Tolnamegyei Közlöny, 1914 (42. évfolyam, 1-52. szám)

1914-04-19 / 16. szám

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 5 Alpesi szerelem cimü 3 felvonásos szín­művet adja hétfőn és kedden, I hó 20 és 21-én a Világ mozgószinház. A darabot az olasz Leonardi filmgyár elsőrendű művészei alakítják. Nagyszerű berendezese, tartalmának minden jelenete a néző figyelmét teljesen lekötik. Ezenkívül a műsor ki­egészítéséül nagy jó humoros képek és a heti világesemények. — Szerdán és csütörtökön lesz a budapesti Omnia színházban folytonosan zsúfolt házak mellett adott „Győzelem vagy halál“ cimü műfilm 4 felvonásban és a kisérő műsor. — Lovak és szekerek összeirása. A véd­erőről szóló uj törvény egészen uj á'lapotot, más rendet teremt a lovak és szekerek összeirásánál. Ennek a körülménynek tudandó be a honvédelmi miniszter legújabb rendelete, melyet most küldött széjjel s amely szigorú feltételek mellett rendeli el az általános ló és szekér összeírását. A mi­niszter bejelentő lapokat küld minden katonaügyi osztályhoz, amelyeket a ló és szekértartó gazdá­nak fognak kiosztani. Ezeket a bejelentő lapo­kat a gazdálkodók kötelesek lesznek záros határ­idő alatt büntetés terhe mellett beszolgáltatni. Kimondja továbbá a miniszter, hogy az össze- irási munkálatoknak április havában befejezést kell nyerniük, mert ennek alapján tartják meg május havában a lósorozást. A besorozott lovakért behívás esetén a kincstár a következő árakat állapította meg: hátas lóért fizet 880 koronát, hámos lóért, mely ágyuhuzásra alkalmas, 1150 koronát, teherszállító, úgynevezett málhás lovakért 500 koronát. A ló összeírást tehát ez évben na­gyobb körültekintéssel végezteti az állam. — Pakson mostanában gyakoriak a pince­betörések. E hó 8 án Hagymássy Károly kir. közjegyző présházába is be akartak törni, tud­. ván, hogy sok jó bora van még a közjegyző­nek, de a merénylők nem értek célt. Először a padlásba hatoltak, de onnét magasnak találván a leszállást, az egyik erős, keresztvasakkal el­látott ablak kibontását kísérelték meg, melynél már addig haladtak, hogy csak a kibontott vas- szerkezetet kellett volna kiemelni. Ekkor azonban valószínűleg vagy reájuk virradt vagy valami neszt hallhattak, mert abban hagyták a merénylők a további munkát. A csendőrség erősen nyo­mozza a pince feltörő bandát. — Lopás. Várkonyi István bátaszélci jegyző jelentést tett a csendőrségen, hogy lakásából eltűnt egy női aranyóra, egy gyémánt és egy rubint köves női arany gyűrű. — Botos Imre müasztalos Szek- szárd, Selyemgyár-utca 567. (Saját házában). Ajánlkozik elsőrendű szobabútorok készítésére, mérsékelt árak mellett. — Leütötte szódás üveggel. Báta község­ben ß f. hó 15-én, husvét vasárnapján H. Angyó Jánosné korcsmájában Pirisa István bátai halász régi haragosát, Franyó János bátai lakost egy szódás üveggel kétszer fejbe vágta. Franyó az ütésektől eszméletét vesztette s életben maradá­sához nincs sok remény. Fogorvos. Kovács I. Specialista fog-és szájbetegségeknél. Készít arany-, ezüst-, platina-, porcellán-, cement- és email-töméseket, Arany, platina és por­cellán koronákai és hidakat. Kautschuk és arany lemezre műfogakat és szájpadlás nél­kül fogaikat. Foghúzás érzéstelenítéssel! Műfogak és javítások szükség esetén 24 órán belül készíttetnek. Lakás : a gimnáziummal szemben. Aprók az udvaron. Aprók játszanak az udvarunkon. Édes gyö­nyörűség hatja át a szivemet s még meg is könnyezem, ahogy a pufók képükre kiül az édes ártatlanság. Programm nélkül végzik cseleke­deteiket, mégis, mintha gondos rendszer után folyna a munkájuk. Csupa mese az egész. Az. Elejétől véges-végig. Apa-anyát játszanak, azt a játékot, amelyet mi is végig játszottunk annak idején az udvaron. Azért nevezem hát mesének. Mese, amelyet a képzelet ösztökél cselekvésre, mese, mely a való élettől messze eltér gyönyörű mozzanataival. Ha nem nevetnének ki az emberek, ki­választanék a sok rossz ember közül egy csapatot, jönnének az udvaromra figyelni. Lesnék el, hogy milyen tudománnyal lehet elviselhetővé tenni az életet. Egyben bizonyos vagyok abban, hogy ezeket a gyermekeket megértené mindenki, ha csak egy pillanatra is gondolna boldogtalan családi otthonára. Mert ezeknek a gyerekeknek a szájá­ból úgy folyik a sok édes szó, a szeretet diktá­tuma, mint valami bővizű csobogó patak. Oh, hogy szeretném áthivni azt a boldog­talan, durva kovácsot, aki amoda, egy kőhajitás- nyira lakik hozzám. Jönne csak át egy keveset, hadd szégyenitené meg az ő kicsi fia. Tanulná el, hogy a kérges tenyerű emberek is tudnak örülni az életnek, a mellett odahaza édes megnyugvással vannak az Ur akaratján. — Édes kis Katuskám, — igy a kis kovács — csak egy kicsit segitenél, jönnél ki a konyhá­ból, hogy ütnél a vasra. Szaporán, mert már el ég a vasam. Gyere gyere, feleség, a legény a faluban jár pénzért, magam meg nem birok a dologgal. És Katus, aki tömzsi praclijával ott gyömö­szölte a tésztát, mit konyhámból kierőszakolt, hirtelen a köténykéjébe töröli azt a szorgos kezet, mig gondoskodásával egy eperfalevéllel lefödi a tésztát, hogy a légy be ne lepje, igyekszik az ura után. A ház büszke, de dolgos ura még visszanéz, ujfent megsürgeti asszonyát: — Ne piszmogj hát édes, hanem gyere. — Megyek-megyek. Csak letakartam a tész­tát egy szakajtóruhával. A gonosz párák csúffá tennék. Kukoricakórót kapnak aztán a markukba és az édes munka a homlokon gyöngyöztet ki egy pár vizcseppet. — így szeretem, igy. Most már kész van a Galambosék kocsirudja. Akár mindjárt mehet nek a kocáin a malomba. De már most ne türelmetlenkedjék az ebéd­del Egyszeribe készen lesz. Előkaparitom Zsuzsát, a cselédet. — Zsuzsa te,- hol botorkálsz ? — Itt vagyok, nemzetes asszony ! A ruhát teritgetem. Zsuzsa csakugyan a kerítésre füzfaleveleket rakosgat. — Elő no 1 Gyere, mert a majszter uram éhes! Siessünk az ebéddel! Zsuzsa szaporán neki is lát az asztalterités- nek. Honnan tanulja el ? Az ég tudja 1 A szolga- bifóné ugyancsak őrzi otthon, hogy olyasmit ne lásson. A cselédek körében meg nem tűri, mégis hogy elleste a cselédek típus-szerű forgolódásait. Lám-lám, kis Böske, milyen ügyes kisleányka vagy te! Eközben vendégek röpülnek be a portára. Kocsin gyünnek. Hosszú kukoricaszáron lovagol Támadó Palika. Még meg is rángatja a Szilaj száját, hogy nem áll meg a kívánt helyen. A gazda is előre igyekszik. Két apró te­nyerét összeveri csodálkozásában. — Én látok-e rosszul, vagy csoda történt, gyere Katus, (bekiált a konyhába): Katub te, itt vannak koináék 1 Panna asszony, Czimbalmos tanár ur kis leánykája egy ugrással Katus asszony nyakába ugrik. Férje-ura, a postásék Gyuszija is kezet fog a gazdával 1 — Jókor jöttek, komám uramék! Készül a paprikás! Még megfogunk vagy két csirkét és egy minutában kész a csirkepecsenye 1 Az őszi karcos még egész jó viseletű, iható jó bor az. Az asszonyok meg másról beszélnek. Katus előhozza a picikét, Kriszkindlibe kapta, de a koma­asszonynak azt mondja, hogy azt a gólya hozta az árokból. Megcsókolják. Ruhácskáját megigazítják és újra a helyére teszik, hogy el ne törjön, mert porcellánból van. Azon közben a szomszédom vadul ordit szobájában. Ide hallszik durva szava: — Te rongy 1 Te, ki megetted a boldog­ságomat s pénzemet, semmivé tiportad a hitemet, cudarul végig tapostál tisztességes céljaimon; eredj a házamtól, nyomorult, te, perdita te! — De, édes! —- eseng az asszony, — ne űzz el, én szeretlek, becsületes vagyok! Édes, ne űzz el 1 De az indulat még mérgesebbé teszi a férfit. —- Nesze 1 És öklével agyba főbe veri a szegény terem­tést. Végre is a gyenge futásnak ered. Éppen erre felé űzi. Megkerülöm a gyereksereget. Fel lehet az orcám dúlva, sápadt lehetek, megalázom magam, még le is térdelek a két szerencsétlen ember előtt. — Emberek! Ne bántsák egymást! Ne bántsák! Várjanak! Az Isten küldött megmen­tésükre ! Jöjjenek velem! De lábujjhegyen ! A. két indulatos ember meghátrál, szólni sem tudnak, látvaiaz én különös állapotomat. — Azt hiszik, megőrültem, ahogy én nekik esengem. — Csak lábujjhegyen ! — Csitt! — Lassan ! — Mindjárt, mindjárt! És arcom ég a bekövet­kező gyönyörűségtől! Odavezetem őket a keritéshez. De meg ott is esengek, hogy valahogy ne kiabáljanak ! A hasadékon mind § hárman benézünk. A gyerek nép éppen az ebédtől kél fel. A kis kovács vendégeivel kezet szőrit, aztán édes boldogsággal borul Katus nyakába, oszt úgy esengi nagyon szívesen : — Neked is egészségedre, drága jó fele­ségem ! Csókba forr az ajkuk, Katus arcán meg kiül a jólét jele, oszt csak susogja: — Édes jó apóm ! . . . Széjjel nézek aztán a nagyokon. Az asszony szeméből legördül egy nehéz könnycsepp. A férfi is elsápad, izmos karja úgy megreszket, mintha végig husnngoltam volna rajta. Mondja is aztán lassan, szives hangon : — Értem, jó uram ... Te pedig, te édes feleség, te jó, te angyal, jössz haza ! Kitágul az asszony két szeme, majd sir, majd mosolyog s ők is megcsókolják egymást. Azóta, ha a szomszédasszonnyal találkozom, nem tudom megelőzni, ő köszön nékem előre szives hangon.; a kovács meg bújik tőlem, mintha attól félne, hogy felhányom neki azt, hogy én adtam neki a hitet, szerelmet, boldogságot. Pedig dehogy rontanám el közöttük a bol­dogságot. Verner Jenő. figyelj© meg ^TARTÓSSÁGÁT TANÜGY. — Iskolai Ünnepély. A szekszárdi polg. leányiskola növendékei április hó 17-én d. e.^8 órakor az 1848 iki törvények szentesítésének év­fordulója alkalmából az intézet tornatermében ün­nepélyt tartottak, melyen Kovács Dávidné szül. Nagy Lujza igazgató szép beszédben magyarázta meg az április 11-ének jelentőségét. A növen­dékek közül szavaltak : Horváth Margit, Schnell Mária és Géczy Mariska. — A tanitói fizetés le nem szállítható. A paksi községi iskolaszék tanitói fizetés leszál­lítása iránt benyújtott kérvényét — miután a már egyszer megállapított javadalom államsegély igénybevétele céljából le nem szállítható — el­utasította. — Tanítónő választás. A bátaszéki községi iskolaszék husvét hétfőjén töltötte be a Kiss Anna lemondásával megüresedett tanítónői állást. A pályázók közül az iskolaszék Púpay Saroltát, Pápay Géza ig. tanító leányát választotta meg. — Egyenlő fizetés Az 1913. évi XVI. törvénycikknek, mely a tanítók fizetésrendézésé- ről szól, az a sarkalatos hibája, hogy az állami és a nem állami tanítók fizetése között különb­séget tesz. Dr. Jankovits Béla kultuszminiszter is érzi és elismeri ezen anomáliát, azért mo.st már a második rendeletét intézi a közigazgatási bi­zottságokhoz. Tolnavármegye közigazgatási bizott­sága is megkapta ezt a rendeletet, mely szerint jogában áll minden iskola fen tartónak a tanítók fizetését és lakbérét az állami tanítók fizetéséhez és lakbéréhez arányban felemelni; családi és sze­mélyi pótlékot engedélyezni. — Méhészeti tanfolyam. Deák Imre m. kir. méhészeti szaktanár, az I. méhészeti kerület ve­zetője, melyhez Szekszárd is tartozik, a földmi- velésügyi miniszter rendelete folytán folyó évi május, junius és julius hónapokban Kalocsán méhészeti tanfolyamot tart a tanítók, kisgazdák és iparosok részére. Egy-egy tanfolyam 18 napig tart.

Next

/
Thumbnails
Contents