Tolnamegyei Közlöny, 1914 (42. évfolyam, 1-52. szám)

1914-07-05 / 27. szám

Szekszórd, 1914. Julius 5. Xl.ll. éptolynm. 27. wém Függetlenségi és 48-as politikai hetilap Szerkesztőség Bezerédj Istyán-utca 6. sz., hová a lap szellemi részét illető minden közlemények intézendők. Telefon 11. Kiadóhivatal Telefon 11. Molnár-féle nyomda r.-t., hová a lap részére mindennemű • hirdetések és pénzküldemények intézendők. j A trónörökös-pár. I A délceg, férfi kora teljében levő, egy nagy birodalom sorsának intézésére hiva­tott trónörökös, hűséges élet-párjával, a gondos, jószivü családanyával együtt már a sötét'sírboltban alussza örök álmát. Egy elvetemült gonosz, e célra' előkészített szerb diák- otromba revolvere örökre megsemmi­sítette a monarchia népeinek a jellemes férfiú uralkodásához fűzött reméftyeit. S történt ez a gyászos esemény akkor, mi­dőn a magyar kormány, valószinüleg bécsi utasításra, a kettős birodalom fenntartá­sára hivatott magyarság rovására, azokat akarja mindennemű előnyben részesíteni, kik ime megmutatták, hogy egyedüli tö­rekvésük ar gyáva orgyilkosság. Most még csak az van hátra, hogy egy dédelgetett s fanatizált oláh orozva támadjon reá az uralkodó család másik tagjára, bogy életét kioltsa s akkor meg lesz a két favorizált faj vad, műveletlen jellemének, lelkűidének teljes diagnózisa. Nem lehet azon eléggé csodálkozni, hogy udvari körökben miként születhetett a téves felfogás, hogy a két vad fajt en­gedményekkel, kedvezésekkel meg lehet a monarchia részére nyerni, holott rríinden elfogulatlanul gondolkozó ember előre látta, hogy a simogatások csak arra. jók, hogy a két balkáni erkölcsű nemzetiség szarvait nagyra növelje s a mostanihoz hasonló gyáva merényletek elkövetésére sarkalja. Azon is lehet csodálkozni,. hogy Bécá­Felelős szerkesztő Főmunkatárs BODA VILMOS HORVÁTH IGNÁCZ ben, illetékes körökben nem látják az ösz- I szefüggést, mely Péter szerb király für­dőbe rándulása, a királyi hatalomnak a trónörökösre, való átruházása s a szerajevói merénylet között fennforogni látszik. A ; szerbek gyalázatosán legyilkolták uralko­dójukat az Obrenovics családbeli Sándort I helyébe, ültették a Karagyorgyevics Pé­tert, aki tán az események intézésében nem is olyan ártatlan, mint a minőnek magát feltüntetni törekszik. Most pedig, midőn a trónörökös-pár, légyilkolása került, összeesküvés alapján, napirendre, fürdőre menekül s mintha csak az lenne a tö­rekvése, hogy a történendőkről előre érte­sülve, magát a felelőség alól kivonni ipar­kodnék. György elcsapott szerb trónörökös pedig már hetekkel ezelőtt Londonban hir­dette, hogy Ferencz Ferdinánd trónörökös­nek, minthogy a nagy-szerbiának halálos ellensége, rövid idő alatt el kell pusztulnia. A gyászos eseménynek pedig az egyedüli jogos következménye csak az le­het, hogy belátja minden gondolkozó em­ber, hogy kedvezményekkel édesgetni .óhaj­tott szerb és oláh nemzetiségi alapra fek­tetett monarchia, csak tfyész és pusztulás magvát hordja méhében s a jövő csak úgy alakulhat kedvezően, ha az eddigi sa­nyargatott, elnyomott,, gazdaságilag kihasz­nált magyarságot erősitik s a magyar im- perianumrá fektetik a fősulyt. Egy erős gazdaságilag fejlesztett s jogai birtokában levő Magyarország az egyedül lehetséges monarchikus és dinasz­tikus politika. Ha erre az egyedül üdvös elhatározásra el nem szánják magukat Bécsben, akkor a habsburgok birodalmá­Megjelen hetenként egyszer, vasárnapon. Előfizetési ár: Egész évre 12 K, V2 évre 6 K, 1;4 évre 3 FC Számonként 24 fillér e lap nyomdájában. Hirdetési árak: Árverési hirdetések: 35 petit sorig 8 ko­rona, további sor 30 fillér. — Nyilttér: garmond so­ronként 40 fillér. nak léte csak rövid idő kérdése. Már is osztozkodnak egyes részein a kedves szom­szédok s jósolgatják, hogy Ausztria-Ma- gyárország a közel jövőben Törökország sorsára jut s a többi hatalom prédájává válik. Hogy mit hoz a jövő, természetesen senki előre nem mondhatja, de annyi bi­zonyos, hogy nagy válság küszöbére ju­tott Ausztria-Magyarország, melyből ha épen kimenekül a kettős monarchia, az a csodával lesz határos. A külpolitikában erélytelenség, kap­kodás s a háborúitól való félelem az ural­kodó. Bent Ausztriában a császár szakasz- szal tudnak csak kormányozni, Magyar- országon pedig a jogfosztás uralma van teljes virágjában. Akad-e olyan államférfiu, ki ebből a zűrzavarból bölcs intézkedésekkel ki tudja vezetni a monarchiát? Ha akad, akkor még egy erős Magyarország megteremté­sével tán még kilábolunk a veszedelem­ből, ha nem akad, akkor csakugyan be­következik az, amit számos ellenségeink biztosra vesznek : a monarchiának részeibe való feldarabolása. Csakhogy ityen providenciális állam- férfiút nem Bécsben s nem a Tisza-kor- mány tagjai közt kell keresni. Boda Vilmos. Az esyesíilt fü$$etlenté$i pú t gyásza. Mélységes gyászt és megdöbbenést váltott | ki az eg sz magyar nemzet szivéből az a gaz merénylet, melynek Ferencz Ferdinand főherceg, a magyar korona várományosa és neje, Hohen­berg Zsófia hercegnő Serajevóban junius hó 28-áa . .. S zengett a dal a magyar Helikonban, Tilinkös csalogányt versenyre híva .. . Dalos rigók szive ijedve dobban, S hallgatva némul el a kis pacsirta: Vájjon ki az ? Ki zeng dalt nála jobban ? Ki az, ki öt a versenyben lebirta ? S a kürtös echo fent a honi bércen Susogva szólt: Hallgass most ércem .. . Zengett a dal szelíd melódiákban, Szívből jött érzés szivekhez talált ; — A két árváról búsan búgva, lágyan .. . 5 fennen magasztalon - László királyt, Bohókás Háry Jánosról vidáman, És a magyar hölgyekhez intve szállt.... S mint ég-zengés, szivek s vesékbe tépve, Harsogva zúg fel kemény Kont beszéde... Zengett a dal csengőn; volt tárgya bőven: Hit, hazafiság, emberszeretej Hitvesi hűség, szűz erény a nőben, Hősök tusája, nagy, vitézi tett. . . Érzés a szívben, gondolat a főben: Ez volt, miről a dalnok zenghetett És volt hol álmát méla dalba szője: lm áll ma is Tihany nak bérctető je... Ezt a szép, hangulatos költeményt Bodonyi Nándor sellyei igazgató-lanitó irta (és folyó, hó 6-án, hétfőn délelőtt 9 órakor szavalja el Garay János szobra előtt, melyet a Pécsegyházmegyei Római Kath. Tanítóegyesület nevében meg fog koszoruzni. De rég volt ez! —És ma?----Szivem sajog! Pa nasszal jöttem hozzád, Garay . .. Ó, zengnek még ma is magyar dalok, Csengő bongásukat még hallani.. . De mind Nyugat virányin andalog; Ledér világfi-dalnok a mai. Formába nyers szót gyúr csak hidegen: Az én lelkemnek e dal idegen!. . . Szekszárd jeles szülötte, Garay, Hozzád síró panasszal jöttenf én! Hová sülyedt a dalnok, a mai!---­A rút a szép ma, és a bűn: erény ... Arcpirulás zengését hallani: Dala sivár, parázna költemény,---­Szatir-üv öltés, mely a csend-teli Békés berkek nyugalmát fölveri.. . Mert míg lantját zajongva pengeti, Lelkes tárgya a házasságtörés .. . Barom az ember, nem ember, neki; Embernek lenni: ez neki kevés! Az elbukást dicsérve hirdeti, Költészete: gyermek kezébe kés!- Fertözö kór csirája szélbe szórva, Melytől az ártatlant az Isten óvja! Eszményiség: hit, hazaszeretet, Előtte ismeretlen fogalom. A perditákról zeng ö énekei S Hunnia tapsol e silány dalon... De gyászol a négy folyamtól szegett Tér s a kereszttel a hármas halom . . . S a jobbak, kik még eszményért Jievülnek, Jó dalnokunk, ma is körödbe gyűlnek . .. Mi vagyunk itt, Szekszárd jeles szülötte: Tolnának s Baranyának mesteri! Szivünket még ma is elbűvölöd te: Nincs, ki lantját nálad szebben veri! Fényt árasztasz ma is a honi földre, Nemes dalod az eszményt hirdeti.. . Eszményiség: ez volt irányod, utad; Fogadd ezért szivünket s — koszorunkat. ... A lelkem elmereng Sárköz terén. Amelyhez gyermek-emlék fűzi múltam ; S e városon a Bartina tövén, Hol ma dalt zengek ifjú kedvre gyúltan, Szülötti közt hitvesre leltem én, — S magyar szót itt a Sárközben tanultam... Ó áldott föld, mely halmon, sik térén Magyar dalt, szép asszonyt s jó bort terem.,. Légy áldott Szekszárdom, ki a hazának• Egy Garayt s nekem hitvest adál... Szivem hozzád ma is vidulva szállhat: Egy régi hű barátot is talál... Magyar tanítók! Szekszárd nagy fiának Hódolva itt, hol érc-alakja áll: Zengje magasztalon őt énekünk S költészete szabjon irányt uekünk. Mérkőzés a patikussal. Irta: Kanizsai Ferenc.« A fiatalember, aki most a robogó vonaton hazafelé ügyekezett, már régóta nem járt otthon, a fainjában. Idestova négy esztendeje, ami az ifjúság éveiben nagy idő. O is, az apja is, alig győzték várni a viszontlátásnak, bár lassan, de mégis elérkező napját. Az öreg Balta Mózes kékfestő-mester avegböl, hogy büszkélkedjék a fiával, hogy elvigye erre is, arra is; hogy mu- I togassa itt is, ott is, no ugy-e urat neveltem be­Garay János szobránál^^

Next

/
Thumbnails
Contents