Tolnamegyei Közlöny, 1913 (41. évfolyam, 1-52. szám)
1913-07-13 / 28. szám
XLI. énfolynm. _____________ 28. színi. szeRszärd, 1913. Julius 13. Fü ggetlenségi és 48-as politikai hetilap Uj pártalakulás. Nagyfontosságu tanácskozások színhelye mostanában gróf Andrássy Gyula tiszadobi kastélya. Nem kevesebbről van ott szó, mint arról, miként lehetne egy hatvanhetes alapon álló, kormányképes pártot alakítani s mi módon lehetne az egyesült függetlenségi és 48-as párttal való együttműködést biztosítani a mostani nemzetrontó és alkotmányromboló rendszerrel a harcot sikeresen felvenni. Hogy mily alakban gondolják ezt ellenzéki férfiaink létrehozni, arra nézve még nagy a homály. Némi világot vet erre a törekvésre Andrássy Gyula grófnak a fővárosi lapokban közzétett nyilatkozata, melyet nagy fontosságánál fogva, egész terjedelmében ideiktatunk: „A tanácskozáson teljesen megegyeztünk egy uj párt alakítása tekintetében, a melybe közjogi különbség nélkül beléphet mindenki, aki közreműködni akar az alkotmány helyreállításában. Az elérendő célok közt van természetesen elsősorban mint legfontosabb feladat, a választójogi törvény revíziója, de ehhez kapcsolódik még aztán az olyan reformok egész sorozata, amelyek a köztisztesség megvédését és az alkotmány becsületes érvényesülésének biztosítását célozzák. Az uj alakulásba akármelyik 48-as is beléphet a nélkül, hogy elveit meg kellene tagadnia. Nincs szó elvek megváltoztatásáról, maradhat mindenki az, ami volt, csak arra a belátásra van szükség, hogy most nem idézhetünk fel konfliktusokat a dinasztiával és hogy ha helyreállítjuk a békét, Nyomdászat.* Két évvel ezelőtt Debrecen szab. kir. város tulajdonát képező nyomdavállalat fényes ünnepség keretében ünnepelte meg fennállásának 350. évfordulóját. Ezen ünnepségen a város és megye nevesebb férfiam kivül az ország minden részéből egybegyült nyomdatulajdonosok is képviselve voltak. Az 1561-ben alapított országos hirü nyomda vállalat történetéről röviden Debrecenben az ün- népség keretébe illesztett felolvasásban értesültünk, mig a részletes, tanulságos, eseményekben gazdag históriáját egy kiváló szaktudással megirt, hatalmas műbe foglalva adta közre a nyonjda- vállalat. Ezen hazánk történetében valóban kultur- missziót teljesítő nyomdavállalatnak a 350 év alatt 40 tulajdonosa volt. Megalapításától kezdve mindaddig, mig a város kezelésébe ment át a nyomda, részint a háborús viszonyok, másrészt pedig a régi tudósok, papok és irók közötti nézeteltérések és irigység következtében a nyomda, habár igen rövid időre, meg is szűnt, majd újjá alakult, ugyanazon a helyen, ahol az első nyomda létesült. Es a Debreceni Városi Nyomda mégis a kegyeletnek, a régi megemlékezésnek engedve, az első alapítójától számította fennállását, mind a mai napig, mert hisz e nyomda tényleg 350 év előtt létesült. Előre bocsájtom ezt azért, nehogy a mi nyomdánknak, mely a mai részvénytársaság formájában csak 5 éves vállalat, — bárki is 50 éves múltját kétségbevonja, mert a nyomda cége ezen 50 év alatt nálunk is 2—3 változáson ment át — a vállalat telepe, magja még ma is ugyanaz, csak* Molnár Mór nyomda-igazgatónak'' a Molnár-féle nyomdai r. t. f. é. julius 6-iki 50 éves jubiláns hangversenyén tartott felolvasása. Felelős szerkesztő • Főmunkatárs BODA VILMOS HORVÁTH IGNÁCZ ha megerősítjük az alkotmányt, úgyszólván a jövőt mentjük még. Ha én 48-as volník, belátnám azt, hogy ha programm ómat meg akarom valósítani, elsősorban az szükséges, hogy megerősödjön az alkotmány és biztosittassék az alkotmányos törekvések érvényesülése. E nélkül lehet beszélni a legszebb ideálokról, de megvalósításukra komolyan gondolni sem lehet. Megegyeztünk a választójog kérdésében is, körülbelül azokban a keretekben, amelyeket már pápai beszédemben körvonaloztam. Föltétlenül szükség van a történtek után az ipari munkásság kielégítésére, ezt tartom a legfontosabb célnak, amelyet a végleges reformnak el kell érnie. . A szavazati joggal felruházott választók száma körülbelül ugyanaz lehet, a melyet az ellenzék választójogi tervezete megállapított. A titkosságba is belemegyek abban a mértékben, amelyet az ellenzék tervezete magában foglal. A titkosságnak az ellenzék által kontemplált mértékben való behozatala úgyis csak ideiglenes megoldás lehet, mert az eredményhez képest vagy eltörlik az egész-vonalon, vagy pedig megvalósítják valamennyi kerületben. Bármily elvi alapon álltam is ebben a kérdésben, mindinkább meggyőződésemmé válik, hogy a folyton fokozódó hatalmi presszióval és visszaélésekkel szemben a választás szabadságát biztosítani kell és igy kénytelen az ember a gyakorlati következményekkel számolni.“ Ezzel szemben áll Justh Gyulának ugyanezen időben megjelent nyilatkozata, aki kategorikusan kijelenti, hogy az alahogy. azóta a gépek, a dolgozó kezek szaporodtak meg, jeléül annak, hogy a vállalatnak 50 évvel ezelőtt ledugott ojtvány vesszője immár terebélyes fává és pedig termőképes fává növekedett. A mai ünnepség létrehozásánál különös súlyt helyeztünk arra, hogy részvénytársaságunk leró- hassa őszinte tiszteletét és háláját elődje és a nyomda első tulajdonosa, Ujfalussy Lajos iránt, aki nyomdánkat ezelőtt 50 évvel alapította és aki szerénysége és magas életkora miatt mindnyájunk legélénkebb sajnálatára az ünnepeltetés minden módját mellőzni kívánja. Az 50 éves évfordulót úgy véltük legméltóbban megünnepelni, hogy derék munkásaink részére rendkívüli esetekben anyagi segélyt nyújtó segélypénztárt léte sitsünk. Mielőtt azonban nyomdáuk 50 éves történetét röviden vázolnám, legyen szabad elsősorban a magyar nyomdászat, különösen pedig a hires Debrecen szab. kir. -város nyomdájának történetét igen rövid vo^sokban ismertetni. A Debreceniét azért, mert egyrészt jó ideig, de még ma sem lehet a magyar nyomdászatot Debrecen város nyomdájától elválasztani, másrészt ezen városi közigazgatási keretbe illesztett kulturvállalat, mint kiválóan érdekes és ritka intézmény vonja magára a figyelmet. Tudjuk, hogy az első magyár nyomdát Urngharti Geréb László budai prépost, a tudós humanista főpap, később Erdély püspöke —S mint Mátyás király alkancellárja —| alapította, behiván Hess András nyomdászt. 1873 ban állították fel a tudományt és művészetet kedvelő nagy király, Mátyás, anyagi támogatásával s itt nyomatták ugyanezen évben az első magyar könyvet, a Budai Krónikát. Mig más országokban annak idején a nyomdászat fogalmával tisztában sem Megjelen hetenként egyszer, vasárnapon. Előfizetési ár: Egész évre 12 K, Vs évre 6 K, V4 évre 3 K Számonként 24 fillér e lap nyomdájában. Hirdetési árak: Árverési hirdetések: 35 petit sorig 8 korona, további sor 30 fillér. — Nyilttér: garmond soronként 40 fillér. kitandó uj pártba egyetlen, függetlenségi képviselő sem léphet be. Ezekből az ellentétes nyilatkozatokból az derül ki, hogy az ellenzéki egyesülésre nézve még a felfogások nagyon eltérők egymástól, habár a főpontokra nézve egymás között meg is egyeztek. Andrássy szeme előtt egy külön elvi alapon álló pártegyesülés lebeg, mely a mostani rendszer megdöntésére irányuló politikai tevékenységet fejt ki s egyúttal a választásokon többséget nyervén, a hatvanhetes alapon való kormányzásra is vállalkozik; mig Justh Gyula a függetlenségi elvektől való mindennemű eltérést perhor- reskál s inkább lemond a kormányképesség feltételeiről, sem hogy eddigi álláspontját feladja. Bécsben ugyanis a függetlenségi párt kormányra jutása: vörös posztó, mely, mig a monarchiát valami nagy katasztrófa nem éri s a magyar nemzet támogatására szükség nem lesz, az egy millió szuronyra támaszkodó hatalommal szemben, egyszerűen lehetetlen. Abban tehát igaza van Andrássynak, hogy míg egy olyan pártot nem sikerül létrehozni, mely hatvanhetes alapra helyezkedve, Bécsben elfogadhatónak ítéltetik, addig a mostani rendszernek mással való felcseréléséről szó sem lehet; viszont abban meg Justh Gyulának van igaza, hogy a hatvanhetes alapra való helyezkedés lejtő, melyen csak lefelé lehetséges haladni s melyre yaló helyezkedés a magyarnép lelkében mélyen gyökeredző függetlenségi elvekben való hitet ingatná meg s az azoknak teljes hitelvesztettségét idézné elő. voltak, addig Mátyás király, ki nemcsak igazság- szeretetéről, de a tudományok ápolásáról is ismeretes volt, a művelődés terjesztésének előmozdítása céljából engedélyezte 30 évvel a nyomdászat feltalálása után Hess Andrásnak a nyomda felállítását. De a kor Ízlése nem kedvezett a kultúra ezen hatalmas vívmányának s Attavantes csodás kézírásos kódexeit, rajzait, miniatűrjeit s iniciáléit a kezdetleges nyomdaipar elnyomni nem tudta. Maga Mátyás király is a művészet tökélyére emelt kézírásos másolatok felé hajlott a dísztelen fametszetekkel szemben s igy kellő érdeklődés hiányában, meg Hess András vándorkedve fo’ytán a budai nyomda rövidesen megszűnt. Ámde a fellendült szellemi mozgalom, Mátyás király nagy ténykedése, a könyvszükséglet megteremtője lett, melyet hovatovább a lassan készülő, tuldrága másolatok kielégíteni nem tudták s igy 1491-ben Zenggen, 1520 ban Zágrábban, 1531-ben Fiúméban, 1535-ben Brassóban, 1537-ben Ujsziget-Sárváron, 1550-ben Kolozsvárott, 1558 ban Magyaróvárott, 1561-ben Debrecenben, 1565 ben Nagyváradon, ezután már szórványosan 5—10 évenként eggyel-eggyel szaporodott a nyomdák száma. Debrecen tehát kilencedik I sorban. A budai, zenggi, zágrábi, fiumei, brassói nyomdák nem nyomattak magyar könyveket. A magyar nyomdák között a negyedik a debre ceni volt. Az ujszigeti és magyaróvári nyomdák igen rövid életűek voltak, a kolozsvári is megszűnt 1660 ban. Eszerint a debreceni a legrégibb azon nyomdák között, melyek a XVI. században keletkeztek s folytatólag fennállanak mind a mai napig. . , - . .. . , v .. . Az 1561-ben alapított debreceni nyomdának Huszár Gál tudós pap, agitátor és könyvnyom. tató egy személyben volt a tulajdonosa. Csak.
