhatja ezt róluk? Mifelebbé- zők ezt nem tartozunk .kutatni, de nem is perdöntő. Két bizaliniféfti előadásában bennfoglal- tatik, hogy „ők azon helyből, ahol az ebéd tartatott, a tanácsterembe belátni nem tudtak“, majd