Tolnamegyei Közlöny, 1914 (42. évfolyam, 1-52. szám)

1914-02-08 / 6. szám

6

TAKARÉKPÉNZTÁRAK.

Rovatvezető: Erdei Lajos.

A Szekszárdi Takarékpénztár 1913. évi zárszámadása.

A közgazdasági válság krónikus tünetei közt lefolyt és kimúlt 1913 ik esztendő a hatvanhetedik üzleti évet jelenti a Szekszárdi Takarékpénztár történetében. Ezen magában véve az eltöltött idő nagysága által is már bizonyos fokú nagyobb és erősebb bizalommal körülvett pénzintézetünk elé az elmúlt esztendő is fokozottabb feladatokat szabott a helyi és környékbeli jogos hiteligények fenntartása és kielégítése körül. S hogy ezeket a közgazdasági szempontból mintegy morálisán kötelező feladatokat betétesei és részvényesei haszonérdekei szolgálata mellett is kifogástalanul megvalósította, annak számbeli dokumentuma az 1913. évről közzétett zárószámadás.

Az a nagyfokú pénz és hitelmegvonás, mely egészen az elmúlt év októberéig alig mutatott valamelyes javulást, s vármegyénkben is Pakson két, nem is homokon épült pénzintézetet is elsöpört, természetesen megéreztette hatását mindenütt ahol pénzzel dolgoztak, s csak nehezítette a jogosult igények érvényesülését is. A Szekszárdi Takarékpénztár azonban, s ezt el kell ismerni a köz nevében is, sem a nála hagyományos és a pedánsságig rigorózus óvintézkedéseket az elzárkózottságig nem vitte, sem a hitelre szorultak anyagi bajából a könnyű haszon fokozás előnyeit a maga részére kiaknázni nem igyekezett, mint tették pedig ezt nem egy helyen az uzsora törvény határán túl is nyílt-titok gyanánt.

Innen van, hogy ezen pénzintézet egész mü ködése, tekintve azt úgyis mint az intézet vezetőségének és betétes s adós ügyfeleinek összmü- ködését: egy minden tekintetben sziklaszilárd pénzintézet minden nagyobb kilengés nélküli állandósult folyamatát jelzi. Egy millió korona alaptőkével és 1 millió 270 ezer korona tartalékalap tőkével, minden visszleszámitolás nélkül 38 és fél millió korona forgalommal bonyolította le stabil üzletkörét fejlődésének állandósult medrében, részbon saját pénzkészletével. Az ezen forgalommal elért 260,904 kor. 40 fill, tiszta nyereség mutatja legjobban az alkalmazott elvek szolidságát. Szembeszökő tanúbizonysága az intézet népszerűségének majd 8 millió koronát elérő betétállománya.

Áttérve az intézet múlt évi üzleti viszonyainak részletezésére és összehasonlítva azokat a megelőző év üzleti viszonyaival, az összehasonlított adatokból az derül ki, hogy 1913 évben az egyes üzletágak : az előleg állomány 8753 koronával, a jelzálog állomány 343860 kor. 88 fill-el, a kezességi kötvény állomány 47227 kor. 98 fillérrel, végül a törlesztéses kölcsön állomány 98607 kor. 45 fillérrel csökkentek, ellenben a váltó állomány 323379 kor. 89 fillérrel s folyó számlái kihelyezések pedig 20183 korona 12 fillérrel emelkedtek.

Vagyis csökkentek legnagyobbrészt azon üzletágak, melyek a tőke tartósabb lekötésével járnak és emelkedtek azon üzletágak, melyek természetüknél fogva rövid idő alatt készpénzzé tehetők

Tagadhatatlan, hogy mindezen változások az intézet előnyére szolgálnak és csak az igazgatóság céltudatos irányításával történhettek.

Á betét állomány mint már jeleztük, növekedett, s az 1913. év folyamán 561.656 korona 79 fillérrel emelkedett, a váltó visszleszámitolási teher pedig, mely az 1912. évi mérleg szerint még 505.608 kor. 96 fillért tett ki, az 1913 év folyamán teljesen megszűnt.

A mérleg tiszta nyereségének felosztására nezve a következő javaslatot terjeszti az igazgatóság a f. é. február 15 iki közgyűlés elé : Tiszta nyeremény 269.904 kor. 40 f. Elkülönítendő elaből a múlt évi nyeremény áthozat 44.483 kor. 23 f. Marad 225.421 kor. 17 f.

Ebből levonandó: az alapszabályok 84 §-a értelmében: rendes tartalék alapra 5°/o, nyugdíj alapra 2°/0, az igazgatóság, felügyelő bizottság és tisztviselők jutalékára. 20°/o, összesen 60863 kor. 69 f. Marad 164557 kor. 48 f.

Hozzáadandó ehhez a múlt évi nyeremény áthozat 34483 kor. 23 f. Rendelkezésre áll 209040 korona 71 fillér.

Ebből jut: a) 2000 drb részvény osztalékára á 70 kor. 140000 kor., b) 2000 drb részvény szelvény bélyegére 640 kor., c) rend kívüli tartalék alapra (310000-re kikerekitésül) 3000 kor., d) értékpapír tartalék alapra 5000 kor., e) Osztalék tartalék alapra 10000 kor., f) jótékony célokra a már évközben kiadott 178 kor. felül 1950 kor., g) jutalmazásokra 525 kor., h) nyeremény átvitelre 47925 kor, 71 fill, összesen : 209040 kor. 71 fillér.

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY

Megemlékezik még a nagy körültekintéssel összeállított igazgatói jelentés arról, hogy mikor a Paksvidéki Takarékpénztár viszonyai kezdtek a válság felé fordulni és reája nézve az idegen segély igénybe vétele kikerülhetetlenné lett, a bizalom elsősorban is ehhez a régi és szolid pénzintézethez vezette a Paksvidéki Takarék vezetőségét.

Meg is indultak köztük a tárgyalások, azonban ennek során olyan legyőzhetetlen akadályok merültek föl, hogy a veszendőnek indult pénzintézetet szanálni már nem lehetett, s így a Szekszárdi Takarékpénztár vezetősége is már akkor mindjárt azon fáradozott, hogy paksi fiókja utján a lehetőségig azokon segítsen, kiket a Paksvidéki bukása minden bonitásuk mellett is anyagi zavarokba sodort volna. Hogy pedig a paksi piacon a mentési munkálatokból minél intenzivebbé11 ki vegye részét, épen azért szerepel a közgyűlés tárgysorozatán a paksi fiók bővítésére -vonatkozó alapszabály módosítás is.

Az elmúlt üzletév zárószámadásáról emlékezve hozzuk a hirt is, hogy őrffy Lajos, az intézetnek 27 .év ót.á igazgatósági tagja, és 19 éve elnökigazgatója ezen általános elismerés közt viselt sietségétől visszavonul. A visszavonulásnak tisztán belső egyéni elhatározás az oka, s az intézetet annyiban érinti, hogy ritka energiájú és puritán jellemű, fáradhatatlan elnökének nehezen nélkülözhető munkásságát kell mással pótolni. Őrffy Lajos egyéniségéhez a ritka egészséges alapokon megizmosodott pénzintézet legszebb éveinek emléke fűződik.

A Hőgyészi Tatarékpónztár zárszámadása. A Hőgyészi Takarékpénztár most küldte t*ét Jaz elmúlt negyvenegyedik üzletévéről összeállított zárszámadását. Mint az igazgatósági jelentés előadja, az elmúlt év kedvezőtlen pénzviszonyai következtében csak mérsékelten tehetett eleget az intézet a hitelkeresők igényeinek, s ez az oka, hogy a váltó tárca 172 ezer korona csökkenést mutat. Ezzel szemben azonban a jelzálog tárca 18000 koronával, a heti kölcsönök állománya 42000 koronával, a betétállomány pedig 178000 koronával emelkedett. Az összforgalom 8 millió 822 ezer korona és a tiszta nyereség 42064 kor. 91 fillér, melyből osztalékul részvényenkint 30 koronát kapnak a részvényesek. A biztos alapo kon nyugvó vidéki pénzintézet alaptőkéje 200000 korona s tartalékjai 84 ezer 494 korona 76 fillért tesznek ki.

EGYLETEK, TÁRSULATOK.

— A Tamási Nöegylet közgyűlése. A tamási jótékony nőegylet rendes évi közgyűlését február hó 21-ik napján tartja meg, melyre az egyletnek tagjai ezúton is azzal hivatnak meg, hogy a közgyűlés az alapszabályok 16. §-a értelmében a megjelent tagok számára való tekintet nélkül határozatképes. A közgyűlés tárgyai: 1. Múlt évi közgyűlés jegyzőkönyvének hitelesítése. 2. Tisztviselők és választmány választása. 3. A szám- vizsgáló bizottság jelentése feletti határozat. 4. Alapszabályok módosítása.

— A bátaszéki tüzoltótestület közgyűlése.

Február 2 án tartotta a 30 éves bátaszéki önk. tüzoltótestület évi közgyűlését. Elnöke Máté József igazgató tanító, főparancsnoka Pongrácz Lajos gyógyszerész. Van 32 működő, 8 alapító, 13 tiszteletbeli és 127 pártoló tagja. Van tűzjelző telefonja 8 állomással. Az elmúlt évoen 1773 K 1 fillér bevétele ésl293 korona 55 fillér kiadása volt. A működő tagok részére 5 elméleti előadás és 4 gyakorlat tartatott. — Mint buzgó tűzoltók 10—10 koronás alapítványi jutalomban részesültek : Schratz József, Werner Mihály és Pappert József. A Tolnamegyei tűzoltó szövetség éz évben Bátaszéken fogja tartani évi közgyűlését.

A „Kistengelici Társaskör“ (Kaszinó) f. évi január 3l-én tartotta meg alakuló gyűlését a következő eredménnyel: Elnök: Wéber János földbirt., v. orszgy. képviselő, alelnök: Zsigmond Elemér főjegyző, .igazgató : Marton Sándor plébános, pénztárnok : Reményi Béla II. jegyző, könyvtárnok és jegyző : Kéhler Béla áll. tanító. Választmányi tagok: dr. Csapó Dániel földbirt., Bartal György fbirt., dr. Gősy Tibor fbirt., dr. Lang Rezső körorvos, Wilczek Sándor urad. intéző; pót vál. tagok: Zsidó Lajos áll. ig. tanító és Tóth Lajos áll. tanító.

— A Tamási kaszinó közgyűlése. Folyó évi január hó 25 én tartotta a Tamási kaszinó évi rendes közgyűlését Szévald Móric járási főszolga- biró elnöklésével, ki az elmúlt évi kaszinói élet lefolyásáról részletesen beszámolt Ezek után dr. Hirsch Sándor pénztáros előterjesztette az 1913. évi zárszámadást és az 1914. évi költségelőirányzatot, miket a közgyűlés elfogadott és dr. Hirsch Sándor pénztárnoknak hü és fáradságos működéséért elismerését fejezte ki. A tisztujitás eredménye a következő : Elnök szentandrássi Szévald Móric,

1914 február 8.

alelnök Hirsch Ignác, igazgató dr. Király Géza, ügyész dr. Gottlieb Salamon, háznagy 'Németh Géza, I. jegyző Hradek Lajos, II. jegyző Vadász József, pénztáros dr. Hirsch Sándor, könyvtáros Síkos Károly. Választmányi tagok : Abelesz Adolf, Sál Gyula, György Dénes, Wälder Mihály, Ser- bán József, Reich Oszkár, Gyurkovics Lajos, Váncsa István, Vincze Móric, Elszaszer Gyula, Sámuel Jakab, Szilli Aladár. Póttagok : Heimann Ignác, Látrányi Jenő, Bélák Já^os.

As of

rendkívül tartás, kiválóan ruganyos formája ideálir

KÖZGAZDASÁG.

Mennyi foszforsavra van szüksége a növénynek?

Az évi terméssel a talajból nagy mennyiségű foszforsavat vonunk el, a melynek jelentékeny része elvonatik az állati táplálkozástól és igy az -istálló trágyában csak aránylag csekély mennyiség kerül vissza a talajba. — A talajban végbemenő elmállási folyamat részben feloldja ugyan az elvont foszforsav mennyiséget, de me**t a legtöbb talaj rendszerint a foszforsavat tartalmazza a legcsekélyebb mennyiségben, megfelelő műtrágyázással kell azt pótolni.

A különböző termények közül az emberi táplálkozásra felhasznált és az eladott mennyiségek foszforsava teljesen elvesz a mezőgazdaságból tehát a vetőmagon kívül az összes kenyér gabonaféléké az idegen területen feldolgozott olaj, rost, gyári gumós és gyöknövényeké, bár a gabona őrlési hulladékaiban és a répaszeletben több kevesebb foszforsav visszatérül. A tavaszi szemes termények, nevezetesen az árpa, zab és tengeri jelentékeny része szintén eladatik és emberi táp lálkozásra használtatik fel, tebát az ezek szemtermésében elvont foszforsav fele része szintén visszapótlandó. A saját termésű takarmány és szalma ugyan rendszerint a gazdaságban használtatik fel ugyan, de az állatok csont- és testképződésére, nemkülönben a hús, tej, gyapjú stb. termelésére ugyancsak jelentékeny mennyiségű foszforsav használtatik fel és kallódik el a gazdaságokból.

Hozzávetőlegesen pótlandónak tekintendő tehát a kenyér gabnafélék és egyéb kereskedelmi és gyáripari növényekkel elvont összes foszforsav és a többi növények által elvont mennyiség fele része. Mivel pedig az első csoportbeli növények, az összes szántóföldnek 35—40% területén ter- mesztetnek, az ezek által elvont foszforsav meny- nyiségnek mintegy kétszerese pótlandó vissza.

E mennyiség meghatározását illetőleg 1 mm. búzával 1 kgr., egy mm. cukorrépával pedig 012 kgr. foszforsav vonatik el a talajtól. A 10 mm. búzatermés pótlására tehát 10 kgr. a 150 métermázsás cukorrépa termésére pedig 18 kilogramm foszforsav szükséges.

Egyremásra tehát 12 kg.-rá lehet becsülni a piaciak évi termésével elvont foszforsav meny- nyiséget és ha az összes piaciak alá, vagyis 4 évenként kétszer rendszeresen mütrágyáznak, úgy 150 kg. 18 százalékos szuperfoszfátban adott 24 kgr. foszforsavval pótolhatjuk az összes évi fosz-r forsav elvonást és tarthatjuk fenn, sőt fokozhatjuk a talaj termőképességét.

Ez a szuperfoszfát mennyiség azonban csak akkor elegendő, ha a föld már korábbi elegendő istálló és műtrágyázással jó termőerőbe hozatott. Oly földeken azonban, a melyeket évtizedek folyamán állandó gabona és tengeri termesztéssel erősen kizsaroltak, kezdetben sokkalta nagyobb mennyiségű, kát. holdanként 200—300 kilogramm szuperfoszfátot ajánlatos felhasználni, mert itt már