Tolnamegyei Közlöny, 1913 (41. évfolyam, 1-52. szám)
1913-01-12 / 2. szám
2 TOLNAMEGYEi KÖZLÖNY 1913 január 12. Lili. t. c., mely a koalíciós adótörvényeket életbe léptetésük elßtt 1— főleg a kincstár érdekében — revideálta. A kormánynak, mely a törVényjavas latot előterjesztette, elnöke Lukács László, pénzügyminisztere Teleszky János volt. Nem tudjuk véges ésszel felfogni, hogy ami 1912 junius havá ban nem ártott a törvény tiszteletnek, síiért ártana 1912 decemberben vagy 1918 januárban Az az érv, hogy az adótörvények rosszak, legalább is van olyan tiszteletreméltó indok, mint az a tö rekvés, amely a júniusi revíziót szülte, mikor is a kormány a közvéleménynek valami csillapító szert akart nyújtani u képviselőházi események által okozott elkeseredés ellen, azt akarván elhitetni, hogy az adónovella a rossz koalíciós tör vényekből törvényhozási műremeket csinál A kormányra nézve kellemetlen lehet a mostani viszonyok között egy oly kívánság, a mely a legutóbbi időben meghozott törvények revízióját hangoztatja, de a kereskedőktől és ipa rosoktól nem kívánhatja senki, hogy gyengéd tapintatból lemondjanak a meggyőződésük szerint í’ossz törvények orvoslásáról. Nem nyugodhatunk meg abban sem, hogy várjunk, inig az adótörvények hibáit az élet fogja kideríteni és hogy a revízióról csak akkor beszéljünk, mikor már a gyakorlat megállapította azt, hogy m ;ly irányokban szorul a törvény módosításra. Valóban nagyon alábecsüli a magyar közönség értelmi képességeit, aki ily érvekkel áll elő. Azt, hogy valamely törvény rossz, vagy jó-e, már életbeléptetés előtt minimális szakismerettel meg lehet állapítani. Ha pedig ezt felismertük, bűnös könnyelműség, vagy pedig szándékos becsapás volna, ha nem igyekeznénk a törvény hibáin még életbeléptetése előtt javitani. Rossz törvények életbeléptetése sokkal jobban megrendíti a törvénytiszteletet, mint azok kijavítása. A múltból már vannak tapasztalataink, hogy életbeléptéiéit adótörvényeken igen Dehéz változtatni. Ott van példának okáért a II. oszt. kereseti adó, melyet 1875-ben léptettek életbe és teljes 33 év telt el, amig rajta az első javítás megtörténhetett, pedig már életbeléptetése utáni évben az országgyűlésen a legerősebb szavakkal ítélték el a törvény egyenlőtlen adózási rendszerint és a kifogások helyességét a kormány is e'ismerte. Az adórendszerrel összefüggő nagy érdekeket és érzékenységeket tekintve, igen félünk attól, hogy ez a revízió, megint elhúzódnék. Erre annál inkább lehet számítani, mert választások mégis ritkábban vannak s az sem 'valószínű, hogy a véderőtörvény megszavazása és a júniusi események újból ismétlődjenek, amikor a törvénytisztelet elvének legfelkentebb apostolai is köny- nyebben mutatkoznak hajlandóknak halasztásiba, vagy revízióra. A revízió irányát nagy vonásokban a következőkben jelölhetjük meg : A kormány állandóan arra hivatkozik, hogy az uj adórendszer a kis existenciáknak könnyebb séget nyújt a létminimumon alól maradó jövedelmek adózatlanul hagyásával. — Ennek éppen az ellenkezője áll. A létminimum évi 800 korona és a csalágtagok keresménye a családfő jövedelméhez hozzászámittatik. A legnagyobb nyomorban élő néprétegektől eltekintve, alig van Magyar- országon kereső ember, aki e címen adózás alá ne volna vonható. Sőt az ipari munkások, akik az eddigi adópraxis szerint teljesen adózatlanul maradtak, most majdnem kivétel nélkül adókötelesek lesznek. Itt csupán két eset lehetséges. Vagy végrehajtja a kormány betű szerint erélyesen a törvényt és akkor a nagyhangú kijelentések dacára a. legszegényebb emberek is fognak adót fizetni, vagy az adóigazgatás alapján fogja az adóalap kinyomozását teljesíteni és nem zaklatja az aí sóbb néposztályokat. Harmadik eset ki van zárva, s igy igen nehéz megérteni, miért ragaszkodik a minisztérium egy oly törvény végrehajtásához, a mely a törvényhozás intenciójának csak akkor felelne meg, ha egyáltalán nem hajtanák végre. Az osztrák jövedelmi adó kulcsa sokkal enyhébb, mint a magyaré s igy nemcsak a kis, hanem a közép existenciák is súlyosabb adóterhet viselnek nálunk, mint .odaát Ez is mutatja, hogy az adóreform állítólagos szociális célzatai mennyire ellentétben állanak a törvény szószerinti intézkedéseivel. "Az adó revízióra irányuló mozgalomnak tehát legfőbb követelménye, hogy létminimum és jövedelmi adókulcs legalább is olyan legyen, mint Ausztriában. A kereskedők, "iparosok és értelmiségi középosztály szempontjából az általános kereseti adó teljes átalakítására van szükség. — Itt mindjárt előrebocsátjuk, hogy a-kincstár érdekeinek megóvása végett a mai kontingens megmaradása éljen semmi kifogásunk nincs Lehetetlen és visz; szás helyzeteket teremt azonban, hogy az alább felsorolt foglalkozási ágak lényegében véve két személyi természetű adót fizetnek, mert a kereseti adónál az adóalap éppen úgy bevallás utján, a személyi viszonyoknak tekintetbe vételével ál- lapittatik meg, mint a jövedelmi adónál. A kereskedők és iparosok legtöbb panasza éppen abból származik, hogy ellentétben minden más társadalmi osztállyal, ők a bevallási kényszer kö vetkezményeivel két ízben sujtatnak. Ezen ugv lehetne segíteni, ha a kereseti adót egy való bau külső támpontokra felépített aoóvá alakítanék át még pedig úgy, hogy az adó összege nemcsak kontingentálás, hanem az egyes adózók között felosztás alá is esnék. Az osztrák kereseti adó rendszerére gondolunk, melyben az adózók úgynevezett adózó társaságokban egyesülnek és ezek tagjaik között felosztják a társa ságra kirótt adókontingenst, E célra nem szükséges az eddigi adókivető kizottságokat megtartani, hanem a felosztást a kereskedelmi és iparkamarák, ügyvédi kamarák és egyéb autonom testületek keretében lehetne elvégezni és csak ott alakíttatnék külön bizottság, a felosztás (re- partirozás) céljából,' ahol ilyen szervezetek nem léteznek. Ezáltal a jövedelmi adó a kereseti adótól teljesen elválnék és megszűnne az a lehetetlen állapot, hogy kereskedő és iparos most ugyanarról a jövedelemről két vallomást tartozik adni és a vallomások elmulasztása folytán kétszer lehet rá a bírságot kiróni. Az a tény, hogy. ezt. a rendszert az osztrákoktól kell á'tvenui, ne tartson senkit sem vissza A kereseti adóról szóló 1875. évi törvény is jórészt osztrák mintára készült és az csak reánk ! nézve hátrányos, hogy a magyar adórendszer az 1 osztráktól annyira különbözik. Különben az uj I adótörvények oly bőven és részletesen fordítanak I az osztrák és porosz fonásokból, hogy igazán 1 semmi akadálya annak, hogy -a kereseti* adóztatás Ausztriában is helyesnek bizonyult intézményét onnan egészen átvegyük. A jövedelmi adónál az adókulcs megváltoztatásán kívül szükség van arra, hogy az adóalap kinyomozására és a bevallási kötelezettségre vonatkozó meglehetősen homályos szabályok két séget kizáró módok szövegeztcssenek. Feltétlenül szükséges annak szabatos megállapítása, hogy az adózó bevallási kötelezettsége alternativ legyen. A törvényből kihagyandók mindámaz intézkedések, amelyek zaklatásokra és politikai üldözésekre nyújtsanak módot és főleg áz adónovellába becsempészett magas birságok mérséklendők. Ezek volnának ama főbb irányelvek, melyekben az adóreviziónak mozognia kell. Természetesen ez alapeívéknek keresztülvitele csak nagyszámú, a részletekre kiterjedő módosítás utján volna lehetséges. Ez azonban későbbi feladat. Most mindenkinek, aki az ipari, kereskedelmi és értelmiségi foglalkozások érdekeit a szivén viseli, legfőbb kötelessége, hogy az adótörvények revíziójára irányuló mozgalmat támogassa. KÜLÖNFÉLÉK. Kitüntetések, I Mária Valéria főhercegnő, mint a „Magyar Országos Vörös Kereszt Egylet“ fővédnöksége felsőeőrij Páál Józsefijét és Pribay Ferenc egyleti pénztárost a dombóvári fiókegylet felvirágoztatása körül i szerzett érdemeiknek elismeréséül díszoklevéllel; tüntette ki. — Előléptetés. Jáross Béla szekszárdi m. kir. adóhivatali tisztet a p. ü. miniszter a X. fizetési osztályba, nevebte ki. — Kitüntetett tűzoltók. A király Dobó Mátyás dombóvári tűzoltó Szakaszparancjnokót, Burger Ödön egyleti pénztárost, Drávelz István szertárnokot, Mészáros Ján03 és Schmidt József rajvezetőket, Molnár Lajos úrvezetőt,• Kaszlner Mihály, Tímár János és Gelliinger Antal tűzoltó kai a 25 éven át a tűzoltás és mentés körül szerzett érdemeik elismeréséül szolgálati diszérém- meí tűntette ki. Nagy István dombóvári főszolgabíró, a dombóvári tűzoltók főparancsnoka, újév napján szép és lelkes beszéd kíséretében tűzte a kitüntetett tűzoltók mellére a királyi diszérraet. — kinevezések. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Kämmerer Ernő miniszteri tanácsost, országgyűlési képviselőt múzeumi és könyvtári országos felügyelővé nevezte ki, öt évre. A földművelésügyi miniszter a gazdasági felügyelőségek személyzetének létszámában Dicen tg Dezső szőlészeti és.borászati felügyelőt adjuntussá nevezte ki. A posta: és távirdaigazgató Morócz J. paksi segédtiszt-jelöltet II. oszt. kezelőtisztté és Lusser József bonyhádi szolgát II. osztályú altisztté nevezte ki. — Áthelyezés. Az igazságügyminiszter Petz Ferenc palánkai kir. járásbirósági jegyzőt a bonyhádi kir. járásbírósághoz helyezte át. — Hitközségi tisztújító gyűlés. A szekszárdi izr. hitközség múlt vasárnap tartotta meg tiszt• ujitó közgyűlését Áldor Ödön elnöklésével. A választás eredménye: dr. Leopold Kornél elnök, Wolf Henrik alelnök ; Kron Sámuel, Leicht Lajos, dr. Pirnitzer Béla és Salamon Armin elöljárók • Müller Albert pénztáros, Reich Armin ellenőr. — Tiltakozás. Országszerte megindult a Lukács-Tisza féle uj törvényjavaslat ellen különösen a kereskedők és iparosok tiltakozása. Az OMKE. felszólítására a szekszárdi Kereskedelmi Kaszinó nevében Salamon Armin alelnök jelen-! tette be Írásban tiltakozását a sérelmes adótörvény ellen. — Tisztujitás. A medinai Polgári Olvasókör folyó hó 5 én tartotta tisztújító közgyűlését. Tisztviselőkké megválasztattak egyhangúlag: Arany Antal ref. lelkész elnök, Mészáros József alelnök, Varga István jegyző, Küfáber István aljegyző, Tóth István igazgató, lakács József pénztárnok, Küfáber János könyvtárnok, Tóth János reform, tanító, Kállay Lajos községi tanító, Szabó Lajos, . Küfáber József, Farkas István, Putcz Ádám, Farkas János, Oberlender István választmányi tagok, Keserű József, Károly József póttagok. — A város államsegélye. A m. kir. belügyminiszter a város részére 1913. évre járó 19 000 korona államsegélyt 200,293. szám alatt 1912. évi december hó 31-én kiutalványozta. — Közigazgatási bizottsági ülés. A vármegyei közigazgatási bizottság e hó 8 án tartotta rendes havi ülését, melyen az egyes közigazgatási hatóságok fejei szokásos havi jelentésüket íregtették. Az ülésen Simontsits Elemér főispán elnökölt. Ezen ülésen választották meg az egyes bizottságok tagjait is. — Csernoch János hercegprímás folyó hó 6 án búcsúzott el volt érseki székhelyén, Kalo csán a Miasszonyunkról nevezett nőzárda intézeteitől. Ez alkalommal a növendékek megható és szép buesuünnepély keretében rótták le a kegyes fopásztor iránti hálájukat. A búcsúztató beszédet Balta Ilona, a polg. taioitónő képző III. éves növendéke, Bállá Sándor szekszárdi tanító leánya, mondotta. — Hitközségi közgyűlés. Vasárnap tartotta a tolnai izraelita hitközség rendes évi közgyűlését. Tisztújítóékor megváhvsztatták ; Hitközségi elnökké Krammer Miksa, másod elnökké Ehrlich Mór, pénztárnokká Kramer Bernát. Ejőljárósági tagok lettek: Klein D. Adolf, Steiner Lajos, Stern Miksa és Taubner Ármin. — Választás- Az iparhatósági megbízottak választása f. hó 12-én délelőtt 9—11-ig lesz a városházánál. Választatik 20 megbízott. — Ezüstmisa Pakson, dr. Késmárky István pécsi jogakadémiai igazgató, a „Dunántúl“ szerkesztője újév napján tartotta ezüstmiséjét Pakson, ■ahol 25 évvel ezelőtt első szentmiséjét is mondotta. Az ünnepi szentbeszédet Virág Ferenc tb. pápai káplán, paksi plébános tartotta. IBEeijr IRKQÍ Siessen addig, mig nem késő egészségét tisszaszereznl! Egy jelentéktelennek látszó meghűlés az összes légzőszervek legkülönfélébb megbetegedését vonhatja maga ntán. Igyekezzünk idejekorán elejét venni a bajnak, mert a könnyelmű elhanyagolás sokszor végzetessé válhatik. A meghűlésből eredő Köhögés, reKedtség, meghűlés, aaehéslélegzés és a légzőszervek hűrutos megbetegedéseinél Kitűnően bevált az orvosi előkelőségek «Pl MPÉH||k| Mindenütt kapható. Egy üveg éra JS korona SO fillér által javasolt I UDCKIIn egy nagy üveg ára 5 korona. Postán legkevesebb 3 üveg rendelhető meg utánvétellel az egyedüli főraktárból: Diaga-$y6jyszeriár, Budapest, Károly-körai 5, szám
