Tolnamegyei Közlöny, 1912 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1912-06-16 / 24. szám

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY az államsegélynek az összege annál nagyobb, mentül magasabb a város megterhelése. Ha ezt ez irányban a tisztviselők teljes fizetés kiegé­szítéséig nem lehet is igénybe venni, — ele ezzel már most lehet számolni. Es mindezeken felül ha figyelembe vesszük, hogy már ezelőtt 4—5 évvel rendeletben hívta fel a belügyminiszter a vármegyei alispánokat, hogy hassanak oda, hogy a városok a nyugdíjalapot létesítsék, ha figye lembe vesszük, hogy az elkészített és beterjesz­tésre váró városi törvénytervezet egyenesen el­rendeli záros határidő alatti megalkotását a nyug­díjalapnak : úgy igazán nem hisszük, hogy a nyugdíjalap létesítése ellen bárki állást foglaljon. Maga a szabályzat pedig, melyet Bacskay Miklós kir. p. ii. számtanácsos nagy szakérte­lemmel és nagy körültekintéssel alkotott meg, csak elismerést érdemelt azért, hogy nem vette át az állami nyugdíjtörvénynek már szintén kor rigálás alatt álló hibáit, E. 1912 junius 16. ____ Sz avazzunk bizalmatlanságot! Az egész ország közvéleménye hangosan tiltakozik azon törvénytelenségek ellen, melyeket Tisza István és gárdája elkövettek. Az ország hangulata olyan, amelyből arra lehet követkéz tetni, hogy addig béke nem lesz az országban, amig a hatalmon Lukács és Tisza ülnek, akik képesek a legnagyobb veszedelembe kényszeríteni szegény nemzetünket. A hazafia-* mozgalmakat s a népgyüléseket a hatalom elnyomni akarja és a mindig kapható, a kormányt érdekből mindig támogatók most azon fáradoznak, hógy bizalmat szállítsanak a kor­mánynak és a koronázatlan, teljhatalmú Tiszának. Tisza és hű csatlósai olyan hibát követtek el, melyet megbocsátani soha, de soha sem lehet. — Feldúlták ezek a nemzet nyugalmát úgy, hogy a nyugalmat, a békét csakis a nemzetnek törvény­ben biztosított jogainak ünnepélyes visszaállítása által lehet elérni. Sajnos, hogy ezen a lejtőn megindult kor­mányelnök és a szabálytalan módon megyálasz tott Tisza István nem gondolnak, hanem fegyve­res erővel árasztják el szép Magyarország fő­városát és a vidéket, hogy a nép felháborodását visszafojtsák és tiltakozását megakadályozzák. Az ilyen kormány nem méltó a bizalomra, az ilyen kormány eljátszotta a nemzet bizalmát azzal, hogy egy erőszakos, gőgös és beteges agyú ember szavára hallgat és annak felháborító el­járásait helyesli. Most a vármegyéktől, a törvényhatósági bizottságoktól kunyóráinak bizalmat, hogy Bécs- ben népszerűséggel dicsekedhessenek. Nagyon megnyugtató, hogy még nem fajult el teljesen a vármegyék alkotmányt védő ősi hazafias erénye. Ezt bizonyítják Pest, Heves és Borsód vármegyék, melyeknek közgyűléseikben nemcsak hogy nem szavaztak bizalmat, hanem honfiúi felháborodással Ítélték el a parlamentben lefolyt törvénytelenségeket, megbélyegezték Tisza eljárását és bizalmatlanságot szavaztak a kor­mánynak. Tolnavármegye törvényhatósági bizottsága, mint értesülünk folyó hó 26 án tart közgyűlést, melyben bizalmat akarnak szavazni a kormány nak és örömüket akarják kifejezni a parlament­ben történt erőszakosságok fölött. Ezt a tervet gróf Appoiuji Géza vbt. taná­csos, főispán sem helyeselte s ez volt egyik oka lemondásának is Tudjuk, hogy Tolnavármegye mindenkor előljárt, ha bizalom kellett a kormánynak és igy hazafias aggodalommal gondolunk arra, hogy a presszióval berendeltekkel majd bizalmat szavaz­tatnak. Az a tény, hogy ä magyar képviselőház fegyveres erővel van megrakva s a ház elnöke, mint valóságos diktátor korlátlan hatalommal követi el egymás után a legkétségbeejtőbb tör­vénytelenséget; kell, hogy még a legelfogultabb embert is arra késztesse, hogy legalább is tar­tózkodjék a bizalom nyilvánításától. Ha van olyan ember, aki elhiszi azt, hogy Tisza István és a mungó többség tiszta hazafi- ságtól vezéreltetve követték el az erőszakosságo­kat, a törvényt.iprásokat; szóval fegyveres kar­hatalommal hoamentésből alkottak törvényeket: még ha igaz is lenne ez a képtelenség, még ak­kor is minő kilátásokkal kecsegtet bennünket a jövenejő, ha egy pénzen és erőszakkal meg­szerzett parlamenti többség támaszkodva 1012. évi június hó 4-én alkotott precedensre egy­szerűen el akarja és el fogja alkudni a nem­zet függetlenségéi, ha lemond minden nem­zeti jogainkról és teljességgel kiszolgáltat bennünket ellenségeinknek. Szomorú és kétségbeejtő tény az, hogy a magyar parlament egy ember diktátori önkénye alatt nyög. Megdöbbentő valóság az, hogy a magyar képviselőház olyan események színterévé sülyesztetett egy ember diktátori önkénye révén, aminő események a világ egyetlen parlamentjé­ben sem történtek soha. Ezekhez a lázitó esemé­nyekhez örömtüzeket gyújtani megbocsáthatatlan vétek volna ; mert ezeken csak megdöbbenni, ezeken csak kétségbeesni, csak szomorkodni lehet s ha van hazafias kötelesség, amit teljesíteni kell Tolnavármegye törvényhatóságának is, az nem lehel más, mint tiltakozás. Nem bizalomra, hanem bizalmatlanságra érdemes a mostani kormány és a mindenható diktátor. Hisszük is, hogy minden bizottsági tag be fog jönni a közgyűlésre és megteszi kötelességét úgy, hogy elítéli a Lukács—Tisza-féle erősza­kosságokat. KÜLÖNFÉLÉK. Apponyi Géza gróf lemondása. Mély megilletődéssel értesültünk főis­pánunk : Apponyi Géza gróf vbt. tanácsos­nak állásáról való lemondásáról. Mióta me­gyénk élén áll, számtalan jelét szolgál­tatta annak, hogy állásának betöltésére egyike a leghivatottabbaknak. Úgy a po­litikai, mint a társadalmi téren, minden alkalommal reányomta kiválóságának bélye­gét. Mint politikus, saját meggyőződésének következetes alkalmazása mellett, türelmes tudott lenni a más politikai meggyőződést követők iránt, Mint társadalmi tényező bájos nejével, Széchenyi Paula grófnővel együtt ott volt található minden jó és közügy élén. Mindenki a legnagyobb sajnálattal veszi tu­domásul a vármegye éléről való távozását. Visszalépéséről a legellentétesebb hírek vannak forgalomban, hogy melyik a valódi, azt megmondani nem vagyunk hivatva, de a nagy veszteség fölött való fájdalomnak mi is tolmácsai lehetünk. — Kinevezések. A m. kir. p. ü. minisz­térium Parragh István tamásii lakost a makói m. kir. adóhivatalhoz segélydijas adóhivatali gya­kornokká kinevezte. Zichy Gyula gróf pécsi megyéspüspök dr. Sziebert Frigyes pécsi lakost, ügyvédjelöltet a büntetőjogi és jogbölcsészeti tanszékre, dr. Winkler János budapesti lakost, törvényszéki joggyakornokot a kereskedelmi és váltójogi tan­székre a pécsi jogakadémiához ideiglenes minő­ségű rendkívüli tanárokká nevezte ki. — Megbízás. Padányi Andor kir. tanfel­ügyelő á betegeskedő Pekámovich Katalin bátai áll. óvónő helyettesítésével Roder Róza oki. óvó­nőt bízta meg. Uradalmi mérnök. Zichy Gyula gróf pécsi megyés püspök Erdélyi Istvánt, az Eszter- házy hercegi uradalo dombóvári központjának egyik tehetséges mérnökét püspöki uradalmi mérnökké nevezte ki. — Áthelyezés. Az igazságügyminiszter Frei] Tivadar siklósi kir. járásbirót a dunaföldvári kir. járásbírósághoz helyezte át. — Érettségi vizsgálatok. A szekszárdi állami főgimnáziumban a szóbeli érittségi vizsgá­latok folyó hó 26 , 27. és 28 án tartatnak meg Kárpáili Kelemen tankerületi főigazgató veze­tése alatt. — Jóváhagyott alapszabályok. A belügy­miniszter a „Gyönki Iparosok és Kereskedők Köre“ módosított -alapszabályait jóváhagyni. — Tűzoltó Ünnepség. Junius 29-én a tamásii tűzoltó egyesület erdei mulatságot rendez, ame­lyen a budapesti ,,Lyra“ dalkör is közreműködik. — Névmagyarosítás. Schwarz Paulina tamásii illetőségű ugyauottani lakos családi nevé­nek Fekete névre kért átváltoztatását a belügy­miniszter megengedte. — Népkönyvtár adományozás. A m. kir. földmivelésügyi minisztérium a szekszárd-ujvárosi róm. kath. társaskör részére 100 kötetes nép­könyvtárt s az elhelyezésre szükséges szekrény beszerzésére 20 koronát ajándékozott. — Urnát i körmenet. Nagy és épületes ájta- tossággal ment végbe múlt vasárnap a szekszárd- ujvárosi templomban az urnapi körmenet, melyet Mosgai Sándor plébános végzett. — Párbaj. Szabó János szekszárdi városi mérnök és László Géza szekszárdi főgimnáziumi tanár folyó hó 11-én a várni erdőben pisztoly­párbajt vívtak. Sebesülés nem történt. Szabó Jánosnak Bajó István és László Sándor, László Gézának pedig dr. Joób Imre és Schneider János voltak a segédei. Párbaj után a felek' nem békültek ki. — Lemondás. Csigó János a pécsi ügyvédi kamara elnöke, munkapárti f. hó 10-én Pécsett tartott gyűlésben tisztségéről lemondott, mivel azt tőle az ellenzéki tagok zajosan követelték. Csigó János ugyanis a napirendről le akarta venni dr. Kengyel Ernő és több társa azon indítványát, hogy a pécsi ügyvédi kamara emelje fel tiltakozó szavát a véderőtörvénynek szabályellenes meg­hozatala és gróf Tisza Istvánnak s a munka­pártnak alkotmánysértő erőszakosságai miatt. Az ügyvédi kamara ülésén a szekszárdi ügyvé­dek közül résztvettek dr. Mayer Gyula és dr. Hilbert István. A bizalmatlansági indítványra szavazott dr. Mayer Gyula; inig dr. Hilbert Ist­ván ellene szavazott. — Katonai diszkiséret a püspöknek. Zichy Gyula gróf pécsi püspök tolnai bérmálása alkal­mával a 13. huszárezred ottani osztálya érkezése és indulásakor a három század összes szürke lovaiból összeállított diszkiséretet adott melléje. Ezen igen szép és helyes eljárásra aligha van mostanában precedens. A jászkun huszárok Tolnán egyáltalában minden alkalmat megragadnak, hogy eltöröljék a 12-es ulánusok emlékezetét, akik teljesen zárkózott életet éltek garnizonjukban. — Képviselőnk állapota. Gróf Batthyány Tivadar, a szekszárdi kerület 48-as képviselője, a függetlenségi és 48-as párt illusztris alelnöke, mint örömmel értesülünk, betegségéből felépült. Orvosának tanácsára azonban még mindig kény­telen pihenni, nehogy visszaesés következzék be. Egyedül ez és nem más az oka annak, hogy sze­mélyesen nem vett részt a legutóbbi harcokban, bár egy alkalommal megjelent a képviselőház ülésén, mikor a jelenetek annyira felizgatták, hogy azok ismétlődése káros következményekkel járhatott volna. Azok a hírek, mintha Batthyány Tivadar gróf csak egyidőre is vissza akarna vo­nulni a politikától, tendenciózus koholmány. — Szabadság. Pekánovits Katalin bátai állami óvónő egészségének helyreállítása céljából 3 havi szabadságot nyert; távolléte alatt Loder Róza old. óvónő helyettesíti. — Tanulmányút. A „Marosvásárhelyi Székely Társaság“ által kidolgozott tervek szerint a paksi polgári fiúiskola 30 növendéke tanáraik vezetése alatt junius 21-től 28 ig terjedő tanulmányi ki­rándulást tesz Brassóba, Erdély és különösen a székely viszonyok tanulmányozása végett. — Évzáróvizsgák. Az állami főgimnázium évzáróvizsgálatai junius 17—22 napjain lesznek, mindenkor 8 órai kezdettel. A szóbeli érettségi vizsgálatok Kárpáti Kelemen tanker, főigazgató elnöklete alatt junius 26, 27 és 28 napján lesznek ; záróünnepély 29-én. Az összes vizsgák nyilvánosak. — Papi korona. A szekszárdi rk. esperesi kerület papsága f. hó 13 án Szekszárdon tartotta meg tavaszi koronáját dr. Fent Ferenc apát- plebános, kér. esperes elnöklésével, melyet szent­mise előzött meg. Az elnöklő esperes a papság nevében bensőséggel búcsúzott el Pártos Zsigmond kiérdemesült kér. esperestől, aki a meleg ovációt hálásan köszönte meg. Gyűlés után dr. Lent Ferenc apátplebános, kér. esperes az összes pap­ságot megvendégelte. — Uj magániskola. A vallás és közoktatás­ügyi miniszter Vargha Ilona oki tanítónőnek megengedte, hogy Faddon magán elemi iskolát nyithasson és iskoláját a nyilvánossági joggal is felruházta. —• Köszönetnyilvánítás. A közelmúltban, a villanyvezeteki drót elszaKadása következtében ért kárszenvedésem alkalmával a társadalom min­den rétegeben megnyilvánult részvét és kegy­adományokért ezúton mondok forró köszönetét úgy Milcecz Endre városi számvevő urnák, Ki a gyűjtés kezdemenyezője volt, mint a többi nemes- szivü emberbarátoknak, özv. Grósz Jánosné. — Meghivó. Jövő vasárnap »Jézus Szent- séges Szive« ünnepén, ujhold vasárnapján a leg- méltóságosabb »Oltánszentség« körülvitetik ün­nepélyes körmenetben a templom körül. Lehe­tetlen, hogy az Oltáregylet'tagjai fel ne használ­ják ezen alkalmat, hogy mélységes hódolattal kisérjék a »Szentségi Jézust;. Felkérem ezért a mélyen tisztelt tagokat, hogy a körmeneten (lámpa tulajdonosok lámpával) és a 10 órai nagymisén résztvenni szíveskedjenek. Gyüleke­zés háromnegyed 10 órakor az Oltáregylet helyi­ségében. Éri Mártonné, o. e. elnök. — Özvegyi segély es gyámpénz engedélye­zése. A vallás- és közoktatásügyi miniszter néhai Kardos Ferenc mucsii rk. elemi iskolai tanító özvegye, szül. Brabecz Franciska részére évi 749 korona 60 fillér segélypénzt és 6 kiskorú árvája részére egyenkint 124 korona 93 fillért, együtt 749 korona 60 fillér gyám pénzt, mind­össze évi 1499 korona 20 fillért utalványozott. — Adomány. Zichy Gyula gróf pécsi megyéspüspök az újvárosban történt bérmálás alkalmából az „Újvárosi Róm. Kath. Társaskör“ javára 100 koronát adományozott.

Next

/
Thumbnails
Contents