Tolnamegyei Közlöny, 1913 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1913-05-18 / 20. szám

4 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 1913 május 18. — Adomány. Bartal Béla cs. és kir. kamarás névnapja alkalmával a f’addi önk. tűzoltó testület­nek ötven koronát adományozott. A szives ado­mányért ez utón is a leghálásabb köszönetét fejezi ki a testület nevében a Parancsnokság. — Mohács áldozatkészsége. Mohács nagy­község képviselőtestülete a bálaszék—mohács— pélmonostori tervezett vasút építésére 300.000 koronát szavazott meg. — Fürdőkedvezmény tanítóknak A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszternek 1913 ti ájus 3 án 1742. szám alatt kelt rei.delete szerint a fürdőkedvezmények engedélyezése tárgyában benyújtott tanítói kérvények a jövőben a kir. tanfelügyelő utján közvetlenül a vallás- és köz­oktatásügyi miniszterhez intézendők, illetve tér- jesztendők fel. A folyamodó tanítók kérvényük­ben pontosan jelöljék meg a fürdőkedvezmény igénybevételének tartamát és azt a napot is, mely­től kezdve a kedvezményt igénybevenni óhajtják. — Halálozások. Szentiványi Miklós nyu­galmazott bonyhádi főszolgabíró múlt hétfőn hosszas betegség után Bonyhádon elhunyt. Halál hírére a vármegyeházára kitűzték a fekete zászlót. Temetése múlt pénteken ment végbe óriási rész­véttel, melyen Simontsits Elemér főispán és Förster Zoltán alispán is megjelentek, hogy a vár­megyei tisztikar részvétét a gyászoló családnak tolmácsolják. Haláláról a családon kivül a Bonyhád- vidéki Takarékpénztár és a Gazdasági Bank is adtak ki gyászjelentést. Pécsett elhunyt hosszas szenvedés után Rozmanils Lajosné, szül. Sugh Hermin, Sugh József városi fertálymester leánya. Az elhunytat férjén és gyermekein kivül a szekszárdi Sugh család gyászolja. Az elhunyt holttestét Szekszárdra szállították és f. hó 15-én d. e. 10 órakor történt beszentelés után a családi sírboltba helyezték el örök nyugalomra. Súlyos csapás érte néhai Hauk Ádám volt Ferenc közkórházi gondnok özvegyét szül. Decleva Erzsébetet 18 éves Jolán leányának f. hó 16-án hajnalban beállott halálával Az élete tavaszáa el­hunyt kedves leány tavaly a pécsi nőzárdában nyert kitűnő tanítói oklevelet és tanulmányait a kalocsai polgári tanitónőképzőben folytatta, ahon­nan betegen tért haza és néhány napi szenvedés után, élete tavaszán a halál letörte. A bánatos édesanyán kivül fivérei: Jenő kaposvári főgimná­ziumi tanár és László VII. osztályú gimnazista gyászolják. — Pünkösdi szurkálás. A folyó hó 12 én a Halpiac-téren az ünneplő és tüzes nyelvekkel megáldott polgári ifjúság falhozverős néven nép szerű pénzjátékot játszott, miközben a nyere ségen hajbakaptak s verekedés támadt, melyben Hau8zknecht János 17 éves suhanc Taksonyi Ferenc társán bicskájával 2 szúrást ejtett. Az előkerült csendőrjárőr a megfutamodott szurkálót a lakásán elfogta s előállította. — Üdvös dolog volna, ha a halpiaci, templom-téri és egyéb ün­nepi pénzjátszó helyeket a csendőrség már azelőtt szétoszlatná, mielőtt belebicskáznak egymásba a játékosok. — A szekszárdi uszoda megnyitása. A szék szárdi Hungária ártézi fürdő tulajdonosa a sza­badban fürödni szeretők örömére folyó hó 15 én megnyitotta az uszodát, melyet tetemes áldozat- készséggel, 5000 korona költséggel renováltatott oly módon, hogy az a legkényesebb igényeknek is megfelel. A hatalmas uszoda medencéjét, fo lyosóját újból betoniroztatta és vaskerítéssel látta el. A medencébe egész nap két hatalmas csövön ömlik a gyógyhatású, 23 fokos ártézi viz. A für­dés már reggeli 6 órakor kezdődik a férfiak szá­mára. 8 tói 11 óráig a nők, 11 tői délután 2 óráig a férfiak, 2-től fél 5 ig a nők és ezután ismét a férfiak fürödhetnek. — Közgyűlés, .tekeverseny és táncvigalom. A szekszárdi r. kath. Legényegylet f. évi május hó 18-án tartja nagytermében évi közgyűlését. Tárgy- sorozat: 1. A múlt évi közgyűlés jegyzőköny­vének hitelesítése. 2. Elnöki megnyitó. 3. A pénztáros jelentése. 4. Könyvtáros jelentése. 5 Világi elnök, jegyző, pénztáros és dékány válasz­tása. 6. Alapszabály módosítás. 7. Esetleges in ditványok (3 nappal előbb az elnöknek Írásban adandók be.) Felkérjük a t. tagokat a szives megjelenésre. Azon esetben, ha a tagok kellő számban jg|ä| meg nem jelennek, a közgyűlés 1 héttel később tartatik meg, tekintet nélkül a megjelentek számára. Hazafias tisztelettel az Elnökség. — Ugyanezen napon kertmegnyitás. Délután 2 órakor tekeverseny érdekes dijakkal. A közgyűlés alatt a tekeverseny szünetel. Este táncmulatság, konfetti és szerpentin csatával. Beléptidij 60 fillér. Családjegy 160 korona. Mautner Gyula fogtechnikai műtermét f. évi május hó 5-én Szekszárdon, Molnár Mór-féle házban, Széchenyi-utca 169. sz. megnyitotta. — Szöknek az őrültek. Az utóbbi idő en a szekszárdi Ferenc-közkórház elmebajosok osztá­lyáról mind sűrűbben fordulnak elő szökések, és pedig a szökevények legtöbbször bűntettes elmebajosok, akik a büntető eljárás folyamán kerültek be a kórházba: A szökéseket részint az ápolók hanyagsága, részint bizonyára a sovány fizetés következtében vétkes könnyelműségbe való hajlandósága idézi elő. Az elmúlt héten Pénzes Ferenc nevű elmebajos lépett ki ápolója gondat­lansága miatt, öcsény körül fogták el, már fej­szével volt felfegyverkezve. E héten meg Halbax József és Elek István ugyancsak bűntettes őrül­tek szöktek meg, ezeket pedig Kégl Gyula nevű ápoló segítette a szökéshez, ki maga is egy ápoló társa pénzének és egy elmebeteg uj cipő­jének ellopásával megszökött. Eddig egyikőjüket sem tudták megtalálni. — Tűzre a venyigével! A szőlőben a venyi­gét sem a dülőutak mentére, sem a szomszédos szőlő határvonalára, azaí: mesgyójére nem szabad rakni, még pedig azért, mert ezek a venyige­rakások valóságos melegágyai a szőlőmolynak és a gombák által okozott szőlőbetegségeknek. — Tolvaj inas. Eibensütz Jakab bonyhádi pékmester a múlt hetekben egy Zágrábból jövő inast minden könyv és okmány nélkül szolgála­tába fogadott. A fiú eleinte eléggé jól viselkedett. Néhány nappal ezelőtt azonban egyszerre eltűnt és magával vitte ifjú Eibensütz Vilmos és Rezső arany óráit és láncait. A csavargónak ezután nyoma veszett. Wolf járásőrmester végre kinyo mozta, hogy a fiú Bátaszéken tartózkodik és in­tézkedett letartóztatásáról. Az ékszerek megkerül­tek. Eibensütz nem kívánta a vizsgálat megindí­tását. A fiút a szekszárdi szolgabirósághoz szállí­tották. — Leégett a Lassi-csárda. Decs határában van a hires Lassi-csárda, mely* folyó hó 11-én éjjel 11 órakor kigyüladt és leégett. A tűznél Nagy János 35 éves foktői lakos oltás közben oly súlyos égési sebeket szenvedett, hogy gyógy­kezelés végett a szekszárdi Ferencz-kórházba kel­lett szállítani. — Leszúrta az anyja védőjét. Munkácsi Mihály béres pünkösd másnapján édesanyját megtámadta, akinek védelmére kelt Sáfráli István béres. A felbőszült Munkácsi erre kést vett elő és úgy szúrta szivén Sáfránt, hogy az nyomban meghalt. A gyilkost elfogták a csendőrök. Fogorvos. Kovács I. Specialista fog- és szájbetegségeknél. Készít arany-, ezüst-, platina^, porcellán-, cement- és email-töméseket, Arany, platina és por­cellán koronákai és hidakat. Kautschuk és arany lemezre műfogakat és szájpadlás nél- .. kül fogaikat. Foghuzás^érzéstelenitéssel! Műfogak és javítások’»szükség esetén 24 órán belül készíttetnek. Lakás : a gimnáziummal szemben. CSARNOK. Igaz történet a magyar szabadságharcból. Irta : Hattyufi Elemér. Csendes, szomorodott őszi idő van. Szeptem­ber első felében vagyunk pedig, mégis meglehe­tős hűvös köröttem a levegő. S ez a hüs, szo­morú idő rátelepedik halkan a szivemre, az eszemre. Lehajtott fejjel, egyhangú, csendes bú­val baktatok, saszlogok egy szép fekvésű duna- menti, fejérmegyei községnek, Rácalmásnak, hepe hupás esőmosta főutcáján. Egy kis emelkedésre iparkodom fel éppen az utca közepéről. A község úgynevezett „gya­logjárók utjá“-ra. Megbotlom egy kis törött tég­lában. Felnézek. Barnára festett fakerítésen ki­tárt, nyitott kapu dől rá nehézkesen egy gazda­sági épületekkel sűrűn behintett udvarra. O’yan hivogatón, barátságosan, nyájas- unszolón tárja félém két karját a kapu, mintha csak előttem állana maga a rozzant kapu öreg szives gazdája, Lehoczky Dániel, a kis termetű, még most is jó erőben lévő, szép magyar arcú negyvennyolcas tüzér tizedes. Nagy léptekkel megyek be az udvarba s bekopogtatok a fehérre meszelt ház fehér faajtaján. — Szabad. Szol belülről egy szives férfi­hang. Belépek. A tiszta, jó levegőjű szoba homá- | lyából felemelkedik Dani bátyánk és jön felém. — Hozta Isten. Ideje, hogy eljött. Üljön le. — Cirógat meg jóleső beszéde. Két kezébe fogja jobbomat, úgy kinál meg székkel. Letelepedünk, ő Íróasztala előtt foglal he­lyet, szemben az ablakkal ; én pedig tőle balra ülök le, az íróasztal mellé. — Hogy van Dani bátyám? Látom frissen, jó színben, egészségben. Kezdem a beszédet.. — Hát csak megvolnék. ■ Az ilyen öreg ember, mint én, örüljön annak is, hogy ól. Jövő esztendőre már nyolcvan éves leszek. Felel rá Dani bácsi. — Éltesse sokáig az Isten kedves Dani bátyám. Nagy, sok esztendő van a háta megett az igaz, de szive fölött nyomtalanul szálltak el az évek. Kevés olyan fiatal magyart ismerek, aki úgy tudna lelkesedni a magyar szabadság- harcért, mint Dani bácsi! Hízelegnek szavaim az öregnek. Az öreg, negyvennyolcas tüzér katonának. A visszaemlé­kezés ecsetje, mely mindég szebbnek festi az elmúlt dolgokat, eseményeket, a mosolygó örömös lelkesedés rózsaszínjét teszi fel arcára. Azután széttöröli Dani bátyám őszes bajuszát, hogy job­ban, szabadabban beszélhessen élete legszebb, legboldogabb napjairól. — Úgy történt az, kedves öcsém, hogy 1849 május havában, mikor diák voltam a szé­kesfehérvári gimnázium hatodik osztályában, elő­adás után bejött a tanterembe Vajda, a vörös- tollas szabadcsapatok őrnagya s buzditólag fel­emelvén jobbját, fellázított bennünket ilyen formán: „Fiuk, a haza veszélyben van és nagy szüksége van reátolc is!“ A diákság mind el akart menni. O azon­ban csak huszonkettőt válogatott ki közülünk. A többi tanuló sirt, rimánkodott, hogy őket is vigyék el a magyar szabadság, a magyar nép védelmére. Másnap azután titokban a „Bárány“ kocs­mából 7 igáskocsi vitt fel bennünket Kelenföldre Au'ich táborába, Buda ostromához. De az ost­romban még nem vettünk részt. A vár bevétele után kértük Aulichot, hogy megnézhessük a várat. Mikor jártunk, nézelőd­tünk a várban, ép akkor rakták kocsikra az osztrák elesetteket, hogy- elföldeljék őket; hon- védeink már előbb el lettek temetve. Három napig voltunk Budán. Azután Pestre mentünk, hol az Újépületben kaptunk honyéj- ruhát és fölesküdtelek bennünket. Pesten szintén három napig tartózkodtunk. Innen Szolnokra vittek bennünket vasúton, hol egy „Szolnok“ nevű gőzhajóra szállottunk, mely maga után egy 500 mázsa bombával terhelt vontató gőzöst húzott. A gőzhajó Szegednél a Maros vizére ka­nyarodott be velünk. Én voltam tehát, kérem, az, aki a legelső gőzhajón mentem a Maroson, ahol még addig gőzös nem járt. Büszke megelégedettséggel nézett rám a - nagy idők derék harcosa, azután szivart vett elő az íróasztal fiókjából, rágyújtott s meleg, szürkés­kék szemeit arcomon nyugtatva, fújta el fejem mellett a piszkos fehér füstöt. — A gőzhajóval Makóig mentünk. Veszi fel a beszéd elejtett fonalát Dani bátyám. — A város apraja, nagyja kicsődült a folyó partjára, hogy megcsodálja, bámulja a gőzhajót, mert akkor látott még ilyet először életében. Kijöttek Makó szépei is, hogy megnézzék a -fiatal, erős honvéd fiukat. A régi, jó emlékek örömmel aranyozott boldogsága simult végig az arcán és mosolygott felém, mikor mondta, hogy : „— Vezettük mi fiatal, szép lányokért, menyecskékért élő, haló honvédlegények a szép makói hajadouokat. Vezettük őket be á„ hajóba, megmutogattuk a hajó belsejét s volt közöttünk nem egy, ki rabja lett a makói leányok huncut, csiccsogó, nevető szemeinek, mert, kedves öcsém, nagyon szépek ám a makói lányok.“ Csillogott a szeme, kipirult az arca Dani bácsinak még most is. Képzelem akkor ! Fene nagy leánykedvelő legény lehetett kend, tekinte­tes, nemes, nemzetes és vitézlő lehotai Lehoczky Dániel ur! Azután huncutkásan felgöcögött Dani bá­tyánk s igy folytatta beszédét: n— Egy 8Ímontornyai születésű könyv- kötosegéd a többek között szintén választott ma­gának kedvére valót Makón, A szabadságharc után meg is esküdött vele. Hej kedves öcsém, de gyáva legény volt ez a Matolcsai. Az ágyuk mellé volt beosztva, akár csak én. De ha megszólaltak az osztrák tüzérek ágyúi, ő csak kapkodta hol ide, hol oda a fejét s leguggolt a földre, hogy fenekével verte a port. De térjünk a dologra.

Next

/
Thumbnails
Contents