Tolnamegyei Közlöny, 1913 (41. évfolyam, 1-52. szám)
1913-06-08 / 23. szám
B XII. éufolynm. __________ 23. szóm. SzeKszórfl, 1913. Junlus 8. Fü ggetlenségi és 48-as politikai hetilap Szerkesztőség Bezerédj István-utca 6. sz., hová a lap szellemi részét illető minden közlemények intézendők. Telefon 11. Kiadóhivatal Telefon 11. Molnár-féle nyomda r.-t., hová a lap részére mindennemű hirdetések és pénzküldemények intézendők. Simonlsits Elemér. Mint mondani szokták: több, mint bizonyos, hogy Perczel Dezső utódja, a bonyhádi kerület országgyűlési képviselője, Símontsits Elemér volt főispánunk lesz. Két hiú kísérlet után — a múltban egy Ízben Pakson, majd Kölesden lépett fel képviselőnek — most végre teljesül régi vágya: bejut a parlamentbe, hol el kell ismerni még a legádázabb ellenségének is, hogy nem közönséges szerep vár reája. Egy tehetségekkel megáldott, fényes szónoki képességgel biró férfiúval gazdagodik a munkapárt, ki bizonyára uj állásában is csakhamar előretör s szerepre vergődik. Nem közönséges politikai előrelátásra vall, hogy a képviselőségért elhagyja mostani díszes állását s beledobja magát a politikai forgatagába. Előre látja, érzi, tudja, hogy a főispáni állás a mai politikai viszonyok között csakugyan „püskösdi királyság“, melyet előbb-utóbb elsöpör egy váratlan, de előrelátható — kormányválság. Iparkodik tehát s ezt nem szemre; hányásként mondjuk, olyan állásba jutni, mely holmi kormányváltozási esélyek veszedelmének nincs kitéve, de az ő politikai pályájának folytonosságát biztosítja. Folyó hó 16-ikán feljut tehát a parlamentbe, mert hisz komoly ellenjelöltről eddig szó sincs s valószínűleg nem is lesz s ott bizonyára komoly kísérletet fog tenni nagyobb szerepkör betöltésére. S ez a legnagyobb valószínűség szerint sikerülni is fog neki. Meg van benne mindázon tulajdon, mely valakit a tucatemberek sorából kiemel. — Előnyös külső, a férfikor teljes ereje és TÁRCA. Llu barátom, a bolondos lapon.* Irta: Pajzs Elemér. £ A seprés és tisztogatás émelygő szaga még ott vonaglott a kávéház levegőjében. Két töpörödött nénike kockás kendővel törölgette a székeket, asztalokat; közönnyel, felületesen dolgoztak. Ugyanegy kifejezés ült mindkettőjük arcán : minek hajladozni ? félóra múlva úgyis poros lesz megint minden. A középső asztalon hosszuhajó japán billi- árdozott. Csillogó tükrös volt a haja, valami po- mádéfélével kenhette. Ingujjban' játszott, egyedül, de látható élvezettel. Egy-egy sikerültebb lökés után magaelégedetten bólintgatott és mosolyogva krétázta a dákóját. „Boldog ember, — gondoltam irigykedve — tud örülni.“ De aztán elszé- 1 gyeltem magam az irigységemért. Újságomba burkolóztam, de a golyócsattogás annyira idegesített, hogy szót sem értettem abból, amit olvasok. A hangsúlyos tagot kiemelten, szótagolva próbáltam ezután olvasni, csaknem hangosan, de a betűk sehogyse akartak értelmes mondattá sorakozni. Kékes-zöldnek láttam a nyomtatást, a betűk egyenként és párosával tarantellát és menüettet jártak, de nemcsak a betűk táncoltak, hullámzott, perdült az egész papírlap. A haszta* Mutatvány Pajzs Elemér ur most megjelent novella könyvéből. Megjegyezzük, hogy Pajzs ur 19 éves és tolnai származású. Szerzőnek több idealizmus és kevesebb naturalizmusra szükséges volna' törekedni, A szerk. Felelős szerkesztő Főmunkatárs BODA VILMOS HORVÁTH IGNÁCZ rugékonysága, széleskörű közigazgatási tapasztalat mind oly tulajdonok, melyek csakhamar éreztetni fogják hatásukat. De — nem lennénk szókimondó ellenzéki emberek — ha csak kizárólag a tömjénezésnek adnánk át magunkat és meg nem magya- ráznók a sorok elé tett, de szócskát. Tehát van benne két tulajdon, amely jövő pályáján talán előnyére fog válni, de a mi ízlésünknek s ezt az Ízlést mások is, igen sokan osztják, egyátalán meg nem felel. Az egyik a túlhajtott aulikus viselkedés. A mi nézetünk szerint lehet valaki hü a trónhoz, szeretettel vagy hódolattal viseltethetik az uralkodó személye iránt annélkül, hogy okkal, vagy ok nélkül minden alkalommal mintegy kultuszt csináljon az uralkodó iránti érzelmeivel. Simontsits Elemér pedig vármegyei beszédben, pohárköszöntőben, programmbeszédben soha él nem hagyja, hogy meg ne emlékezzék az uralkodóról s azt annyi bókkal ne halmozza el, mely lehet ugyan igaz, de némileg a kiszámított kacsingatás jellegét ölti magára. * A másik kevésbe jílőnyös tulajdona a korlátlan kényu-'hlmi hffflam. Nem tűr maga mellett senkit, aki feltétel nélkül be nem hódol néki. A szerint próbál büntetni vagy jutalmazni, amint valaki az ő vezetése alá hajtja a fejét, vagy annak ellentállni megkísérli. Na de a sok jeles tulajdonság mellett, ez a két hátrányos vonásból majd talán egyet-mást leköszörül a parlamenti élet s ez a mi volt főispánunknak csak előnyére fog válni. Aminek bizonyára mindazok, kik vele, ha nem egy politikai tályiegjelen hetenként egyszer, vasárnapon. Előfizetési ár: Egész évre 12 K, Vs évre 6 K, lU évre 3 K. Számonként 24 fillér e lap nyomdájában. Hirdetési árak: Árverési hirdetések: 35 peiit sorig 8 korona, további sor 30 fillér. — Nyiltiér: garmond soronként 40 fillér. borban küzdenek megváltozhatlan elveik megvalósításáért, de a helyi hazafiság ér-, zelmeinek hódolnak, csak örülni fognak. Különben Simontsits Elemér ur múlt vasárnap Bonyhádon mondott programm- beszédében elsősorban szabadelvűnek vallotta magát, ami kétségkívül a teljes igazság. Ennek mindenkor tanujelét szolgáltatta. Az volt mint vármegyei főjegyző, mint alispán, sőt, mint főispán is. Azonfelül Bonyhádon kijelentette, hogy a 67-es kiegyezési alapnak tántorithatlan hive. Ezt mindnyájan tudtuk róla, csak hogy ő nem Deák Ferenc 67-es kiegyezési müvének a hive, hanem annak a végre nem hajtott, sok helyen valóságából kiforgatott hatvanhétnek, melyet a Lukács-kormány és a nemzeti munkapárt vall magáénak. Miért nem mondta Bonyhádon, hogy ő a Deák-féle hatvanhétnek a tántorithatlan hive, akkor mi is egy szívélyes „éljennel“ bocsájtottuk volna útjára és uj pályájára. Boda Vilmos. A „mozi“ megrendszabályozása. Ez újabb kor legcsodálatosabb találmánya a mozgófénykép népszerű terjeszkedése, megrend- szabályozás előtt áll! Felesleges ennek a gyönyörű találmánynak népszerűségét méltatnunk, mert hiszen nemcsak Magyarországban, de mondhatnánk az egész modern világban rabja lett az emberiség Edison csodás elméjének, a mozgófényképek, népszerű nyelvén a „mozi“ elterjedése és népszerűsége róvéuy. Nem szabad ennek a találmánynak hord- erejét kicsinyelnünk, főleg pedig nem szabad a mozgófénykép ipart mint valami komédia tárlan akaraterőszakolástól kidagadtak az erek a homlokomon. — Nem karusszel ez ! — mondtam hangosan. — Szólt valamit uram ? — fordult felém a japán udvariasban. — Nem . . . azaz igen . . . igen, annyit mondtam csak: szép lökés, amit az imént csinált — hazudtam zavartan. Nem tudom, mi szükség volt a hazudásra, hiszen az igazat sem kellett volna eltagadnom.' Rossz vér, rossz vér az ember vére. Bele születünk a roszba. — ön is billiárdozik ? —kérdezte a japán. — Igen, játszom, de csak elvétve. Hozzám jött és meghajolt: — Liu vagyok Nagasakiból. Parancsol talán egy partit uram ? Játszottunk. Erős volt a küzdelem. A részletekre nem emlékszem, csak azt tudom, hogy két ponttal nyertem és bogy játék közben mó kás, bolondos ötletek tipegtek a fejemben. Ilyenek : Vigyáznom kell, a Kelettel harcolok . . . Liut nagyon elszomorította a veresége. — Vigasztalhatatlan vagyok uram, mondta. En meg leültem és nyugodtan végigolvastam az újságomat. ft — Igen, kisasszonyom, az illat ád tartalmat és jelentőséget az életnek. Az illatért születünk. Az illat az a világéter, amiről a fizika beszél. A filozófusok, kisasszonyom, oktondi semmiháziak ; metafizika és más jóhangzásu szavak: csupa ma mus. Definíciók, teóriák, hipotézisek, dedukciók: csupa komolytalan gyerekcsiny. Érett gyerekek ráerőszakolják az éretlenebbekre. Zsonglőrködés, semmi más. Gurigálás cifragyöngyökkel, lapda- jiték szóbukétákkal . . . Liu barátom, a japán mondotta ezeket egy pirosruhás lánynak. — Én Lisbeth-el sétáltam a hátuk megett és vörös duplaszekfüvel csiklánd- tam Lisbeth fülét. Lisbeth a szeretőm. — Hallgass —r csókoltam bele a fülébe izgatottan — Liu barátom csodálatosakat beszél, hallani akarom. — A japán folytatta : — Szagolt már kisasszonyom nárciszt? Az» illathullámok bekalandozzák az agy rejtett csöveit és folyóséit. Az összes szervek kéjesen meg- borzonganak. Nem tudom elemeire bontani az érzést, ami erőt vesz rajtam, de tudom, hogy jó, hogy öröm nekem ez az illat. Kellemes zsibon- gás, jóleső zsibbadtság és harmónia, harmónia... Szagolt már kisasszonyom Franciska Krüger rózsát ? Jázmint, kaméliát, krizantémumot, lótuszt, mimózát szagolt-e? Ha nem, akkor csonka, befejezetlen az ön élete, sokkal adósa önnek a sorsisten, kisasszonyom . . . Szagoljon virágot. . . sok virágot . . . — Igen — mondta bágyadtan a pirosruhás lány. Liu talán nem is hallotta. — Minden elméletet le kell dönteni. Egy filozófia állhat csak meg a világon : az illat filozófiája. Aki ért az illatok filozófiájához, annak kezében van a megelégedés kulcsa, mert hajlíthatja a hangulatokat. Szépség, szerelem, öregség, halál; minden hangulat. A lélek motívumai á hangulatok, ezek billentik a boldogságmér legüü - két jobbra vagy balra. A rákot lehet gyógyítani, de a hangulatokat nem. Akinek a hangulatai be tegek, annak a bajára pápaszeme professzorok sem írhatnak orvosságot. Csak az illatok segíthetnek. — Ha sötét Bzineket lát, szagoljon La France rózsát. Ha rémképek gyötrik éjszakán-
