Tolnamegyei Közlöny, 1914 (42. évfolyam, 1-52. szám)
1914-02-01 / 5. szám
|H| IKHI ' » I * > 1914 február 1. — A szekszárdi népkonyhára adakozott: 4r. Leopold Kornél Szekszard 20 koronát, mely kegyes adományért számos szegényeink nevében ezúton is hálás köszönetem fejezem ki. Bezerédj P ál« — Mautner Gyula fogtechnikai műtermét áthelyezte a Mehrwerth Ferenc-féle házba, Széchenyi-utca 1077. szám. Postától 5-ik ház. Polgári leányiskolával szemben. — Jelzálogkölcsönök szerzésére keres Szék- szárd helyi és környékére képviselőket budapesti előkelő bankbizományos cég. Ajánlatok jogtanácsosunk, dr. Fekete László ügyvéd úrhoz, Budapest, V., Visegrádi u 15. sz. alá intézendők. — Tisztújító közgyűlés. A gjönki Kaszinó nagy érdeklődés mellett január 25 én taitotta tisztújító közgyűlését. Megválasztattak: Elnök : dr. Kővágó Sándor, jegyző: dr. Weichart Rezső, pénztáros: Rothauser Illés, könyvtáros: Szily Dezső, háznagy: Szőllősi Mór. Választmány: dr. Keck László, Ováry Ferenc, Bévárdy Lajos, Szilágyi Béla, Muhi Sándor, Schreuer Károly, dr. Bene Kálmán, Várkonyi I re. — Csődök. A szekszárdi kir. törvényszék a f. é. január hó 23 án Schneider János (nős Reinhardt Annával) be nem jegyzett marhakereskedő, nagyszékelyi lakos ellen saját kérelmére a csődöt elrendelte. Cspdtömeggondnok: dr. Keck László gyönki ügyvéd s helyettese: dr. Ormós Ernő szekszárdi ügyvéd. Bejelentési határidő 1914 március 2L. — A szekszárdi kir. törvényszék a f. é. január hó 24 én Reich József be nem jegyzett dombóvári kereskedő ellen saját kérelmére a csődöt elrendelte. Csődtömeggondnok : dr. Vass Géza ügyvéd Domhóvárott, s helyettese dr. Miklós Sándor ügyvéd Szekszárdon. Bejelentési határidő 1914 március 21. TAKARÉKPÉNZTÁRAK. Rovatvezető: Erdei Lajos. A Tolnamegyei Takarék és Hitelbank 1913. évi zárszámadása. A pénzintézetek évi zárszámadásait másmás vonatkozásban látja mindenki, a szerint, amint a részvényesek, a betétesek vagy az adósok osztályába sorozhatja magát. A köz szempontjából, mint közgazdasági szervet tekintve a pénzintézeteket s mint közgazdasági folyamatot tekintve azoknak a számokban szervesen összekapcsolódó működését: mind a három fenti szempont figyelembe veendő. Mint tőkemegőrző és jövedelmeztető s mint a pénzt kommunizálő hitelforrások egyformán közfunkciót kell, hogy végezzenek ma a pénzintézetek s különösen áll ez az 1913' évre, mely év gazdasági válságot hozott Magyarország nem egy vidékére s még soká fogja éreztetni hatásait. Nincs olyan rossz, ami valakinek jó ne legyen s az elmúlt év gazdasági válságai nem csak elsodortak egy csomó gyenge pénzű takarékot, de az országszerte megjelenő pénzintézeti zárszámadások mutatják, hogy nem egy pénzintézet aránytalanul meg is hizott. Az 1913. évi gazdasági esztendő erőpróbája volt a pénzüzletnek, de amint a bukások a legtöbb helyen a felületesség és korábbi bűnök miatt következtek be, ép úgy az aránytalan nyereség növekedés a lelkiisme- retlenséggel, a válságos helyzet fenékig akná- zásával magyarázható. Azért pár szót szentelve a Tolnamegyei Takarék és Hitelbank elmúlt évi zárszámadásának, első sorban is ily vonatkozás\ TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY ban kell megállapítanunk, hogy elmúlt évi működése a köz szempontjából támasztható igényeket teljesen kielégítette, mert az 1912. évi 114 millió 643 ezer 330 koronáról 125 millió 556 ezer 541 koronára emelkedett összforgalomra 261 ezer 694 korona 06 fillér nyereség esik, ami legjobban mutatja, hogy mig egyrészt a hitelt nem redukálta, másrészt a nyereséget a kölcsön kamatláb immorális emelésével az amúgy is nehéz viszonyok között nem igyekezett fokozni. Ezen humánus eljárás pedig meghozta mégis a részvé nyesek nek az előző évi nyereségnél szolidan magasabb nyereséget, a betéteseknek az indokolt és jogosult betéti kamat növekedést s másrészt az adósoknak a hitelbiztonságot. A Tolnamegyei Takarék és Hitelbank kiadott zárszámadása kü lönben ritka körültekintéssel számol be nemcsak áz intézet múlt évi működéséről, de felöleli vármegyénk egész gazdasági életét, mozaikba rakja az országos viszoryok keretébe beállítva a megyebeli őstermelés, ipar és kereskedelem, hitel és pénzüzleti viszonyokat. Ide vonatkozó megái lapitásai közgazdasági értékűek. Nem kevésbé értékesek aztán azok a beszédes számok, amelyek a múlt évi működést mérik és jelölik meg s melyek egy mindenképen stabil pénzintézet biztos és természetes fejlődését mutatják. A zárszámadás főbb adatai: Betétállomány 1913 december hó 31 én K 5,793.491 26. Emelkedés K 191,642 21. Váltótárca állomány 1913 december hó 31 én K 4 980 ezer 765 96. Emelkedés K 700.829*30. Jelzálogos kölcsönök 1913 december hó 31 én állománya K 2,172.535-03. Apadás K 55.315 12. Folyószámlái adósok állomány 1913 december hó 31-én K 1,889 039 95. Emelkedés K 557.100 06. Értékpapírok és pénznemek állománya 1913 december hó 31 én K 888 798 67. A tiszta nyereség hova- forditására nézve a javaslat a következő: Múlt évi nyereség K 261.694 06. Levonva az előző évi álhozat K 34.154 70. Marad K 227.539 36. Ebből az alapszabályok 80. §-ában megjelölt cé lakra 20 százalék K 45 507.87, nyugdíjalapra alapszabályszerü 1 százalék 2.275 39 K 47 783 26, marad K 179.756*10, hozzáadva az áthozatot K 34 154-70. Rendelkezésre áll K 2-13 910 80. Osztalék gyanánt fizettessék részvényenként 34 K. 4000 részvény után K 136 000 — Marad K 76 910 80. Ebből jutalmazásokra K 1.800-—, tisztviselők drágasági pótlékára K 1.800, jótékonycélra K 1.500, gróf Széchényi Sándor fele alapit vány V. részletére K 1.000:—, Tolnamegyei Köz művelődési aJapra Il ik részlet K 250-—, rend kívüli tartalékalapra K 10.000—, értékpapír árfolyamkülönbözeti alapra K 15.000’— K 31.350—, maradvány K 46 560 80, mely összeg az 1914. évi nyereség- és veszteség számlára volna álviendő Ezen javaslat felett fog a f. é. február 10-iki közgyűlés határozni. Beszámol még a jelentés a pénzintézet alapításairól : a Molnár-félé nyomdai r.-t, a Bátaszék- Sárközi Takarékpénztár és a Faddi Takarék- pénztár múlt évi üzleti eredményeiről, melyek szintén a szilárd fejlődés igazolói. Ezekről külön zárszámadások adnak egyébként részletes képet. Megemlékszik még az elmúlt üzletév két kiemelkedő és általunk már kellőleg méltatott eseményéről, a Magyar Általános Hitelbankkal létrejött érdekközösségről és tőkeemelésről és a Dunántúli Hitelszövetkezetek Köteléke megala pitásárói, mely két fontos momentum kellő képet ad arról az energiáról, mely ezt a pénzintézetet még fennállása XXIX, évében is jellemzi. A Dunántúl legnagyobb pénzintézetei sorába lépett Tolnamegyei Takarék és Hitelbank alaptőkéje ma 2 millió korona, tartalékjai pedig 877 ezer koronát értek el s bonitása a lehető legerősebb. ’’VILÁG” mozgókép-színház, Szekszárd. A budapesti Uránia magyar tudományos színház fiókintézete Vasárnap, február 1-én nagy Pathé-műsor a legérdekesebb látványosságokkal. Hétfőn, február 2-án A budai szenzációs rablógyilkosság tettesei: Hick Gusztáv és Kőbori Rózsi. Turcsúnyl Emilio: Mágnás Elza. Az utazókosar borzalmas lelete. Ezenkívül a rendes két órás műsor. Előadások ideje: Hétköznapokon este V26 és 1/ü,9 Vasárnap és ünnepnapokon d. u. 4, 6 és este 1/29 A színház fűtve van! Fogorvos. Kovács I. Specialista fog- és szájbetegségeknél. Készít arany-, ezüst-, platina-, porcellán-, cement- és email-töméseket, Arany, platina és porcellán koronákai és hidakat Kautschuk és arany lemezre műfogakat és szájpadlás nélkül fogaikat. Foghúzás érzéstelenítéssel! Műfogak és javítások szükség esetén 24 órán belül készíttetnek. Lakás s a gimnáziummal szemben. EGYLETEK, TÁRSULATOK. A kereskedelmi Kaszinó túrsas vacsorája. Fennállása óta talán f. hó 24 én volt a szekszárdi kereskedelmi Kaszinó legsikerültebb társas vacsorája. S mivel egy város, különösen az ilyen magunkfajta kis város fejlődésének alapját a produktiv erők harmóniája adja meg s a kereskedelmi Kaszinó társas vacsorája épen városunk produktiv kereskedő és vezető hivatali társadalmát, hívta össze nem közöuséges társas étkezésre, de a jövő érdekében való összemunkálást biztositó eszmecserére, érdemli meg ez az összejövetel, hogy a köz elé vigyük annak lefolyását. Az előmunkálatok szakszerű intézője az egylet ügybuzgó igazgatója, Dezső Jakab kellőleg honorálva találhatta fáradozásait, mert igen tekintélyes számban vonultak fel 8 órára a résztvevők, a helyi kereskedő és hivatali társadalom vezetői és a legjobb kedélyhangulatban élvezték a vendéglős zamatos, jóízű étkeit és Garay L^ijos bandájának szép játékát. De mégis legjobban összetartotta a társaságot az elhangzott számos pohárköszöntö. Szeghy Sándor, a Kaszinó közszeretetben áUó elnöke nyitotta meg a sort. Az újból mandátumot nyert tisztikarról emlékezve, sajnálattal nélkülözi a mai összejövetelnél a választmány illusztris uj tagját, Forster Zoltánt, akit indis- poziciója tartott vissza a megjelenéstől és a ki szives üdvözletét küldte az egybegyűlteknek. Egészségének mielőbbi teljes helyreálltát kívánván, poharát a vendégként megjelent visi Major Lajos kir. tanácsos, pü. igazgatóra üríti. Salamon Armin alelnök, a kereskedelmi Kaszinó jövő teendőit vázolva, kijelenti, hogy a szekszárdi kereskedelem erre való lankadatlan törekvés mellett is csak úgy fogja célját elérni, ha a hivatalos körök és vezetők őket ebben támogatni fogják. És erre nézve meg van a biztató jövő, mert a város élén oly férfiú áll, ki teljes erejével támogat minden szépet és jót és előmozdít mindent, mi a város javára szolgál. Élteti dr. Szentkirályi Mihály polgármestert. Major Lajos kir. p. ü. igazgató lelkes szavakkal dicsőíti a kereskedelmet, szerencse és áldás az minden országra, ha kifejlett ipara mellett kereskedelme virágzik. A kereskedelemnek egyik helybeli virágzó ága a Tolnamegyei Takarék- és Hitelbank, mely csak céltudatos és kiválóan szakszerű vezetés mellett tudta a lefolyt válságos idők dacára az ismert humánus módon a tulcsigázott igényeket kielégíteni és ennek dacára a í. évi mérlege szerinti fényes . eredményt elérni. Élteti dr. Leopold Kornélt, az intézet vezérigazgatóját. Leopold Lajos ózsáki nagybirtokos igen szellemes fel köszöntőben Szeghy Sándorról emlékezik meg, majd dr. Szentkirályi Mihály lelkes szavakkal beszél a kultúra nemesitő hatásáról és arról, hogy ennek terjesztettben oroszlánrészük van a kereskedelem szolgálatában állóknak. Biztosítja a kereskedőket, hogy a közjóra irányuló minden törekvésüket a legodaadób- ban támogatni fogja. A kereskedelmi kaszinó felvirágzására emeli poharát. Dezső Jakab, aki a legtöbbet fáradt a sikerült est körül, talpraesett, kerekded kis beszédben célozván arra, hogy a Kaszinó délutánonként üres és őt a Kaszinó, mint annak idején a koalíció egyes embereit őrszemnek, a végre állította helyére, hogy a Kaszinót el ne lopják; őrszemtársait: Leicht Lajost, Áldor Ödönt és dr. Spányi Leót köszöntötte fel. Eisler Manó Salamon Ármin alelnököt élteti. Dr. Kramolin Gyula elragadóan szép, kerek, tömör felszólalásában a sportokról beszélvén, megemlékezik a lankadatlanul dolgozó kereskedők sportjáról: a nemes emberszeretet, az önzetlen jótékonyság sportjáról és azt dicsőítve, a kereskedők jóvoltára üríti poharát. Dr. Miklós Sándor a Kaszinó ügyészét, dr. Müller Ferencet, dr. Horvát Jenő úgy is mint a sajtó képviselőjét, dr. Leopold Kornélt, Major Lajos kjr. tanácsos a bor nagymesterét, a választmány egyik
