Tolnamegyei Közlöny, 1914 (42. évfolyam, 1-52. szám)
1914-03-01 / 9. szám
6 TOLNAMEGYE 1 KÖZLÖNY 1914 március 1. az egyik' hozzáteszi, hogy „ő azt- se tudja,' hogy kik Voltak ^odabenn.“ Tehát azt se, hogy elöljárók voltak-e vagy nem, pedig a Vázrajz szerinti elhelyezkedésnél fogva ’épen" éz a bizalmi- férfi láthatta volna csupán, vagy legalább is leginkább. > i •A törvény világosan megmondja, hogy a birák és jegyzők, a személyazonosságot igazolják, tehát ők csak ebből a szernpodtból ismerhetők el választási tényezőül, más szempontból, őrtállási, a szavazók betessékelése és más hasonló szempontból nem, A törvény azt nem ismeri, hogy a választási küldöttség a maga jogkörét részben vagy egészben átruházhatja. Tehát ama állítás, hogy az urnát ezek felügyelték, beismerése a bizottság ismertetett módon való távollétének. Egy eset van csupán, amikor az urna hites emberek őrizetére bizható, idevonatkozóan is tételes törvény intézkedik, az 1886. XXI. t.-c. 40-ik szakasza arra az esetre, ha a szavazatok össze Számlálása aznap nem lenne eszközölhető és más napra lenne halasztandó, ekkor azonban előzőleg az urna lepecsételendő. Az az állítás, hogy ha „választó megjelent, á szavazatot elfogadták^* és mindaz, ami idevonatkozóan mondatik nem bizonyíték a kifogásolt választás törvényszerűsége mellett, de megfordítva igen, mert eszerint a választónak jelentkeznie kellett a másik szobában ebédelő küldőt ségnél, ez felebbezésünk kifogásolt tárgyát képezi, ép igy bizonyítja ezt az egyik bizalmi férfi ama előadása, hogy „a tanácsteremben tartóz kodó elöljárók figyelmeztették az elnököt és kül döttség tagjait a szavazatát leadni akaró választóra.“ Tehát figyelmeztetni kellett a küldött séget. Eszerint hírszolgálatra volt szükség. Az igazoló választmány elrendelte annak a bizonyítását is, hogy a bizottsági tagválasztás nál az érdekelt községek elöljáróságai állandóan jelen voltak e és a szavazók azonosságára felügyeltek e ? Az 1886. XXI. t.-c. 38 ik szakasza szerint az érdekelt községek birái és jegyzői tartoznak jelen lenni a személyazonosság igazolására és ez természetes, mert az 1886. XX11. t.-c. szerint az elüljáróságot a biró és jegyző együttesen képviseli. A vizsgálati jegyzőkönyvben megállapittá- tott, hogy a tolnai I. biró, Egle Adolf ebéd idejére távozott, öt Virányi Károly előadása szerint kérelmére ő helyettesítette 3/4Í2— d. u. 1 óráig. Kaiser János, tolnai II. biró előadásában ugyan igazolja, hogy ő volt hivatva helyéttesiteni Egle Adolf I. birót, de megérkezése alkalmával már nem találta a szavazó helyiségben, nem is talál batta, mert beigazolást nyert, hogy már 3/4l2-kor távozott. A törvény szerint az I. biró helyettese a II. biró és egy jegyző és biró képviselheti csupán az elüljáróságot. Meg van állapítva tehát, hogy azon idő alatt, mely eltelt Egle Adolf. I. biró távozása és Kaiser János II. biró megérkezése között, a tolnai elöljáróság a törvény ama rendelkezése szerint, hogy a jegyző és biró a személyazonosság igazolására tartozik jelen lenni, .nem volt .kellőleg képviselve. Virányi Károly. főjegyző ama állítása, hogy Egle Adolf biró őt kérte fel, hogy helyettesítse s hogy ez alapon a választási jegyzőkönyvet ve zető jegyzővel, aki Kliegl Béla, a tolnai közigaz gatási jegyző volt, ketten képviselték az elöljáróságot, figyelembe nem jöhet már azért sem, mert két jegyző nem képez elöljáróságot és mert azt, hogy az I. birót ki helyettesíti, nem ő a maga személyében, sem a jegyzők, hanem törvény szabályozza és írja elő, az I. biró törvény szerinti helyettese a IE biró. Ugyanez áll a simonmajori és szedresi elöljáróságra. is. A vizsgálati jegyzőkönyv szerint a simonmajori II. biró fél 2-től fél 3.ig, a szedresi biró fél 12 tői háromnegyed 1-ig volt távol. A simonmajori kisközség elöljárósága nem volt a törvény szerint kellőleg képviselve fél 2 tői fél 3 ig, amikor a II. biró hiányzott és háromnegyed 1-től fél 2 ig, amikor a jegyző, Linka Ottmár hiányzott, a szedresi elöljáróság pedig fél 12-től háromnegyed 1 ig, amikor a szedresi biró és háromnegyed 1-től fél 2-ig, amikor a jegyző Linka Ottmár hiányzott, mert az elöljáróságot a biró és jegyző képviseli, a választásnál a biró és jegyző tartozik jelen lenni az azonosság igazolása miatt. Az a felhozott érv, hogy mialatt a szedresi biró távol volt, őt a jegyző, Linka .Ottmár helyettesi- tétté és mialatt a simonmajori biró távol volt, viszont őt helyettesítette a maga személyében, mint a kinek egyébként magának is ott kellett lenni, ez igy meg nem állhat, mert a helyettesítést igy sommásan elintézni nem lehet, mert, hogy ki kit helyettesíthet, azt törvény szabályozza, jegyző biró nélkül és megfordítva nem képez elöljáróságot. Az érdekelt jegyzők és bírák tehát együttesen állandóan nem, lévén jelen, a szemólyazo- , nosságra nem ügyelhettek, mert aki még nincs ] jelen, az — bárhogyan magyarázzuk az ügyet — ' másutt van és' cselekvést más helyen ki nem fejthet, mint ott, ahol jelen vau. Még Kliegl Béla közig, jegyző egy meg- jegyzésére akarunk reflektálni, azt mondja előadásában, hogy egy eset sem merült fel, amikor az elöljáró esetléges távollétében az azonosság igazolása időveszteséget igényelt volna, pedig sok kérdés tétetett ez irányban ; idevonatkozóan helyesbítenünk kell helytelen fölfogását, mert a jegyzőnek és bírónak nem azért kell ott lenniök csupán és akkor igazolással élniük, ha és amikor kérdés tétetik, hanem állandóan ellenőrizniük kell, hogy a kik leszavaznak, azok e, amely név alatt leszavaznak, amit, ha nincsenek» ott együttesei), avagy az egyik vagy a másik nincs ott állandóan, nem tud megtenni. A vizsgálat eme elrendelt részében is be- igazolást nyert. Az egyéb részleteiben is megokadatolt fe- lebbezés úgy a benne, mint az I. fokú felebbe zésben felhozottak alapján a bíráló választmányhoz fordulva kéri a választás megsemmisítését. Tolna, 1914. évi február hó 25-én. Stern Árpád. Hamvazó. (Théma a böjti délutánokra.) Minden érzelmi kitörésnek nyomon követője a lelki fáradtság. Minél erősebb és szilajabb a lélek eruptiója, annál nagyobb a nyomon kö vető szárnyaszegettség. A lélek fellángolása után is sokszor a megszenesedett kanóc, a szétmálló, a lélekre ülő sötét korom, a sárba porba huzó hamu a sivár maradváov. i/ Ebből kell egy tisztább, nemesebb, lélekben tartalmasabb ujralángolásra kelni lelkűnknek. — Olyanra, amikor a láng nem emésztő tűz, de isteni fény, amikor a lélek fellángolása a gyémántnak hamvatlan égése. . . . A hamvazó, a lélek megdöbbenése, megtisztulás keresése a magába szállással, a vezek- lésáel kezdődik. . f . Hamvazkodjunk ! A vigasság végső felcsapongásaival elbucsuz- tatott farsang ne a vidámságok és gondtalan mulatozások elmúlása miatti fájdalmat keltse bennünk! Az idei farsang nem mindenben a homo sapiens okos jól élése volt, hanem a gondokkal túlterhelt, az élet ezer gondjainak, bajainak hangyabolyait fejükben bordó embereknek ezen gondoktól való erőszakolt megszabadulni vágyása. Erőltetve kerestük a gondtalanságot, mert a gondok rajzották tele fejünket. Es úsztunk az árral. Kárp toltuk magunkat a múlt évi farsangi böjtölésért is. Es annál meggondolatlanabbul szaladtunk, kapaszkodtunk fel Karnevál ur stráfszekerére ! Pedig ez a hercegi fuvaros igen drágán szállítja a pasaserokat az ő gőzpárás, csillogó és gondnélküli birodalmába De mi mentünk, rohantunk, kapaszkodtunk s még szerencse, hogy ránk virradt a Hamvazószerda, amikor a vidámság mámoros gőze-párája nehéz, nyomasztó, nyirkos köddé vált, ráült a lelkünkre és most hamvazkodjunk. . . . A fény, a csillogás üres volt és festett deszka csak. Arra se jó, hogy az ellángolt lélek . hamu maradványát, a kiszáradt testet megvédje az elmúlástól. . . És most az izzadtságtól leáztatott festékü arccal vonulnak fel előttünk Karnevál herceg kendőzött udvari kísérete. És ott látjuk magun kát is vánszorogni a többiekkel. Ott vonszolják fáradt tagjaikat a gondoktól roskadozó családapák, akik már nem a szesz és füst fátyolát hordják elméjükön, de ott rémlik lelkükbén a közeledő és félelmetes hónap elseje. A sokféle új kontó, a fűszeres, a rőfös, a divatárus és a többi, mind ott jönnek már abban a fiakkerben összezsúfolva eléje, amelyik fiakkerben vitette családja apraja-nagyját a csalfaképü Karnevál kíséretében. Es azokon a bájos gyermekarcokon is, melyeken az öröm rózsapirja égett, most a fáradtság beteges láza vet árnyat. A vi dórán és oly kedvesen táncoló angyalkák éneklés helyett oly szivbé szuróan köhécsalnek és szomoruaú elégedetlenkednek : „az Ilus ruhája 100 koronába került s én csak 50 koronásat érdemeltem'! ?** A kis zsarnok nem veszi számításba, hogy az Í3 takarón túlról került. Es a régen az otthon melegében és az iskola minden külső széltől (ivott szent berkeiben vidám gyermekjátékokkal és vallásos tisztaságban álmodozott gyermek fázósan húzódik taka rója alá, mert a balgatagul szerető szülők már az ő álomhoz alkotott szemét is felnyitották, hogy az örömök a táncteremben keresendők és a korcsmákban és hogy az élet milyen kegyetlenül kiasz szifikál s korán beleesik gyermeki leikébe az a kaján méreg, mely ott forrott asszonyi hiúsággal édes szülő anyja keblében azon a külsőleg olyan elbűvölő farsangi estélyen, ajkát liarapdálvá titok-, ban nagy lelki olvadozás között . . . Ramvazkod-'' junk ! Mert a jó kedv szilaj volt és ész nélküli t Felvertük véle a város csendjét Elfelejtettük,* hogy vége is lesz annak ! És ebből a hamvaz-1 kodásból keljen lelkünk ítélő képessége megtisztul tan az uj élet-lángolásra: Éljünk jól mindig, a szó igaz értelmében» Örüljünk, de ne essünk az öröm beteges exsal- tációjába. Gyermekeinket szeressük ésszel és okosan. Vigyük vissza őket az édes szülői otthonnak és az azt kiegészítő iskolának a hit éz erkölcs tisztasága által melegített váraiba, hogy ne érezze meg lelkűk azt a nagy egyenlőtlenséget és küzdelmet, mely minket elfásit. Mert az igazi és nemesitő szépet, a művé-, szetet, az eszmét bizony jobban megtalálhatjuk a családi kör szűk szobájában és az iskola tiszta és párátlan légkörében, egy egyszerű szavaló dél- előttön, a nemzet nagyjainak szentelt iskolai emlék ünnepen, mint Karneválnak a könnyelmű- mulatozásra szentéit nagy termében ellejtett alle- górikus tánclejtésekben. Olcsóbb öröm az, szebb és nemesebb s nincsen utána katzen-jammern. Tehát hamvazkodjunk! • 0. I’’VILÁG” mozgókép-színház, Szekszárd. A budapesti Uránia magyar tudományos szinház fiókintézete Vasárnap, március hó l-én. Itt először! Itt először! Nagy érdekfeszltő detektiuförténet. A titokzatos professzor. Színes felvétel 3 felvonásban. Pathé-hiradó. Aktuális világesemények.-Nag^ fodM- és skiverseny. Gitnpli kéményt javit. Kacagtató. Móric és a hansyaboly. Humoros jelenet, előadja Prince. Előadások ideje: Hétköznapokon este V26 és V2.9 Vasárnap és ünnepnapokon d. u. 4, 6 és este 729 A színház fűtve van! Állatvédelem. Szegedi történet, hogy Egyházi József kocsis a köztisztasági vállalat egyik lovának kitépte a nyelvét, mert a ló nem tudta huzni a kocsit. A járásbíróság múlt év végén egy évi fogházra Ítélte, s ezt a törvényszék helybenhagyta. Akiben egy kis jóérzés van,, helyesli a bíróság ítéletét. Égy brutális kegyetlenség megérdemli a büntetést. Ez azonban csak egy a száz közül. Hányán akadnak, akik haragjukat a bűző vonó állatokon töltik ki, mily sokan, akik részeg fővel hegy- nek-völgynek, sokszor hihetetlen térivel mutatványos versenyt rendeznek. A jobblelküek undorral fordulnak el a látványosságtól, sajnálkozásuknak adják tanujelét,. viszont- azonban nagyon sokan hahotával, sőt ösztökéléssel szemlélik a barbár játékot, amelyeket az emberi testben levő vadállati lélek müvei. Szomorú képe ez a műveltségnek, mely hazánkban olyan sok helyütt látható. A beszéd az élet, a lélek tükre, s az ilyen kegyetlenségek káromkodás, lárma, ízléstelen tréfák és megjegyzésekkel járnak. Részeg fővel még a házat is elhuzatnák helyükből, csakhogy lelki durvaságukat áz épen nem bűnös igavonó állaton kitöltsék. De nemcsak az igavonóknál, más állatoknál is gyakoriak az ily esetek. Fló: ért, csúzli Rány szegény hasznos madárkát sebzett meg,, vagy pusztított el, s ahány a többi állatfaj, annyi és oly sokféle azok szántára a kínzó eszköz. A szelidebb erkölcsöknek á tömegbe vitele,, az állatvédő eszmék 'ferjesztésej a nemzet vagyona nagy részét képező hági állatállománynak megvédése, a káros royarokat pusztító hasznos madarak védelme a,z Országos Állatvédő Egyesület programmja. Gazdasági és ethikai érdek a közönség mennél nagyobb közreműködése, a mert a nemes cél egy gazdasággal foglalkozó országé, szükséges és kívánatos, hogy minden vármegyében lótesüljenek és közreműködjenek állatvédő egyesületek. Az Országos Állatvédő Egyesület készséggel nyújt tájékozást állat- és madárvédő egye1
