Tolnamegyei Közlöny, 1914 (42. évfolyam, 1-52. szám)
1914-02-01 / 5. szám
6 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 1914 február 1. legrégibb lagját, Reicht Sándort, Leopold. Kornél nagy tetszés és lelkesedéssel fogadott' fe’szólalá- sában Major Lajost, dr. Gulyás József Leicht Lajost, a Kaszinó évtizeden át volt elnökét, Leicht Lajos a torkából a halszálkát kioperáló dr. líra motin Gyulát köszöntötte fel. Nagyon sikerült ■felköszöntőket mondtak dr. Müller Ferenc dr. Rubinstein Mátyásra, dr. Rubinstein Szeghy Sándor elnökre, dr Krainolin Gyula a hölgyekre, mások a Kaszinó pénztárosára, jegyzőjére és ismé telten Leopold Lajos, ki ez estén a humor birodalmának trónját foglalta el. A társaság asztalbontás után kisebb csoportokra oszolva, a kora hajnalig maradt együtt és annak minden tagja egy igen kellemesen töl tött est emlékévéi távozott el, mely legszebb biz tositéka lehet az ott megnyilvánult harmóniában városunk előhaladásának. A szekszárdi Kaszinó közgyűlése. Folyó évi január 25 én folyt le a szekszárdi Kaszinó évi rendes közgyűlése Kurz Vilmos kir. tanácsos elnöklésével. Az érdekes és részletes évi jelentést dr Kramolin Gyula' .igazgató terjesztette elő, felölelve jelentésében az elmúlt év erkö(csi és anyagi oldalát egyaránt. Molnár József adott kifejezést a Kaszinó köszönetének az élvezetes jelentésért. Majd Rácz József pénztáros terjesztette elő a múlt évi zárszámadásokat és az 1914 évi költségelőirányzatot, miket a kögyülés egy ■hangulag elfogadott. Ezután a tisztujitast ejtették meg a következő eredménnyel: Intéző-igazgató: dr. Kramolin Gyula Igazgató a vidéki tagok sorából: Bezerédj Pál. Helyettes igazgató : Bodnár István Háznagy: Bajó János. Ügyész : Dr. Török O tó. Pénztárnok: Rácz József. Könyvtárnok: Holub János. Jegyző : Dr Haypál Sándor Választmányi tagok : Bajó Pál, dr. Én Márton, dr. Fent Ferenc, Forster Zoltán, Hazslinszky Géza, dr. H^rczegh Gyula, Hoffmann Sándor, Kurcz Vilmos, dr Kiss ; Ernő, dr Leopold Kornél, Leicht Lajos, Molnár József, Oiffy Lajos, dr. Pesthy Pál, Perlaky József, Simontsits Elemér, dr Szentkirályi Mihály, dr. Steiner Lajos, Szeghy Sándor, dr. Tanárky Árpád, Tihanyi Domokos, Tóth Károly, Tóih Henrik, Török Béla, Wigand János és dr Czobor Miklós. Vidéki választmányi tagok: Wücsek Sándor, Sass László, Sztankovánszky János és Rassovszky Julián. A szekszá di rk. Társaskör tisziujitó közgyűlése. Szép csendesen és szerényen, minden fel tűnés nélkül működik a Mosgai Sándor újvárosi plébános, egyh. és ügyvezető elnök vezetése'alatt álló közel 400 tagot számláló újvárosi rk. Társaskör szociális és társadalmi téren és gondoskodik az ő tagjainak nemcsak szellemi szórakoztatásé ról, hanem a kör anyagi helyzetének javitásáról is, amennyiben takarékos, körültekintő gazdálkodás folytán a kör nemsokára olyan körülmények közé jut, hogy az ő vagyonát még terhelő tartó zások rövidesen letörlesziődnek. Mi sem bizonyítja jobban a kör vagyoni helyzetének gyarapodását, mint az a körülmény, hogy dacára a múlt évi mostoha pénzügyi állapotoknak és a körnek csak 3 uj taggal való népesedésének, mégis sikerült a kör tőketartozását is jelentékenyen redukálni. Emellett a mérleg haszonnal záródott, amennyiben a pénztári maradvány csak készpénzben 1129 K 80 f t teBz ki. A múlt vasárnap, január 25-en, a legnagyobb rendben lefolyt közgyűlésen a tisztujitáson kívül még két igen fontos és üdvös intézkedés tétetett. Frei Jakab köri tag és társai azt az indítványt terjesztettek elő, hogy a kör kebelében és egyik helyiségében létesittessék egy bornyilvántartó állomás és iroda, melynek hivatása az lenne, hogy a bortermelő gazdák terményeit nyilvántartaná és minden idegen beavatkozás nél-. kül azok minél kedvezőbb értékesítését szorgalmazná. A közgyűlés ez indítványhoz hozzájárul, annak kivitelére, illetőleg annak tüzetes és körülményes megtárgyalására egy 6 tagból álló bízott ságot választ. Eszterbauer Ferenc és társai pedig kölcsönös állatbiztosító társulás megszervezését óhajtanák, melyhez a közgyűlés szintén egyhangú lag hozzájárul. Következett a tisztujitás. Leadatott 106 szavazólap. Azok összeszamlálásának ered ménye a kővetkező: Mindenkori egyh és ügyv. elnök: Mosgai Sándor plébános, világi elnök: Főglein János Ny, alelnök : Tarlós János ig. tanító, titkár: Paulies Géza gazd. szaktanító, igazgató: Szü's János, pénztárnok: Szabópál Fe renc (aki a múlt csütörtöki vasu'i szerencsétlen ségnek egyik áldozata lett. Mindkét lába eltörött), könyvtárnokok: Fodor János és ifj. Főglein József, számvizsgálók: Baka István P., Cziráki József és Fehér Ferenc, ügyész: dr. Zsigmond Ferenc, a választmány tagjai: Bors Antal, Tóth Ferenc B., Klézli Márton, V'da Ferenc, Vitkovics József, Szabó Sándor, Németmátyás Ferenc, Eszterbauer Ferenc, Mészáros János, Lendvai István B , Pegler István, Búzás Ferenc, Orbán Mihály és az ifjúság képviselője: ifj. Hauszknecht János senior. A közgyűlés egész végig a legnagyobb rendben (d. u. fél 5-től este 9 óráig) folyt le. ^Értesítés. Az általam képviselt Első Magyar Részvény Serfőződe Kőbányán tisztelettel értesíti a n. é. közönséget, hogy sörkülönlegessége a Tnunszl Bé;zgfeng;6r február hó 1-től kezdve, mindaddig mig a készlet tart, a megszokott helyeken, mindenkor friss minőségben kapható. Kiváló tisztelettel Friedmann Béla. TANÜGY. J elige: * „Ahol a szellem, ott a győzelem.“ Pályakérdés: »Hogy a szorgalmas és kiváló néptanítók közhasznú szolgálataikéit jutalmazva is legyenek, s bennök a munkásság még fokoztassék: miként lehetne a tanítói pályát a tanárival és tanfelügyelőivel fokozatosan úgy összekapcsolni, ■ hogy azokra ők is feljuthassanak?«* Irta: Szalai Sándor állami iskolai igazgató-tanító, Dunaföldvár, A modern kornak felszínen úszó kérdései között a legfontosabbak egyike a népmüveltség kérdésé ; homloktérben áll ez, mert a társadalom minden nagyoblunérvü akciéja, a modern állami élet minden funke.ójának sikere egyenesen a tömeg — a szorosabb értelemben vett nép'—kulturális állapotában gyökeredzik. A nemzet — mint ilyen — nyelvén és s^jitlagos géniuszán kivül ideáinak megvalósítására irányuló törekvésében adja életjelét, mutatja-ki életképességét. A nemzeti ideák megvalósítására ma nem elég az állig felfegyverzett nagy-hadsereg, noba a népek nagy koncertjébe beleszól még gyakran a harci vad lárma; nem elég, mert az, ami a vereség és győzelem tulajdonképeni eldöntője, az ma már nem mindenkor csupán a materiális erő, a döntő szerep mindinkább egy ezzel ellenkező, vagy legalább is merőben más jellegű erőtől* a küzdő nemzetek szellemi fajsulyától függ. Hogy valamely nemzet ma a modern népek koncertjében elfoglalhassa az őt — számarányánál és geográfiai viszonyainál fogva — megillető' helyet, bogy nemzeti ideáit megvalósíthassa: kell, hogy szellemi fajsulya akkora legyen, mely őt a kulturnepek áradatában fenn tudja tartani. Világosítsuk meg közelebbről a nemzet szellemi fajsulyának mivoltát a modem korban. A nemzet társadalma rétegekből, a rétegek osztályokból állanak; igy volt ez mindig, mióta az emberiség az evolúció azon fokára emelkedett, ahol a „Culturmeusehe14 megszületett s igy marad ez mindig, amíg fejlődésképes lesz az emberiség, mert a munkamegosztás kikerülbetlen szüksége — mely ismét a társadalmi tagozódottságot vonja maga után — az evolúció természetes folyománya, melyet semmi ezzel ellenkező társadalmi elmélet vagy akció meg nem dönthet. Ezen természetes tagozódottságból áll elő a nemzet szellemi fajsulya, amely nem egyéb, mint a nemzet kebelében helyet foglaló különböző társadalmi o-sztáíyok szellemi erőinek eredője. Ez az a milieu, melyben a nemzeti ideák megerősödnek, ha elég magas, elsorvadnak, ha alacsonyabb fokú, mint a környező modern népeké. Az a procedura, melyet modern áramlatnak nevezünk, az osztályokat elválasztó korlátok merevségét megszüntette; a társadalmi osztályok érvényesülésének nem áll útjában többé áthághatlan kaszt, mint az előző tár sadalmakban. Ezáltal egy eddig csaknem ismeretlen — lappangó — nagy erő, a tömegerő szabadult és szabadul fel mindinkább s a nemzetek szellemi fajsulyában ennek a tömegnek kulturális állapota döntő szerepet fog hova tovább vinni. Ez a tény az, ami a kulturállamokban a népmüveltség kérdését a legnagyobb fontosságúvá teszi. Ha a nagy kultumemzetek szellemi életét vizsgáljuk, látjuk, hogy a felsőbb- és közép oktatás mellett igen nagy, gyakran amazoknál nagyobb anyagi áldozatot hoznak a népmüveltség előmozdítására, mert döntő szerepét felismerték. A népnevelésnek társadalmi, általános és nemzeti élet szempontjából előálló ezen nagy fontosságánál fogva nyilvánvaló, hogy az állami feladatok közöjtt nálunk is a legfontosabbak egyike ez és hogy ennek exteuziv és intenzív fejlesz* A Tolnamegyei Általános Tanítóegyesület által pályadijjal kitüntetett dolgozat. téséné} a legmesszebbmenő áldozatokul sem szabad visszariadni. Minden téren keresni kell azokat az .eszközöket, amelyek ezt a feladatot előmozdít tani hivatvák. Számtalan közelebb és távo'abb álló tényezőtől függ ez, melyek azonban nem tartoznak ezen értekezés körébe. Csupán a pályatétellel szorosan összefüggő egyik tényezővel, a szakszerű tanfelügyelettel foglalkozunk, melynek kapcsán akarjuk kifejteni nézeteinket a pályakérdésre. , A kérdéssel előszeretettel fogta közlünk ; bepillantottunk a nagvobb ku turnemzetek népoktatási szervezetébe, e meMett figyelemmel vizsgáltuk a hazai viszonyainkat, hogy előttünk világosau álljon a kérdés. Ezek hatása alatt alakítottuk ki nézeteinket; nem ábrándokat, nem frázisokát akarunk nyujtam, csak azt, amit a kétdés megoldására valóban alkalmast ak vélünk. Hogy menynyiben sikerült ez, a bírálat dolga m gitélni. Legyen ez pro.és kontra tárgyilagos j egy igazán tárgyilagos bírálat értékelhet jól. Mint mondottuk, a nép kulturális fejlődésének egyik legfontosabb tényezője a helyes, jobnan kifejezve: a szakszerű f. lügyelet E'. csakis akkor és azon esetben allhat elő, ha a tanfelügyelői kar a népiskola belső éleiét nemcsak felszínéről, hanem a* maga mivoltában igazán lényegében ismeri á legapróbb részletig. Mert csakis beható szakismerettel lehet ily szöv. vényes, a társadalmi életbe oly mélyen benyúló, oly sok érdeket érintő és nem ritkán dinernáló elemekkel is küzdő szerve zetnek, mint aminő a népoktatás, egy oly egyöntetű, jó irányt adni, mely a nemzet szellemi fajsulyát öntudatosan emelje Amilyennek ma a tanfelügyelői kart ismerjük, elmondhatjuk, hogy a szakértelem ily fokában hiány nir cs; mert hisz a tanfelügyelők legnagyobb résszé, ha nem is a néptanítói pályán, de más tanügyi pályán töltött gyakorlati évekét s e rokon pályák h írása alatt egy-két évi működés után a népiskola különleges helyzetét — mint a népmüveltség forrását — könnyen mérlegelni tudják. Nem számítva a csekély kivételt, általánosságban igy vaD ez. És az a nagy h iladás, melyet a népiskolai tanügy az utóbbi liecenniuni alatt elért, más tényezők mellett ennek a körü'mény- nek tulajdonítható', sőt bátran hozzátehetjük, kevés része, van ebben a bárókban ülő theoretiku soknak. (Folyt, köv.) ' ÜK llf fenüUiviil tartás kiválóan ruganyos formája ideálie MULATSÁGOK. — A Dunafcldvári Műkedvelő Úri Zenekar február 21-én tanja legkozeiebhi tánce-uélyét, Sopronyi Ferenc vezetése alatt Verdi, Schuman, Leoncavalló, Eillenberg darabjaiból összeállított érdekes és értékes műsorral. A zenekarnak már régi óhaja egy zongora heszi rzése s ezért legközelebbi hangversenyeinek jövedelmét — a zenekultúra terjesztése érdekében — zongora-alapjának növelésére fogja fordítani. Az Úri Z-nekar koncertjei, amely a hozzáfűzött reményeknek mindig várakozáson felül szokott megfelelni, a legsikerültebb estélyek Dun földváron — A Dunafcldvári Társaskör f é. február hó 7 én (szouibaton) taiicc-d egs bekött műsoros estélyt rendez. Műsor: 1. Bion: Induó Előadja a Műkedvelő Un Zenekar. — 2 Költemények. Szavalja Báthory Katinka. — 3 Magyar népdalegyveleg. Előadja az alkalmi férfi negyeskar. — 4. a) Schubert: Scherzo b) Boccherini: Menuette. Előadja a Műkedvelő Úri Z nekar. — 5 Vidám történet. Dr. Mr. titán, felolvassa Ványi Zsigmond. — 6. Zöllner; Étlap. Előadja az alkalmi férfi* négyeskar. Utána tánc.
