Tolnamegyei Közlöny, 1914 (42. évfolyam, 1-52. szám)

1914-10-25 / 43. szám

1914 október 25. TOLNAMEGYEÍ KÖZLÖNY 3 Uj kántortanitó. A szebényi rk. hitköz­ség folyó hó 15 ód tartott ülésében a nyugalomba vonult Farkas Kamill kántortanitó helyébe Jávor István perekedi kántortanitót választotta meg egyhangúlag. “ — 50 éves papi jubileum. Walter Antal papai prelátus, püspöki hely nők c. apát, kanonok most ülte meg Pécsett egész csendben 50 éves papt jubileumát, mely alkalomból a jóságos püs­pök, gióf Zichy Gyula hosszabb levélben ünne­pelte a nagytudásu, európai műveltségű példás lópapot. Jótékonysága kiapadhatatlan. Az ünne­pelt nemesldkü prelátus a tolnaraegyei Cikó köz­ségben született. Kérelem a hölgyekhez. Paulovits Sándor w. Szék szárd rt. város hely ettes főjegyzője a következő felhivást bocsátotta ki : Szekszárd vá­ros hölgyeihez 1 - Az Országos Hadsegélyző Bi­zottság ruházati albizottsága folyó hó 8 án gróf Serényi Béla elnöklete alatt tartott ülésében be­hatóan foglalkozott a harctéren közdő katonák­nak meleg ruhával való felszerelése kérdésével, és ennek eredményeként közölni kéri a közön- seSSeb b°gy hivatalos utón nyert tudomást arról, hogy a hadvezetőség a hadba vonult katonákat meleg ruhaneművel a lehétő legteljesebbel ellátta. Hiány van azonban mégis, hósapkákban és érmelegilőkben. Miért is a Hadsegélyző Bizott­ság II. sz. albizottságának nevében tisztelettel felkérem a. város nemesszivü hölgyközönségét, hogy ezt a két meleg ruhaneműt a legnagyobb számban készítse, és legkésőbb november hó 15 ig a Hadsegélyző Hivatalnak Budapest, IV. kér. Váci utca 38. közvetlenül küldje meg. A Hadsegélyző Hivatal Egyben leéri figyelmeztetni a közönséget, hogy mindazok a tárgyak, melye­ket nem a Hadsegélyző Hivatalba szolgáltatnak be, hanem közvetlenül a harctérre küldenek, gyakran technikai akadályok folytán nem érkez­nek a helyükre, miért is helyesen tenné a kö zönség, ha a közvetlen küldést a lehetőségig mellőzné. Szekszárd, 1914. október hó 17. Dr. Paulovits Sándor h. főjegyző, katonaügyi előadó, — Halálozások. Ftilöpp György nyugalma­zott esperesplébános, tb. pápai káplán f. hó 18-án Pakson elhunyt. A megboldogult harmincöt évig volt a tolnamegyei jMiszla község lakóinak sze­retett és nagyrabecsült lelkésze, aki buzgóságával és példás életével tűnt ki, amiért 1893 ban pápai titkos káplán lett. Füíöpp György 1911-ben vonult nyugalomba és Pakson töltötte hátralevő napjait. Aranyosrákosi Székely József volt paksi adóhivatali ellenőr, életének 52-ik évében Buda­pesten elhunyt. Spitzer Sándor dombóvári fakereskedő éle­tének 62-ik évében Dombóváron elhunyt. Teme­tése folyó hó 17-én ment végbe. Csak pár héttel ezelőtt hunyt el Hradek Károlyné, akit most férje: id. Hradek Károly is 88-ik éves korában követett a halálba. Elhuny­tét Hradek Károly kurdi plébános, Hradek Lajos Hradek Vilmos és Hradek Gusztáv fiai és nagy rokonság gyászolja. — Az igaz Isten a mi erőnk és remény­ségünk cim alatt jelent meg Haypál Benő nagy­nevű budapesti lelkésznek a f. évi aug. 16-án elmondott nagyszabású egyházi beszéde. A beszéd telve van egy igazságában bizó nemzetnek az igaz Isten zsámolyához vitt panaszával az ellen a nép ellen, „amdly a m^ga királyi trónusát vér­rel öntözte meg s a mienknek lépcsőjéről a halál ölébe lökte trónunk várományosát“, az ellen, „a tömegében nagy, erkölcsi erejében törpe nép ellen, amelyet korbács kormányoz, észak csor­dája ellen, amely egyszer már végig tiport szabad­ságunk virágos kertjén,“ a „Babilon paráznasága haragjának borától megrészegedett francia nép ellen, amelynek leikéből évtizedek világtalan gyűlöletének, telhetetlen és tehetetlen boszujának förtelme párázik“ és különösen az ellen az angol nép ellen, amely „a testvéri szeretet.virágai he­lyére a csalódás töviseit plántálta“, amely „bib­liát nyújtott felénk eddig s most a biblia vitéz­kedésének fegyverét, az igazságot, messze elha jitva öldöklő fegyvereivel áll a fékevesztett gyü^ lölség és a rabtartó zsarnok oldala mellé segít­ségül“. — A beszéd maga a megtestesült biza lom „Luther Istenében, aki erős vár, Kálvin Istenében, aki örök irgalom, a mi Istenünkben, aki a benne bízót megszégyenülni nem engedi*. Az erőben és szónoki szépségben gazdag be­szédet a legmelegebben ajánljuk lelkésztársaink­nak és híveinknek szives figyelmébe. Kapható a szerzőnél (Budapest, II., Szilágyi Dezső-tér 3.) 30 fillérért. Vegyük meg minél többen! Kétféle célt elérünk vele. Segítjük az országos hadse gélyző hivatalt, mert az árából befolyó összeg annak céljait szolgálja. Elérjük a mi lelkünk nyu­galmának hasznára azt a célt is, amelyet a szerző e szavakkal jelöl meg: „Vezesse el a této­vázót az egyenességnek, a küzdőt az erőnek, a szenvedőt a vigasztalásnak forrásához, az Isten­hez“. A füzet kapható a Molnár-féle nyomdai műintézet papirkereskedésében is Ára 30 fillér. — > A hadsegélyző hivatal figyelmessége. Szepreményü Molnár Ilonka IV. oszt. tanulónak Szekszárd címmel nagy levelet hozott a posta. Fölül a magyar szent koronás pöcsét; feladó a m. kir. honvédelmi minisztérium hadsegélyző hi­vatala. Ugyszám is van rajta, mintha valami mozgósítási parancs volna. — Szól pedig az irás eképen : 3216/H'd. h. Szépreményli MOLNÁR ILONKA IV. oszt. tanulónak Szekszárd. Múlt hó 5-én kelt kedves levele kapcsán küldött 10 darab hósapka és 12 pár érmelegitőt kézhez . vettük és ha­zafias köszönetét [mondunk úgy Kálmán Etelka urhölgy Onagyságának, ki ifjú leikeiket a haza szent szolgálatára és embertársaink szenvedéseinek enyhítésére oktatja, valamint mindnyájuknak, kik. munkájukkal hozzájárultak ahhoz, hogy a haza védelméért küzdő hőseink meg legyenek óva az idő­járás viszontagságaitól. Örömmel köszöntjük Magukban a jövő nemzedéket, mely megmutatja, hogy hazáját szereti. A Hadsegélyző Hivatal vezetője: KIRCHNER, cs. és kir. altábornagy. A kis Molnár Ilonka, lapunk nyomdaigaz­gatójának leánya, bizonyára élete delén túl is büszkén mutatja a nemes jótékonyság ezen hiva­talos bizonyítékát hozzátartozóinak, majd az el­következő béke verőfónyes napjaiban. — A „Világ“ mozgóképszínházban szombaton és vasárnap kerül műsorra legelőször a déli harc­tér aktuális felvételei és az északi harctér nek a folytatása. Ezenkívül „Fekete lobogó II.“ ér dekes kalózdráma 3 felvonásban. „Szeleburdi kisasszony“ kacagtató vígjáték 2 felvonásban, a főszerepben Németország legkiválóbb művészeivel. — Téli ajándék a katonáknak, özv. Traiber Tivadarné úrnő a hadbavonultak részére egy bundabélést adott át a város katonaügyi osztá­lyának a hadsegélyző hivatalhoz leendő továbbí­tás végett. Ezen nemeslelkü adomány buzdításul szolgáljon azoknak, akiknek módjukban áll nél­külözhető szőrméket a harctéren küzdők részére adományozni. — Szüret. Most már a szekszárdi hegyeken is befelyezést nyert a szüret. A termés mennyi­sége általában közepesnek mondható, a minőség ellenben elég jó. Érdekes feljegyezni, hogy a lefolyt szüretelésben nagyon érezhető volt a munkáshiány. Akár hány helyen úri emberek puttonyoztak és úri leányok szüreteltek. Ez helyes és okos dolog is volt. Ha a jó Isten azt mérte ránk, hogy igazságos ügyünkért és édes hazánkért katonáinknak a csata mezőn küzdeniök kell, ne hagyjuk veszendőbe menni termésünket, amelyre éppen ilyen nehéz időben van a legnagyobb szükség. — Ki ne akarna szép lenni ? Nem kell már külföldi reklámhirdetéseknek felülni. Nekünk is vannak már elsőrangú, képzett kozmetikusaink. Felhívják olvasóink figyelmét Varga Anny ide vonatkozó hirdetésére. — A sebesültek házi ápolása. A honvé­delmi miniszter engedélyt ad arra, hogy a köny- nyebben sebesült, vagy beteg katonák a közelebb fekvő községekben lakó hozzátartozóikhoz házi ápolásra kiadhatók. A betegek és sebesültek azonban kötelesek orvosi kezelés végett a legkö­zelebbi katonai kórházban időközönkint megje­lenni. A sebesültek és betegek ezen alkalmaknál a kiállítandó igazolvány felmutatásával a vasuta­kat ingyen vehetik igénybe. — Döglött lóra patkó. Ezt a nem egészen szalonképes, de jellemző magyar kiszólást kell cimül használni, mikor a gabonabehozatali vá­mok felfüggesztése után kitartóan haladó buza- áremelkedéseket látjuk. Mint általában előrelát­ható volt, a behozatali vám felfüggesztése nem hogy a kenyér árak abnormális magasságát meg nem szüntette, de még csak a további áremel­kedést meggátolni sem tudta. Ma már 41 koro nán felül áll a gabona ára, s igy a kormány nem zárkózhat el az egyetlen radikális módszer­től : hogy a gabona és egy két más fontos élelmi közszükségleti cikk árát szabályozza és lehetőleg kisajátítja nemcsak a hadi, de a polgári élelme­zés céljaira is a szükséges készleteket. Ha ennek elrendelésével sokáig késik a kormány, nagyon könnyen annak a vádja árnyékolhatja be, hogy nem tud a kenyérspekuláció nagy agrár és nagy merkantil befolyása, érdekeltságe* alól szabadulni. A parancsoló közérdekkel szemben semmiféle más klikk érdek meg nem állhat. Erezte ezt a tőzsde is, mikor a maximális gabonaárak meg­állapítását kérte a maga részéről is Lángoló vád a mai helyzetre, hogy a magyar búzát a kül­földi piacokon a szállítási költségek dacára is 6—8 koronával olcsóbban lehet vásárolni, mint minálunk idehaza. Újvidékről a berlini vásár- csarnok részére teherárunak feladott waggon ká­poszta 48 óra alatt célhoz ért és olcsóbban kap­ható, mint az Újvidékről Kolozsvárra szállított káposzta, melyet kénytelen a feladó gyorsáruként küldeni, hogy igy is 70 óra alatt érjen rendel­tetési helyére. Es mindez az abszurdumnak látszó dolog nem kitalálás, hanem magyar közélelmezés. — Csak nyitva szabad leveleket külföldre küldeni. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter a külföldre szóló levelek nyitva feladása tárgyában a következőket rendelte: A katouai érdekek megóvás céljából a külföldre menő összes postai küldemények a katonai ellenőrzésnek vannak alávetve. Ennek következtében a külföldre szóló összes közönséges és ajánlott leveleket nyitva kell feladni, kivéve az Ausztria és Bosznia- Hercegovinában szóló küldeményeket. A külföldre (Ausztria és Bosznia-Hercegovina kivételével) szóló értéklevélben, értékdobozban vagy csomagokban írásbeli közleményeket elhelyezni, úgyszintén a szállító levelek szelvényére s egyéb kisérő iratokra, valamint a postautalványok szelvényére közle­ményt írni tilos. E tilalom betartását, a pénzes küldeményekre, csomagokra nézve, a felvevő postahivatalok tartoznak ellenőrizni, amiért az össes pénzesleveleket, csomagokat stb. nyitva kell a postára vinni és az átvizsgálás után a felvevő tisztviselő jelenlétében lezárni. A pénzes levelekre a bélyegeket csak a lezárás után lehet fölragasztani. — Egy lengyel szerzetes jóslata. Daly M. János kolozsvári lakos birtokában van egy 1766-ban elhalt Lanutz nevű lengyel szerzetes jövendölésének, aki halálos ágyán látnoki erővel megjósolta Lengyelország feldarabolását, a világ­háborút, a vallásellenes irányzatokat és Magyar- ország diadalmas felujhodását. A jövendölés má­solata már a forradalom idején, 1848-ban meg­jelent egyik kolozsvári lapban és az 5-ik pont­ban igy szól: „A kettős kereszt: az Magyar- ország visszanyeri régi fényét; több tartományok fognak hozzá tartozni. Két legfényesebb ország fogja tisztelni és ő lesz a kereszténység élő bás­tyája, jobban, mint valaha.“ — Tanítók és iskolai hatóságok figyelmébe. Az Országos Állatvédő Egyesület 1915. évre is kiadta „Gyermek Naptár“-át. Tartalma a gyer­meki lélekre nemesitŐleg hat, az állatvilág meg­ismerésére, az állatok kímélésére és megkedvelé­sére tanít. Tetszetős kiállítása dacára is ára C3ak 10 fillér. — Megrendelhető nevezett egyesületnél Budapest, IX., Ernő-utca 11—13. szám alatt. Ezen igazán hasznos és üdvös naptárt a tanítók és iskolai hatóságok figyelmébe ajánlom és kérem, hogy azt a tanulók és a nép számára megren­delni szíveskedjenek. Szekszárd, 1914 október 20. Kir. tanfelügyelő bevonulva : Nagy Béla, kir. s. tanfelügyelő. — Vasúti szerencsétlenség történt f. hó 17-én reggel Uj dombóvár pályaudvaron. Bognár Imre postatisztet a mozdony szolgálata teljesítése közben elkapta és a postakocsihoz szorította. Mel­lén súlyosabb természetű sérüléseket szenvedett. Miért drága a szekszárdi piac? Nagyon bajos volna erre a kérdésre egye­nesen megfelelni a nélkül, hogy valaki meg ne haragudjék az igazmondásért. Azonban megkerül­getjük a kérdést. A múlt heti szerdai piacon történt az alábbi jellegzetes eset. Egy közeli falubeli termelő bur­gonyát hozott a piacra, egy egész kocsival. Körül­fogja egy csomó asszony : — „Hogy’ adja a krumplit Bácsi ?“ — Zsákját I frt 40 krajcárért! S már veszik is a krumplit. Ki két zsákkal, ki hárommal. Azonban jön valaki. A jó szimatu, merészen hajlott orr tulajdonosa, mint termény­ügynök. — „Hogy a krumpli, atyafi ?“ — Egy forint 40-re hagytam zsákját már az asszonyoknak. — „Gemacht 1 itt a pénz, 1 frt 80 kr. jával megveszem az egész kocsival !“ Néz a magyar, hogy igy is lehet. Ez az ur vagy bolond, vagy . . . . , mert hogy többet be­csületes vevő nem igen igér, mint mennyit az eladó kért. A markába nyomott pénzt természe­tesen elfogadja, mert hogy a pénzből még a több sem elég. Hjah ! és aztán majd megfeledkezünk a burgonyavevő asszonyokról. Azoknak először le­esett az álluk, azután meg felkopott az álluk. — A Gemacht urat szerették volna megnyujtani, — de azért a rendőrséggel gyűlt volna meg a bajuk. S félhalk szitkokkal tovább álltak. Azonban mintha a rendőrségnek talán igy is volna» valami köze ehhez az ügyhöz ! ? Miért nem tartja a rendőrhatóság állandó ellenőrzés alatt a piacot, hogy az ilyen piaci betyárkodásokat nyakon csipje? — Lehet azonban, hogy a mi hatóságunk nem ér rá erre. Hát kérjük tisztelettel a közönség érdekében, hogy szakítson rá időt. Mert nem egy városból, községből hozza a hír, hogy a közé elmezés ügyé­vel többet foglalkozik a városi hatóság, mint az

Next

/
Thumbnails
Contents