Tolnamegyei Közlöny, 1913 (41. évfolyam, 1-52. szám)
1913-05-18 / 20. szám
1913 május 18. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 5 Makón a bombákat felraktuk 100 kocsira és vittük őket Temesvár alá, hol mintegy 10,000 magyar ostromolta a várat, A vár igen erős falakkal és sáncokkal volt ellátva a ezenkivül sok fegyver, pénz és ágyú fölött rendelkezett a várat védő 900 osztrák katona. Igén gyakran kitörtek a várból, de mindannyiszor visszaverték őket dicső honvédeink. Itt, Temesvárnál, Vécsey táborában telepedtünk le s ő is vett át bennünket. Nagyon szigorú ember volt ez a Vécsey. Egyszer nálunk, a Vadász erdői fő táborban, meggyulladt a főzésnél holmi kis, gyülevész tör- melék s ezért Vécsey meg akart bennünket ti- zedertetni. Már fel is voltunk állitva, hogy közülünk minden tizedik a halállal koccintson, mikor tisztjeink kértére megbocsátott a vértanú tábornok. Másnap aztán büntetésből elkisértetett kérem, bennünket a vársáncokba, az ágyuk mellé. Minden égyes ágyúhoz egy diákot rendeltek s mint fürge, könnyű felfogású, tanulékony fiukat az irányzatra, a helyes lövésre tanítottak meg bennünket. Ezalatt halkan kezdett besötétedni a szobában. Az öreg tüzérkatona pedig beszélt nekem, ömlött ajka lói a szó, nagyokat szippantott szivar- szipókáján, s a bodor, kékes füst feje mellett kanyargott, gomolygott lefelé, fölfelé. — A nehéz ágyukat, ha kellett, békésmegyei tót emberek emelték ide, oda. A sáncokban minden huszonnégy órában fel lettünk váltva, hogy pihenhessünk. Nem tudom, a mai nyim nyám, a hazáért való lelkesedéstől meglehetősen mentes úri fiatalság közül,hányán bírnák ki ezt a munkát? — Éjjel mindég résen kellett lennünk, mert hol az egyik, hol a másik kapun törtek ki. Nyugodtan alig lehettünk. Ilyen kitörés alkalmával kétszer kivertek bennünket a sáncokból és több ágyunkat be is szögeztek. A várat felkérettük, de követünket még ki sem hallgatták. Folyt. köv. MULATSÁGOK. — Mulatság. A faddi önk. tűzoltó testület 1913. évi május hó 11. és-12-én Faddon a »Korona« vendéglőben, hiányzó felszereléseinek beszerzése javára, szinielőadássaí egybekötött táncmulatságot rendezett. Színre került Szigligeti Edének népszínműve »A cigány*. A rendezés nehéz fárasztó munkáját Marosi Sándor szakaszparancsnok végezte, az ő' érdeme, hogy a darab fényesen sikerült, részben pedig a szereplők érdeme is, akik egytől-egyig pompásan megállták helyeiket és kitünően végezték nehéz feladatukat. Különösen ki kell emelni Marosi Sándornét, aki (Rózsi) szerepében a cigányleányt adta olyan kiváló ügyességgel és alakítással, hogy egyes jeleneteiben a legkeményebb szivü nézőnek is könyeket csalt a szemeibe. A közönség lelkesen meg is éljenezte és szűnni nem akaró tapsvihar közepeit szép élővirág csokorral megajándékozta. Az elérzékenyülő sziveket azonban újra és újra felvidámitotta kedves modorával Erdős Márk (Zsiga cigány), aki színpadi rátermettségével és ügyes előadásával igen mulatságos jeleneteket rögtönzött a tapsban nem fukarkodó közönségnek. Bámulatos kitartással és igazi szinésztalentummal adta elő Marosi Sándor (Gyuri) szerepét, melyért nem lehet eléggé dicsérni, úgyszintén Major Imre is (Peti), aki nagyszerűen alakította a cigáHy- legériyt. Teljesen méltók voltak hozzájuk Szommer Ferenc (Márton parasztgazda) és Skalecz Alajos (Kurtít agglegény), akik az igazi magyar paraszt típust alakították úgy öltözetben, mint modorban. — Dicséretet érdemel: Tóth Irénke (Rebeka), aki megtévesztésig hűen adta elő a falusi pletyka parasztasszony szerepét. Nagyon szépek és kedvesek voltak: Gungl Vilma, Gungl Mátild és Spannberger Piroska, akik Imrei Rózsikéval egyetemben igen szépen festettek a (parasztleányok) szerepében, úgyszintén Sümegi Mariska is (Kondomé), kinél szebb magyar menyecskét még a piktor sem festhetett volna. Gőbölös Ferenc (gazdag földes urfij szerepében nagyon ügyesen játszott Gutái Ferenc (urasági hajdú) és Szuprics István (kisbiró) szintén kifogástalanul adták elő szerepeiket. — Végül meg kell még jegyeznünk, hogy az előadás hatását nagyban elősegítették a hozzá alkalmazott díszletek, melyeket Tantos István alparancsnok festett meg gyönyörű kivitelben. Az előadás másnapján, 12-én előadás után táncmulatság következett, mely a reggeli órákig a legnagyobb rendben folyt le. Marosi Sándornak a rendezésért, az összes szereplőknek a szives közreműködéséért és mindazoknak, kik a nemes cél érdekében felülfizetni kegyesek voltak, hálás köszönetét fejezi ki ez utón is a Parancsnokság. TANÜGY. A nőnevelés és n pártéban maradás. Irta: Lengyel Rezső. Korántsem térek ki minden rendű s rangú osztály nőnevelési kérdésére, habár tarlózni való akadna mindenütt. Az intelligensek, az értelmi osztály nőnevelési kérdése foglalkoztat leginkább. Mi, kik a kultúra kincseiből többet nyertünk, kik lelkünk művelését a legszélsőbb határokig vittük s finomságát emberileg nevezhető tökéletességig fejlesztettük, sokkal több gyarlóságot gyűjtöttünk, mint anqíennyivel a nem intelligensek bírnak a maguk egyszerűségei közepeit. Épen azért, ha ez valóság, tapasztalnunk is kell, hogy több tenni valónk találkozik az intelligensek nőnevelése körül, mint emezekéinél. A nőnevelés kérdésének tárgyalásakor tisztában kell lennünk a női hivatással. A nő hivatását a következőkben keretezhetjük. A nő hivatása: Az élet viszontagságainak megküzdésére társulni a férfival, annak qazdasági helyzetét megkönnyíteni, őt az erkölcsi élet ösvényén megtartani, az anyaság és ezzel járó kötelességek betöltése. Amidőn a nőnevelést; és a pártában maradást igy viszonyba hozom, '.állitöm, hogy a hivatásnak megfelelő nevelés fogja a pártában maradást megsemmisíteni vagy legalább is visszafejleszteni. Feneion, ki a nőnevelésre a figyelmet legelőször irányította, a nőnevelés fontosságának magas horderejét a fenti szempontból fogta fel. Majdnem mondhatjuk, hogy a nőnevelés helyességén alapszik az ember.ség erkölcsössége tisztán; mondhatjuk, fennmaradása; legvégül lényegesen anyagi boldogulása. Ha ez nem állana és1-nem kellene Bánk bánnal oly gyakran felsóhajtanunk : '-„Törékeny sajka a női erény !“, bízom benne, hogy a nőnevelés semmit sem kívánna tőlünk. De mivel közismert a női gyengeség} a nőnevelésre a legnagyobb gond fordítandó és a nőkben kifejlesztendő mindama jó tűlajdotíság, amely a női természetben dusabban szunnyacir, mint a férfiéban s amely hosszú időkön keresztül a női hivatás zártabb keretét a kornak megfelelőleg tágította. Valamikor a nő a családé volt csupán, ma részben gazdasági okok, nagy részben azonban nevelési hibák vetik ki önálló harcosként az élet küzdelmébe s szakítják el teremtett hivatásától. A nőnevelés fő törekvése nem lehet egyéb, mint az önálló harcosként megjelenő nőt visszaadni hivatásának. /Ennek mikéntjét elébünk állítja Feneion, amidőn megmondja, minő helyet foglal el a nő az emberiség életében. O pedig azt mondja: „A nők mértékeit munkára vannak teremtve, viszont a természet szorgalmat, csinosságot, a házi teendők iránti érzéket adta nekik, hogy otthonukban nyugodtan foglalatoskodjanak.“ „ők azok, kik a házat megrontják v. fen- tartják ! Ami az egész emberi nemre legfontosabb, az irányt megszabják. Nekik van legkiválóbb részük a jó és a rossz terjesztésében!“ Ha csak az itt röviden idézett nagy horderejű kijelentések mélyébe tekintünk, azonnal átlátjuk, hogy F. is a családnak adja a nőt és azonnal tudjuk azt is, hogy a nőnevelésben mint kell eljárnunk. Ezek szerint tehát a nőket hivatásuk magaslatára kell emelnünk, hogy leendő férjük oldalán a fent keretezett hivatásuknak értelmében asszonyi kötelességeiknek kifogástalanul megfelelhessenek. Ha ez sikerült az egész vonalon mindenütt, megcsappantottuk egyszersmind a pártában maradottak számát, kik közül sokan a férjnyerésért a legteljesebb komikummal ismétlik Csokonai Dorottyát. A nem annyira reánk, mint inkább a szülőkre váró teendőket a feneloni eszmék és nyert tapasztalataim nyomán a következőkben csoportosítom : Minden nő legyen 1. vallásos, 2. erkölcsös, 3. tiszta, 4. munkás és 5. szerény. A vallás és az erkölcs teszik a nőt igazi nővé. Akinek vallása nincs, az képtelen észrevenni azt a végtelen űrt, amely tudásunk határán kívül esik s amelynek titkos volta előtt a legzordabb tagadó is meghajolni kénytelen. Aki előtt nem áll egy öntudatos Alkotó, annak kétkedni kell minden ernberi remek értékében. Amely női szívből törölve az Isten, az a nő a démon benyomását gyakorolja, képtelen az oly nő a vallásos idők redőit a jobb remény kezével elsimitani leendő férje homlokáról. Képtelen az a semmisnek tekintett, mély értéket rejtő vallási törvények igájába hajtani gyermeke akaratát. A tiszta erkölcs (közfogalom szerint a nemi életre értve) a nőnek a vallásosságból növő értéke, erénye! Amely nőnél hiányzik, elveszett annál minden s ő maga üres értékké lett. Neki csak a neve: nő! Miatta sok pártaviselő lesz! A női erkölcsök megvértezése körül az anyák tehetnek legtöbbet. Nekik kell lesniök leányaik minden hajlamát, okos, józan tanáccsal mértékelni az iQu hév kitöréseit, csiszolni a jelentkező ferdeségeket. A tisztaság nélkülözhetetlen női kellék. Az otthon úgy hat üditőleg, vonzólag a férfira, ha tisztaság és rend uralkodik benne. Az esztétikai érzék fejlesztésére nagy gond fordítandó) A lakás csinosságát a női kézimunka nagyban emelheti. Rajz, festészet, hímzés a legolcsóbban varázsolják költőivé a lakást. A zene az üres órák unalmát űzi el, édesiti meg. Mindmegannyi az érze- lemvilág finomodását eredményezi. Kifogástalan irodalmi termékek olvasása nemcsak esztétikailag fejleszti a női lelket, de az értelmet is edzi, szellemessé tesz. Úri nőink nagy százaléka inkább kártyázik, mint olvas. Nem régen egy társas élet alakulásán épen a nők ellenezték a szépirodalmi lapok és könyvek nagyobb arányú beszerzését. A szellemi élet igy laposodik el s ez az oka annak, hogy inkább a kétélű fegyver csiszolódik, mint az elme. Mindig okosabb valamely közösen olvasott tárgy megbeszélése, mint egymás megvívása és a meleg ellenszenv táplálása. Némely helyen ez már annyira természetes, hogy nyíltan vallják, hogy az antipatia kapcsa a legerősebb társadalmi kapoc3. Az esztétikai, idevágólag a tisztaság és rend érzéket minden anya a munkaszeretettel fejlesztheti leányában, ha őt a házi teendők, különösen az atya ellátása körül maga mellé veszi. Amiből folyólag az anya példáján megtanulja atyjában a leendő ház urát is becsülni. Ha a házas életben többen lesznek a férjet megbecsülő nők, ifjaink nem irtózni, de keresni fogják az arany igát. Egy polgár anyától hallottam férjnél lévő leányainak mondani: „Ti adjátok férjhez az otthon levőt !“ A férjét, gyermekeit becsülő nő, becsüli otthonát is. Az otthonban mindig jelentkezik a munka. Rend- és rangkülönbség nélkül minden úri nő kezébe adom a munkát. Soha egy szülő sem tudja, hogy a sors játékában nem használja-e leányát labda gyanánt. Előttünk az élet millió példája. Rajtunk a sor, hogy tanulságot merítsünk. Szoktassa minden anya leányát a kis gazdasághoz és ahhoz, hogy ebben a munkát szükség esetén viselje. Aki a kis gazdaság minden csínját binját ismeri, otthonos lesz az a nagyban is. Ne csak a főzés művészete szálljon a leány örökébe, de értsen a kertgazdasághoz, a baromfi tenyésztéshez, amennyire csak lehet, a sok cseléd mellőzéséhez. Mint a szalonok társaságaiban, legyen otthonos férje minden fillérjének megtakarításában. A munkaszerető szerény, a szerény nem válogatós, érzelmei vonzalmának engedöbb, ritkábban pártában maradó hely; minden idejét otthonának szenteli. A látogatásnak tulságba vitele henyéléshez, a mulatozásnak sokasága anyagi romláshoz vezet, kedvez továbbá a gőgnek, a cifrái kod ásnak, mind együtt a pártában maradásnak. A vázolt név. kívánalmak megadásában, hibák kiküszöbölésében mindenesetre az anyának jut a példaadó főszerep. Ha az anya házában egymást érik a mulatozások v. ő maga jár — ahelyett, hogy leánya anyagi jövőjét alapozná egy kis pénzecske, bútor, legszükségesebb kelengye összegyűjtésével, pétiig a mai gazdaságilag válságos élet mindezt megkívánja — ha ő belőle hiányzik mindaz, ami az ideális asszony fogalmához tartozik, leányát sem nevelheti mássá. Általános frázisként hódit, hogy a hófehér,' finom bőrű kéz adja a nő intelligenciáját. A finom kéz nekem a munkátlanságról és a munkátlanság nyomán fakadó sok más hibáról regél. Epen azért úgy velem, hogy inkább csókolni, becsülni valóbb az a kéz, melyen a munka nyoma látszik, mint az, melyen a pipere szerek, hatása. Sajnos, fiatalembereink C3ak illatos, beteges puhaságu kezeket, üres bókokhoz szokott, kecsesen, sokszor szép kacáran öltözött, zsurokba járni szerető, a háziasságot nélkülöző, nagy igényeket
