Tolnamegyei Közlöny, 1914 (42. évfolyam, 1-52. szám)

1914-10-25 / 43. szám

4 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 1914 október 25. akta intézéssel. — Hogy a burgonyáról jusson eszünkbe, példának okáért Szombathely polgár - mesteie szakmájába vágónak találta, hogy egy­két nagytermelővel nagymennyiségű burgonyára , kötést létesített, I mint városi burgonyát jutányo san kapja a fogyasztó közönség. Hasonlóképen tesz sok egyéb fő élelmi cikkel is. Egyik másik rendőrkapitány ad audiendum verbum citálta a pék urakat s- felszólította őket rendes nagyságú és minőségű péksütemények készítésére. Kilátásba helyezte nekik, hogy ellen­kező esetben polgárasszonyokkal süttet kiflit, zsemlyét s városi sütődét rendeztet be. És van nem egy város vezető hatóságának elég erkölcsi tekintélye és tudása, hogy befolyá­sát eredménnyel vetheti latba. Nem egy helyen a szenes urak stájgerolá- saiba is mérséklőleg tud a hatóság beleavatkozni, mert hogy pár fillérrel drágult a porosz szén, a koksz a bányában s nem drágább a vasúti fuvar- költség sem, tehát nem lehet 4 korona helyett mindjárt 6—7 korona a szén sem. S hozzá vagy van szén, vagy nincs. Ami van, abból csak 100 kiló tehet ki egy métermázsát és 1 métermázsá­ért csak nem lehet 2 métermázsát követelni, ha mindjárt az az egy métermázsa van is már a raktárban. S ha ezt nem akarják megérteni szép szerével a szenesek, akkor kell találni módot a hatóságnak, hogy ezt megéreztessék velük. A szenes, a pék és egyéb élelmi árusok oktalan uzsoráskodásukkal saját érdekeiket is veszélyeztetik. Valamelyik külföldi városból jött a hir, hogy elkeseredett munkásasszonyok megnyujtot- tak egy péket. — Ezt nem szabad megengedni. Ennek elejét kell venni. Ép úgy vigyázni kell a szenesek testi épségére. Inkább hozasson a város egynéhány waggon pécsi szenet — s aztán hadd melegedjenek a szenesek maguk a 6—7 koronás és drágább porosz-szenes magazinjaikban és nyel- dessék maguk a csalafinta pékek miliméteres zsemlyécskéiket. Hogy pedig a mi hatóságunk is átérezze az élelmezés kérdésének jelentőségét, kéijük a fo­gyasztóközönséget, a piacra járó asszonyainkat, hogy minden piaci visszaélést, belealkudozást, kézről elütést, súly és ürmérték hiányt, tulmagas árak kérését nyomban jelentsenek be a polgár- mesternél, kapitánynál. — Ne sajnálják az időt, szót vesztegetni rá, ha azt hiszik, hogy nem is használ. Hátha egyszer még is használ ! Addig hánytorgatjuk mi is e hasábokon. Béke idején elég, ha jól rosszul el közigaz­gatnak a városi hatóságok. — Háborús időben azonban többet ró rájuk hivataluk, mint az ille tőségi ügyek elintézését és a marhalevelek ki­állítását és a mi városunk vezetősége is nem egyszer adta már tanujelét az ily kérdések meg­oldásában való jártasságnak. Csak tudomására kell hozni mindent tehát a városi hatóságnak. TÖRVÉNYSZÉK. Esküdtszéki tárgyalások. 1914, október 19, Hétfő. Koznia Mihály kistengelici szőlőhegyi lakos fiát, Kozma Istvánt 1914. évi május 14-én este egy kötéllel azért, mert ez 6 hónapos Ilona nevű testvérével, mig a szülők munkában voltak, nem maradott otthon, úgy megverte, hogy a gyermek sérülésébe belehalt. — Halált okozott súlyos testi sértés büntette miatt emelt vádat a kir. ügyész Kozma Mihály elieD. — A tárgyalás 19-én, azaz hétfőn tartatott meg. Elnök: Hazslinszky Géza kir. törvényszéki elnök. Birák : Fejős Imre és dr. Szilágyi Ernő kir. törvényszéki birák. Jegyző : dr. Kalencsik Kálmán törvényszéki jegyző. Ügyész: dr. Czobor Miklós kir. ügyész. Védő : dr. Gulyás József. Az esküdtek erős felindulásban elkövetett, halált okozó súlyos testi sértés bűntettében mon­dották ki vádlottat bűnösnek s ezért a bíróság Kozma Mihályt egy évi es 6 havi börtönre ítélte. 1914 október 20 és 21 kedd és szerda. Jakab Mihály decsi lakos bünperét már másodízben tárgyalta ez alkalommal a szekszárdi kir. törvényszék mint esküdtbiróság. Jakab Mi­hály bűne az, hogy Decsen 1913. évi május hó 19-én reggel feleségére Tikos Évára, ki mással folytatott szerelmi viszonyt, háromszor rálőtt, a lövések azonban Tikos Évát nem találták, hanem a szjptén a jelen volt Győri Mihálynét találta a Jpyés; ki §anek folytán meghalt, Gyilkosság bün- lettének kísérlete miatt emelt vádat ellette a kir. ügyész. Elnök í Kövessy Ödön kir, ítélő tábla- biró. Birák: Fejős Imre és Salamon Iván kir. törvsz. birák; jegyző: dr. Patonai László kir. törvsz. jegyző; ügyész: dr. Kozacsek József kir. ügyész és védő dr. Gulyás József. A bizonyí­tási eljárás lefolytatása után az esküdtek halált okozó súlyos testi sértés vétségében mondották ki vádlottat bűnösnek | ennek «lapján a biróság 2 hónapi fogházra és 100 korona pénzbüntetésre ítélte. Az Ítélet ellen a kir. ügyész semmiségi panaszt jelentett be. 1914 okt. 22. Csütörtök. • .. Weisz Jánosné szül. Rózsa Erzsébet duna- földvári lakos, kinek mig férje Amerikában volt, 1914. évi augusztus hó 7:én fia született. Azzal volt vádolva, hogy újszülött gyermekét még az­nap megfojtotta. Szándékos emberölés büntette miatt emelt vádat a kir. ügyész ellene. Elnök : Hazslinszky Géza kir. törvényszéki elnök. Birák : Joób Imre kir. törvényszéki biró, Wächter Károly kir. járásbbó. Jegyző: Mányoky Ödön kir. tör- vényezéki jegyző. Ügyész : dr. Czobor Miklós kir. ügyész. Védő: dr. Kron Ferenc ügyvéd. A bizo­nyítási eljárás lefolytattatván, a kir. ügyész vád­ját elejtette, minek alapján a biróság az eljárást megszüntette. Fogorvos. Kovács l. Specialista fog- és szájbetegségeknél. Készít arany-, ezüst-, platina-, porcellán-, cement- és email-töméseket, Arany, platiná és por­cellán koronákai és hidakat. Kautschuk és arany lemezre műfogakat és szájpadlás nél­kül fogaikat. Foghúzás érzéstelenítéssel! Műfogak és javítások szükség esetén 24 órán belül készíttetnek. Lakás s a gimnáziummal szemben. Szépségápolás! Hl kozmetikus orvostanárnak volt asszisztense: Varga Anny hatóságilag bejegyzett kozme­tikus Bátaszék Szarvas-u. 1024. Munka­köre: szépségfejlesztés (üde fiatalos ránc­mentes teint) archámlasztás, elromlott hely­telenül kezelt arc tisztítása, massage, gő­zölés. Bőrzsirosság, bőrszárazság, bőrli­kacsok, mittesser, pattanás, barna foltok: szeplő, májfolt, lencse stb. rövid időn be­lül rendbe hozom. Hajeltávolitás (arc, kar, mellről) hajfestés, szemfényesités, Antiride borogatás .(petyhüdt, ráncos araiaknak). Kiváló arckenőcseim szeplő, máj folt s egyébb arctisztátlanságok ellen, úgyszintén arcfino- mitó, korai ráncosodó, petyhüdt, sömörös, száraz bőrüeknek nagy tégely 3 kor. kis- tégely 2 kor. Porlasztóit rózsaszirmokból készített púderem (felülmúlja a világ ösz- szes púdereit) dobozonként fehér, krém és rózsa színben 3 kor., gyógy és pipere szappanaim, parfőmök, arcfehéritő viz 3 kor., Antiride s minden elképzelhető külön­legességek kizárólag hölgyek részére rak­táron. Levelekre válaszolok (válaszbélyeg.) ’’VILÁG” mozgókép-színház, Szekszárdi. ♦♦♦ Szombat—vasárnap október 24 és 25-én Hagy újdonságok: Háborús híradó. Újabb felvételek a német, belga, francia, orosz harctérről. A vörös kereszt a filmen. Aktuális eredeti felvételek. • . A fekete lobogó II. Érdekfeszitő Tcalóz dráma 3 .felvonában. Szeleburd! kisasszony. Kacagtató vígjáték 2 felvonásban. Előadások kezdete: Szombaton 6 és 9 órakor, Vasárnap 3 órától folytatólagosan; utolsó elő­adás 9 órakor. Rendes helyárak. Bérletszelvények érvényesek. Háborús események folytatólagosan minden héten. Építési vállalkozók! 3 m. magas és 3 m. széles uj vasredőnyök eladók. Hol ? meg­mondja a kiadóhivatal. Borgula Ede utóda özv. Borgula A.-né, üzleiv. Borgula F. V. fényképészeti és nagyítási műterme Szekszárd. Elvállalok mindennemű külső munkát egy­leti, iskolai, gyári-csoportok,' lakodalmi és ' családi felvételeket művészi kivitelben. ® Fénykép nagyítások bármily régi kép után is 10 koronától feljebb. Kitüntetve a pécsi és berlini szakkiállításon. 6260'P. 1914. sz. Szekszárd rendezett tanácsú városnak Gáli Andrásné és társai ellen a város temetőjének kibővítése céljára szük­ségessé vált kisajátítás kártalanítási eljárás megindítása iránt Tolnavármegye alispánja az iratokat átteszi. Határozat. A kir. törvényszék a kártalanításra vonatkozólag az 1881: XLI. t.-c. 43. §-a értelmében ennek a kir. törvényszék­nek illetékességét megállapítja és a hivatkozott törvény 46. §-a értelmében a kisajátítási összeírásban feltüntetett ingat­lanokra vonatkozólag a kártalanítási eljárás megkezdésére a kir. törvényszéknél (II. emelet 54. sz. alatt) tartandó tár­gyalás határnapjául I9F4-. évi november 14-ik napjának d. e. 9 óráját kitűzi, amikorra és ahova Szekszárd r. t, yáros képviseletében dr. Szentkirályi Mihály polgármestert vagy esetleges egyezségkötésre meghatalmazott helye,tesét, .a ki­sajátítást szenvedőket e határozat kiadmányának kézbesíté­sével megidézi azzal, hogy elmaradásuk a kártalanítás fölött hozandó határozatot nem gátolja és hogy a tárgyalásról való elmaradás miatt igazolásnak helye nincs. Minderről hirdetményt bocsát ki, mely Szekszárd rendezett tanácsú városban közhírré teendő s ennek eszköz­lése végett a hirdetmény közlésével Szekszárd rendezett tanácsú város tanácsát keresi meg ■azzal, hogy ennek meg­történtét a tárgyalás napjáig irásbelileg igazolja; a hirdet­mény a hivatalos lapban egyszer és a Szekszárdon meg­jelenő Tolnamegyei Közlöny cimü lapban háromszor közzé­teendő. E célból a hirdetmény egy példányát azzal adja ki Szekszárd rendezett tanácsú város polgármesterének, hogy azt a hivatalos lapban egyszer tétesse közzé s a hirdetést tartalmazó lappéldányt a fenti tárgyalási határnapon, vagy ezt megelőzőleg a kiküldött tirónak az iratokhoz csatolás végett adja át. Ugyanazt a hirdetményt pedig azzal küldi meg a Tolnamegyei Közlöny cimü lap kiadóhivatalának, hogy azt haladéktalanul 3-szor tétesse közzé, a hirdetést tartalmazó lappéldányokat pedig számlával mutassa be, mely után a hirdetési dij utalványoztatni fog. Egyben felhívja Szekszárd rendezett tanácsú város polgármesterét, hogy a 1881 : XLI. t.-c. 65. §-a értelmében költségelőlegképen 150 koronát haladéktalanul a kir. törvény­szék elnökénél tegyen letétbe. Végül a tárgyalás vezetésével Mirth László kir. tör­vényszéki bírót bízza meg és mellé egy jegyzőkönyvvezetőt kirendel. Szekszárd, 1914. augusztus 22-én. Kövessy Ödön s. k. Mirth László s. k. elnök. előadő. A kiadmány hiteléül: Axmann, kinfttszki kiadó. XXXI-ik magyar királyi jótékonycélu áilamsorsjáték. Ezen pénz-sorsjáték remélhető tiszta jövedelme köz­hasznú és jótékony célokra fog fordittatni. Ezen sorsjátéknak összesen 14885 nyereménye van, melyek­nek összes értéke 475000 koronára rúg készpénzben. Főnyeremény 200.000 kor. készpénzben. Továbbá: 1 főnyeremény ___. _•__ 30.000 K készp. 1 ... _1 \ _____ 20.000 » 1 > ____ ____ 10 .000 » » 1 ___ ___ 5.000 » * 5 nyeremény á 1000 korona 5.000 > » 5 » 500 2.500 » » 10 > 250 2.500 » 20 » 200 4.000 » > 40 150 » . 6.000 »• > *100 100 » 10.000 » 200 ». 50 » 10.000 * 2500 20 50.000 » » 12000 3» > 10 > 120.000 » 14885 nyeremény összesen: 475.000 K készp. Húzás visszavonhatatlanul 1914. évi december hó 9-én. 0^“ Egy sorsjegy ára 4 korona. Sorsjegyek az összeg előzetes beküldése mel­lett a magyar kir. lottójövedéki igazgatóságtól, Buda­pesten (Vámpalota) portómentesen küldetnek, ezen­kívül kaphatók valamennyi posta-, adó-, vám- és sóhivatalnál, az összes vasúti állomásokon s a leg­több dohánytőzsdében és váltó-üzletben. Játéktervet kívánatra bárkinek ingyen és bérmentve küld A magy. kir. Lottójövedéki igazgatóság. Szekszárd, 1914. Molnár-féle Nyomdai Műintézet és Szab. Iróalzatgyár Részvénytársaság nyomása.

Next

/
Thumbnails
Contents