Tolnamegyei Közlöny, 1913 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1913-06-08 / 23. szám

1

TOLNAMBGYKi KÜZoON>

1913 juoíus 8.

gyat kezelnünk, mert amilyen mélyreható ered* menyekéi ta<l felmutatni es a találmány a nép ás főleg as ifjúság lelkületűnek hátrányos befolyása kürti!, épp agy csodálatos eredményeket lehet vele elérni a népművelés, a népoktatás előnyős irányi (hatása tekintetében is.

Éppen itt van as a pont, amellyel es alkalommal néhány sor keretében komolyan foglalkozni kívánunk, — most különösen —- amidőn arról értesülünk, hogy a belUgyminissteriamban komoly megfőtt tolás tárgyává tették a „ mozik “ megrendasabályosását a fel akarjak emelni szavunkat különflsen abban a tekintetben, hogy es a megrendssabályosás ennek a találmánynak ne ártalmára, hanem hasznára történjék.

Eddig csak panaszt és panasst halmozott össze a sajtó a mosgófénykép berregő gépjei ellen és mi is hozzájárulunk ahhoz, hogyha e panaszokat abban a tekintetben kívánják orvosolni, hogy a mozi ne legyen terjesztője a pornográfia s a kalandos vállalkozási össtönek, az ostoba és abssard rémdrámák, detektív történetek terjesztésének, különösen pedig nem akként, hogy ki sárólag az agynevezett képzeletet felcsigázó téren mozogjon anélkül, hogy valami oktatót, tanulságosat, hasznosat ne adjon, akkor Igen is, helyén való a megrendszabályozás.

Igen átn, csakhogy a mozgófénykép bemutatásoknak áttörő munka is kináikosik a legegyszerűbb nép oktatása terén, nemcsak a legszükségesebb ismeretek szemléltetése utján való elsajátítására, de egyúttal n meglevő ismeretkör bővítésére és gyarapításéra is. Legteljesebb mértékben tesszük tehát magunkévá azt az eszmét, amely a minden tekintetben szakemberek közreműködésével úgynevezett pedagógiai mozgó fény- képeket kíván a legszélesebb körben terjeszteni, amely oktató mozgófényképek felölelnék a föld- müveiét, az ipar, a terméaaetrajz ée természettudományok etb. körébe vágó összes ismeretek szöuliéi telő terjesztését, bemutatva a nézőknek például az ipari előállítást, a természetes fejlődést, növény-, nliatápolás helyes oljsit és irányait. Ilyen úgy nevezett oktató mozgófényképek terjesztése határozottan pedagógiai előny és rend kívül alkalmas segédeszköz a népoktaiáa céljaira a csak helyeaelni tadjuk azt n gondolatot, hogy a belügyminisztérium a közoktatásügyi minisztériummal karöltve, ilyen pedagógiai oktató mozi- előadások előkészítését és nagybani terjesztését vette tervbe.

Csakhogy az ilyen úgynevezett „száraz“ képek, az ilyen, hogy agy mondjuk tudományos előadások aligha fogják vonzani a mai felcsigázott képzeletű „mozi látogatók“ ezreit éa százezreit. Itt van helye azután egy kis pia frausnak. vagyis véleményünk szerint a mai módéra kor igényeinek megfelelő előadások keretébe okvetlenül be kell illeszteni legalább egy olyan pro- gratumsiániot, amely az ilyen oktató előadások céljait szolgálja.

Vagyis tehát a mozgó tnegrendszabályozása körül akkor, amidőn hatósági engedélyt ad az illetékes hatótág mozgóiéin- képek bemutatására éz előadására, magától értetődjék aa n kikötmény,

hogy ilyen általános érdekű és izgalmas érdekes- ségü előadások keretében as a közönség, amely tulajdonképpen est az izgatóbb érdekességet ke resni ment az előadásra, akarva, nem akarva kénytelen legyen két három olyan programmot is végignézni, amely részére közvetlenül tanulságos is volt és a bemutatott dráma hatását egyúttal hassnos irányban is ellensúlyozta.

Körülbelül ez volna sz az általános kíván ság, amely pedagógiai szempontból a mozik meg* rend szabály ozása terén kifejezhető • azt hitesük, hogy az igy általánosan megnyilvánult pedagógiai óhajnak illetékes helyen meg is lesz a foganatja.

I

POLITIKAI HÍREK.

Az ellenzék a nemzethez. Az űrökké emlékezete* jani un 4-iki Ilié* évfordulóján, a folyó [évi janin* 4 én *x országgyűlésben annak megnyitóim elótt Jasth Gyula *1 egyeattlt ellenzék nevében hatalmait szózatot olvasott fel, tiltakozást fejezve ki * ma egy éve, a minden parlamentári* alapelvvel ellenkező erőszakos rezsim elleo. A nemzeti öntudatból fakadt erőteljes manifesz tűm igy végződik:

„Egy jobb jövendőnek reménységével a ma gyár nemzethez fordulunk. Hallgassa meg tilta kozó szavunkat és sorakozzék veszélyeztetett egész jövendőjének megmentésére, a nemzeti becsület védőinek zászlaja alá.

1. A nemzet jóhirnevének a a királyság tekintélyének érdekében tiltakozunk a Lukács László miniszterelnöknek és gróf Tisza Istvánnak vezetése alatt folytatandó képviselőházi Ülések megtartása ellen.

2. Tiltakozunk a szólásszabadságnak és mentelmi jognak elkobzása s a törvénytelenül kizárt képviselők távolléte okából csonkává tett Házban 1912. junius hó 4. óta házszabály sértésekkel érvénytelenül megszavazott törvények és ház szabályok ellen.

3. Tiltakozunk a fegyveres erőnek a népképviselői és s polgárság ellen való felhasználása és <*z által n hadsereg intézménye ellen szított Izgatásnak további táplálása ellen.

4. Tiltakozunk az általános, egyenlő és titkos választójognak elsikkasztása és az Önkormányzat jogainak minden csorbítása ellen.

5. Becsületes kormányzatot, tiszteletreméltó pártatlan házelnököt, szólásszabadságot, mentelmi jogot, általános, egyenlő és titkos választójogot követelünk.

Itóljen és cselekedjék a nemzet!

Isten áldja, laten oltalmazza a hazát I

Kelt, Budapesten, 1913 junius 4-én.

(Aláírva a szövetkezett ellenzéki pártok ősz- Iszea tagjai által.)4

Hogy mit ért a tiltakozáa, megmutatták a következmények. Az 1912 junius 4 iki szellem 1913. évi junius 4 én odáig haladt, hogy a nép- fÖlaég szimbóluma és tartozéka gyanánt immuni lassul védett népképviselőt — nem kormánypártit — egy katona az országházi ülésteremben karddal vagdalt meg.

line, a* a nehéz kő. amelyet gróf Tisza István 1912 junius 4 én elvakult kormánypártiságból eldobott, röpül szépen, röpül és ki tudja, hol áll meg s kit hogyan talál meg! ?

A bonyhádi választás. A bonyhádi kerületben Simont*ít* Elemér munkapárti jelölt folytatta a héten körútját, a volt alispánt és főispánt természetesen ez egyes községek mint ismerőst fogadták. A munkapártiak, úgy láazik okalva a Nyírbátor esetén, a kellő gonddal szervezik a pártot, mert a választási sópénzeket perreodszertten megvilágított I)é*y-pör után most még köonyebben érhetnék a nyírbátorihoz hasonló meglepetések. Egyes hírek szerint Bettnár kisgazdapárti programmal fellépett volna, azonban ez még magában nem veszélyeztetné Simontoits megválasztását. —— Sokkal ponderansabb ellenjelölt — mint értesülünk — a függetlenségi Visootai Soma a kiváló kriminalista. Viaontai eddigi politikai pályáján a tiszta függetlenségi irányzatnak volt parlamenti képviselője s kiváló és lelkes szónok. Program beszédét folyó hó 8-án kezdi meg Booyhidon éz hívei nagy lelkesedéssel készülnek fogadtatására. Előreláthatólag a kisgazdapárti Betnár is támogatja híveivel az ellenzéki jelöltet s most mikora munkapárti rendszer keserű pohara igazán betelt, az ellenzéki jelölt a siker reményével tekinthet a küzdelem elé. Visontaival több neves ellenzéki képviselő is lemegy a kerületbe

Lukács és kormánya lemondott. Politikai életünk sok eltakart fertőjéből egyetmást felszínre hozott Désy—Lukács per Désy Zoltán felmentésével meghozta az első pozitív eredményt: Lukács és kormánya lemondott. Amit a politikai küzdőtéren nem lehetett elérni, az egy becsület- •értési pör következtében megtörtént. Lukács távozása megkönnyítette minden esetre a normális viszonyokra való visszatérhetést, de az eddig is Tisza által rángatott munkapárti gépet még bizonyára megkísérlik üzemben tartani. Egyesek direkt Tiszái emlegetik Lukács utódául, ami bizonyára cuik a reakció erejét növelné.

KÜLÖNFÉLÉK.

— Kinevezések. A király Kelemen József kaposvári törvényszéki bírót a pécsi kir. ítélőtáblához bíróvá nevezte ki.

Az igazságUygminisztcr Scluuanner Károly dr. pécsi járásbirósági joggynkornokot a mohácsi járásbírósághoz jegyzővé nevezi« ki.

A földmivctésügyi miniszter Hoetter István mioiszteri segédhivatalt igazgató címmel és jeléggel felruházott miniszteri irodatisztet, földinket, segédhivatali igazgatóvá nevezte ki.

— Tiszte I ötdij. A To'.navármegyei Közművelődési Egyesület igazgató választmánya Holub János pénztárosnak, dr. Burial Kornél és Kouách Aladár szakosztályi titkároknak évi 300 —300 korona tiszteletdijat szavazott meg.

— Névmagyarosítás. Oest*rreicher Sándor

bátaszéki lakos vezeték navél „Orbán“-ra magyarosította.

ként, liliomot és hódító mákvirágot kössön csokorba. Gyöngyvirághoz no nyaljon, kisasszonyom, mert attól szomorú lesz éz ábrándozó, do szagol jón hyaemtuat, az elűzi a gondfolbőket. A mi neinaelünk inogelégcdettebb, szóval boldogabb, mint más necizotek, mert szereti a virágokat. A mi nemzetünk szeretető a virágok iránt entusiaz- museá erősödött. Volt egy kollegám : nyomorék volt szegény. Koldulni nem akart és amit munkájával szerezni tudott, alig volt valami. Egy marék rizsből táplálkozott naponta. De volt a kertjében két manduláik, egy róisaákáo és két cseresznyefa, amelyek minden gyönyörűség rácsát megnyitották előtte. Esténként kiült a kertjébe és boldognak érezte magát.

— Boldognak ? —- kérdezte a pirosruhás lány*, csakhogy valamit mondjon.

— Igen. Boldognak. A caereasnyevirág illata, kisasszonyom, a Harmóniát, a Mindent je lentette as ő mimózalelkénok. Pénz, ideálizmuz, megelégedés, romantika, a rózsaszínű szirmok mindezeket felrétegesték benne. Egy marék rizs

1 és pár szagos szirogm — kicsinyes, ugy-e ? —

; vágyak, álmok és remények teljesülését jelentette az ő számára.

Tovább, tovább — nógatta a piros- ruhát lány.

— Az illat el kergeti a halált. Kis söldarcu gyerek voltam és nsgvon beteg.’ Kármin vörös ! testtel feküdtem az ágyamon. Lángoló bíborba öltözött az arcom. A doktorok lemondtak rólam. Anyám — szegény jó anyám — nagyon szerette : a virágokat, engem is nagyon szeretett. Nem ! gondolta át, mit tesz. n kert minden virágát ki j szaggatta és beliordta a kötényében a szobámba. A virágokat szétterítette a földön ; olyan volt a padló, mint a csodás skótiutnos szőnyeg, amelyet a hatalmas istenek hímeztek lei selyemmel, illettw

öltésekkel. As ágyamat teleszórta levendulával, a fejem alá is tett levendulát, a homlokomra is. Es kisasszonyom — ne mosolyogjon — én a ne hói beteg kacagtam, másnap reggel ezüstösen, ahogyan kacagni csak az éretlen gyerek és a I szép asszony tud. Az illat elkergette a halált.

Liu hátra szólt:

— No maradjanak el nagyon.

Lisbelh mondta :

— Dehogy maradunk, hiszen minket is érdekel, amit beszél.

Barátom, a japán folytatta:

— Két fenséges dolog van a világon, ugy-e kisasszonyom, a halál és a szerelem. Az illat a szerelem fölött is uralkodik. Az illat egyengeti éa bogozsa a szívügyeket, nem ügyesség, szépség, szerencse. Szeretem magát, kisasszonyom és bírni akarom. Még ma az enyém lesz, nem is kétlem. Még ma végigpontozom csókokkal a meztelen karját a kisujjától a válláig és csókolni fogom a melle bimbóját . . .

— Maga nyilván bolond! — fakadt ki durván a pirosruhás lány. Félelmes villámok cikáztak a szemében és a vékony ruha alatt látszott megfeszülő combjának remegése. Utálat! maga elvesztette az eszét! kiabált rekedten.

Lisbeth, a szeretőm, fülembe súgta:

Munkát és időt takarít meg,

ha a

1 koch

V« liter loves részére

5 f.-í- máSSÍ* húsleveskockát

használja. Ez épp oly kitűnő gyenge levesek, mártások, főzelékek stb. megjofabitására. mint húslevesnek tésztanemiiekkel való készítésére, bouillon ok előállítására, valamint főzelékek, rahouk stb főzéséhez.

Ügyeljünk a MAGGI névre és a keresztcsillag védjegyre.