Tolnamegyei Közlöny, 1914 (42. évfolyam, 1-52. szám)
1914-04-19 / 16. szám
t> r<JLN AMEGY El KÖZLÖNY 1914 április 19. Felhívás és kérelem a kath. tanítóegyesületekhez és esp. tanítói körökhöz. Az Országos Kath. Tanügyi Tanács f. óvi március hó 19-én tartott üléséből a következő tételek megvitatására, tárgyalására kéri fel a hazai kath. tanítóegyesületeket és köröket, megjegyezvén, hogy a beérkezett határozatok alapján e tételek közül tűzi ki az Országos Bizottság 1 évi közgyűlésének tárgyait. 1. A kísérleti pedagógia eredményeinek alkalmazása az elemi oktatásban. 2. Az elemi iskolai tanítási terv revíziójának elvei. 3. Az egységes tanítói fizetés és a tanítói nyugdíjtörvény revíziója. 4. A tanítóképző tanárok egységes fizetése és nyugdija. 5. A népiskolai olvasókönyv és a reáltárgyak oktatása. 6. Mik a teendők arra nézve, hogy a népiskola minden növendéke elvégezze a Vl-ik osztályt | 7. Az országos és hitközségi kath. autonómiában a hitközségi iskolák és intézetek adminisztrációjának szervezete. 8. A világbéke eszméje és a népiskola. 9. Miként szerezhet érvényt a tanító a közéletben a keresztény elveknek? 10. Mily irányban vezesse a tanító a felnőttek oktatását ? A Tanács elnöksége tisztelettel kéri az egyesületek és körök t. vezetőségeit, hogy a tételekre vonatkozó gyűlési határozatokat lehetőleg f. óvi május hó 15 ig, de legkésőbb junius hó 15 ig az Országos Kath. Tanügyi Tanács központi irodájába (Budapest, VIII., Szentkirályi-utca 30) beküldeni szíveskedjenek. EGYLETEK, TÁRSULATOK. A Szekszárdi Kerületi Munkásbiz+ositó Pénztár 1913. évi jelentése. Most küldte széjjel a Szekszárdi Kerületi Munkásbiztositó Pénztár nagy gonddal összeállított óvi jelentését az 1913. évről. Az intézmény erősödése és fejlődőképessége mellett tanuskodhatik, hogy az elmúlt válságos esztendő nyomai nemcsak, hogy nem látszanak meg a zárszámadásokon, hanem ellenkezőleg 1 minden tekintetben sokkal kedvezőbb eredményeket tüntet az fel, mint a gazdaságilag egészségesebb korábbi esztendők zárszámadásai. A jelentés érdekesebb részeit a következőkben mutatjuk be. Az 1913. évben betegsegélyezési járulék címén 175032 64 K Íratott elő, tehát 1483’44 K val több, mint az előző évben. Hátra lék címén 62412 91 K szerepel; ez az összeg 11673 63 K-val kevesebb ugyan a múlt évi hátraléknál, de még mindig igen tekintélyes, aminek i oka a jelentés szerint a munkaadók lanyha fizetési készségében s a behajtási eljárás késedelmességében és erélytelenségében keresendő. A tagok és családtagjaik ingyenes gyógy- ellátására, beleértve az összes nyújtott segélyeket, tehát a gyógyszert, orvosi, szülésznői, kórházi, szanatóriumi és fürdői ellátást, továbbá a temetkezési segélyeket is, összesen 83686 52 K-t, táppénz címén 31722 72 K-t és készpénzben kifizetett gyermekágyi segély címén 1060’50 K-t, együttvéve 117469 74 K-t adott ki a pénztár, mig az 1912. évben 123523 80 K-t, tehát 6054 06 K-val többet tett ki ugyané tételek összege. A kezelési költségszámlán 4703350 K, vagyis 1415 45 K val kevesebb szerepel, mint az 1912. évben, tehát itt is mutatkozik némi javulás, azonbad ez a tétel a pénztár teljes budget- jéhez arányitva igy is elég magas. Megemlékezik a jelentés a székházépítés ügyéről, mely szintén az elmúlt évben jutott a közeli megvalósulás komoly stádiumába. Az Országos Pénztár igazgatósága 1914 március 6. napján kelt határozatával jóváhagyta, illetőleg kimondotta, hogy a pénztár szekszárdi székházát a saját számlájára fogja fölépíteni és egyúttal megbízta a szekszárdi kér. pénztár elnökségét, hogy a székházépítés céljaira kiszemelt telekrészekre, 5000 K vételárban, Szekszárd várossal kösse meg az adásvételi szerződést. Lelkes hangon számol be a pénztári tüdőbeteg-szanatórium létesítésének terve körül történt akcióról, melynek eredményeképen -a szanatórium építési alap mai vagyona a következőképen gyarapodott: Alapvagyon az 1913. évi zárszámadás szerint 60405 80 K. A „Tolnamegyei Közlöny“ gyűjtése 54-l0 K. A „Szekszárdi Újság“ gyűjtése 10— K. A „Szekszárdi Dalárda“ adománya 50 — K. A „Törekvés Dalkör“ adománya 50'— K. A „Szekszárdi Népbank“ adománya 20’— K. A „Szekszárdi Polgári Olvasókör“ adó mánya 20— K A „Simontornyai Takarékpénztár“ adománya 20— K. A „Bátaszéki Kerületi Takarékpénztár“ adománya 3’— K, összesen 60632 90 K. Az 1913 évi feleslegből 7239’73 K, összesen 67872 63 K. A szanatórium-alaphoz csatolják az 1913. évi kezelési felesleg fsának 90o/o át is s Tolnavármegye alispánja is kilátásba helyezte, hogy a Kapp Viktor dr. zombai orvos által kezdeményezett gyűjtésből befolyt és ma mintegy 1200 K-t kitevő megyei szanatórium-alapot a kér. munkásbiztositó pénztár részére átengedi, másrészről vármegyénk két legtekintélyesebb pénzintézete, a „Szekszárdi Takarékpénztár“ és a „Tolnamegyei Takarék és Hitelbank“ is magasabb összegű adományokat helyeztek kilátásba. IRODALOM. ________ — A Darwin. Dr. Fülöp Zsigmond népszerű természettudományi folyóiratának április 15-iki szama a szokott változatos és érdekes tartalommal s gazdagon illusztrálva jelent meg. A tartalomból kiemeljük a következő fontosabb cikkeket: Du Bois-Reymon : A szivmozgás okairól. Dr. Fenyő Béla: Természetes térképváltozások. Kvasz György : A nap energiája. Mende Jenő : A Röntgen-sugarak. Dr. Lambrecht Kálmán ; Magyarország őskori madárvilága. Dr. Schmidt Béla: William Harwey. A. H.: A drót. Dr. K—e: Az állatorvosi diagnózisról, stb. A kéthetenkint megjelenő kitűnő folyóirat előfizetési ára a Darwin- önyvtár köteteivel együtt félévre 5 korona. Mutatványszámot küld a kiadóhivatal: Budapest, VI, Andrássy-ut 60. — Olvasóink figyelmébe. T. olvasóink figyelmét felhívjuk »Az Érdekes Újság« ' páratlan-kedvezményére, mely szerint Az Érdekes Újság Dekameronjának I. kötetét az előfizetők fűzve teljesen ingyen, minden ráfizetés nélkül, moiré vászonkötésben 50 fillér ráfizetéssel,- habselyem amatőr kiadásban 2. kor ráfizetéssel szerezhetik meg. Portóköltség küldendő vidéken 55 fillér. Az Érdekes Újság Dekameronjának II. kötete április 1-én jelent meg. Az Érdekes Újság kiadóhivatala Budapest, V.. Váci-körut 78. — A Bönögyi Szemle Törvénytára. Felhívjuk olvasóink es a jogászközönség figyelmét a dr. Angyal Pál, budapesti egyetemi ny. r. tanár, kiváló büntetőjogászunk szerkesztésében megjelenő fenti címet viselő törvénytárra. A kézies alakú, mindennapi használatra szánt kiadás legújabb és igen nagy fontosságú törvényeinket tárgyalja,; legkiválóbb jogtudósaink kisérő magyarázatával. Eddig megjelentek: A közveszélyes munkakerülőkről szóló 1913: XXI. t.-c., dr. Degré Lajos egyetemi m. tanár jegyzeteivel ; A választójog büntetőjogi védelméről szóló 1913: XXIII. t.-c., együtt A királyság megsértéséről é$ a királyság intézményének megtámadásáról, szóló 1913: XXXIV. t. cikkel, dr. Angyal Pál, egyetemi ny. r. tanár magyarázatával ; Az esküdtbirpság előtti eljárásra és a semmiségi panaszra Vonatkozó rendelkezések módosításáról szóló 1914: XIII. t.-c., dr. Degré Miklós, kir. curiai biró kisérő jegyzeteivel, valamint. A sajtóról szóló 1914: XIV. t.-c., dr. Finkey Ferenc egyetemi ny. r. tanár magyarázatával. Az első füzet ára 1 K, a II-iké 2 K, a III-iké 4 K, a IV-iké 3 K. Kapható a kiadónál: Wesselly és Horváth könyvnyomdájában Pécs és minden jobb könyvkereskedésben. KÖZÖNSÉG KÖRÉBŐL. E rovat alattiak díjmentesen közöltetnek, a felelősség azonban a beküldőt illeti. A szerk. Csalódás és remény. Fenti cimü cikkem megirásakor távol állott tőlem a szándék, hogy hírlapi vitát provokáljak. Célom csupán az volt, hogy egy hasoncélu egyesület megalakulásakor, mint aktuális alkalomkor, reámutassak szerintem azon hibás taktikára, mely tényleg kerékkötője volt a Kisgazdák Egyesületének. Úgy látszik, hogy — bár „mea culpát“ nem mondva — ezt el is ismeri az egyesület tisztelt ügyvezető ura, mert válaszában mintegy átsiklik e témán. Részéről tévedésnek minősített azon állításomat, hogy úgy az államtól, mint a várostól az egyesület segélyt kapott, fentartom annál is inkább, mert ezt a t. ügyvezető ur is (lismeri, igaz, hogy más formában. De hát kérdem, nem mindegy az az egyesületre, hogy vájjon maga a miniszteri kiküldött biborvánkoson nyújtja e a segélyt, vagy a város kezén át adja azt ? Különben is úgy tudom, hogy a város ajánlotta segélyre az államnál az egyesületet s igy mint közvetítő kapta elsősorban a város a felülről kiutalt 600 koronát. Hogy ezt megtoldotta a város 179 K-val, a mezőgazdaság 300 K-val, csak úgy mellékesen jegyeztem meg, ami bizonyság akart lenni arra nézve, hogy igen is jóindulatú támogatással találkozott kezdetben az egyesület. Hogy a kapott ö.-szegből kutat létesítettek, sőt arra rá is fizettek, mi elhisszük, de azt is merjük gondolni, hogy a bérlet teljes megszűnése esetén a városi tanács az egyesület javára.fogja azt irni. A sertéstenyésztés visszaesését mi is sajnáljuk, mert ennek káros következményét mindannyian megérezzük, de szabadjon itt megemlítenem, hogy az egyesület nem csupán sertéstenyésztés céljából alakult, hanem átölelni, magáévá tenni mindazon módozatokat, melyekkel gazdasági létünk megjavítható, mint például a többtermelés, a nagyobb áron való értékesítés elérhetése céljából elméleti és gyakorlati elsajátítása oly termelési módszernek, amely már másutt bevált, majd pinceszövetkezet vagy bornyilvántartási iroda létesítése, esetleg gabonaraktár felállítása, mellyel mint egy jelzőlámpával ide lehetne vonni a kereskedővilág figyelmét. Vagy talán összekötő kapcsot leheteít volna létesíteni az Országos Gazdasági Egyesülettel, ami szintén- nemi előnyére lehetett volna az egyesületnek. Igaz, hogy mindez sok időt és nagy áldozatot kívánná s egy-két ember mindezekre talán képtelen is volna, de ha ezen törekvésük külszínekben is megnyilvánult volna, ebbeli szándékuk fokozatos keresztülvitelére közreműködők is akadtak volna. Később azután, mint egy átküzdött harc után az érdem, az elismerés is megadatott volna egy-egy városatyai vagy vármegyei képviselői mandátum alakjában, aminek meg Jett volna még az illata is, mert kérem szépen, úgy vagyunk ám ezzel is, mint a virággal: „nem érezzük annak illatát, ha erővél fejtjük szét a bimbaját“. Különben is ez ügyet itt leszögezve, utolsó szavam nekem is ez: béke legyen velünk ! —nyi —s. NYILT-TÉR. E rovat alatt kőzőltekért nem vállal felelősséget a szerk. Nyílt levél a szekszárdi kir. törvényszék Elnökéhez. Nagyságos Elnök ur! A „Tolnavármegye és a Közérdek“ f. évi március 19-én megjelent számában előadott s a „Kereskedelmi törvény“ 174. § ában biztosított jogaink alapján közölt ngilttéri kérelmet mély tisztelettel kénytelen vagyok megismételni. Kény tét erre az a tény, hogy a két megegyezésben levő ügyvéd — ha nem is az immár teljes 3 év óta szünetelő perünkön — ugyancsak munkába fogott. Mert a : „Nyilvános felszólítás“, ő Felsége a Király nevében 7210. P. 1913. sz. alatt hozott kir. törvényszéki — és ezzel egybehangzóan szóló II. és III. fokú, — tehát szentesített törvény erejével fölruházott következő Ítélet: „A kir. törvényszék kötelezi alperest, hogy felperesekkel és Bányai Mórral együtt vásárolt „Bányai féle szőnyeggyár részvénytársaság“ tolnai cégű 109 drb részvény Vs öd részének részére való kiadása és tulajdonába bocsátása ellenében 7091 K 59 f. tőkét és ennek 1911: évi március 17-től járó 5% kamatát, valamint 617 K 48 f. perköltséget 15 nap alatt végrehajtás terhével megfizessen“, értelmében felszólítom dr. Szily Géza ügyvédet és Schön Béla kereskedőt, hogy a 109 drb részvény x/s részét nekem adják ki ée tulajdonomba bocsássák. Minek ellenében itt nyilvánosan, községem minden lakosa, mostani és volt tanítványaim ezrei előtt kijelentem, hogy meghajolva a fenti törvényerejű itélett előtt, a jelzett lökét, kamatot és perköltséget — az ítélet indoklása szerinti okozott károm levonásával — egy fillérig azonnal kifizetem!!! Föltéve, de meg nem engedve, hogy az ítélet rendelkezése és nyilvános felszólításom dacára, a részvényeket nekem át nem adnák, tulajdonomba nem bocsátanák s ennek ellenére az/
