Tolnamegyei Közlöny, 1913 (41. évfolyam, 1-52. szám)
1913-09-14 / 37. szám
2 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 1913 szeptember 14. erek, a folyók medre; kiöntött az ár s — odalett az emberek vetése. S tizenöt vármegyének van most árvizká- rosaltja. Ki többet vesztett, ki kevesebbet, a nyári záporok és fergetegek azonban ártására lettek a két kézi munkásnak, a minden rendtt gazdának, s bizony igen megcsökkent remény ■éggel nézőnk az év szúretje ele. Sokra gondok kai nehezebb napok következnek. De talán az a gondokkal terhesebb nap fogja soknak fölnyitni a szemét arra n régi ősmagyar közmondásra : Kaparj kurta neked is lesz. Hát igen I kaparna is a magyar, s ebben a réssben nem vehető a szemére Returni. Nem do- logtalan fajta ft magyar fajta. Szeret és tud dől gozni. Meg is fogja a dolog végét, amint mondani szokták : ég kezében a munka. Megfogja a dolog végét, de az elejét sokszor nem indítja el. így a többek között, hiába vagyunk sokszor figyelmeztető szóval, hogy idejében gondoskodjék a munkásom bér a maga téli mellékjövedelméről, sokan a jfülük mögött enge dik el a jó tanácsot, sokan meg igazán nem íj hallottak a felől harangozni, hogy az itt ott szórványosan ígérkező napszám mellett n gazdasági munkásoknak rendszeres téli mellékjövedelem kínálkozik telire. Miből ? Valami 140 helyén az országnak, ahol gazdasági háziipari termelő szövetkezet alakult az egész falu megmondaná, hogy milyen alkalmas, milyen helyén való dolog a gazdasági háziipar. Van olyan háziipari termelő szövetkezető az országnak, mely egy télen át 100—150 ezer koronát oszt ki tagjának s van olyan gazdasági háziiparos család, amelyik 3—4 koronát a rövid téli napon gyertyagyújtásig megkeres. Ilm I Ez már valami, fogja mondani az olvasó, aki maga is két kézi munkás és télen át egy rozsdás garast se keres, hanem kényszerül szűkösen és gondok között részkeresetből élni. Es mit csinálhat télen a gazdasági munkás? Amit az Isten ingyen ad: a folyók partján a füvet, vizjárta helyen a sást, az erdei fát, a cirkot, a szalmát, a kukorica csuháját mind fel használhatja. Az neki mind pénzt ad; köthet söprűt, szőlő , gyümölcs , kenyér- és ruhakojara- kat csinálhat párszáritót, szakajtót; eszkábálhat taligakerekeket, kasza, kapanyelet, még abroncsot is csinál a háziiparos magyar, köt kefét, sokszor különbet mint olyik kefekötő. Mindenesetre azt mondja az ellenvetés : Tud is ahhoz a magyar ? Nem kapálás, nem kaszálás az I mi pedig azt mondjuk, hogy nincs ügyesebb népe a világnak a magyarnál. Már 80.000 magyar házi iparos van az országban, aki nem gub- buszkodik a sutban télen át, hanem háziiparos- kodik. Es nemcsak a kenyerét, a sót keresi meg, sőt inkább a zsírt és ez adja az eledelüket. Van e módja bármely falu népének a házi- ipart elkezdeni ? Igenis van. Minden esztendőben valami 400—500 tanítást rendeznek az országban. Csak olyan helyeken rendezik ezeket a háziipari tanis termést a gályákról s hajtásokról a nélkül, hogy azok az anyatesten nyitott sebeket hagynának. Ez a pararéteg rossz hővezető lévén, a fát nemcsak a hőveszteségtől óvja meg, hanem a megfekélyesedéstől is megvédi. A lehulló termés húsos része erjedésnek indulván, s keletkező savak megtámadják a mag bőrnemll vagy csontos héját, hogy a csírázást előmozdítsák. Ez a húsos rész második célja. Kitetszik ezekből, bogy a lmsos résznek fiziológiai s kémiai hatása van, szerepe tehát igen fontos. De van egy hátránya is, az t. i., hogy a kukacok benne fojlődnek ki egész azon állapotig, midőn bábbá akarnak átalakulni. A kukacnak a húsos részben való tartózkodása alatt ennek fino mabb részeiből táplálkozván, az egésznek korai érését s lehullását okozza. Váladékával pedig élvezhetetlenné teszi az egészet. De hogyan kerül tásokat, ahol a nép érdeklődése biztosit felőle, hogy nem esik az ország költsége hiába. Mert ezeket a háziipari tanításokat az ország, helyesebben az ország költségvetéséből, a fóldmivelés- Ugyi miniszter rendezi. Ha tehát a sorokat olyan lelkes ember olvassa, akinek van szive községe, városa, gazdasági munkásnépén segíteni és neki idősorán télire bőséges és számottevő keresetet biztosítani, annak e sorok olvas tára az legyen az első teendője, hogy írja össze azokat a gazdasági munkásokat, akiknek kedvük van a házi iparnak valamely ágát megtanulni. Ha 20—30 ilyen derék munkásember akad, a többi már gyerekjáték. Akkor jelentse be a község munkás népének szándékát vagy a megyebeli gazdasági egylethez, vagy a megyebeli gazdasági felügyelőhöz, de megteheti azt is, hogy egyenesen Adler Kácz József dr. miniszteri tanácsosnak, háziipari megbízottnak Írjanak s egyszerű levélben illendően felkérik, hogy az ő községükbe küldjön tanítómestert. A községi képviselőtestületnek meg legyen annyi álldozatkészsége, hogy a jelentkező háziiparosoknak adjon helyiséget, fűtést, világi- [ tást addig a pár hétig, ameddig a tanítás tart. Legalább két hónap alatt a földmi vei ÓBügyi minisztériumi kiküldött hiziipari tanítója úgy meg tanítja az illetőket valamely alkalmas háziiparra, hogy öröm lesz nézni a rnunkájokat. Nehány év múlva pedig a mustármagból terebélyes fa lesz: ez pedig a háziipari termelő szövetkezet, amikor d tagok rendes megrendelésre dolgoznak, háziiparukban ügyességre, gyorsaságra tesznek szert. Pénz áll a házhoz, az eddigi szűkös napok helyett jó kedv, nyugodt folyású napok; a falu jóléte és népének megelégedése. Egyelőre nem is kell hozzá más, csak húsz ilyen jószándéku ember. De lesz-o hát ennyi, aki a maga boldogulására az ajánlott jó utón megindul ? . . . Voltaképpen elég lenne egy is, aki a többit lelkesíteni tudná. A föispáni beigtatás. A folyó hó 9-én zajlott le városunkban a föispáni installáció, mely hagyományos ünneplés keretében igtatta be a vármegyei önkormányzat részéről is a király által a kormány bizalmából főispánná kinevezett Kovács Sebestény Endre gynpai földbirtokost. Az uj főispán hétfőn délután indult el gya- pai otthonából. GyÓrkönyben diadalkapuval fogadták s Tomka Gusztáv esperes Üdvözölte. — Németkér illetve Györköny határánál Rassívszky Julián a dunaföldvári járás főszolgabirája várta, a járásához tartozó jegyzői kar és községi elöljárók élén. Nagydorog községbe Szévald Oszkár vármegyei másodfőjegyző vezetésével nagyobb depu- táció ment ki, már a déli vonattal, Szekszárdrói és környékéről. Többek közt ott voltak : Madi Kovács István, Madi Kovács János, Percei Lajos, Sztankovánszky János, Szévald Móricz, Kammen kukac a gyümölcsbe ? Nagyon egyszerűen. — A legyecske petéjét virágzás idején a virág maghonába rakja tojócsöve segítségével. — Az ezen szúrás által keletkezett nyílás csakhamar befor- radván, a pete nemsokára kikéi s a szerint, a mint a gyümölcs korábban vagy későbben érik, a kukac is korábban vagy későbben fejlődik ki s el akarván hagyni a fészkét, két kicsi, de erős, barnás, fénylő rágójával csatornát váj magának a húsos rész falán át kifelé s az igy készített nyíláson mászik ki a szabadba, a hol a fa alá esvén, bábbá alakul át, hogy a jövő tavasszal, mint légy vagy pille ismét ugyanazon fa virágainak magbonába rakja petéit. Ha tehát kora tavasszal vagy késő ősszel összesöpörj ük a gyümölcsfák alatt a porhanyó földet s Attüzesitjük vagy elássuk, akkor elejét vehetjük e gyümölcs elférgesedéseinek. rer Gusztáv, Sass László, Bartal György, Pesthy Endre, Vizsoly! Ákos, őrffy Lajos. Török Béla, dr. Mártin József, Tóth Károly, Tóth Henrik, dr. Szalay László, Szeghy Sándor, Pongrácz Lajos, Horváth József (Ocsény) Kiss Széli Mihály (Decs), Zsikó Péter (Alsónyék), Fekete Ágoston, dr. őrffy Gyula, Grosch József, Purt Adolf vármegyei bizottsági tagok. Itt csatlakozott Fejérvármegye közönsége küldötteinek egy része : Sárközi Aurél ny. főispán, Huszár Dezső főszolgabíró, Leopold Lajos nagybérlő, Z ilán föispáni titkár is. Ezenkívül az állomás perronja megtelt a környék intelligenciájával és polgárságával. Az uj főispánt a törvényhatóság nevében Szévald Oszkár főjegyző szép beszéddel üdvözöi te. A központi járás határán Bajó Pá1 központi járási főszolgabíró üdvözölte a járási jegyzők élén. Délntáu 6 órakor ért be a külön vonat Szék szárdra, hol a város nevében dr. Szentkirályi Mihály polgármester fogadta az aj főispint. A város négyes fogatán, a polgár mester jobbja felől ülve. érkezett be a főispán és kisé rete a városba, hol a nagyszá uu búcsút ünneplő közönség és kivilágított ablakok, a Garay téren diadalkapu és sok helyen éljenzés fogadta. A város az utat fel is öntöz tét te ez alkalomra s igy az öntözés után panaszkodók minden nap szívesen látnának föispáni b: vonul ást. Az ünnepi szint öltött rnegyeh íza előcsarnokában Forster alispán betegsége folytán dr. Eri Márton főjegyző üdvözölte az uj főispánt. Este dr. Szent- királyi Mihály polgármester vezetésével a Szekszárdi dalárda szerenádot adott a főispánnak, ki az után a kaszinó helyiségeit látogatta meg. A beigtató közgyűlést kedden délelőtt 10 órakor nyitotta meg dr. Eri Márton főjegyző, üdvözölve az újonnan kinevezett főispánt. Szévald Oszkár II. főjegyző olvasta fel a be'ügyminisz- téri rendeletet, mely tudatta, hogy Őfelsége Kovács Sebestény Endrét a vármegye főispánjává kinevezte. Ezután a közgyűlés az elnök indítványára Simontsits Elemér országgyűlési képviselő veze tése alatt küldöttséget menesztett a főispánért. A küldöttség tagjai voltak: Apponyi Sándor gróf tárnokmester, Apponyi Géza gróf, Bezerédj Pál v. b. t. tanácsosok, Sztankovánszky János cs. és kir. kamarás, Bernrieder József, dr. Fent Ferencz apátplébános, Kátai Endre esperes, őrffy Lajos, Leopold Kornél dr., Purth Adolf, Thész Lőrinc és Gyenis István bizotts. tagok. A küldöttség élén megjelenő főispint a közgyűlés lelkes éljenzéssel fogadta, Eri Márton dr. alispán helyettes főjegyző pedig felszólította, hogy tegye le az esküt. Az uj főispán erre letette a Szévald Oszkár másod főjegyző által előtte felolvasott esküt, mire az elnöki széket elfoglaló főispánt az ősi szokás szerint, négy főszolgabíró, Szévald Móric, Nagy István, Rassel vszky Julián, Perczel Béla dr., székében kétszer fölemelte, a közgyűlés éljenzése és tapsai között. Mielőtt a közgyűlést tovább folytatták volna, Kovács Sebes ény Endre főispán felszólította a bizottsági tagokat, hogy a régi és tiszteletreméltó hagyományok szerint vonuljanak le vele együtt az Isten házába. A közgyűlés tagjai erre a r. kath. templomba vonultak. Mise után, melyet Fent Ferenc apátplébános fényes segédlettel celebrált, a főispán a közgyűlést újból megnyitva, elmondta székfoglaló be szédét, melyből kiemeljük a következőket: Tekintetes Törvényhatósági Bizottság! A közgyűlést folytatólagosan megnyitom. Amikor mint Tolnavármegyének, hazánk törvényes rendelkezései szerint immár beiktatott főispánja, először van alkalmam az elnöki székből Önökhöz szólani, ezen első szavam legyen a hála és a köszönet kifejezése mindazokkal szemben, akik mai közgyűlésünkön való megjelenésükkel, egyrészt vármegyénk közügyei iránti érdeklőMűtrágya!! Szavatolt 18 °/0- os műtrágyát, szuperfoszfátot, kálisót, vasgálicot nagy és kis mértékbeni eladásra állandóan raktáron tart Sarkad! Andor a Műtrágyát Értékesítő Szövetkezet Tolnamegyei képviselője Szekszárdoiíj a főpostával szemben. Eredeti Mi)ljiili«|i| gyártmányú páros és páratlan sorú, va- .......... nßücnur larnint mtitrágyaszóró készülékkel ellátott vetöáépek, Bäcker ekék, valódi Mayffarth valamint Pohl gyártmányú szőlőprések és zuzók nagy készletben kaphatók Sarkad! Andor topraktárában Szekszárdim, málnául MIIIIUl = a »postával szemben.------?
