Tolnamegyei Közlöny, 1912 (40. évfolyam, 1-52. szám)
1912-11-24 / 47. szám
parancsoló közszükségből, de mert a földművelésügyi minisztérium 1913. évi költségvetésében állami műtrágyagyárak felállítását vette amúgy is előirányzatba. Ha tehát egy államsegéllyel létesítendő városi műtrágyagyár helyett kivihető volna, hogy a földmivelésügyi miniszter itt nálunk állítson fel egy állami műtrágyagyárat, úgy ily irányban is sürgős mozgalomra volna szükség, nehogy itt is lekéssünk. Tudjuk, az állami borközraktár ügyében csak ígéretet kaptunk, lejárati dátum nélkül. Talán a műtrágyagyár ügyében nagyobb szerencsével járhatunk el. Különösen, ha meggondoljuk és illetékes helyen közreadjuk, hogy éppen Szek- szárdon és vidékén a kihelyezett és 3/4-ed részben a beszedhetlenség veszélyének kitett óriási szőlőfel újítási kölcsön összegek révén az államnak szintén nagyon is latba eső érdeke kívánná, hogy itt a szőlőművelés megkönnyítésével bortermelésünk és ez általa lakosság jövedelme biztosíttassák. Erdei Lajos. _2________________________ _________ Je gyzők fizetésrendezése. A „Tolnamegyei Közlöny“ 45. számában olvasom, hogy a jegyzők fizetésrendezést kérnek. Tudjuk, bogy „nem mai keletű“ az o mozgalmuk s nem kívánnak egyebet, mint bogy az „éhbérüket“ jól megérdemelt bérré emeljék. A tanítók is ugyanezt kérik, ugyanazon indító okok alapján, éppen olyan régóta, éppen olyan elkeseredetten, de épp oly eredménytelenül — főként ezért rokonszenvezünk velük. Szomorú az önálló jegyzők helyzete, de még szomorúbb, de ^mondhatnám legszomorubb a másodjegyzők (tévesen „segédjegyzők“) sorsa. Sőt azt mondhatnám, hogy még a tanítókénál is szomorúbb.'! Ugye miért ? Hát egész egyszerűen azért, mert amig a 18 éves korában végzett fiatal tanitó — legrosz- szabb esetben — 1000 kor. minimális fizetéssel és lakással mint önálló ember léphet az életbe,-—- legjobb esetben pedig — egy 2—3000 koronás állást lakással, fűtéssel stb. együtt az ország báliméig községében vállalhat, addig a jegyző az érettségi után — tehát ugyanazon képzettség mellett — egy nagy semmi, mert hogy valami lehessen, a legtöbbször még csak akkor kell kezdenie valamit tanulni. Már most egy évig jóformán ingyen gya- kornokoskodik, azután a saját költségén egy évig jár a tanfolyamra, amely után — talán tele reményekkel s a jobb jövőbe vetett bizalommal — az elfoglalt második jegyzői állásában ül (szinte hihetetlen !) 1000 — mond egyezer — korona fizetéssel (óh nem egy vagy két évig, hanem) néha tiz-tizenkél évig is, vagyis addig, amig egy idősebb kartársa a csatasorból' kidül s helyet csinál végre az ő számára is, de addig is dolgozzék ám az első jegyzővel együtt, mint ab.... (nem akarom kimondani!) s ezért boldog, boldogtalan rúg rajta — mint egy koncon — elől- hátul. Fájdalom, mi ezeket látjuk, mert köztük élünk s velük együtt küzdünk. Hogy a községi képviselőtestület szavazzon meg nekik fizetésemelést? Utópia! Aki ismeri az ilyen képviselőtestületeket, az tudja, hogy azok százszor inkább leharapják egymás orrát, minthogy ilyent megszavazzanak ! Kitől remélje hát fizetése javitását ? ! ? Attól, akitől mi tanítók -—- a magas kormánytól. Hangsúlyozom azonban, hogy a „reménynél“ tovább menni ne merjenek. Zörgethetnek ott fönn, akár csak mi, ugyanaz a megszokott sablon a válasz. Hazajönnek ők, úgy szidjuk az ő kenyéradójukat ; hazajövünk mi, szidjuk közösen a mi kenyéradónkat, de remélni már alig merünk. Csak azt vesszük észre, hogy a gyülésezés még azt a pár fillérünket is elviszi ! TOLNA MEGY El KÖZLÖNY Azért mi tanítók már többször beszéltünk ( róla, hogy ha a kormány nem tartaná meg az Ígéretét s megint üres maradna a markunk, nyújtsunk egymásnak bajtársi kezet a közös küzdel- műnkhöz s ha 32 ezer, meg 13 ezer, vagyis 45 ezer ember kéri a megélhetéséhez jogosan meg- kivántató anyagi minimumot, nem hátrálhat meg az előtt senki sem ! Majd meglátjuk akkor, ki nagyobb hatalom, a gyomor-e, vagy a munkaadó ? Mert, hogy vala- hára reánk is kell napnak virradnia, azt joggal remélhetjük, de joggal kivánjuk is ! Forrai István. POLITIKAI HÍREK. — Ellenzéki nópgyülós Dombóvárott. Az elmúlt vasárnap délelőtt az egyesült ellenzék Dombóvárott tartott népgyülést. Melyre Ságliy Gyula, Barabás Béla, Sümegi Vilmos, Hegyei Árpád és Frey János országgyűlési képviselők utaztak le, s melynek keretében Szluha Pál, a kerület képviselője beszámoló beszédet mondott. A gyűlésen a választó polgárság a rossz idő ellenére nagy számban jelent meg; a kerület községei nagy számban képviseltették magukat. A gyűlést a Korona-szálló nagytermében tartották, amely zsúfolásig megtelt. Elénk figyelemmel hallgatták Szluha Pál beszámolóját, aki részletesen ismertette a politikai helyzetet, rámu tatott a kormány és a munkapárt alkotmány- sértéseire és kérte, hogy a választók támogassák az ellenzéket küzdelmében. Ságliy Gyula hosszabb beszédben indokolta az ellenzék küzdelmének jogosultságát. Tisza István junius 4-én — mondotta -—- olyan merényletet követett el a parlamentárizmus ellen, amire magyar ember még sohasem vetemedett. Hamis az a védekezése, hogy az obstrukciót akarta letörni, mert akkor nem is volt már ob- strukció, béketárgyalások folytak a kormány és az ellenzék közt és alapos kilátások voltak a béke megkötésére. Szóvá tette még a „történelmi osztály“ jövőjét és befolyását állítólag veszélyeztető általános választójogi követelést, melyre nézve e szempontból megjegyzi, hogy az az u. n. történelmi osztály, mely a nemzet haladásának és jövője biztosításának vált ma már egy corrumpált részében kerékkötőjévé, az már rég eljátszotta er kölcsileg jogát a vezető szerepre. Végül ezeket mondta: „A béke egyetlen akadálya Tisza és Lukács személye. Ha őket eltávolítják, lehet békéről a siker reményében tárgyalni, de amig ez nem történik meg, addig az ellenzék semmiféle ravaszkodó béke-ajánlatnak nem fog felülni. A harcban kitartunk végső le helletünkig, amig a magyar alkotmány épsége, a parlamentáris jogrend és a jogfolytonosság helyre nem áll és a választói jog reformja a szövetkezett ellenzék által megállapított keretekben meg nem valósul. A polgárság támogatását kéri e küzdelemhez.“ Egry Béla rámutatott arra, hogy a többségi akaratot csak lefelé próbálják érvényesíteni, de felfelé mindig meghunyászkodnak. A többségi akarat érvényesítésének elengedhetetlen feltétele, hogy az erkölcsi létjogosultsággal, erkölcsi alappal bírjon. Utána Sümegi Vilmos mondott tüzes beszédet melyben minden törvénytelenség okául a munkapárt önző hatalomvágyát jelölte meg. Kéz- zel-lábbal küzdenek a választói jog reformja ellen, mert tudják, hogy az az ő halálukat jelenti. Az igazi liberálizmus, az igazi demokrácia teremtheti meg a nemzeti államot, a független Magyar- országot és benne a boldog magyar népet. Frey János a közös ellenzéki küzdelemről szólott, Barabás Béla pedig az ellen tiltakozott, hogy harcba vigyék az országot — császári érdekekért. Kitartó küzdelemre hívja fel a nemzetet. Még Hegyi Árpád szólott néhány szót, majd Major József plébános határozati javaslatot terjesztett be, amely szerint Dombóvár igaz magyar népe fölháborodott azon gonoszságokon, amelyeket egy Tisza nevű bitorló és valami Lukács nevű cinkostársa a nép igazi képviselőivel és őseink alkotmányával szemben erőszakkal elkö! vettek. Atuig egyfelől ezt rosszalják, elitélik, másfelől bizalmukról és szeretetiikről biztosítják képviselőjüket és hazafias lelkesedéssel üdvözlik a küzdő ellenzéki pártokat, azzal, hogy a magyar nép javára minél előbb egyesüljenek. A határozati javaslatot egyhangúlag elfogadták és Szluha Pál záró beszéde után a polgárság a Kossuth-nóta hangjai mellett oszlot széjjel. A vendég-képviselők a délutáni vonattal utaztak el Dombóvárról. '— Ismét Összeül a „Ház“. Budapesten falragaszok hirdetik a mindritkábban előforduló eseményt: a f. hó 25 én az országgyűlés képviselőháza ülést tart. Tudjuk, hogy a képviselőház munkapártja tarthat csak gyűlést, mert az áldaltan politikai viszonyok junius 4 ike óta máig sem változtak. Letárgyalják a sürgősség kimondásával az 1913. évi költségvetést, s állítólag a nyugdíjtörvény javaslatot is. — Kikérik maguknak az aradiak Tisza beszámolóját. Tisza István gróf a múlt vasárnapon zártkörű és belépőjegyes beszámoló beszédet tartott Aradon, a vértanuk városában. A beszámoló nem szűkölködött Tisza-argumentumokban, mert rendőr csendőr volt szép számmal. Ennek dacára kő és záptojás dobálásban is megnyilvánult a nép szeretete. Sőt az aradi hazafias polgárság az aradi függetlenségi párttal karöltve nagyobb szabású népgyülést tervez, amelyen, belépti jegyek és szuronyok nélkül adja meg a választ „szeretett képviselőjének“ a beszámolójára. 1912 november 16. Az adózás uj rendje. A jövő év január 1-én, mint már jeleztük, életbelépnek az uj adótörvények. És pedig : a házadó, a tőkekamat- és járadékadó, az általános kereseti adó, a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok kereseti adója és a jövedelemadó. Aki a maga házában és maga lakik, az liázosztály adót fizet. És pedig a szobák, illetőleg lakrészek száma szerint. Házbér adót fizetnek azok, akik házaikat bérbe adják, a bérbeadott összeg után. Ha a házigazda házának egy részét adja bérbe, szintén házbéradót fizet. A házbéradó 15.000 lakost meghaladó községekben az évi bérnek 14°/0-a, az 1000 lakosnál kisebb községekben az évi bérnek 9°/.o-a. A házosztály adó nak három fokozata van. Lakrészek szerint az első fokozatban például három szoba után 8, a második fokozatban 10, a harmadik fokozatban 12 koronát kell fizetni. De aztán a házosztály- adó progresszív emelkedik. És például tizenöt szoba részére 150 koronáig emelkedhetik a házosztály adó. A kereseti adónál a 800 korona évi kereseten aluli emberek nem fizetnek általános kereseti adót. De aztán a kereseti adó progresszív 1—2 és 3°/o. A kereseti adó az egész országra 29 millió koronára van kontingálva, ha azonban az be nem folynék a kereseti adóból, akkor, mint eddig, a pénzügynr.niszternek joga van 33°/o erejéig pótkivetést elrendelni. Kereskedőnél a kereseti adót a fizetett boltból' 67—250°/o ok között vetik ki. Minden kiskorú gyermek után 10°/o levonható, de ez 40 százaléknál több nem lehet. Haszonbérlők a haszonbér utáni értékösszeg 2°/0-át fizetik kereseti adóban. Iparos, kis és nagy községekben, ha segéddel dolgozik, 10 korona kereseti adót fizet. A városi kisiparos, ha segéd nélkül dolgozik, 8, illetve 6 koronát fizet. Mészáros a levágott szarvasmarhák darabszáma után adóztatik meg, 80, illetve 40 fillér kereseti adót fizet egy-egy levágott jószág után. Á kereseti adó mellett fizetünk még jövedelmi adót is. Ha a családfő jövedelme 1000 koronát meg nem halad, a közös háztartásban levő többi tagoknak, kiknek keresete napszámból vagy hetibérből ered, ha az fejenként évi 500 koronánál nem nagyobb, nem számítható a családfő jövedelméhez. Jövedelemadó mentesek azok, akiknek évi összes jövedelme a 800 koronát meg nem haladja, továbbá a közös hadsereg, honvédség, csendőrség tényleges szolgálatban levő tisztjeinek, legénysé gének, valamint a pénzügyőri legénységnek, a fogházak, az állami és városi rendőrség legénységének illetményei. Levesek, mártások, főzelékek stb. Csak a MAGGI névvel és a keresztcsillag Á l védieoave! valódi! kitűnő, erőteljes ízt kapnak, ha azok elkészítéséhez MAGGI hu;leue;-Kochűb6l, előállított húslevest használ Darabja □ f.
