Tolnamegyei Közlöny, 1912 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1912-11-24 / 47. szám

1912 november 24.

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY

De adóköteles jövedelem mindaz, bármely forrásból ered, melyhez illetménykép avagy in gyen lakás címén az adózó hozzájut. Jövedelmi adót fizetünk a földbirtok, a ház után, vállalkozásunk, hivatalunk vagy egyéb általános kereseti adó alá vont haszonhajtó foglalkozásunk jövedelme után. Adót fizetünk értékpapírjaink tőke- kamat jövedelme vagy járuléka után. De ezenkívül fizetés, bér, zsold, díj, tiszteletdij, lakás pénz, jutalék, természetben járó illetmények, jövedelmi adó alá esik. És pedig progresszív módon. Mert amig 900 koronát kitevő évi jövedelem után 5 korona rovatik ki, addig 2000 korona jövedelem esetén 20 korona, ötezer korona jövedelem esetén 96 korona, 10.000 korona jövedelem esetén 290 korona jövedelmi adót fizet az illető.

Ezután az adót nem három, hanem éven- kint vetik ki. Megszűnik az első, második, harmadik és negyedik osztályú kereseti adó és helyébe a progresszív módon emelkedő általános kereseti adó lép. A 800 koronáig terjedő kereset létminimum és ha az adókötelesnek ennél egyéb jövedelme nincs, adómentes, ha azonban az adó kötelesnek keresetén kivül egyébb jövedelme is van, házbér, haszonbér, kamat, úgy a 800 koronán aluli kereset is adó alá esik.

A jövedelmi adó életbeléptetésével az eddigi jövedelmi pótadó megszűnik, azonban a betegápolási pótadó és útadó, kereskedelmi kamarai illeték, valamint a községi adó továbbra is érvényben maradnak.

A progresszív adórendszer kétségkivül köny nyit a munkáson és segédnélkül dolgozó kisiparoson, ellenben az a körülmény, hogy a szellemi foglalkozást űzők kereseti adója már 2000 koronán felül a keresetnek 3°/,», továbbá az, hogy ehhez még 23 korona jövedelmi adó is járul, terhes lesz a kisfizetésű magán és községi alkalmazottakra Szerencsére az állami tisztviselők községi adót nem fizetnek és akként mentesek majdnem olyan nagyarányú adótól, mint a községi adó. Hiszen tudvalevőleg nálunk számos községben a községi adó az állami adót is túlhaladja. Szerencsére mi még nem tartunk ott, habár városunkban is a pótadó évről-évre növekszik.

Az adózás uj rendjéről szóló ismertetésün két alig fejezhetnők be alkalmasabb módon, minthogy felhívjuk olvasóink figyelmét arra, hogy a Földmivesek Tudakozó Irodájában egy alkalmas könyvecske jelent meg az Adóügyi Tanács adó címen. Ezt a kis könyvet minden mezőgazdálkodással foglalkozó embernek akár birtokos, akár cseléd, akár napszámos, a földmivelésügyi miniszter rendeletére az iroda ingyen és bérmentve megküldi, ha a könyvecske elküldése érdekében a Földmivesek Tudakozó Irodájának (Budapest, Országliáz-tér 11. sz.) akár egy levelezőlapot Írnak.

KÜLÖNFÉLÉK.

— Kinevezések, a főispán dr. Lang Rezső orvost a szekszárdi Ferenc-közkórházban alorvossá nevezte ki.

A máv. zágrábi üzletvezetősége ifj. Marion István kiszolgált szakaszvezető földinket Fiúméba raktárnokká nevezte ki.

— Plébános! kinevezés, a pécsi megyés - püspök az Eber Géza fekedi plébánosnak Szálkára történt kinevezése által megüresedett fekedi plébániára Nyári Simon adminisztrátort nevezte ki.

— Áthelyezés. A kalocsai érsek Máthis Kálmán zentaalsóvárosi káplánt hason minőségben Bezdánba helyezte.

— Huszárok eskütétele. Mindszentek napján nagy ünnepségek mellett történt a tolnai ujonc-huszárok eskütétele. A templomban Lippay J. tolnai káplán mondott szép beszédet, a kaszárnyában pedig Várady G. apát buzdította katonai erényekre az uj hadfiakat.

— Esküdtbirósági elnökök A pécsi ítélőtábla elnöke a szekszárdi kir. törvényszék mellé szervezett esküdtbiróság elnökévé az 1913. évre Hazslinszky Géza kir. törvényszéki elnököt, helyettes elnökévé pedig Kövessy Ödön kir. tablabirói címmel és jeleggel felruházott törvény- széki bírót jelölte ki.

— Uj 0rV0S. Lipouszky Ferenc városunk szülöttét orvosnövendéket, folyó hó 23-án avatták doktorrá a budapesti tudományegyetemen. Gyakorlati évét a klinikán tölti.

Névmagyarosítás. Fleischmann László, István és Ármin családi nevüket „Földes“-ve magyarosították.

Grün Izsák tolnai születésű, budapesti lakos családi nevének „Gyömöri“-re kért átváltoztatását a belügyminiszter megengedte.

— Segédjegyzők választása.’ Fadd község

képviselőtestüleie Kiss Lajost, Miszla község képviselőtestülete pedig Kring Gyulát választotta meg segédjegyzőkké.

— A királyné gyászmiséje. A tragikus véget ért Erzsébet királynénak múlt kedden volt a nevenapja, mely alkalomból a középületekre ki tűzték a fekete zászlót, a templomokban pedig gyász isteni tiszteleteket tartottak. A szekszárd- belvárosi rom. kath. templomban dr. Fent Ferenc apát-plébános d. e. 8 órakor, Szabó Géza hittanár, tb. pápai káplán meg d. e. fél 9 órakor mondottak gyászmisét az elhunyt királyné lelki üdvéért. A szekszárdi áll. főgimnáziumban, úgy a polgári fiú- és leányiskolában is Erzsébet ünnepélyt rendeztek. Az ünnepélyek alkalmi beszédek, szavalatok és énekekből állottak. A főgimnáziumban Wigand János igazgató nyitotta meg az ünnepélyt, szép beszéddel. Nikitils István VII. o. tanuló szavalt, Simontsits Elemér VIII. o. tanuló pedig felolvasott Erzsébet királynéról. A polgári leányiskolában szavaltak: Varga Ilona, Nemes Margit és Günther Sára.

— Választások. A tolnai ref. egyházmegyébe leik eszi tanácsbiróvá Szakács Imre mórágy i, főjegyzővé Babay Béla sárpilisi és közpénztárnokká Molnár Sándor paksi lelkészek választattak meg.

— Lemondás. Dréher Arnold miszlai plébános benyújtotta a pécsi megyéspüspökhöz állá sáról való lemondását. Zichy Gyula gróf püspök a lemondást elfogadta és december 10 ig terjedő határidővel a miszlai plébániára a pályázatot kiirta — Ezen állásra igen komoly pályázó Hortobágyi József pécs-belvárosi káplán, a pécsi „Ujlap“ szerkesztője.

— Kiküldetés Bombayba. a kereskedelemügyi miniszter Littke Dezsőt, a pécsi fiatalságnak egyik ambiciózus törekvő tagját 5000 korona ösztöndijjaí Bombayba a muzeum keletindiai leve lezőjének és a hazai kiviteli kereskedelemnek tanulmányozására küldötte ki. — Littke Dezső jövő hónapban fog Bombayba utazni, ahol több évig marad.

— Belépés. A szekszárdi Népbank választmánya múlt vasárnap Boda Vilmos elnök igazgató elnöklete alatt tartott ülésében elhatározta, hogy rendes tagul belép a Pénzintézetek Orszá gos Egyesületébe. — Teleszky pénzügyminiszter Ígérete szerint adómentességet nyernek azok a a vidéki pénzintézetek, amelyek a nevezett egye sületbe lépnek és azonkívül a tagdíj fejében a központtól revizort is küldenek ki vizsgálat meg ejtésére.

— A hercegprímás lemondása. Mint köz

tudomásu tény ismeretes már olvasóink előtt, hogy Vaszary Kolozs -dr. esztergomi biboros- érsek, Magyarország hercegprímása agg korára és egyéb okokra való hivatkozással kérte az Apostoli Széket, hogy öt 1913. január 1-től kezdve az esztergomi érsekség kormányzásának teendői alól mentse föl. X. Pius pápa a hercegprimáshoz sajátkezüleg irt levelében értesítette őt, hogy sajnálattal veszi tudomásul kérelmét, de az általa felhozottakra való tekintettel, annak mégis helyt ad s egyben értesítette az apostoli királyt, mint a magyarországi kath. egyház főkegyurát a hercegprímás elhatározásának elfogadásáról. — Meg bizható forrás szerint a hercegprímásnak dr. Csernoch János kalocsai érsek lesz az utódja. — Kalocsai érsekségre dr. Zichy Gyula pécsi megyéspüspök van kiszemelve, akinek utódjául pe dig dr. Prohászka Ottokár székesfehérvári püspököt emlegetik.

— Adomány. Gróf Apponyi Sándor 200 koronát adományozott a balkáni sebesültek részére.

— Kitüntetés egy földinknek. A Zászlónk cimü ifjúsági lapnak novemberi számában 3 olajfestmény és 2 krétaraj* jelent meg Gyöngyös Bélától, a tolnai kántortanitó, Perler iMátyás (lapunk régi munkatársa) fiától, ki ezen képeivel ismertté lett az egész országban és művészkörökben feltűnést keltett. A főérdeme Gyöngyösnek abban rejlik, hogy mig mások sok évi tanulás és gyakorlás által jutnak csak abba a szerencsés helyzetbe, miszerint sikerült festményeket reprodukáltathassanak, addig ő, mint még csak 17 éves műkedvelő, már is föltünést keltő rajzokat készit. De álljon itt a Budapesti Hírlap nov. 16-iki számának mübirá- lata, melyet szivesen és örömmel regisztrálunk: „Gyöngyös Béla. Egy tizennyolc éves fiatalember keltette föl érdeklődésünket a Zászlónk cimü ifjúsági lap legújabb siámában reprodukált három olajfestménye és két szénvázlata kapcsán, melyeknek teknikája oly fejlett, vonalkezelése oly biztos, az alakok beállítása oly művészies keresetlen, aminő csak igazán hivatott, kétségtelenül tehetséges festőé lehet. A képek Gyön gyös Bélának, a pécsi cisztercita főgimnázium nyolcadosztályos tanulójának müvei, akinek pálya- választását ez a tehetsége, ugv lehet, könnyűvé tette és eldöntötte. Úgy véljük, a magyar művészetnek teszünk azolgálatot, amikor fölhívjuk rá a művészkörök figyelmét.“ Eddig a cikk, mely újabb bizonyítéka annak, hogy megyénkben a tehetséges emberekben nincs hiány, ami csak örömünkre szolgálhat.

— Leopold Sándor emlékezete. Mohács—

Szekszárd, 1912 november hó. A X. izraelita községkerület felejthetetlen elnökének és a szekszárdi izr. hitközség nagynevű volt diszelnökének : Leopold Sándor urnák emlékezetére folyó évi december hó 1-én, délután 5 órakor, a szekszárdi izr. templomban gyász isteni tiszteletet tart, amelyre kegyeletes érzéssel meghívja a X. izr. községkerület nevében: Wolf Zsigmond községkerületi alelnök, a szekszárdi izr. hitközség nevében : dr. Leopold Kornél hitközségi elnök.

— Háziipari tanfolyam. Gazdasági iskoláinkban a földmivelésügyi miniszternek [500 koronás költség adományának 1913. évi január 2 tői folytatólag 6 hétig házi ipari tanfolyamot rendez újólag, mely felöleli a gazd. fa és szerszám munkákat, kefe kötést, cirok és nyirseprü kötést, kosár és gyékény fonást. Felhívjuk gazdaközönségünk figyelmét arra, hogy ezen hasznos tanfolyamra felnőttek gyermekeiket Írassák be annál is inkább, mert a tavalyi nagy sikerű tanfolyam után az érdeklődés oly nagy, hogy a későn jelentkezők felvehetők nem lesznek. Beiratkozni bármikor lehet a gazdasági iskola igazgatóságánál.

— A Pécsi Dalárda 50 éves jubileuma. A

Pécsi Dalárda december hó folyamán tartja 50 éves jubileumát. A dalárda vezetősége levélben felkérte özv. székhelyi Majláth Györgynét, aki 1864-ben a zászlóanyai tisztet vállalta, hogy a jubileumi ünnepségeken jelenjék meg, hogy megjelenésével emelje az ünnepségek fényét.

— Hitközségi és iskolaszéki gyűlés. A szekszárdi róm. kath. iskolaszék és hitközségi tanács folyó évi november hó 23 áu, szombaton délután fél 5 órakor gyűlést tartott dr. Fent Ferenc apátplébános elnöklése alatt, melynek tárgysorozata a következő volt: Alapitv. urad. hitközségi adóügye. Munkásbiztositó újabb megken sise a hitk. alkalmazottak beiratása iránt. Az 1913. évi hitk költségvetés tárgyalása. Tanítónők kérvénye lakbér-felemelés iránt. 8 tanitó kérvénye drága sági pótlék iránt. Belv. iskolaszolga kérvénye fizetés javítás iránt. Jelentés a kamatemelésről a hitk. kölcsönök után. Malonyay Elemér kérvénye egy kályha felállítása iránt. Kérvények. Indítványok.

— Segédjegyzők a belügyi államtitkárnál.

A Segédjegyzők és Községi Alkalmazottak Or szág03 Egyesülete Dobos Gábor elnöklésével értekezletet tartott, amelyen a jegyzői és segédjegyzői fizetésrendezés kérdésével foglalkoztak. Áz ülés felszólalói egyképp bizalmatlansággal emlékeztek meg a kormány adatgyűjtési rendszeréről. Az ülés után tisztelegni óhajtottak Jakabffi] Imre belügyi államtitká nál, aki kedden délelőtt fogadta őket. Az államtitkár Sostháll Gyula üdvözlő szavaira kijelentette, hogy nem tud megnyugtató választ adni. Az államtitkár válasza egyáltalán nem volt alkalmas arra, hogy a küldöttséget megnyugtassa A jegyzők és segédjegyzők avval a gondolattal foglalkoznak, hogy politikailag is szervezkednek és a legközelebbi választásokon csak olyan jelöltet támogatnak, aki a jegyzői es segédjegyzői fizetésrendezést is határozottul beveszi programújába.

— Emlékünnepély Zichy Nándor tiszteletére

A bonyhádi irgalmas nővérek polgári és elemi iskolája Zichy Nándor szobra javára emlékünnepet rendezett folyó hó 19-én, Szt. Erzsébet napján. A polgári iskola énekkara kezdte a műsort, „Ima a hazáért“ cimü énekkel, Fülöp Jolán tanárnő vezetése mellett. Utána dr. Jozgits János az intézet igazgatója magas szárnyalásu beszédben méltatta a nagyszámú közönségnek és a növendékeknek Zichy Nándor érdemeit a hazafiság, kultúra és katholicizmus terén. — Majd kedves alkalmi csevegést ,,A gyűjtés“ cim alatt adtak elő az elemi iskola növendékei: Fehérváry Lujza és Mariska, Novotny Irma és Patton Teréz. — „Zichy Nándor gróf emlékezetéit, Cséplő István ozorai káplánnak ez alkalomra irt költeményét Simkó Mária szavalta. — Az énekkar gyászdala után „Erzsébet királyné megdicsőülése“ cimü allegorikus költeményt szavalták Laki Irén és Stanzl Anna. Erzsébet királyné szerepét szellemektől körülvéve Honig Anna adta. A kar énekszáma és élőkép fejezte be a szép ünnepélyt, melynek anyagi sikere is fényes. 53 korona 26 fillér gyűlt össze a nemes célra. — Fogadják az adakozók ez utón is hálás küszönetünket.

— 140 százalékos pótadó. a z uj adótörvény, mely 1913-ban lép életbe, nagy adóterhet ró az adózó polgárságra és ehhez járul még, hogy a városok és községek pótadója is egyre emelkedik. így van ez Tolnavármegyében is, amelynek községei közül, mint bennünket értesítenek, Báta- széknek lesz a legmagasabb pótadója : W) percent.

— Rejtélyes eset. Simon István szakcsi malomtulajclonos a napokban vadászni ment, ahonnét többé nem tért vissza, mert halálos szerencsétlenség érte. Úgy beszélik, hogy a fegyvere véletlenül elsült és a golyó megölte.