Tolnamegyei Közlöny, 1912 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1912-06-16 / 24. szám

4 — Nagy visszaélések a tolnai II. temetke­zési egyletnél. Még élénk, sőt sokaknak fájó em­lékezetben van a dunaföldvári leánykiházasitó egyesület csődje. Vármegyénk alispánjának leg­szigorúbb ellenőrzését keltette ez fel a várme­gyénkben majdnem gombaszámra felszaporodott különféle segélyezési egyesületekkel szemben. Es nem eredménytelenül. Bacskay Miklós kir. p. ü. számtanácsos, ki az alispán megbízásából a tolnai II. temetkezési egyesület „áldásos“ működését folyó hó 8—10-én megvizsgálta, értesülésünk sze­rint, az egyesületben óriási szabálytalanságoknak és visszaéléseknek jött nyomára. Ha ilyen for­mában igazolást nyer a hir, valóságos zugegyleti csibészkedések ezek, melyek nem csak Tolna község, hanem Mözs, Szekszárd és a vidék, sőt 3 vármegye léprecsalt lakosságát érzékenyen ká­rosítják meg. Mint a vizsgálatot teljesitő konsta­tálta, az egylet még alapszabály szerű működés esetén is a biztos bukásnak volt eljegyezve. — Azonban e nélkül is az alapszabálysértések egész halmazán át még a büntető törvénykönyv §§-ait is megsértették e hir szerint. Jövő számunkban bővebb és pozitivabb formában lesz alkalmunk még ezen szenzáció szerű visszaélésekről beszélni, most csak a fogalom alkotás kedvéért egy pár Ízelítőt, hogy lássuk, milyen kedélyesen ment a temetési költség biztosítása. Csak GO évnél fiata­labb, egészséges egyén s csak tolnai lakos biz­tosítható. S már kezdettől, de különösen 3—4 év óta alig van a belépettek között 60 évnél fiatalabb s mind a felvételkor már halálos beteg volt s a legtöbb nem is tudott a bebiztösitásáról, olyik külföldi lakos. Sokan abból pénzeltek, hogy a szélrózsa minden irányában, boldog boldogtalant, akinek már órái meg voltak számlálva, a hal­dokló és hozzátartozói tudta nélkül beíratták s a beiratás után pár nap múlva az „eskór“ ban, aggkori végelgyengülésben elhunyt 70—80 éves bácsi után felvették a biztosított összeget. Tolnán beszélik, hogy sokan 10—20 könyvre fizetnek, egy élelmes szatócsnak a halálvárandós biztosí­tottjainak a száma állítólag 100—200 közt is van. Ha meg aztán egy családban valaki biztosítva volt, aki legközelebb állt a sirhoz és valamelyik megelőzte őt a halálban, egyszerűen kihúzták az élő nevét s fölébe Írták az elhunytat s felvették a biztosított dijat. Ilyen körülmények között ter­mészetesen a becsületes fizetők pénzét elherdál­ták jó formán úgy, hogy az egyesület és illetve vezetői ellen addig is, mig a további vizsgálat pontosan meg állapítja a kárt és a fennforgó mulasztások mibenlétét, a vármegyei alispán azonnal sürgős biztosítási intézkedést rendelt el. — Waldmann Róza zongoratanárnő, zene- akadémiai tanárjelölt zongoraiskolájának összes növendékeivel junius 20-án matinét rendez. — Belépődíj nincs. — Leánynevelő internátus Bonyhádon. A bonyhádi irgalmas nővérek nyilvános polgári- és elemi iskolával összekötött leánynevelő inter- nátust tartanak fenn, melyben a növendékek olcsó és jó ellátás mellett kitűnő nevelésben részesülnek. — Az intézet tágas helyiségekkel, szépen befásitott udvarral rendelkezik. — Francia nyelv, zongora és festészetben is nyerhetnek kiképzést a növendékek. Jelentkezni lehet az Immakulata intézet főnöknőjénél, Bonyhádon, ki készséggel szolgál bárminemű felvilágosí­tással. — Uj kórház. Dombóváron még ebben az évben megkezdik az Erzsébet kórház építését, melynek felépítésére a király a jótékonycélu államsorsjegy jövedelméből 40,000 koronát enge­délyezett. Az első részlet : 24,500 korona már ki is utaltatott a kórházalapot kezelő dombóvári vöröskereszt egyletnek. — Üdvözlés- és bizalomgyártás. A munka­párt, vagy jobban mondva muszájpárt erőszakkal, félemlitéssel bizalomnyilatkozatot gyűjt Tiszának és Lukácsnak. Aki teheti, az kitér a gyűjtők elől. — Pécsett is, mint a P. K. Írja, mintegy 120, részint mindig a tényleges hatalomhoz dör- zsölődő, részint szolgalelkü mungók gyűlésére, hogy a hazaárulást dicsőítsék. Fekete Mihály ke­serves beszéde után, mely egyetlen éljen hangot sem volt képes kicsalni a hallgatóságból. Üdvö­zölték Tiszát és Lukácsot s az országos munka pártot. Mégis volt a gyűlés végén éljenzés ; de az így szólt : Éljen Egri) Béla ! Éljen az alkot­mány ! így folyt le a ,,lelkes“ munkapárti „nagy“ gyűlés, több berendeltnek szégyenkezése mellett. — Esküvő. Reichard Gyula, a Dunaföld­vári Polgári Takarékpénztár pénztárnoka f. hó 6 án esküdött örök hűséget Sárszentlőrinczen Varga Ilonkának. — A sárszentlörinci Ev. Nőegylet hálás "köszönettel vette május 27 iki estélyére gróf Széchenyi Sándor né Öméltóságának (Nagy dörög) és Sztankovánszky Imre orsz. képviselő urnák (Budapest) 3—3 K. utólag beérkezett kegyes adományát. Az estély tiszta jövedelme 104 K. a 78 fill. lett. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY — Az ellenzék tiltakozása. Országszerte tiltakozó minden igaz magyar Tisza István tör­vénysértései miatt, akinek valóságos rögeszméje utolsó szálig kiirtani az ellenzéket, hogy igy za­vartalanul szállíthassa a császárnak a pénz- és véráldozatot. Az ország azonban fellázad az erő­szak ellen és hangosan tiltakozik a nyílt törvény- sértés miatt. A vármegyék között Pest- és Heves- vármegyék voltak az elsők, melyek kimondották, hogy a véderő javaslatnak az ismert módon való megszavazása törvénytelen s ezért föliratot intéz­nek a főrendiházhoz, hogy a javaslatot küldje vissza. Tolnauármegye törvényhalósági bizott­sága folyó hó 26 án tartandó közgyűlésében bizonyára hasonló hazafias határozatot hoz ebben az ügyben ? (A szerk.) Most tartson össze az ellenzék és tiltakozzék az otromba erőszakosság ellen, melyet Tisza István alkalmazott az ország­gyűlés házában, ahonnét az alkotmány védő ellenzék tagjait rendőri és katonai karhatalommal dobatta ki. Ellehetünk készülve, hogy a kormány rendelke­zésére álló sokféle eszközzel be fogja rendelni az összes függő és kanható embereit, de azért min­dent el kell követni, hogy az ellenzék a törvény- hatósági bizottság közgyűlésében megbélyegezze a törvénytelenségeket — Kerti hangverseny- A szekszárdi mun­kásgimnáziumi dalárda az előkészületekből és az összeállított programúiból Ítélve nagy sikerű hangversenyt és táncmulatságot rendez a folyó évi junius 29-én, Péter és Pál napján este a Polgári Olvasókör kerthelyiségében. Bizonyára szép és nagyszámú társaságot hoz össze ez a mulatság, mely amellett, hogy a szabad kert­helyiségben folyik le és semmiféle tekintetben sincs feszélyezve a kifényesített síkos parkette kényelmetlenségeivel és gallér-izzasztó hőségé­vel, még igen szép művészi élvezettel is szóra­koztatni fogja a megjelenteket. — A dalestély műsora: 1. »Megnyitó beszéd.« Dr. Kramolin Gyula, a munkásgimnáziumi bizottság alel- nöke. — 2. a) »Jelige.« Énekli a dalárda, b) »Ifjú a pataknál.« Dr. Szöllősy Attilától. Énekli a dalárda. 3. »Tüzek« Irta: Kiss József. Sza­valja: Horváth Gyula. 4. »Talpra.« Kückentöl. Énekli a dalárda. 5. a) »Esti dal« Révft Gézá­tól. Kettős. Garai zenekisérete mellett éneklik : Fülöp Lajos és Forral Lajos. b) »Kossuth apánk.« Bévyfi Gézától. Kettős. Garai zenekisérete mel­lett éneklik: Koncz Ferenc és Joób Géza. 6. »Egy huszonöt évi boldog házasság története.« Tragikomikus jelenet. Előadja : Brinke Ferenc. 7. »Az őr.« Ismeretlen szerzőtől. Énekli a dalárda. A dalestély énekszámait Hiller Gyula karnagy tanította be és vezeti. — Tisza István testörsége. Katonák, csend­őrök és rendőrök veszik körül a törvényt tipró Tisza Istvánt, hogy baj ne essék drága életében. A fővárosba rendelt katonaság és csendőrség napi ellátása tizezer koronánál többe kerül az államnak. — Túr a disznó a réten ... Ki ne ismerné ezt a közkedvelt és bizonyára egy kanász költő­bojtár ajkáról elröppent szálló sorokat. Mint érte­sülünk, most Szekszárdon nagyfokú mozgalom indult meg a helybeli sertéslegelő tartó kisgaz dák vezetésével oly irányban, hogy a fent idé­zett dal-sorokat a szekszárdi modern viszonyok­nak megfelelőleg alakítsák át. -—- Nem felel meg ugyanis a helyi viszonyoknak az, hogy a disznó a ,,réten“ túr, mivel nálunk a sertéslegelő meg­nyitása óta a ,,járdán“ túr a disznó, mert hogy a kanásznak van szive s az asphalt- és kövezet­járdán terelgeti nyáját s igy a magukat szorosan a dalbeli szabályokhoz nem tartó sertések a kerí­tések tövét, a házak tövét túrják, a falat rágják, miközben az in flagranti rajtakapásnál és éke­sebben bizonyitó corpus deliktikét hagynak a kövezeten. — Most áttérve a dolog komolyabb részére, egyáltalán nem értjük, hogy a rendőr- hatóság nem képes az ilyen köztisztaság ellen intézkedéseket tenni. Hiszen van másutt is legelő, volt Szekszárdon is már legelő s akkor nem lebe tett lépten-nyomon ilyen köztisztaságbeli viszo­nyokba botolni. Mert nem voltak annyira rövid eszitek a mi őseink, mikor az utca építésnél nagy bölcsen úgy találták ki, hogy jobbról és balról a gyalogjárón járnak a 2 lábú és tollatlan, — kö­zépütt a kocsijárón pedig a 4 lábú és bizonyára tollas állatok, hogy kihulló tolláikkal a járdát el ne toilasitsák. — Haladjunk tehát mi is az elődök tollatlan nyomdokain. — Tamási öntöz. Ami Szekszárdon még csak álom, sőt talán csak lebegő fantom jobb sorsra érdemes agyvelők chaotikus zűrzavarában, azt ime Tamási megvalósítja. A tamásii szépítő alap magára vállalta az utca öntözés elvégzését arra az esetre, ha a közönség beszerzi a szüksé­ges kocsit, mást semmit, mást mindent az alap fizet. A közönség örömmel kapott az ajánlaton — hát majd nem! — és igy már julius elsején, mig a szekszárdi korzón percenként 1 grammos dosi- sokban nyeljük a port és szemetet, álmodhatunk egy szebb hazáról — Tamásiról — ahol nincs por, nincs hőség, nincs szemét az utcán, sőt ahol valószínűleg még disznók sem futkároznak szaba­don a korzón — mint utóbbi időben este 7 óra felé erre mifelénk — mert a szépitő alap gondos­sága bizonyára erre is kiterjedt. Szekszárdon nin­csen szépitő alap, hát ne tessék semmin sem cso­dálkozni. — Megszűnt újság. A „Tamási-i Járás“ másfélévi rövid fennállása után megszűnt. Halá­lának oka a szerkesztő — dr. Parragh Béla — eltávozása, aki tudvalevőleg Szatmárnémetibe költözött. Kára kis lapért, hogy megszűnt, mert minden lapnak a megszűnése szomorú dolog; viszont azonban kár min en vidéki lapért, amelyik megindul is, -— de ez már nem tartozik ide. — Remélhetőleg nemsokára újra feltámad I — Stockinger István halála. Mély gyász érte Stockinger János szekszárdi közbecsülesben álló előkelő iparost testvérbátyjának Stockinger István vajszlói plébános ak történt halálával. Stockinger István vajszlói plébános Rohits Sauer- brunn fürdőben f. hó 13-án hosszas szenvedés után meghalt. Stockinger István Szekszárdon született 1851-ben ; iskoláit Pécsett végezte, hol 1875-ben pappá szentelték. Több helyen káplán- kodott, utoljára Pakson, ahonnan 1889-ben vajszlói plébánossá nevezték ki. Hatalmas, erőstermetü ember volt, kinek mindenki hosszú életet jósolt; de az utóbbi években gyomorbaj vette elő, mely egyre jobban elhatalmasodott rajta, az erősember összeesett, s végre Rohitson keresett aj ára enyhülést, ahol f. hó 13-án 61 éves korában utolérte a halál. R. i. p. — Politikai küzdelem a vasúti vendéglőben. A f. hó 9-én vasárnap este a vasúti vendéglő­ben Benkő Mihály szekszárdi lábbeli készítő és politikai szakértő Dömötör Sándor szekszárdi lakossal, a Tulipán-csárda volt tulajdonosával poharazás közben élénkeu cserélgették egymás­sal eszméiket a válságos politikai helyzetről. Hogy nem voltak egy nézeten, azt abból lehet sejteni, hogy Dömötör Sándor a nehezen meg­győzhető politikus szakértnök fejébe egy karos­székkel próbálta az igaz eszméket beleverni. Benkő Mihály lábbeli készitő ez előtt az urgu- mentum előtt tényleg meg is hajolt s eltávozott a vendéglőből. Mivel azonban az ügy a lovagias­ság szekszárdi szabályai szerint bicska nélkül el nem intézhető, Dömötör Sándort, aki kevéssel politikai ellenfele után távozott a parlamenti küzdelem helyéről, valaki hónalj alatt meg bics- kázta. A csendőrség a szarkáié valakit most Benkő Mihály lábbeli készítőben véli föltalálni. — A balatoni nagy gazdagyülós. A Magyar Gazdaszövetség Darányi Ignác elnöklete alatt f. hó 19-én Siófokon tartandó országos gazdagyü- lésére jelentkezéseket a mai nappal lezárta. Az ország minden részéből nagy tömegekben, számos különvonaton érkeznek a gazdák a siófoki nagy­agrár napra, amely a mezőgazdaság védelmét, a nemzeti földbirtokpolitika és gazdasági termények értékesítése ügyében készül fontos és messze ki­ható állásfoglalásra. A gyűlés méretei a kecske­méti nagygyűlés arányait is erősen felülmúlják, miért is a rendezőség úgy Budapesten mint Siófokon nagv körültekintéssel végzi az előkészü­leteket. Siófokon már folynak a próbák a több ezer terítékes ebéd rendezésére, melyet a siófoki és kilitii nők vállaltak magukra. Az ebéd árát a résztvevők előre beküldik a siófoki rendező bizottságnak. Kedvezményes vasúti utazásra szóló igazolványokat a Gazdaszövetség csak azoknak küld, akik a mai napig postára tették jelentke­zésüket. Akik azonban jelentkezésük dacára sem kaptak vasúti igazolványokat, azok sürgősen szólaljanak fel eziránt a Gazdaszövetségnél. A gyűlés után hajókirándulások lesznek a Balatonon, ezek során a badacsonyvidéki hires szőlők meg­látogatása. A badacsonyi kiránduláson résztvevők csak úgy kapnak biztosan ebédet Badacsonyban, ha az ebéd árát, 3 koronát, szintén előre be­küldik a siófoki rendező bizottsághoz. — A peronospora terjedese. Az Ambelo- logiai Intézet közli, hogy a múlt hét folyamán már több helyről érkeztek az intézetbe peronos- porás szőlő levelek vizsgálatra. Ezekből megálla­pították, hogy a peronospora Vas, Zala, Tolna és Pest vármegyék néhány járásában már fellépett. E veszedelmes gombabetegség jóllehet csak el­szórtan mutatkozik ugyan, de azért az ellene való védekezésben mégis most kell a legerélyesebb munkát végezni, a rendes védekező szerek mint a bordói lé, burgundiul lével való permetezés utján. — Analfabéták Tolnavármegyében. Múlt évben Tolnavarmegyében 22 analfabéta tanfolyam volt 466 rendes hallgatóval akik közül azonban csak 184 végzett sikeresen. 18 községben voltak felolvasások amelyeken 13,975 hallgató vett részt. Az országos közművelődési tanács különösen ki­emeli a felolvasások terén Szalay Sándor szek­szárdi kir tanfelügyelőt, valamint Szigeti József kányái, Moharos Imre lápafői és Bécsi Elemér Ózsák-pusztai tanítókat. 1912 junius 16.

Next

/
Thumbnails
Contents