Tolnamegyei Közlöny, 1913 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1913-08-03 / 31. szám

4 — Tanári kinevezés- A vallás- és közokta­tásügyi miniszter Haypál Benő budapesti h. torna­tanárt a szekszárdi áll. főgimnáziumhoz h. torna­tanárrá nevezte ki. — Kabaré. A Sz. S. C. tánccal egybekötött kabarét rendez folyó hó 9 én, a róm. kath. olvasó kör összes helyiségeiben. A lapok Sport rovatá­ban szerényen húzódik meg ez a kis hir, reklám nélkül, de a közönséget igy is vonzza a kék­fehér dresszes fiúk mulatsága. Az előkészületek teljes ambícióval, csendesen folynak. A konferen- cier ifj. Kamin szky János lesz és minden szám csupa ötlet és művészet és művészi tánckontrak­ciók is tarkítják a tiszta humorral és találékony müérzékkel összehozott műsort. — Érdeklődéssel nézünk a kabaré elé, mit rejteget ez aSz. S. C. ? Jegyek elővételi áron (3 korona), a Molnár-féle nyomdai müintézet könyvkereskedésében kapha­tók. A mulatság egyik, különösen leányokra nagy fontosságú, ajánló levele a művészi szellemi élve­zeten felül, hogy a sportnak hódolók nemcsak a footbalt, de a vidám táncot is kedves sportnak tekintik s bizonyára nem lesz hiány lávtálicosok- ban sem — Uj gazdakör. Pincehelyen megalakult a „ Keresztény Munkás- és Gazdakör“, melynek alapszabályait a belügyminiszter jóváhagyta. — A reális életpályákra neveljünk. A meg­nehezedett életviszonyok, az iskolák túltermelése mind nagyobb gondot ad a gyermekeiket isko­láztatni akaró szülőknek s ma már mindenki be­látja a lateiner és ludományos pályákra való özönlés veszedelmes voltát és az ipari és keres kedelmi irányban való iskoláztatás szükségességét. Felhívjuk olvasóink figyelmét a Szeged szab. kir. város által fenntartott fiú- és leánykereskedelmi iskola hirdetésére. — Felépül-e a munkásbiztositó székháza? Ez a kérdés már régóta foglalkoztatja a szek­szárdi munkásbiztositó pénztárt, mely energikus elhatározással azon fáradozik, hogy ezt a kérdést végre megoldásra vezesse. Eddig az hátráltatta a munkásbiztositó pénztár székházának megépité- sót, hogy Szekszárd város a vasúti gyalogjáró mellett e célra kijelölt telket oly magas áron volt csak hajlandó átengedni, amelynek megadására a pénztár anyagi helyzeténél fogva képtelen. — A képviselőtestület ha már ingyen nem adja a szükséges háztelket, legalább mérsékelje követe­lését oly mértékben, hogy azt a pénztár nagyobb anyagi megterheltetés nélkül kielégíthesse. Most arról értesülünk, hogy a munkásbiztositó pénztár a szükséges 344 négyszögöl telekért 500 koronát ajánlott fel a városnak azon megjegyzéssel, hogy ennél többet nem ígérhet. Mi ismerve a polgár- mester jóindulatát és a képviselőtestületi tagok nagyrészének a haladás és a szociális kérdések iránti érzékét, nemes támogatását, biztosra vesz- szük, hogy a munkásbiztositó pénztár figyelemre méltó ajánlatát elfogadják. — Az ipartestületi mulatságot nem tartják meg. A rendőrkapitány a vörhenyjárvány miatt a folyó hó 3 ára tervezett ipartestületi mulatságot betiltotta. — A posta köréből. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter folyó évi április hó 2 án kelt rendelete alapjáu a szekszárdi távbeszélő köz­pontot folyó évi augusztus hó 1-ével Metkovic, Cattaro (Kator) és Ragusa (Dubrovnik) dalmát városokkal való helyközi távbeszélő forgalomba bevonta. — A3 percnyi beszélgetés dija mind­ezen viszonylatokban 4 korona 20 fillér. Sürgős beszélgetésért a rendes dij háromszorosát, díjköte­les szolgálati értesitésért (S. T.) pedig 1 koronát kell fizetni. Ragusa nyilvános állomásával Gravo- sával (Gray) ugyanazon dijakért válthatók beszélgetések. — Meggyilkolta az anyósát. Makai János 42 éves gazdálkodó Alsónyéken szivén szúrta anyósát, özv. Szabó Péternót és halálosan meg­sebesítette saját leányát. A gyilkosság részletei a következők: A Sárköznek egyik legfestőibb faluja Alsónyék, mely a Duna közelében fekszik és dúsgazdag, magyar nép lakja. Ennek a mese­beli gazdagságnak titka az egyke rendszerben rejlik, amit a nép minden palástolás nélkül már évtizedek óta Uz. így hatalmas birtoktestek ma­radtak egy-egy kézen és igy . esketik meg, hogy a darázsdereku, tüzes, feketeszemü menyecské­ken vasárnaponként ezer ezernégyszáz koronát érő selyemruhák ringanak, hogy a bő gatyás, fekete mándlis parasztgazdák valóságos keleti kényelemmel berendezett öt-tizszobás, díszes há­zakban laknak. Akinek azután nem jut ebből a bőségből, az ,,szögény embör“, aki gyűlölettel vegyes irigységgel tekint a „telkös gazdára“. Ez az indulat adta a gyilkoló kést Makay János kezébe is. Három hónappal ezelőtt halt meg Alsó­nyéken Szabó Péter, aki száznegyvenezer koro nányi vagyonáról akként intézkedett végrendele- tileg, hogy az ingatlanok teljesen az özvegyéé legyenek, az ingatlan hasznát pedig szintén halá­láig élvezze az özvegy. Mégis kikapcsolt egy részt az ingatlanból és ezt egyetlen leányának szintén egyetlen leányára, a tizenhét éves Bajnok István- néra testálta teljes joggal. A végrendeletből tel­jesen kimaradt édes leánya: Makay Jánosné, aki vei az öreg ember évek óta civódásban élt, mert állandóan földért zaklatták, mig az öreg sárközi szokás szerint tudni sem akart arról, bogy a birtoktest fölosztassék, hisz annak úgyis egyetlen leányára kellett szállani halála után. Makay János azonban türelmetlenségében annyira ment, hogy egy családi jelenet alkalmával anyósának kezét törte, mire az öreg a fiatalokat elzavarta a háztól. A végrendelet értelmében az öreg asszony a gaz­dálkodást fel akarta oszlatni és a gazdasági fel­szerelést, állatállományt, gépeket hétfőn önkéntes árverés alá akarta bocsájtani. Makay emiatt vasárnap Szekszárdra ment, hogy a törvényszék­nél megakadályozza az árverés megtartását, de ott a végrendelet jogerős voltára való hivatko­zással elutasították. Este érlek vissza feleségével együtt Alsónyékre és útközben elhatározták, hogy végeznek az asszonnyal. Makayné anyja házához ment, azt a legkíméletlenebb módon megtámadta és megöléssel fenyegette. Az öreg asszonynak vé delmére kelt az unokája és csitította az édes anyját, hogy ne bántsa az öreg asszonyt, hisz édes anyja. A feldühödött némber azonban félre­lökte a leányát és az anyjának esett, aki az utcára menekült előle. Ekkor ért oda a vő: Makay, aki kerülő utón ment az anyósa portája felé és felkiáltott: ,,Majd rendet csinálok én itt \l< Ezzel egy disznóölő kést rántott elő és az anyját védő saját édes leányának a hátába döfte. A kö­vetkező pillanatban az öreg asszonynak ugrott és a kést markolatilag döfte az anyósa mellébe. Ennek még volt annyi ideje, hogy a nyitott ka­pun át a szomszéd házába futott, de ott lerogyott és meghalt. A szúrás a szivét érte. A brutális ember megborzadva tettétől, elmenekült, majd kocsiba fogva, elvágtatott Szekszárdra és ott ön­ként jelentkezett a kir. ügyészségnél, ahol azon­nal letartóztatták. A megsebesült menyecskét férje lakására szállitotta és a Bátaszékről előhívott orvos azonnal ápolás alá vette. Állapota válságos. A csendőri nyomozás megállapította, hogy a véres cselekedetet már jó régen tervezte Makay, aki abban a hitben élt, hogy anyósa ki akarja nul­lázni a másfélszázezer koronát érő örökségből. A szekszárdi törvényszék vizsgálóbirája és ügyésze hétfőn szállt ki a törvényszéki orvosok kíséreté­ben a tett színhelyére, hogy a hivatalos bonco­lást és nyomozást megejtsék. — Agyonszurta a ferjót• Nagy szenzációja van Bátyának. Balaton Menyhértné Guzsván Borbála korcsmáros neje múlt hó 28-án este 7 órakor konyhakéssel agyonszurta urát, ki a sérü­lés következtében szörnyet halt. A korcsmárosné az eset után — nehogy csendőrkézre kerüljön — azonnal Kalocsára jött és jelentkezett. A bűnös asszony úgy adja elő a dolgot, hogy ura egy hét óta állandóan üldözte azért, mert ő nem akart beleegyezni abba, hogy közös házukat eladják. Emiatt egész héten át perlekedtek. Hétfőn este az ura szódás üveggel akarta megütni épen akkor, amikor -ő a konyhakéssel húst vágott. Az ura ekkor csupa véletlenségből beleszaladt késébe. 0 neki eszeágában sem volt kését urában meg­forgatni. Igazán szépen védekezik az asszony, mintha csak előre bemagolta volna az egészet. Könuyü ma már védekezni, hisz a kitanitásról gondoskodnak a Friss Újság és társai. — Százharmincöt kilós borjú. Bognár György sióagárdi kisbiriokos nagy gondot fordít az okszerű szarvasmarhatenyésztésre, melynek látható szép eredménye, hogy kiállításba való szarvasmarhái vannak. A napokban Mihálydombi pusztára valósággal csodásán kifejlett 50 napos bikaborjut adott el 200 koronáért, mely 135 kilót nyomott. — A járványbizo tság ülése. A szekszárdi járványbizottság folyó hó 2 án d. e. 11 órakor Janosits Károly főjegyző, a. polgármester elnök­lésével ülést tartott, bejelentette, hogy a múlt ülésben hozott óvóintézkedési határozatok ponto­san végrehajtattak. Dr. Kramolin Gyula várm. tb. főorvos a vörhenyjárvány állásáról kimerítő jelentést tett, mely szerint a vörheny járvány nem javult. Junius végén maradt 28 beteg, julius folyamán volt 33 újabb megbetegedés. A vörheny­járvány fellépte alatt kezeltetett 61 fertőzött be teg. Ezek közül elhalt 8, gyógyult 23 és ápolás alatt maradt 30 beteg. Indítványára a járvány­bizottság felkéri Forster Zoltán alispánt, hogy intézzen átiratot a katonai hatósághoz a gyakor­latra bevonult dr. Klein József városi alorvos rögtöni szabadságoltatása tárgyában. Molnár Lajos rendőrkapitány előterjesztése után kimondották, hogy a veszedelmes járvány meggátlás végett a legszigorúbb eljárást veszik foganatba. A rendőr kapitány újabb átiratot intéz a csendőrséghez, hogy az ellenőrzést a legnagyobb lelkiismeretes­séggel teljesítse. Az ellenőrzésben a polgári biz­tosok, úgy a városi titkos rendőrök is részt ve§z- nek. Wigand János főgimn. igazgató, bizottsági tag felszólalására kimondották, hogy a beteghá­1913 augusztus 3. zakból a szódás üvegeket a városházán történő fertőtlenítés után kaphatják csak vissza a szóda­gyárosok. Mindaddig, mig a vörhenyjárvány meg nem szűnik, nyilvános mulatságok nem tarthatók. — Halálozás. Nikitits Elek, Szekszárd egyik legidősebb férfia, múlt csütörtökön este 10 órakor életének 90 ik évében, csendesen elhunyt. A meg­boldogult végig küzdötte szabadságharcunkat és az egyik ütközetben meg is sebesült. Temetése augusztus 2 án délután 4 órakor ment végbe általános részvét mellett. Gyászolják: Nikitits Mária férj. Ferenc Józsefné, Nikitits Ferenc, Nikitits Imre, Nikitits Erzsébet férj. Schwartzkopf Antalné, Nikitits Antal gyermekei, Nikitits Teré­zia testvére, számos unokái és menyei. Ürögdy József nyug. ref. tanító elméje elborult és a szekszárdi |Ferenc“-közkórházba került, ahol a napokban elhunyt. — A kocsolai búcsú. Sz. Anna napján volt a kocsolai búcsú. Az aznapi szónoklatot Fetter Gyula értényi plébános mondotta, Sz. Annát di­csőítvén, mint a keresztény anyák példányképét s ebből kifolyólag az anyaság érzésének édes boldogságát festette le, illetve ecsetelte. Az ün­nepi szent misét Kristóf József kocsolai plébános celebrálta szentségkitétel mellett. Délben a plé­bánián diszebéd volt, melyen a fentnevezetteken kívül részt vettek: Friihwirlh Géza gyulaji cimz. kanonok, Vitkovits Ferenc szakcsi plébá­nos, szentszéki ülnök, Magyar Zsigmond kop- pányszántói esperes, Dubniczky László párii plébános, Horváth Károly szakcsi és Cserta János gyulaji káplánok, Auerhammer Géza felső- leperdi vikárius. A búcsú ünnepségét megzavarta ama sajnálatos esemény, miszerint a dombóvári járás főbírója a kocsolai hívek nagy megbotrán- koztatására a búcsú napján délelőtt Kocsolán lóvizsgálatot tartott. — A vármegyeiek államosítása. A vármegyei tisztviselők országos egyesületének igazgatója Horváth József, Sándor János belügyminiszter­nél és Némethy Károly államtitkárnál lévén a napokban magánkihallgatáson ; a vármegyei tiszt­viselők államosításáról az államtitkár többek közt a következőket mondotta: Az államosításnak leg­természetesebb következménye, hogy az 1912: LVII. t.-c hatályát veszti és hogy a vármegyei tisztviselők kivételes poziciója államosítás esetén megszűnik. A vármegyei tisztviselő, ha állami szolgálatba átvétetik, az állami illetménytörvé­nyek szabályainak hatálya alá kerül és semmi­féle kivételes elbánásra igényt nem tarthat, mert ha kivételes elbánásban részesülne, ilyenre joggal tarthatna igényt minden más állami tisztviselő is, pedig ez egyenes csődjét jelentené a magyar államkincstárnak. Szerzett joga annak a várme­gyei tisztviselőnek, aki magasabb fizetési osz­tályba való előlépésre, vagy szolgálati pótlékban való részesítésre igényt adó állásban szolgál, egy- átalán nincs, hanem csupán jogigénye van az előlépésre és szolgálati pótlékra, amelyet azonban abban a pillanatban vészit el, amikor a várme­gyei szolgálatból állami szolgálatba lép át. Szer­zett jogról C3ak az a vármegyei tisztviselő beszél­het, aki már egy szolgálati pótlék élvezetében van, amikor állami szolgálatba lép át, mert ez a pótlék, ha a tisztviselő állami szolgálatba átvé­tetik, tőle tényleg nem lesz többé megvonható, hanem személyi pótlék alakjában engedélyezendő lesz mindaddig, mig egy magasabb fizetési ősz* tályba jutva, magasabb illetményei az élvezett pótlék összegét el nem érik. Ez a személyi pótlék alakjában engedélyezett szolgálati pótlék azonban nem ad igényt a második, vagy harmadik szol­gálati pótlék folyósítására, mert az ehhez való igény abban a pillanatban elvész, amelyben a vármegyei tisztviselő állami szolgálatba átlépve, az állami illetményszabályok' hatálya alá* kerül. Vagyis mindebből azt láthatják a megyei tiszt viselők, hogy ma még, addig mig politikai szol­gálatukra rászorul a kormány, lehetnek kivéte­lesen jobb javadalmazásban, mint az államiak, de ha átveszi őket az állam, bizony ők is kisebb urak lesznek, akikkel rendelkezik az állam kü­lönféle pótlékok nélkül is. — Anyakönyvi statisztika. Julius 26-tól aug. 1 ig született 1 fiú, 2 leány. Házasságot kötött: Papp Sándor Kőszegi Szabó Terézzel és Schmalcz Mihály Vass Margittal. Meghaltak: Szabópál Jánosné sz. Nagy Mária 44 éves, Paul Pálné sz. Knapp Anna 64 * éves, Nundtinger János 42 éves (kórházban), Domonyai Józsefné sz. Dömény Julianna 52 éves, Szalner Teréz 43 éves (kórházban), Dorogi Julianna 13 éves, Pallér Fülöp 72 éves (kórházban), Nikitits Elek 89 éves, özv. Keinráth Györgyné sz. Straubert Anna 61 éves (kórházban). — Elfogott háziszolga. A pécsi rendőrség elfogta Daróczi István 45 éves háziszolgát, akit a szekszárdi kir. ügyészség országosan körözte­tett, mivel a reá kiszabott büntetés elől meg­szökött.

Next

/
Thumbnails
Contents