Tolnamegyei Közlöny, 1914 (42. évfolyam, 1-52. szám)

1914-04-12 / 15. szám

— A Fogyasztási Egyesület választmánya Csiszár Zsigmond ügyvezető alelnök elnöklésé- vei, folyó hó 5-én d. u. ülést tartott, melyen a működés megkezdésének előmunkálatait tárgyal- ták. Három szakosztályt alakitottak a külön­böző szükségleti cikkek ügyeinek minél inten­zivebb ellátása érdekében: piaci, ipari és ke­reskedelmi szakosztályt. — A piaci szakosztály elnöke Diczenty Lajos, jegyzője Erdei Lajos, tagjai * Horváth Antal, Molnár József, Pataki Jákó, Szüts Ferenc, Matzon Béla és Schneider József; az ipari szakosztály elnöke Bajó János, jegyzője Dancz Ferenc, tagjai dr. Éri Márton, Földvári Mihály, Gödé. Lajos, Hradek*$Ferenc, Jakab László és Janosits Károly; a kereske­delmi szakosztály elnöke Kamarás Béla, jegy­zője Egri Béla, tagjai Joób Imre, Flettner Hen­rik, Polgár József, Kayser Lajos, dr. Török Ottó és Schwirián József lettek. Elhatározták, hogy minden hó vasárnapján választmányi ülést tartanak. Ugyancsak határozatba ment, hogy a további taggyüjtés érdekében is dolgoznak és a tisztviselő társadalom még be nem lépett tagjait ez utón is felhívja az egyesület a csatlakozásra. — Az évi tagdíj 2 korona s ezenkívül . semmi anyagi felelősség a tagokra nem hárul. —1 Az egyesület működése a helyi piac áraira előre­láthatólag nivelláló mérséklő hatással lesz s igy az egyesület tagjai különösen a kibírhatatlan drágaság ellen találnak védelmet az egyesülésben. — Életbe lépett a sajtótörvény. Tiszának, Baloghnak és a munkapártnak hires, reakciós uj sajtótörvénye április 12 én már életbe lépett. Sokan, igen sokan, mondhatjuk, hogy az egész ország közvéleménye nagy kíváncsisággal várja a drákói szigorúsággal megalkotott sajtótörvény életbe léptetésének következményeit. A hirlapirás, különösen a politikai lapok szerkesztése, vezetése és irányítása nagy körültekintést igényel, mert minden betű Írásunkat, minden politikai és kritikai megnyilatkozásunkat árgusz szemmel fogja az ügyész ellenőrizni, hogy nem e ütköztünk össze az uj sajtótörvény paragrafusaival. Mindenesetre a kényszer és a törvény hatalma alatt nem írhat­nak oly nyíltan és elszántan, mint eddig tették, az ellenzéki lapok sem; de azért az igaz és erélyes szó, sőfcha kell,' a kíméletlen támadás fegyverét is használni fogják a radikális lapok. Mi, a Tolnamegyei Közlöny, mely Tolnavár­megyének, sőt az egész országban megjelenő vidéki lapok közül is egyike a legrégibb lapoknak, régi becsületes, egy félszázadot meghaladó múltjához hűen, jövőben is igazságnak és az őszinte szó kimondásnak lapja lesz. Megmaradunk jövőben is azon a kitaposott utón, melyen megindultunk. Az uj sajtótörvény minket nem fog eltaposni, nem fog elpusztítani. Jövőben is törhetetlen elv- hüséggel szolgáljuk a függetlenségi és 48-as politikát, melynek programmja Magyarország tel­jes önállóságának és függetlenségének kivívása. Ezután is megírunk mindent, amivel a közérdeket szolgálhatjuk Nem hallgatjuk el a visszaélések, a politikai bűnök, túlkapások, az önkény és hatalmi tpltengés káros és nemzetrontó kinövéseit ostorozni. Szándékosan valótlanságot kártevési célzattal eddig sem közöltünk soha. Az uj sajtó törvény tehát nem törhet le bennünket, különösen, ha velünk van, mellettünk kitart az a hatalmas tábor, amelynek köszönhetjük hosszú életünket. Kérjük olvasóinkat, hogy jövőben is támogassa­nak bennünket olyan kitartással, mint azt a múlt ban is tették. — Egyenlő fizetés. A vallás- és közoktatás­ügyi miniszter egy mostanában kelt rendeletével felhívta a nem állami elemi iskolák fentartóit, hogy tanítóik fizetését, lakbérét és családi pót­lékát rendezzék úgy, hogy az egyenlő legyen az állami tanítók javadalmazásával. A miszter ren deleiében hangsúlyozta, hogy ezt az iskolafentartók az eddig élvezett állami segély kockáztatása nél­kül megtehetik. Ezen miniszteri rendeletnek alap ján már több helyen, igy legutóbb Székesfehér váron is az iskolaszék kimondotta, hogy községi tanítóinak megadja ugyanazt a fizetést, amit az állami tapitók élveznek. Ezt a követésre méltó határozatot a miniszter is jóváhagyta. — A Szekszárdi Vöröskereszt egy et igazgató választmánya a folyó évi április 4-én Forster Zoltán megyei alispán elnöklésével ülést tartott, melyen a belügyminisztérium ily irányú megkeresése folytán elhatározta az egylet, hogy ezentúl événte, a január—junius és a julius— december havi ciklusban hivatásos ápolónő- képző tanfolyamokat tartanak a szekszárdi Ferencz közkórházban. A tanfolyam ellátására dr. Tanárky Árpád kórházi igazgató főorvos és orvosi kara készséggel vállalkoztak. A tanfo­lyamot a miniszter anyagilag is támogatja s egy egy ciklusra 6—10 tanulót vesznek fel, kik egv vöröskereszt egyleti hivatásos apáca ápolónő közvetlen felügyelete alatt a közkórház épület­ben is laknak a tanfolyam alatt. A tanfolyamot végzett növepdékek bizonyítványt kapnak s mint ápolók nyerhetnek e helyezést. A szek­szárdi Vöröskereszt egylet a tanfolyamok fel­TOLN AMEGY El KÖZLÖNY ügyeletére a maga részéről is bizottságot kül­dött ki, melynek tagjai lettek: Gödé Lajosné, dr. Káldi Gyuláné, Kovács Dávidné, dr. Kra­molin Gyuláné, dr. Leopold Kornélné, Pápé Dénesné, Rácz Józsefné, Triebier Ilma és Wigand Jánosné. — Művészi Kabaré-est a kér. kaszinóban. A szekszárdi kereskedelmi kaszinó a f. hó 18 áll táncmulatsággal egybekötött kabaré-estélyt ren­dez. A meglepetésekben gazdag művészi tartalmú műsor összeállításán most dolgoznak a leghiva- tottabbak. A kereskedelmi kaszinó farsangi ka baréja után Ítélve előre megjövendölhetjük, hogy a közönségnek ismét egy sokáig emlékezetes művészi élvezetet nyújtó estély kellemességeiben lesz része. — Tűzoltó tisztek orsz. nagygyűlése. A magyarországi tűzoltó egyesületek tisztjei ez év nyarán tartják meg első országos nagygyűlésüket, még pedig junius 28. és 29-én Győr varosában, ahol máris hozzákezdettek ezen nagygyűlésnek előkészítéséhez. A vendégek tiszteletére még a szinházban is rendeznek ünnepi elő tdást és valn mely a tűzoltással kapcsolatos színdarabot fognak műkedvelők előadni. Az országos gyűlésen előre láthatólag a szekszárdi és tolnamegyei tűzoltó- egyesületek tisztikarából is többen mennek el Győrbe, ahol a tűzoltó intézmény a legfejlettebb, hisz Győr régen külön tűzoltó parancsnoki állási is szervezett. — A dombóvári magán polg. iskola segélye­zés©. Faics Irén dombóvári áll iskolai tanítónő, aki a polg. iskolai képesítést is megszerezte, Dombóváron magán polg. leányiskolát nyitott Hogy iskolájának fenmaradását biztosítsa, kér­vénnyel fordult Dombóvár község képviselőtestü létéhez segélyezés iránt. A képviselőtestület a különböző körülmények egybevetése után úgy határozott, hogy Faics Irén iskolája részére éven­ként 2000 korona segélyt engedélyez, legfeljebb azonban az 1918 junius 30 án végződő tanévig bezárólag, tehát 4 évre; de ha az Orsolya-rend polg. iskoláját Dombóváron már korábban meg nyitja, ez a segélyezés korábban megszűnik. Ezen kikötést azért tette a képviselőtestület, mert ki akarja kerülni annak látszatát is, mintha ezen iskola segélyezésével az Orsolya rend iskolájának életképességét akarná gyengíteni. — Meghalt a hivatalos útjában. Demény- falvi Moys József tolnai m. kir. pénzügyőri biz­tos a folyó évi április hó 6-án, délután 5 órakor hivatalos szolgálat közben amint kocsin a fácán kerti szeszgyárba igyekezett, életének 46-ilt évé­ben rövid szenvedés után szivszélhüdés követ­keztében elhunyt. A megboldogult hült tetemét folyó évi április hó 9 én fél 9 órakor szentelték be Tolnán a róm. kath. egyház szertartásai sze rint és a déli vonattal örök nyugalomra Pozsonyba szállíttatták. Halálát kiterjedt előkelő rokonság gyászolja. A beszentelési gyászszertartáson meg­jelent Tolna előkelő társadalma, s a szekszárdi m. kir. pénzügyigazgatóság nevében dr. Molnár Ignác pénzügyi s. titkár, Szász János pénzügy­őri főbiztos, Dezső Jakab p. ü. irodavezető és Danielovics Ernő p. ü. fogalmazó helyeztek ko szőrűt a rokonszenves és tevékeny munkásságu fiatal pénzügyi tisztviselő ravatalára. — Football-meccs. A szekszárdi Törekvés Sport Egylet a f. é április hó 13-án husvét hétfőjén a Bonyhádi Atlétikai Klubbal a szek­szárdi vásártéren barátságos mérkőzést tart. Az élvezetes látványnak Ígérkező bajvivásra felhi^uk a sport-barátok figyelmét. — Szulimán György indítványa. Megem­lékeztünk már arról, hogy Szulimán György megyebizottsági tag indítványt terjesztett a tör­vényhatósági bizottság elé, hogy az uj választó- jogi törvény 8. §-ának a kisgazdák érdekében való . módosítása, illetve kibővítése iránt Írjanak fel a kormányhoz. Szulimán indítványa oda tendál, hogy a gazdasági ismétlő iskola egyenlő jogúnak ismertessék el az iparostanonciskolákkal, melyek az uj választó törvény szerint a 6 elemi iskolai végzettséghez hasonlóan szavazati jogot biztosítanak. Az állandó választmány a javaslat elvetését javasolta. Szulimán szóbelileg is el­mondta javaslatának elismerendő indokait, me lyek mai iskoláztatási rendszerünk hiányaira vetnek újabb világosságpt. Sérelmes a függet­lenül gazdálkodó kisbirtokosokra, hogy velük szemben bizonyos feltételek mellett még az első béresnek is megadják a választói jogot. Pedig nem az intelligencia magasabb fokáért, hanem, mert ezek irányítható, befolyásolható elemek, épugy, mint az iparosok nagy része, mig a föld- mives gazdák a saját meggyőződésük szerint szavaznak mindig. Simontsits Elemér ország gyűlési képviselő vette védelmébe az állandó választmány javaslatát s különcsen nemzetiségi szempontból nem tart semmiféle további jogki­terjesztést megengedhetőnek, még ha ennek az árát ami hazafias gazdaközönségünk is segít részben megfizetni, mert a magyar hazafiság a nemzetiségek nem mindenikében él egyforma mértékben. Szulimán szólalt még fel a zárszó 5 jogán. Simontsits ékes beszéde s a hazafiságra s nemzetiségi bajokra való hivatkozása — úgy­mond — egy pillanatra őt is megkapta Azon­ban ez az okoskodás nem igy fest, ha levet­kőztetjük. Mert hiszen, ha az indítványa meg­valósulása esetén a nemzetiségi kisgazdák sza­vazata is megszaporodik, az nem változtat sem­mit a képviselőház képén, legfeljebb kiegyenlíti a magyar és a nemzetiségi választó kerületek közti különbséget 1 akkor 6000 választós ma­gyar kerületek mellett nem 2000 választós oláh­kerületek, hanem 4000 választós nemzetiségi kerületek lesznek. A közgyűlés 'azonban úgy határozott, hogy Szulimán György inditványá- v 1 szemben az állandó választmány javaslatát fogadta el. — Kabaréest Pakson. A f. é. április 4-én ii József kir. herceg Szanatórium Egyesület paksi fiókja sikerült kabaréestet rendezett a Bálint-Szálló nagytermében, melyen Kovács Se- bestény Endre főispán is, mint védnök jelent meg. A konferencier szerepét dr. Sza ó Imre töltötte be, s Kun Kálmánné, Pethrych Cini, Sza- mossy Margit, Vallentiny Vilma, Fischer Sándor, Gaupp József, Geyer József, Boskovits Ernő, Mi- hálik Géza, Mihalovich Lajos, Neuwirth Rezső'és a polgári leányiskola növendékei működtek közre. — A kincstári jövedelmek vármegyénkben. Tolnavármegye területén esedékes kincstári kö­vetelés volt mindenféle adónemekben március hó végéig 2.763,208 korona. Március hónapban a bevécelek jóval megnövekedtek egyenes adó­ban és jogilletékekben, csökkent ellenben a kincstár bevétele a fogyasztási adó és dohány jövedék bevételeiben. Március hóban befolyt 470,490 korona, a tavalyi hasonló időszaki be­vételnél 54,067 koronával több. — A szekszárdi bérkocsisok megrendsza- bályozása. Szekszárdnak, illetve rendészetünknek egyik szegénységi bizonyítványa az a lehetetlen helyzet, amibe a szekszárdi bérkocsisok még Molnár megboldogult főkapitányt vitték bele. A mi bérkocsisaink ugyanis nem akarván magukat alávetni a város által a köz érdekében meg hozott bérkocsi szabályrendeletnek, lemondtak az engedélyhez kötött, és az ipartörvény szerint szabályrendeletileg rendezendő bérkocsi-iparról. Néhai Molnár-kapitány tudomásul is vette ezt, — I bár nyilvánvaló volt a bérkocsisok ezen eljárásának indoka, — tudomásul vette azt is, hogy a jövőben személyszállító fuvarozással fog­lalkoznak csak és a felek megrendelésére. Ez által kibújtak a szabályi’endeletszerü kötelező bérkocsi díjtételek alól, s nem voltak kötelesek a kijelölt „stand^-ot sem elfoglalni. A vasúti állomásra azonban „staudot“ álltak, bár ehhez csak bérkocsi iparengedélyesnek van joga. Most aztán úgy látszik Rácz József rendőrfőkapitány meg akarja szüntetni ezt a felemás és tarthatatlan állapotot, melynek csak a közönség adta meg az árát. Ráirt a személy-fuvarozókra, hogy ha nem akarnak bérkocsisok lenni, úgy tilos a vasúti stand állás is, s csak előzetes megrende­lésre mehetnek ki a vasúthoz. Kívánjuk, hogy egy újabb furfanggal ne játszák ki a rendőrséget, mert az ipartörvény épen azért tette a bérkocsi ipart engedélyhez kötött iparággá, hogy ezen közérdekű ipart űzők esetleges visszaélései ellen a helyhatósági szabályrendelet és a rendőrség nyújtson kellő garanciát arra nézve, hogy tisz­tességesen kiszolgálják a közönséget. így a mi pasasér fuvarosainknak is rá kell térni a törvény egyenes útjára, s ki kell váltaniok az engedélyt a bérkocsi iparra. — A Szekszárdi Munkásgimnázium kapu­zárásé. A Szekszárdi Munkásgímnázium április 5 én délután 6 órakor tartotta évzáró ünnepségét szép és előkelő közönség jelenlétében, kik között Kovács-Sebesléng Endre főispán, Förster Zoltán alispán is jelen voltak. A záróünnepséget a Tő rekvés Dalkör éneke nyitotta meg, majd dr. Kra- molin Gyula, a Tolnamegyei Közművelődési Egyesület munkásgimnáziumi szakosztályának el­nöke tartott szónoki lendülettel tartalmas ünnepi beszédet, fejtegetve a munkásgimnázium hivatá­sát. Utána dr. Bartul Kornél, a munkásgimná­zium igazgatója számolt be részletesen a lefolyt tanévről. Az Í913. évben 106 iparos és 84 föld - . mives iratkozott be a gimnáziumba. Előadók voltak : dr. Bodor Aladár, Varga Ferenc, Gockler György, dr. Kramolin Gyula, Moudry Hugó, Kondor József, Polgár Alajos, Vidacs Aladár, Szűcs János, Krompaszky Ede, Haypál Benő és Pigniczky Ferenc Ezután Horváth Gyula hall gató számolt be a könyvtárállományról. Majd dr. Kramolin Gyula Víg József hallgatónak a gimnázium pénzbeli ajándékát adta át példát mu tató szorgalmáért, mire az ünnepség a Törekvés­dalkör lelkes éneklésével befejeződött. — Mautner Gyula fogtechnikai műtermét áthelyezte a Mehrwerth Ferenc-féle házba, Széchenyi-utca 1077. szám. Postától 5-ik ház. Polgári leányiskolával szemben.

Next

/
Thumbnails
Contents