Tolnamegyei Közlöny, 1913 (41. évfolyam, 1-52. szám)
1913-11-02 / 44. szám
1913 november 2. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 5 Dijroki kineVGzés. Dr. Éri Márton vm. főjegyző, h. alispán Szabó Blankát, Szabó Mihály nyugalmazott jegyző leányát, a szekszárdi szolgabirósághoz nevezte ki. — Állásától felfüggesztett pénztáros. Sörös József tb. főszolgabíró a járási számvevővel ro- vancsolást tartott Szakoson, melynek az lelt a szomorú vége. hogy rovaiic-uiás után a főszolgabíró Marosi László községi pénztárost állásától felfüggesztette — Mozognak a műkedvelők. A most már ininiszterileg jóváhagyott alapszabályokkal működő szekszárdi állandó műkedvelő színtársulat a tél folyamán több előadást tervez. A társulat örvendetes gyarapodást nyert épen most Mátray Kálmánban, a Halász-féle társulat qnietált, de a színpad nélkül el lenni nem tudó jeles tagjával, akit közönségünk annyira megkedvelt. Első előadásul november folyamán Farkas Imre PA hónapos szoba“ c. énekes vigjátéka kerül színre. — Kiküldöttek az orsz. jegyzőgyűlésre. A f évi október 31-én Budaposlen megtartott orsz. jegyzőgyülésen a Tolnamegyei Jegyző Eegyesü letet a következő kiküldöttek képviselték : Purt Adolf elnök, Virányi Károly. Cholnoky Lajos, Klinies Antal, Niefergnll Nándor, N*!very Árpád, Szepessy Kálmán, Lágler Sándor, Hegedűs Má tyás, Ugrósdy Aladár es Reitberger István. — A j ’pyzök a magánmunkáltatókért. A Tolnavármegyei községi és körjegyzők egyesülete a f. é. október 28 án megtartott közgyűlésén tárgyalta az országos ügyvédszövetségnek a jegyzői magánmunkálatok tárgyában az egyesülethez küldött átiratát, melyhez az egyesület hozzá nem járult, mert a falukbaa lakó és a járási s megyei székhelytől elzárt nép érdekében a jegyzők magán jogi jogsegély nyújtását, másszóval a magánmunkálatokat szükségesnek tartja.- Özvegyi nyugdíj A községi és körjegyzői nyugdíj választmány javaslatára Tolttavárme- gye törvényhatósága özv. Huszár Jánospé özvegyi nyugdiját 375 koronában állapitotta meg. — Hegyközségi közgyűlés. A „Jobbremetei hegyközség“ a f. évi november hó 2-án d. u. 3 órakor a városháza kistermében rendkívüli közgyűlést tart. Tárgysorozaton szerepel Gáli Gyula hegyközségi bitói állásáról való lemondása, azonban a közgyűlés Gáli Gyulát előreláthatólag le mondásának visszavonására fogja bírni, mert működése általában helyesléssel találkozott s épen erélyes ügybuzgalmából kifolyólag itt ott támadt nézfeteltérések késztették Gáli Gyulát a lemondásra. A hegyközségnek azonban érdeke, hogy erélyes ós ügybuzgó hegyközségi bírója legyen. — Uj nyaraló telep a Balaton mellett. A közelmúltban több napilap megemlékezett arról, hogy a Posta- és Távirda Tisztviselők Országos Egyesülete a Balaton mellett Zamárdi községben nya ralótelepct létesít s e célból a Tihanyi apátságtól 140 háztelket meg is vásárolt. A hir ebben az alakban nem fedi a valóságot, mert a posta- és távirda tisztviselőknek országos egyesülete tudva levőleg nincs is s itt a jelen esetben nem is postásokról van szó, hanem a m. kir. postatakarék pénztár tisztviselői kara tervezi az emlitett nyaralótelep létesítését olyképen, hogy 140 háztelken négyféle t-yp'usban, kisebb családi házakat, csa tornával, vízvezetékkel, villany világítással felszerelten, 3000—5000 koronáig terjedő összegben szándékozik építtetni. A kedvezően megindult tárgyalások most vannak folyamatban s az érdeklő dés pedig a telep iránt, egyéb körökből is oly nagy, hogy előreláthatólag a tihanyi apátságtól még további szomszédos telkek megvétele fog szükségessé válni, amelyeken a fenti árak mellett a postatakarékpénztáron kívül álló egyének is készpénzen építtethetnek. Az érdeklődőknek kész seggel nyújt felvilágosítást dr, Baumgartner István tisztviselő (Budapest, postatakarékpénztár.). — Szervezkednek a megyei pénzintézetek Ma a szervezkedés századában nem csak a munkásság, a fogyasztó közönség, de a tőke is szervezkedik. Természetesen mindegyik a maga önös érdekei minél jobb megvédésére. A tőke szervezkedése hozza létre a kartelleket s igy a takarékok szervezkedését is bizonyos tekintetben e szempontból kell fogadnunk. — Megyebeli pénzintézeteink folyó hó 28 án Szekszárdon tartottak e tárgyban értekezletet s kimondták, hogy legközelebb megalakítják a megyei körzetet s belépnek a Pénzintézetek Országos Egyesületébe. Az ülésen az országos egyesület ügyviteli szabályait dr. Nyáry Pál főtitkár ismertette. — Választókerület székhely áthelyezése. Be- deg, Magyarkér és Kánya községek kérelmére a vármegyei törvényhatóság a tengődi megyebizottsági tag választókerület székhelyét Kányára helyezte át. — A Sajtóreform. Kevés törvényalkotás keltett akkora elégületlenséget, sőt felháborodást, mint a kormány sajtótörvényének javaslata. Azok a fórumok, melyeknek megkerülésével a kormány legújabb sütetti művét»lhaumrkodta, egyhangúlag emelik fel tiltakozó szavukat a sajtószabadságot fenyegető kormány-merénylet ellen. Elfogulatlan tudósok, napi politikától távolálló jogászemberek sütik rá a javaslatra a bélyeget, hogy a vélemény- szabadság lenyügözése a tulajdonképpeni célja s az, hogy a sajtó intézményét is a hatalom járma alá hajtsa. A javaslat ellen kezdett akció országos arányokat ölt, az újságírók és újságkiadók szembe- szállnak a kormány hutklom legújabb kinövésével. Közben az igazságügyminisztéliumban „ankétozés“ ürügye alatt folyik a sznlmacséplcs, mert Balogh igazságügyminiszternek a sajtó embereivel való utólagos tanácskozását akkor, midőn a javaslatot már egy-két nap választja el az országgyűlési tárgyalástól, egyébnek nem minősíthetjük. — Halálozás. Jóbaházi Döry József, n Hl. oszt. vaskoronarend lovagja, dombóvári nagybirtokos hosszas betegeskedés után múlt szombaton életének 73 ik, boldog házassiigáukk 40 ilc évében, a haldoklók szentségének áj latos felvétele után az Urban csendesen elhunyt. Az elhunyt holttestét múlt hétfőn beszenteJés utáu Zom báni szállították, ahol kedden délelőtt 11 órakor temették el a családi sírboltba. Halálára a vármegyei székházra és a Takarékpénztárra kitűzték a gyász- zászlót. Temetésen a varmegye képviseletében dr. Eri Márton főjegyző, hely. alispán is megjelent. A gyászbaborult Csabid a következő jelentést adta ki : özv. jóbaházi Düry Józsefné szül. Geist Irma úgy a maga-, mint sógornői özv. báró Wim- mersperg Gusztávné szül. jóbaházi Düry Flóra, özv. jóbaházi Döry Vilmosné szül. Karácsonyi Erzsébet, özv. jóbaházi Döry Dénesné szül. Jálics Irma, özv. Hőgyészy Béláné szül. jóbaházi Döry Ágota és özv. Jálics Gézáné szül. jóbaházi Döry Elvira és a széleskörű rokonság nevében fájda lommal tudatja, hogy forrón szeretett jó férje, fivérük, sógoruk illetve rokonuk jóbaházi Dől i] József a III. oszt. vaskoronarend lovagja, életének 73-ik és legboldogabb házasságának 40 ik • évében, a haldoklók szentségének ájlatos felvétele után, október hó 25-én d. u. 4 órakor az Urban csöndesen elhunyt A boldogult bűit teteme 1913. év október 27-én, délelőtt fél 11 órakor fog a róm. kath. egyház szertartása szerint, Dombó várott, a gyászháznál beszenteltetni és 1913. október 28-án, délelőtt 11 órakor, Zombán a családi sírboltba örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent mise áldozat a róm. kath. templomban, Zombán október hó 28-án, d. e. 10 órakor, Dombóváron október 30 án, d. e. 9 órakor fog az] Egek Urának bemutattatni. Dombóvár, 1913. évi október hó 25 én. Az örök világosság fényesked jek neki. >— A temetők ünnepe. Virágokkal ékes a temető. A nap, mely a holtaké, bánatos kegyele tünkké egyúttal s alig van ember, akinek a temetőbe szerette no nyugodnék. A József Királyi Herceg Sanatorium Egyesület ismét hallhatja esengő szavát. Csak egy szál virágot! szói az ő esedező hangja, abból a koszorúból, melyet a kegyeletes szív szeretteinek sírjára szánt. Es ebből az egy szál virágból tán egy hervadó élet fakad újra: hiszen az egyesület ebből az egy szál virágból országos alapot gyűjt a tüdőbetegek megmentésére. Gyönyörű intézményei ezreket gyógyítottak már, föntart két nagy, közel háronxszázággas tüdőbeteg-gyógyító házat. Es az ország minden táján tüdőbeteg rendelő intézetei vannak. Kiadásai a humánus célra évről- évre nagyobbak és az országos csapások, valamint a háború gazdasági viszonyai miatt ez az egyesület is kénytelen megérezni a nehéz időket. De a betegek, kiknek nem mindegy, hogy ma vagy egy év múlva jutnak-e be a gyógyító házakba, egyre kopogtatják az irgalomnak ajtaját s igy az egyesület sem tehet mást, mint fölemeli kiáltó szavát: Adjatok, óh adjatok jó lelkek csak egy szál virágot, hogy azt százezrek adományából megsokasodva, megmenthessük pusztuló magyar véreink ezreit! Az egyesület kérő szavát olvasóink meleg szivébe ajánljak. Az egyesület cime: Budapest, József Királyi Herceg Sanatorium Egyesület, IV. kér., Sütő utca 6. sz. — A szegedi hatósági mészárszék, melyet vasárnap állítottak fel, teljesen bevált. As első napon hat marhát vágtak és a közönség valósággal megrohanta a hatósági mészárszéket. A mészárosok ezt látva, a húsárakat a maguk ré- sséről is gyorsan leszállították, — Jegyzögyülés. A „Toluavármegyoi Községi és Körjegyzők Egyesülete- a folyó évi október hó 28 án Szekszárdon a megyeház nagytermében tartotta meg Purt Adolf el nők lésével rendes évi közgyűlését. A közgyűlés főbb és a közt is érdekelhető batározmányait híreink között helyeztük el, itt csak annyit, hogy a közgyűlés jubiláns gyűlésnek is joggal nevezhető, mert az egyesület 30 ik évét fejezte bo. Az 1914 évi költségelőirányzat elfogadása után az uj tisztikar a következőkben választatott meg. Elnökké : Purt Adolf, alelnökivé: Illés Gyula, főjegyzővé : Virányi Károly, aljegyzővé : Huber Ferenc, pénztárnokká : Zsigmond Elemér. Választmányi tagokká, a dombóvári járásból; C/éh Ferenc, Laskó Dezső és Takács József, a dunaföldvári járásból: Nietergall Nándor, Takács Gyula és Szepesi János, a központi járásból: Kardos István, Janosits Károly es Öllé Mihály, a siraontornyai járásból: Ludvig József, Klinies Antal és Oravszky László, a tamásii járásból: Cholnoky Lajos, Keszler Károly és Névery Árpád, és a völgyaégi járásból: Sze- pesay Kálmán, Ugrósdy Aladár és Keitberger István.- Pécs nem múlja fölül Szekszárdot. A Dunántúlnak sok tekintetben irigyelt városa, Pécs, egyben messze elmarad mögöttünk, amint ezt az 1914. évre elfogadott költségvetéséből kitűnik. Pécs ugyanis nem viszi följebb az 1914. évben sein a pótadót 64 százaléknál, inig mi, nem sok büszkeséggel kell megállapítanunk, már az 1913. évi költségvetésünkbe 99 százalékot állítottunk be és amint erről hivatalosan meggyőződhetik bárki, ma is valójában KM százalékos pótadóval dolgozunk, amit ha bvvallunk, nem szégyen, eltagadni azonban nem illik.- Nem veszik az uj bort. Az időjárás mos tohaságaitól, fenyegető szeszélyeitől mngsanyar- gatott bortermelőkre most újabb baj szakadt: nem veszik az uj bort. A szekszárdi bortermés pedig mennyiségileg lm nem kielégítő volt is az idén, de minőségileg kereskedésre Alkalmas, sőt jó minőségű az uj bor s mégis a borvásárlás mindeddig meg nem indult. A kínálat meg volna pedig, de épen ezért talán a kereskedőink szinte az összebeszélés kiszámított látszatáig tartózkodnak minden vételtől, legfeljebb, ha a végsőkig szorultságból leengedett 24—28 filléres árban, mely vételek szintén csak az árak letörésére szolgálnak precedensekül. Ha valamikor, úgy ilyenkor méltán ötlik emlékezetünkbe az a bizonyos állami bo'-közráktár, amelyért már képviselőnket is megmozgattuk, melynek ügyében már Simontsils volt főispánunk a lispáusága idejében deputációval is szerencsét próbáltunk s amelyet talán már épen az 1913. évre kilátásba is helyezett a miniszter, de amely még sokáig marad jámbor óhajtás. Pedig elsőrendű állami és városi közérdek volna, hogy a bortermelők részére biztosítsák keservesen betakarított terméseik értékesítését, különösen a szekszárdi füldmivelő kisgazdákra életkérdés ez, de életkérdés a városra is, mert ma például ott áll Szekszárd bortermelőinek nagy része, hogy az adóját sem tudja megfizetni, mivel mindent ebből a kis termésből remélt s hu szigorúan veszi a városi adóhivatal a hátralékok behajtását, majdnem az összes termelők uj borait dobra ütheti. Mindenesetre kitartás kellene a termelők részéről, hogy kibírják bőjtülni a kereskedők tartózkodását. Azonban a kereskedők rendszerint könnyebben bírják és tovább a böjtöt, mert ahol pénz van, ott a böjt is lcüny- nyebb.- JÓ példa. Vármegyénk derék alispánja szivén viselvén a tanügy- és egészségügyet, kiadta szigorú rendeletben, hogy az iskolák tisztán tartandók. Ennek ellenőrzésére a főszolgabírókat utasította. A főszolgabíró megvizsgálta a kocsoiai róm. kath. iskolát és azt piszkosnak találta, melyért a róm. kath iskolaszéket 100 koronára büntette meg, ugyancsak megbüntették e miatt a faddi róm. kath. iskolaszéket is 100 koronával.- Működnek a detektívek. Prantner István 48 éves és Szabó Mihály 38 éves útlevél nélkül Amerikába akartak szökni. Szándékukat azonban Helfer István rendőrségi detektív kiszimatolta és sürgöny alapján a királyhidni határrendőrség letartóztatta és vis szaszállitotta. Kapható viüanyezereléei üzletekben, Vtllanytelepeken ée a H16Y1R ?icuPns_snniinifFOT-uiivFY-w«i Budmsf. VL. Teréz-kirit 38. Svér-itcza 13.
