Tolnamegyei Közlöny, 1912 (40. évfolyam, 1-52. szám)
1912-06-02 / 22. szám
22. szám XL évfolyam Szék szard. 1912 junius 2. Függetlenségi és 4-8-as politikai hetilap Szerkesztőség Bexerédj lstván-atcza 6. sz hová a lap szellem, részét illető Feielós szerkesztó Főmunkatars minden közlemények intézendok Telefon 11 Kiadóhivatal Telefon 11 BODA VILMOS HORVATH IGNACZ Molnár-féle nyomda r.-t., hová a lap részére mindennemű hirdetések és pénzküldemények intézendők Pángermán izgatás ? Rossz idők járnak ránk, magyarokra. Még sohasem voltunk annyira izolálva és elhagyatva, mint ezidő szerint. Az egész világ haragszik reánk: Szt.-Franciskótól— Tokióig; mintha mi volnánk az emberiség bélpoklosai, úgy irtózik mindenki mitőlünk, azért mindenki azon van csak, hogy minket pusztítsanak ki. Haragszik reánk : angol, német, amerikai, szerb, román, norvég és amit legelőször kellett volna mondani és aki mindennek az okai is, az — osztrák is ! Hogy miért ? Hát azért, mert az emberiségnek csak nagyon minimális része gondolkodik és azért vakon hisz a lázitóknak. Az osztrák politikai érdek úgy kívánja, hogy minket megvessen a világ és hogy bűnösnek lásson, azért teleárasztja a világot becsmérlő cikkel, jól tudván, hogy az emberiség kilenctized része elhiszi a cikkben foglaltakat, mert nem gondolkodik. Ránk fogják a többiek között, hogy eltiporjuk a nemzetiségeket, mert túl sové- nek vagyunk. Aki valaha csak lábát kitette Magyar* országból, annak be kell vallania — ha őszinte — hogy ez szemenszedett vakmerő valótlanság. A magyar sovén ? Hát akkor mi az oláh, szerb, német, francia, svéd, norvég? Hiszen a magyar nem is tudja, hogy mi az a sovinizmus? Mert ha tudná, akkor nem dolgoznának nálunk úgy az izgatók, mint a hogy teszik, hanem rögtön porrá zúzná, aminthogy azt más önálló nemzet meg is teszi. De nálunk — szegény magyaroknál — még a haja szála sem görbül meg, mert hát mit szólna rólunk a külföldi sajtó ? Szóljon amit akar, de ebben az országban a magyar legyen az ur és ne mindenféle szentségtörő izgató grasszál- jon itt! Vagy talán fél a magyar? Én szegény nemzetem! Én szegény Hazám! Hol a régi bátorságod ? Hol a hires virtusod? Nem elég, hogy hazánk kenyerét evő oláhokat, tótokat és szerbeket, a. már nemsokára parancsoló horvátokat izgatták fel ellenünk és oly gálád magaviseletét tanúsítanak, mintha mi volnánk a tűrtek és ők a parancsolók, most meg már azt a józan, szorgalmas, derék németet is kezdik a bajba keverni ! Néhány lelkiismeretlen izgató kezdi magát a magyarországi németek közé fúrni és ott a maszlagot hinteni, iól tudva azt, hogy a magyar hatóságok az ő ,,majd ráérünk még“ politikájával úgy sem bántja őket. A napilapokban majdnem nap-nap után van valami hir pángermán lázitásról. Sőt, a mi megyénkben volna állítólag a pángermán agitáció főfészke, mint azt a napilapok már megírták. Hogy valaminek kell lenni a dologban, valószínű, mert ,,nem mozog a haraszt, ha a szél nem fuj“. Hát a ,,Schulverein“ és a mindenféle Vigaszom. Ha lelkem bútól túlárad, Miként a terhes felhő; Ha éltem kínja, bánata, Szememben könnyben [elfő; Ha a fájdalmas zokogás Megremegteti lestem. S a kegyetlen sors csapása * Felett kétségbe estem; — Vigaszt találok a dalban, Ez fájó lelkem enyhe, Iía belesirom bánatom Szivem könnyebb lesz erre. Özv. Brantleiszné Frey Melanie. Élnek-e a csillagokban emberek? Vannak-e földünkön kívül más égitesteken is élőlények, vagy alkalmasak-e a csillagvilágok arra, hogy ott élet lehessen ? Ezek a kérdések évszázadok óta várnak az igaz válaszra. Eddig az egyszerű, kezdetleges eszközök nem engedték, sőt lehetetlenné tették a nagy titkok fölfedezését, ma azonban a csillagászat tudományának olyan tökéletes n esszelátó csövei vannak, amelyek a legszédületesebb távolságokat is áthidalják és az égitesteket az emberi szemhez egészen közel hozzák. Ezért a tudósok már megállapíthatják, melyik égitest lakható. A tudósok szerint a Holdban levegőt, vizet, erdőt, mezőt nem lehet látni. Nem látnak mást csak vakitó fényben szinte égő hegyeket és éjszakai sötétséggel takart völgyeket. 1 A Holdat kiélt, bolt égitestnek mondják, amelyen az élőlények táplálásának és főn tárté sának minden föltétele hiányzik. A Földünkhöz legközelebb eső bolygó, a Vénusz, amelyet mi esthajnali csillagnak is nevezünk. 45 millió kilométernyire van tőlünk. A Nap háromszor akkorának látszik a Vénusz csillagról, mint a mi Földünkről és kétszer olyan erősen világítanak a sugarai, mint nálunk. Mig a Vénusz körülbelül akkora, mint a Föld, addig a Merkur kisebb, körülbelül a huszad része. A Merkur egyik felén az átlagos hőmérséklet annyira túlhaladja még a legizzóbb Szahara i forróságot is, hogy a tüzes levegő belélegzése elégetné a tüdőnket, a másik féltekén pedig a Vénusz éjszakájának elképzelhetetlen hidege tesz lehetetlenné minden életét. A Merkur is a Naphoz igazodik. A mi időszámításunk szerint 88 nap alatt fordul meg igy saját tengelye, mint a Nap tengelye körül, tehát: ami nálunk 24 óra alatt történik, arra a Merkúron körülbelül három hónap szükséges. A Vé nusz és a Merkur tehát nem lehet lakható. Mert még gondolni sem lehet olyan élő lényre, növényre, amely állandóan kibírná a Nap valóban elhamvasztó tüzet, de olyanra sem, amely örök éjszakában és fagyban az életnek csupán a csiráját is megnyilvánithatná. Föld Un kön minden kihűlt, megfagyot, ez volt a jégkorszak, úgy gondolják-, hogy ez újra megtörténik, amikor a Nap éltető melege megbénul, vagy teljesen kialszik. A Föld mögött kering a legismertebb bolygó : a Mars, amely a Naptól 30 millió rnérí- földnyire van. A Marsanyaga a Földanyagához teljesen hasonló. Épen úgy van jéggel borított északi és déli sarka, mint Földünknek, a két Vlegjelen hetenként egyszer, vasárnapon Előfizetési ár: Es^ész évre 12 K, ' , evre 6 K, l/4 évre 3 K Számonként 24 fillér e lap nyomdájában Hivatalos hirdetések: 100 szói^ S korona, 100—200 szóig 9 korona. 200—300 szóig 10 korona, minden további 100 szó 2 koronával több. Nyilttér garmond soronkint 30 fillér ártatlan néven működő egyébb ,,fiók“-ja nem működnek ? De még mennyire árasztják el a mi német községeinket német nyelvű magyarellenes könyvekkel! És mit teszünk ezekkel szemben? Semmit! Ölhetett kezekkel nézzük a működést, ahelyett, hogy úgy ütnénk közéjük, hogy egy és mindenkorra kedvét vennők az ilyen alattomos munkának. Talpra kell állni ! Ki kell irtani az ilyen rákfenét! Mit ér a mi derék tanítóságunknak idegőrlő munkája az iskolában, ha a hatóságok nem tudják ezt a csemetét megvédeni és ápolni ? Ne bántsd a magyart! mert mi sem bántunk mást De aki minket bántani mer, lássa a következményeket. Ez legyen vezérelvünk. Ugy-e, a nagy németet nem bántja senki? Ott kezdene valaki agitálni a német nemzet ellen. Még 24 óráig sem élne, mert szétszakítanák elevenen ! Úgy is kell! Rá kell ütni az ilyenre! Mindenki védje a jussát! Akinek nem tetszik a magyarnyelv, menjen olyan helyre, hol nem kell magyarnyelv. Nem tartóztatjuk. De itt, magyarul IS kell tudni. Amellett tudhatja a világ összes nyelveit. Ez az ő szerencséje ! Annak mi csak örülünk! De ne agitáljon itt e Hazában a magyarnyelv ellen. Ezt nem tűrjük és nem tűri semmiféle önérzetes nemzet a földön. Pozdorjává kell törni, le kell tiporni, meg kell semmisíteni, a föld szélsőség közölt pedig hasonlóképen váltakozó az éghajlat. Az é zaki félgömbön több a szárazföld, a délin több a tenger. A szárazföldet néhol hatalmas egyen s vonalú csatornák szelik át. A Maistn tehát van levegő, viz és rendelkezik mindazokkal a föltételekkel, amig a szerves életet lehetővé teszik. Vannak váltakozó évszaka’, mint a Földnek, csak az a különbség, hogy az északi felén a nyári félév 7(3 nappal hosszabb a lé i félesztendőnél, mig nálunk ez a különbség csupán 8 nap. Különben Marson egy esztendő körülbelül két földi évnek felel meg, mert a Mars lasabban járja meg útját a Nap körül : 686 na]) és 23 óra kell neki hozzá. Több csillagász állítja, hogy a Marson élő lények, tőlünk ta'án nem is különböző emberek laknak. Ennek a bizonyítására fölhozzák, hogy mig a mi Földünkön — hasonló távolságról tekintve — nem lát szh a tik, hogy művelve volna, sőt olyhá tűnhetik, mintha a viz és szárazföld határai korlátlanul uralkodó természeti erők véletlen eredményei volnának, addig a Marson ezek a határok rendkívül szabályosak és olyan benyomást teszt,eh, mintha öntudatos akarat, gondolkozó, emberszerü erő alakította volna őket. Emberek müvére val anak azok a csatornák is, amelyek a Marson néha a legegyenesebb vonalban hasítják át a szárazföldet és technikai tekintetben a távcsövön át is bámulatot keltenek azzal, hogy egy percről a másikra csodálatos módon kiszelesednek meg összeszűkülnek. Egyáltalában nem tartják lehetetlennek, hogy egykor — talán már néhány száz év vauivá — az ember valamiképen megtalálja az érintkezést a Mars lakóival, mert ha már van olyan távcső, mellyel odáig ellátni, akkor az sem lehetetlen, hogy idővel olyan jelt adhatunk, amelyet ott észrevesznek, megértenek és visszaadnak nekünk.
