Tolnamegyei Közlöny, 1913 (41. évfolyam, 1-52. szám)
1913-01-12 / 2. szám
Szekszűrd, 1913. Január ÍZ. Xll. épfolvam. _____ i. prim Sz erkesztőség Bezerédj István-atca 6. sz., hová a lap szellemi részét illető minden közlemények intézendök. Telefon II. Kiadóhivatal Telefon lf. Molnár-féle nyomda r.-t, hová a lap részére mindennemű hirdetések és pénzkQldemények intézendök. Felelős szerkesztő Főmunkatárs BODA VILMOS HORVÁTH IGNÁCZ Megjelen hetenként egyszer, vasárnapon. Előfizetési ár: Egész évre 12 K, 7s évre 6 K, V« évre 3 K. Számonként 24 fillér e lap nyomdájában. Hivatalos hirdetések: 100 szóig 3 K, 100—200 szóig 9 K, 200—300 szóig 10 K, minden további 100 szó 2 K tóbb. — Nyilttér garmond soronkint 30 lillér. Gazdasági szakelőadók a vármegyén. Január 1-én uj rend lépett életbe a vármegyén, a mezőgazdasági ügyeknek is van szakelőadója: ez a gazdasági felügyelő. Mikor a vármegyében a közigazgatási bizottság intézménye életbe lépett, méltán kelthetett feltűnést, hogy minden ügynek akadt a vármegyén szakreferense, de a jóformán mezőgazdaságból élő országban a mezőgazdasági ügyeknek nem volt képviselője. Az országgyűlés már negyvenhét évvel előbb fölhívta a kormány figyelmét erre a lehetetlen helyzetre és talán éppen erre a figyelmeztetésre történt az az intézkedés, hogy a közgazdasági előadói állást szervezték. Még pedig régi patriárkális mintára, fizetés nélkül megbíztak vele egy gyakorlati gazdát, aki tá- | vol lakván a közigazgatási fókusától, egyre élénkebben érezhetővé vált, hogy e törvényhatóságokban felelős szakközegnek kell lenni, aki a törvényes intézkedéseket részben végrehajtja, részben végrehajtásukat ellenőrzi. így született meg előbb az állattenyésztési felügyelők, majd ezen hivatalok átszervezésével a gazdasági felügyelők intézménye. Eleinte csak az állat- tenyésztés fejlesztése volt hivatalkörük, de munkájuk egyre-egyre bővült s ma már a mezőgazdasági közigazgatás minden ágára kiterjed működésűk. A január 1-én életbelépő törvény pedig szakelőadói teendőkkel bízza meg a gazdasági felügyelőket a törvényhatóságokban. Úgy a törvényt, mint az azt életbeléptető miniszteri rendeletet éppenséggel nem az a szándék vezeti, hogy aktagyártó, a hivatal négy fala 'közt dolgozó hivatalnoki sereget szaporisa. A törvény intencióját az a gazdasági felügyelő értette meg, aki munkája területén minél gyakrabban utón van, ellenőriz, lelkesít, munkatársakat szerez maga mellé a gazdasági haladás ügyének szolgálatára. Szakismertetésével hasznos tanácsokat és útbaigazításokat ad és éles szemmel meglát minden mulasztást, melyet hatóságok és egyesek valamely érvényben lévő törvényes vagy kormányzati rendelkezéssel szemben tanúsítanak. Mezőgazdasági ügyekben tehát az előadói teendőket a vármegyék a gazdasági íelügyelőség vezetője, illetőleg, ahol ezidőszerint gazdasági felügyelőség szervezve. nincs, az a gazdasági felügyelő teljesíti, kit ezzel a földmivelésügyi miniszter megbíz. Kivétel csak ott van, ahol a gazdasági előadói állás rendszeresítve van. Ott az illetőnek hivatalba maradásával a teendők ellátása továbbra is kezében marad, de mihelyt az állás megüresedett, az előadói teendőket gazdasági felügyelők fogják végezni. A törvény jogot ad a gazdasági felügyelőnek, hogy a mezőgazdasági érdekek védelme és előmozdítása céljából önálló előterjesztéseket és javaslatokat tehessen, amelyeket a törvényhatóság köteles letárgyalni. Az előadó a törvényhatósági közgyűlésen ülési és szavazati joggal bir, a köz- igazgatási bizottságnak pedig tagja és mező- gazdasági szakelőadója. A gazdasági felügyelő, mint törvényhatósági előadó, ebben a minőségben szolgálati viszony tekintetében a törvényhatóságnak és első tisztviselőjének, az alispánnak van alárendelve, | ezeknek ebben az ügykörben kiadott rendelkezéseit és utasításait teljesitik. Ha a gazdasági felügyelő vezetőjének a kétféle szolgálati körben egyidejűleg olyan föladatokat kellene teljesítenie, melyek mindenikének egyszerre nem felelhet meg, a törvényhatósági. föladatok teljesítését helyettesére bizhatja. Ha azonban ezek személyes közreiT^üködését kívánják meg, a fölmerült nehézségről az alispánnak azonnal jelentést tesz, a földmivelésügyi minisztertől pedig haladéktalanul utasítást kér. A gazdasági felügyelő hivatalos helyiségét a vármegye jelöli ki. Ha a gazdasági felügyelőnek a vármegyei közigazgatási szolgálatban helyettese van, annak ugyan a2ok a jogai és kötelességei, mint a vezetőség felügyelőjének, valamint az ezt előkészitő bizottságokban megjelenni, az ügykörbe eső kérdésekre felelni és fölvilágositásokat adni. Joga van önálló előterjesztéseket is tenni. A gazdasági felügyelőség előadói ügykörébe tartozik (az erdészeti, állategészségi és vízjogi ügyek kivételével) a földmivelésügyi igazgatás keretébe tartozó ügyek előadása, de nem utalható hozzá olyan ügy, amely a földmivelésügyi minisztérium igazgatása keretébe tartozó érdekekkel vonatkozásban van ugyan, de nem szakkérdés, például a mezőgazdaság körében alkalmazottak fegyelmi kihágások nem tartoznak rá. Amig azonban a földmivelésügyi minisztériumnál nem tisztázódott, hogy egy konkrét ügy előadása rá tartozik-e, vagy sem, mig a miniszter intézkedése meg nem történik, a kiosztott ügyet tartozik előadni. POLITIKAI HÍREK. A Ház szünete. A lázas és ezért épenséggel nem egészséges, de a munkapárt szempontjából aranyba foglalandó munkásság után pihenő parlament szünete a politikai életben nem jelenti a pihenés ideiét. A katlan izzik s az üstben nagyszerűen forr az a kotyvaszték, amelyet Lukács László az elmúlt év utolsó napján a munkapárti urak részére első sorban s a nemzet részére legelső sorban tűzhöz tett. Hogy milyen a Tisza szakács könyve szerint kimért valami, mutalja, hogy a munkapártnak kilépett és ki nem lépett többségének sincs hozzá gusztusa. Hát akkor mit szóljon a nemzet, amely korrupció mentes, tehát titkosan gyakorolható liberális uj választói törvényt óhajt, mely újjászületést hoz a nemzeti képviseletbe s nem ilyen elgyöngült parlamenti erőt mesterségesen sem reparáló javas asszony kenőcsöt. Hogy mit jelent Lukács választói törvényjavaslata, azt félelmetes hűséggel készül bemutatni az az általános sztrájk, amelynek amúgy is végét járó rossz gazdasági viszonyainkat fogja kiszolgáltatni ez az uralmáért mindent oda dobni kész Tisza—Lukács rendszer. A politikai párbajok. Tisza István gróf most újabban a képviselőházi szünet alatt, párbajozásokkal igyekszik lovagias utón reparálni bizonyos, a társadalmi életben politikai szerepléséből kifolyólag ért kellemetlenségeit. Ha egy szürke mágnás párbajozik, ha egy újdonsült Rákóczi I. párbajozik, nem szólunk sammit. De hogy egy Tisza István gróf is igy lovagiaskodjék, aki oly bámulatos könnyedséggel tette túl magát nem csak ilyen valójában szánalmas társadalmi, de sokak előtt törvény szentségével bíró parlamenti szabályokon is, ezt nem énjük. Ez igazán csak Magyarországon eshet meg, ahol nem csak a becsületnek, de a törvény erejének is többféle válfaja van forgalomban. Erősen reméljük, hogy ezek a politikai színezetű párbajok a nemzet szemén nevelt hályog leoperálásához épugy hozzá fognak járulni, mint a Tisza nevéhez fűződő egyéb, a puskával-karddal hasonlóan szoros nexusban levő lefolyt események. Az adótörvények revíziója. Irta: Dr. Szende Pál, az O. M. K. E. főtitkára. Az adótörvények elhalasztásának ellenzői nem tudták megcáfolni azt az érvet, hogy az adórendszert életbeléptetni helytelen dolog akkor, amikor az ország gazdasági és külpolitikai válság tctőpőhfjátt áll. 'Ez álláspont helyességét-- a kormány is elismerte, mikor kénytelen kelletlen belement az adókivetés felfüggesztésébe. Azt sem igen lehetett a közönséggel elhitetni, hogy az adóreform az államkincstárra deficittel fog járni s ezért senki sem értette a pénzügyminiszter makacs ellenkezését, mert ha sem az adózóknak, sem a kincstárnak nines az életbeléptetésből haszna, akkor miért szükséges azt úgy erőltetni V A kereskedő és iparos közvélemény olyan naiv többé, hogy a kincstár érdek mentességét hirdető érveknek felüljön. Miután a rábeszélés eredménytelen volt, következett a régi recept szerint a megfélemlítés. Magasrangu vezető politikusok adták ki a jelszót és a félhivatalos sajtó továbbította, hogy az egész mozgalom immorális, mert szentesített törvények életbe nem léptetését és íevizióját kívánja, már pedig ez megingatja a törvény tiszteletet, megrendíti a törvények állandóságába vetett hitet és anarchiához vezet. Ha emlékező képességünket kissé megerőltetjük, úgy fogjuk találni, hogy mindkét, most annyira kárhoztatott kívánságra a közel múltban volt precedens. 1910. év február havában a kereskedelmi és ipari egyesületek azzal a kérelemmel járultak a kormány elé, hogy a koalíciós adótörvények életbeléptetését halassza el, mert ők a törvényeket igazságtalanoknak és egyoldaluaknak tartják s ezért kell, hogy idő és alkalom nyuj- tassék az adótörvények revíziójára. A kormány elnöke, gróf Khuen Héderváry Károly, pénzügyminisztere Lukács László, a jelenlegi miniszter- elnök, pénzügyminiszteri államtitkára pedig Te- leszky János, a jelenlegi pénzügyminiszter volt. A kormány ennek a kívánságnak megfelelt és a nyilvánosság előtt kijelentette, hogy az elhalasztáshoz hozzájárul, ami később az 1910. évi költségvetési törvényben meg is történt. Ha nem ingatta meg akkor a jogtiszteletet, hogy a kormány közvetlenül választások előtt, tehát kortess célokból teljesítette a kívánságot, akkor most sem okozna általános jogérzetben nagyobb romlást, ha a napról napra súlyosbodó gazdasági helyzetre való tekintettel — tehát mindenesetre tiszteletreméltóbb és komolyabb indokból — az elhalasztásba belemegy. Az 1910. évi KI. t.-c. 5. § a ékesen szóló bizonyság amellett, hogy igen is lehet a már szentesített törvények életbeléptetését elhalasztani. Ugyanez a helyzet az adótörvények revíziója tekintetében is. \ Ez a kívánság most még nagyobb megbotránkozást váltott ki, mint az elhalasztásra irányaié kérelem. Pedig, hogy ez I mennyire lehetséges, arra élő példa az 1912. évi
