Tolnamegyei Közlöny, 1914 (42. évfolyam, 1-52. szám)
1914-04-12 / 15. szám
6 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 1914 április 12. — Püspökünk a kivándorlás ellen. Zichy Gyula gróf pécsi megyéspüspök most megjelent VII. számú 'főpásztori körlevelében hosszabban foglalkozik a kivándorlás kérdésével is. Papjait és tanítóit szólítja fel arra, hogy most, amikor az amerikai munkahiány ellenére is növekszik a ki vándorlók száma, fokozott buzgalommal törekedjenek a kivándorlás megakadályozására. A körlevél ezeket mondja: „Ha a kivándorlást, mint hazánkra s magukra a kivándorlókra is veszedelmes törekvést általában el kell ítélnem, ugyanezt fokozottabb fájdalommal vagyok kénytelen megtenni akkor, amidőn a kivándorlási láz főpásztori gondjaimra bízott egyházmegyémet, különösen Tolnavármegyét pusztítja. Ijesztők azok az adatok, melyek hivatalos utón jutottak hozzám I vármegye területéről, hol a folyó év első tiz hetében kiadott útlevelek száma az 1300 at meghaladja, ami ijesztően nagy szám, tekintettel arra, hogy az elmúlt évben e vármegye területén összesen 1848 útlevél állíttatott ki. Ha ezekhez hozzá vesszük az óvadékköteles kivándorlókat, kiknek száma ugyané vármegye területén több mint 500, előttünk áll a legnagyobb veszedelem, mely e megyét elnéptelenedéssel, legjobb munkaerőinek elvesztésével, népszaporodási arányszámának le rombolásával, szóval anyagi és erkölcsi pusztu lássál fenyegeti.“ A püspök arra buzdítja a papo kát és tanítókat, hogy főképpen munkaalkalmak megszerzése és közvetítése által igyekezzenek a kivándorlás ellen küzdeni. „Minden tollvonás, minden lépés, — mondja a körlevél — melyet ezen ügy érdekében papságon és egyházmegyém tanítói kara tesz, kiegészítő része a népnevelésnek, mely fiaink erejének fentartá sát és minden irányú fejlesztését célozza. Ne veszítsék türelmüket, foglalkozzanak a kivándorolni szándékozókkal, tartsanak előadásokat a kivándorlás testi és lelki veszedelméről s hiszem, hogy szavuk nem lesz a pusztában kiáltónak hangja.“ — Halálozások. Obernig Károly, a szekszárdi Erzsébet-szálló tulajdonosa, a Tolnamegyei Vendéglősök Egyesületének alelnöke f. évi április 10 én, nagypénteken d. u. 3 órakor hosszas szenvedés után elhunyt. Halálát özvegye, leánya, fiai és kiterjedt előkelő rokonság gyászolja. Özv. Studer Lajosné, szül. Tóth Klára hosszas szenvedés után Szekszárdon 54 éves korában folyó hó 4 én elhunyt. Gyászolják : Dőry Sándorné szül. Studer Róza leánya, Dőry Sándor neje, Dőry Klárika unokája, öreg édesanyja. Az elhunyt unokahuga volt dr. Szilvek Lajos pécsi kanonoknak. Herner József nyug. vármegyei kapus folyó hó 3-án hirtelen rosszul lett és meghalt. A 76 éves ember halálát szivszélhüdés okozta. Röder János érdemdús szászvári közbirtokos hosszú szenvedés utáD életének 77. évében április 8-án Szászváron elhunyt. Temetése nagypénteken délután 4 órakor ment végbe. Özvegye és kitér jedt rokonsága gyászolja. — Botos Imre műasztalos Szek- szárd, Selyemgyár-utca 567. (Saját házában). Ajánlkozik elsőrendű szobabútorok készítésére, mérsékelt árak mellett. — A románok veszik a katonalovakat. Árgj elán Mihály temesvári lókereskedő a múlt hétfőn megtartott szekszárdi országos vásárban Románia részére sok katonalovat vásárolt. — Állatbetegségek. Nagyszokolyban és Pincehelyen a lóállományban a hólyagos kiütés fellépett, Ozorán pedig a lórühkór. Dunaszentgyör- gyön az ebzárlat elrendeltetett. — Baleset. Nagy György városi gazdasági tanácsnokot, mint sajnálattal értesülünk, köny- nyen végzetessé válható baleset érte folyó hó 4-én a Bakta-hegyi szőlőjénél. Világitó nélkül ment le a pincébe, egy venyige csomón elcsúszott s ballábán csontrepedést szenvedett. — Nílus királynője cimü 5 felvonásos tör ténelmi müfilm kerül e hó 15 és 16-án, szerdán és csütörtökön a Világ mozgószinházban bemutatásra, mely a római történelmi jeleneteket ábrázoló eddigi ütmekkel szemben hatalmas művészi haladást jelent és technikai kivitelével elsőrangú A kép a történelmi résszel szemben inkább a hatalmas emberi momentumokat emeli ki és a cselekmény központjában a nagystílű asszony, Kleopatra királynő áll, akinek egyéni hibái egyszersmind a kor hibái voltak. A filmen oly csodaszép jelenetek kerülnek bemutatásba, a milyenek e téren eddig még nem voltak láthatók. És e nagyszerű eredményt a tömeghatásban és a művészi scenirozásban rejlő újdonság erejének kell tulajdonítani, melyek a nézőre az eredetiség varázsával hatnak. Emberileg nagyszerű Kleopatra és Marcus Antonius találkozásának jelenete amiből a világ láthatja, hogy a hősies jellemű féfiak is mily könnyen rabul esnek a gyarló emberi szenvedélyeknek. Ajánlatos, hogy úgy a felnőttek mint az ifjúság vegye ki részét ezen nem min dennapi látványosságból. — A „román paktum“ a megyegyülósen. A tavaszi megyegyülés Pestvármegye e tárgyú át irata kapcsán gróf Tisza miniszterelnöknek a „román paktum“ néven ismeretes s időközben már tisztázottnak tekinthető tárgyalásairól a következőket határozta: „a román paktum tárgyában megindult kormányelnöki eszmecserék miatt tiltakozni szükségesnek nem tartja, mert vármegyénk közönsége rendületlenül bízik a m. kir. kormány elnökének hazafiasságában s igy meg van győződve, hogy-a magyar nemzeti érdekek sérelme nélkül a magyar állam román ajkú polgárainak a magyar nemzeti állameszméhez való hűséges ragaszkodása megnyerésére irányuló ha zafias actiója édes hazánk érdekében áll, miért is Pest Pilis-Solt Kiskun vármegye közönségének átiratát irattárba tenni rendeli.“ — Országos Vásárok, Nagykónyiban áp • rilis 15-én, Felsőiregen április 20-án és Magyar- kesziben április 14-én tartatnak meg a tavaszi országos kirakó vásárok. Kórházi bajok. A szekszárdi Ferencz- közkórházról az alispán időszaki jelentése, mint kétségtelenül hiteles forrás, szomorú dolgokat jelent. „A szekszárdi „Ferencz“- közkórház ezen időszakban is 378 ágy- gyal volt fölszerelve, mely a kórház nagy beteglétszámának kellő elhelyezésére elégtelen, úgy, hogy a téli hónapokban sokszor a szobapadlóra helyezett szalmazsákokra is kellett betegeket fektetni. Érzékeny hiányát képezi a kórháznak a nagy betegforgalomhoz való elégtelensége, a mennyiben mind a négy hóban a 378 fér- helynél nagyobb számú beteget volt kénytelen befogadni és ápolni, igy január hó végén 62-vel és február hó végén 41-gyei többet. Szintén nagy hiányát képezi a kórháznak, hogy nincs a mai kor követelményeinek és az orvosi tudomány haladásának megfelelő külön sebészeti pavil- lonja, melyben a gyógyászat terén mind nagyobb teret foglaló sebészeti kezelés még tökéletesebben eszközölhető lenne és amelyben beosztásánál fogva az elkülönítésre szoruló kényesebb sebészeti esetek és az intelligens osztályhoz tartozó nagyobb igényű és intézeti kezelésre szoruló betegek is megfelelő elhelyezést nyerhetnének. E hiányokon segíteni hivatott a múlt évi szeptember hó 25-én tartott vármegyei közgyűlésünkből a belügyminister úrhoz pártolólag fölterjesztett sebészeti pavilion építésének engedélyezése." — A Döbröközi Hitelszövetkezet megalakulása. Döbrökőz községben, mint értesülünk, megalakult a Hitelszövetkezet. Az alakuló közgyűlést önody Zsigmond hitelszövetkezeti aligazgató köz- benjöttével tartották meg. A Szövetkezet 41 tag gal, és 70 részvénnyel (á 50 K) alakult meg, ami tekintettel a kezdet nehézségeire, nagyon szép és jelentős eredmény. A Hitelszövetkezet megalakításának érdeme Nyárády Aladár pápai kamarás, esperesplébánost illeti meg, aki népének minden ügyét teljes szívvel és lélekkel karolja fel és akinek jut ideje mindig arra, hogy népével foglalkozzon és annak boldogulását elősegítse. FogorvosKovács J. Specialista fog- és szájbetegségeknél. Készít arany-, ezüst-, platina-, porcellán-, cement- és email-töméseket, Arany, platina és porcellán koronákai és hidakat. Kautschuk és arany lemezre műfogakat és szájpadlás nélkül fogaikat. Foghúzás érzéstelenítéssel! Műfogak és javítások szükség esetén 24 órán belül készíttetnek. . Lakás : a gimnáziummal szemben. SZÍNHÁZ és művészet. Április 4. Kabaré. A Szekszárdi Állandó Műkedvelő Társulat április hó 4-én tartott kabaréjáról szóló riportunkat a „hírek“ rovatából a „színház-művészet“ rovatba tettük át, hogy ezzel is kifejezést adjunk annak, hogy az április 4-iki kabarét nem mint műkedvelő kabarét tekintjük. A műkedvelő-előadások ugyanis igen szép és dicséretes valamik, mert szép az, ha a család kis szeme fénye bájos ügyetlenséggel ellejt valami féle rithmikus mozgást, vagy elénekel a tánti zongora zörgése kíséretében egy szép dalt, vagy pláne valami féle részletet egy valódi Lehár-operettéből. Sőt, szép az is, ha elszavalja „Simon Judithot“, vagy „Anyám tyúkját“ angyalkákra emlékeztető pöszeséggel. Azonban, hogy ezeket a csendes és. minden fals hangot megbocsájtó családi körből a deszkákra, nyilvános közönség elé, színházi belépti dijakkal kivigyük, ahoz valami féle jótékony jelszó kell, mely az alapjában bájos ügyetlenkedéseket meg- bocsájthatóvá teszi. Ezért a minden műkedvelő előadással szemben le nem vetkeztethető elfogultsággal és gyanakvással tekintettük a szekszárdi zsönesz dóré azon merész vállalkozását, mikor a műkedvelő előadásokat állandósította s e célra egyenesen állandó-műkedvelő társulatot szervezett. Féltünk, hogy a színház-alap címén egy állandóan gyötrő zenélő-óramüvet kapunk, akiknek műkedvelői szárnypróbálgatásaihoz kell a köteles elismerést szállítanunk. Azért már kezdettől óvatosan kisértük figyelemmel a műkedvelő társulat működését, nem akarva elvenni az ambíció fejlesztő hatásait, de félve és tartózkodva attól is, hogy házi tehetségeket fedezzünk fel. A deszkáknak s a villany fénynek ugyanis kábító hatása van s különösen a fogékony és .izgékony bakfis fejekben kelt primadonnái csalfa álmokat egy-egy túlzott jó indulattal megirt műkedvelő kritika. Mindezeket pedig előre bocsájtottuk és elmondtuk itt azért, hogy annál inkább kidomborítsuk az április 4-iki kabaré után a Sz. Á. M. T. iránti elismerésünket, melyet immár a műkedvelőkkel szemben köteles (de nem mindenkor és mindenben indokolt) előzékenység és túlzott jóindulat nélkül tehetünk meg. A §z. Á. M. T.-nak ez a kabaréja nem volt mindenben pl. Megyaszay-kabaré, (mert pl. a spanyol tánc számot egész nyugodtan elhagyhatták volna s a ballett teréről le is léphetnek), de az egész, kezdve Mátray beköszöntésén, Berényi dada- kupléjáig, jóval felülmúlta az egész előadás a jó műkedvelő előadások nívóját. Volt rutin a rendezésben, tudás és képesség a játszókban s jókedvű művészi humor aranyozta be az egész előadást. Mátray nyugalmazott színművésztől sokat tanul a társulat, de őt kikapcsolva is Berényi Zsigmond biztos tudású színész kezé- vej kezeli tehetségét, mely a humoros kupiék előadásában teljes színészi sikert hozott neki, nélküle a műkedvelő társulat nem produkált volna ennyire értékeset. Fleischer Erzsi kellemes tiszta hanganyaggal, jó zeneérzéssel, Stern- féld Manci meglepő drámai készséggel szintén értékes és fejlődésre képes tagjai a társulatnak, akiket ha nem nevezünk is el mindjárt műkedvelői csillagoknak, tisztán felcsiliámlott komoly tehetségükkel a műkedvelői gárdának úgyis legszebb reményű erői, ha a műkedvelő szót elhagyjuk. Tucsni Pált Berényi után kellett volna megemlítenünk s csak azért hagytuk utolsónak, hogy a hölgyeket bizonyára ő is előre ereszti! Tucsni egyike a társulat legproduktivabb tagjainak s szintén nem műkedvelői, de színészi tehetséggel dolgozik. Szóval mindent összevéve, az április 4-iki kabaréval azért foglalkoztunk hosszabban, mert ha a mai tagjai nem is ékítik fel a kőszinházat,
