Tolnamegyei Közlöny, 1912 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1912-04-28 / 17. szám

4

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY

1912 április 28.

— A Molnár féli nyomda részvény társa

Ság Budapesté1"!, a napokban nagy érdeklődés mellett lezajlott tavaszi vásáron ismét szép tanu- jelét adta gyártmányainak kelendőségéről és versenyképességéről. A tavaszi vásáron több ipari szakma vett részt, több mint 400 kiállító részvételével, kik között elsőrendű gyárosok és nagyiparosok mutatták be ipari termékeiket. A kiállításon Kálmán Gusztáv kereskedelemügyi államtitkár is megjelent és hosszabban szemlélte meg a szekszárdi nyomda és könyvkötészeti ipari termékeket és a jelenlevő Molnár ügyvezetőigazgató előtt elismerését fejezte ki és további sikert kivant a vállalatnak. Ugyancsak Fülep főpolgármester és Bárczy polgármester is melegen érdeklődtek a vállalat nagyarányú fejlődéséről, kik szintén elismerőleg nyilatkoztak a naptár és iróalzat gyártmányok ízléses kiviteléről és export képességéről. A tavaszi vásáron az iparcikkekből nagyobb megrendelések is tetettek.

— A pécsi huszárok nyári gyakorlatai.

A pécsi honvédlovasdandár parancsnoksága alá tartozó pécsi 8. honvédhuszárezred továbbá a pápai 7., varasdi 10. huszárezred augusztus hónapban nagyobbszabásu, több hétre terjedő gyakorlatot tart, amelynek központja Tolnamegyében Tamási községben lesz, ahol a lovasdandárparancsnoknak báró Nagy Gyula tábornoknak is lesz a székhelye.

— Huszonötéves szolgálati érmek kiosztása.

A simontornyai önkéntes tűzoltók közül azok, akik inár huszonöt évet töltöttek el a leghasznosabb emberbaráti intézmény szolgálatában, a napokban megkapták a huszonötéves szolgálati ezüst emlékérmet és felterjesztettek a királyi diszérem elnyerésére is. Ezüst emlékérmet kap tak: Bereczk István, dr. Kiss István, Fajnor Elek, Morvái János, Szajki Pál és íillmann József.

— A gyulaji birtoktagositás. Gyulaj község lakossága már az előző években birtoktagositás elrendelését kérelmezte, amit végre a földmive- lésügyi minisztérium el is rendelt. A tagosítást azonban a lakosságnak 1/z da nem jó szemmel nézi, noha az meglehetős előnyös különösen a kisebb birtokosokra, kik birtokaikat a község közelében kapják. A tagosítás ellenzői zúgolódásainak mérséklésére vasárnaponkint csendőrségi kirendeltség vigyáz a rendre.

— A tamásiak — és az ártézi kút. Meg

emlékeztünk már, hogy a vármegyei alispán a közegészségügy biztosítása és fejlesztése érdekében több községben ártézi-kut furatását rendelte el. Ezen községek közt van Tamási nagyközség is. A tamásiak azonban nem nagy örömmel vet ték az alispán intézkedését, melyben többen a községi autonómia érintését látják s a rendeletet egyébként sem tartják kellőleg indokoltnak, mivel Tamási községben több bő és igen jó ivó vizű kút van s igy az előre majdnem kiszámíthatatlan költséggel járó ártézi kút furatása a köz- egészségügy szempontjából nem képez elengedhetetlen szükségességet. Különben is a geológiai szakvizsgálat a község meglehetősen félre eső területén tartja a helyet ártézi kút fúrására alkalmasnak 8 igy ha a talán nagyon is sok költséggel megkészitett ártézi kút felálliitatnék is, annak a lakosság kis része venné hasznát, mig a nagyobb rész akkor is a már meg levő kifogástalan vizű kutakat venné igénybe. A községi képviselet természetesen, jobban mondva a községi jegyző, nem felebbezte meg az alispáni rendeletéit egyrészt, mert az ilyesmi bajos dolog, felfelé rossz néven is veszik, másrészt meg abban bizakodnak a jó tamásiak, hogy minisztérium felmenti őket az ártézi kút felállításának kötelezettsége alól. Ugyai is ezelőtt mintegy másfél év vei a járási orvos"' indítványára másodfokulag elrendelték már az ártézi kút felállítását, amit akkor a község a belügyminiszterhez felebbezett s mely felebbezés eddig elintézve nincs. Nem rövidlátás és szűkmarkúság vezeti a tamásiakat, mert hisz a közvilágitásra nem rég igen szépen áldoztak, bár sok más sürgős megoldandó kérdés, pl. községháza épitésterhe is nyomja őket, hanem viszonyaik között egyelőre legalább el- odázhatónak tartják az ártézi kút furatását. — Megjegyzendő, hogy évek óta, mondhatni, emlékezet óta, nem volt olyan járványos betegség a községben, mely fertőző viz ivásától keletkezett volna. Érdekes, hogy a nép etymologia az ártézi kutat már is „ártékony kut“-nak nevezte el, ami nyilván a mindenütt higany természetével biró pótadóra vonatkozik.

— Gyermekvédelem. Lengyel János szekszárdi lakos gyermekei az utcán megdobálták Dömény Julianna 50 éves szekszárdi lakost. Juli néni a huncut fickók ellen azok atyjától kért védelmet, be ment a lakásukra, s kérte, hogy fiait rendszabályozsa meg. A gyermekeit hőn szerető apa azonban Juli nénit kidobta az udvarra, az udvarról az utcára, meglehetős érzékeny részeit körül tapogatva. Az üldözött néni a rendőrségnél keresett oltalmat.

Ismeretség hiányában ez utón keresek komoly, törekvő kereskedő, iparos vagy hivatalnok férjet, jó megjelenésű, intelligens háziasán nevelt 24 éves izr. rokonom részére. Hozomány 3—4000 korona. Csak komoly ajánlatokra válaszolok. Ajánlatokat a kiadóhivatal továbbit.

— Mikor az iskolába „tilos a bemenet“ A

Nagykónyi községi római kath. elemi iskola falán jobban mondva ajtaján ott fenyegeti a belépni akarókat a piros cédula, hirdetvén, hogy 200 koronáig terjedhető pénzbírság terhe mellett tilos a bemenet. Tudniillik az iskola épületben lakó tanítónak a gyermekei kanyaróban szenvednek s az iskolába egy bejárat van, melyen a növendó kék is járnak be. Az utca ajtó egy rövid, keskeny folyósóba nyílik, melyből jobbra a kanyarónyavalyába, illetve a tanító lakásába, balra a tanterembe lehet nyitni. A nebulók, azért" vígan járnak iskolába, mert a hatóság eddig az iskola bezárása iránt nem intézkedett, ellenben az ajtóra rászögeztette a hivatalos tilalmat, hogy »tilos a bemenet ez épületbe, mert járványos betegséggel fertőzött«. Hogy az ilyen közigazgatási csodabogarak elő ne fordulhassanak, talán jó volna arra figyelni, hogy a tauitó magánlakása az iskolától meglehetősen izolálható legyen, mert az is igaz, hogy 1—2 kanyaró eset még nem járvány, ha mindjárt a tanító családjában van is, de a tanitó beteg gyermekei, az iskolaépületben lévén, könnyen válhatik az járvánnyá, mely esettel szemben mégis óvó intézkedésre volna szükség.

— halálozás, özv. Bien Józsefné szül. Berger Borbála rövid szenvedés után f. hó 21 én Szekszárdon elhunyt. Temetésén, mely múlt ked den d. u. 4 órakor ment végbe, igen sokan jelentek meg. Haláláról a gyászoló család az alábbi jelentést adta ki : Alulírottak mély fájdalomtól megtört szivvel tudatjuk, hőn szeretett leggondosabb édesanya, anyós, nagyanya, dédanya és rokonnak, ö^v. Bien Józsefnének sz. Berger Borbála f. hó 21 én este 10 órakor, életének 82 ik évében, rövid szenvedés után történt gyászos elhunyták Drága halottunk hült teteme f. hó 2o-án délután 4 órakor a gyászházból (Salamon Jakab féle ház) fognak az izr. sirkertben örök nyugalomra helyeztetni. Szekszárd, 1912 április hó 22-én. Béke lebegjen porai fölött ! Bein Bernát, Bein Etel férj. Salamon Jakab gyermekei. Hirschfeld Ármin, Salamon Jakab vejei. Salamon József, Frida, Elza, Lajos, Béla, Magda, Pali unokái. Sámuel Manci, Szhweiss Duci dédunokái. Hirscli- feld Flóra férj. Sámuel Jakab, Hirscbfeld Margit férj. Schweiss Miksa unokái. Sámuel Jakab, Schweisß Miksa unoka vejei.

Gerenyás-pusztán folyó hó 22-én elhunyt Martin Aranka III. osztályú polgári iskolai tanuló.

Cseszkó Sándor toloanémedii segédjegyző folyó hó 21-én hosszas szenvedés után tüdősorvadásban elhunyt.

Kussinszlcy Ferenc baranyabánf jegyzőt mély gyász érte édesanyjának született Tullmann Juliannának Pakson 82 éves korában történt halálával.

— Az április 17 iki nagy napfogyatkozás

központi láthatósága Franciaországban volt, Paris fölött néhány kilométernyire húzódó vonalon, melyen Saint Germain-en Laye varoska is fekszik. E ritka, szép égi tünemény fényes délben, derült, felhőtlen égen folyt le. A csillagászok 2 másodpercig tartó teljes fogyatkozást jósoltak, azonban a fogyatkozás maga nem lett egészen teljes, hanem 4 másodpercig tartó gyűrűs, mely különbség azonban elenyészően csekély. E körülmény különben abban leli magyarázatai, hogy a hold átmérőjének hossza méternyi pontossággal még nem ismeretes, a jelen fogyatkozás e tekintetben igen lényeges szolgálatot tett a tudománynak. Magában Párisban a maximum pillanatában a napból igen vékony, ezüst fonálhoz hasonló félkör alakot hagyott csak láttatni a hold, minél fogva nem állott be »éjszakai sötétség«, hanem komor szürkülethez hasonló homály. A hőmérő 2 fokkal alább szállt s e sorok Írója egy csillagot is (a Venus bolygót) látott feltűnni az égen. Kiváncsiak százezrei lepték el a párisi utcákat és az épületek napsütötte ablakait, kormozott üvégeken vagy vizzel telt vederben szemlélvén a fenséges égi tüneményt. Mint kuriózumot fölemlitjük, hogy Páris több nagyforgalmu közterén a fogyatkozás tartama alatt meggyujtották az utcai lámpákat, akár csak éjjel. Párisban élő földink, Lengyel Pál lapszerkesztő, néhány párisi lapot küldött nekünk, melyek különféle fénykép-felvételeket tartalmaznak a napfogyatkozásról, az érdeklődők ezeket lapunk kiadóhivatalában megtekinthetik.

— Megugrott sikkasztó. Wagner Ede 32 éves hőgyéozi lakos, gazdájától Lövenstein Lipóttól 160 koronát sikkasztott és megugrott. A csendőrség nyomozza a sikkasztót.

— Drágább lesz a vasút. Julius 1 -ével a vasúti jegy- dija 30 százalékkal . lesz magasabb, a zónarendszer is meg fog szűnni.

— Kántorválasztás. Walcz János magyar- hertelendi kántortanitót 20 pályázóval szemben Somogynagyberényben egyhangúlag kántortani- tóvá választották.

— A színészek és a munkásbiztositó pénztár. Vita tárgyát képezte, hogy a színházak művészi személyzete tagjai legyenek-e a munkásbiztositó pénztárnak. Most az országos pénztár igazgatósága a szinészegyesülettel megállapodott, hogy a színigazgatók tartoznak a művészi személyzetet is ez év május 1451 kezdődőleg a kerületi pénztárakhoz tagokul bejelenteni,

— A főváros kellős közepén fényesen berendezett szálloda nyílik meg „San Remo“ cim alatt Budapesten,

VII., Dohány-utca 40. alatt a jövő héten 100 szobával,, lifttel, villanynyal, központi fűtéssel, ébresztő órával, külön étieremmel, az országos hirü Putzer György vendéglős vezetése alatt. — A kávéházban az összes bel- és külföldi lapok. A szállodához mindkét pályaudvarról közvetlen villamos összeköttetés van a Rákóczi-ut és Nvár-utca sarkán. Ez a szolid családi szálloda, melyet a Budapestre utazók legmelegebb figyelmébe ajánlunk, bizonyára rövid idő alatt az egész országban népszerű lesz.

— A posta és a hólabdarendszer. A kereskedelmi miniszter végre erélyes intézkedéshez, nyúlt az úgynevezett hólabda rendszer ellen, mely a hazai kereskedelmet érzékenyen megkárosította. A miniszter ugyanis az ország összes postahivatalaihoz rendeletet intézett, mely szerinta hólabda- rendszerü eladásra csábitó nyomtatványok tartalmának gyanújában álló zárt közönséges, vagy ajánlott leveleket a postahivatalok a címzett jelenlétében boutság föl és ha azokban hólabda rendszerre csábitó nyomtatványokat találnak, ezeket kobozzák el. Különösen a párisi Mai son Roset, és a bécsi M Schöngut cipőkereskedő cég hoztak hólabda-szelvényeket forgalomba. —

A hólabda (lavina) árusítási mód az, midőn

valaki 3 — 5 darab szelvényt elad s ezért a cégtől cipőt vagy más árut kap. A hólabda üzlet tiltott eladási mód s végredményében a közönség becsapása.

— Lopás A f. hó 24-én Czéh István gyep8or-utc ű lakos egész háznépével dolgozni ment a földjére Mikor estére lakásába visszaérkezett, a szekrényében őrzött 100 —120 kor. készpénzének lába kelt. A pénz ellopásával a szomszédban lakó Schwarcz Gyula 10 éves fiút gyanúsították, aki azonban annak rendje és módja szerint tagadja a bűncselekményt, s nem is találtak eddig a gyermeknél semiai áruló adatot.

— Am. kir. szab. oszt lysorsjáték közismerten nagy nyerési esélyei, meg a sorsjátékot jellemző mintaszerű és immár tizenöt esztendeje elösmert szolidságu ügyvitel eredményeként a közönség e sorsjegyeket fönnállásuk óta olyannyira megkedvelte, hogy azok rendszerint már az első huzási napot megelőzőleg teljesen elfogynak. A most sorra kerülő XXX. sorsjáték 1. osztályának húzásai folyó évi május hó 22. és 24. napjain kezdődnek.

— Alkotmány-utcai csendélet. A szekszárdi Alkotmány utca nagyon vele hordja a nevét, mindig baj van vele, akár csak a magyar alkotmánnyal. A f. hó 24 én is egész népszínmű játszódott le benne, melyben a nagyobb hűség kedvéért még vér is folyt. Klézli Ferencnek sok kifogása van a vője, Prantner József ellen. Ezért aztán a f. lió 24 én felkerekedett felesegével és 21 éves Márton nevű fiával, s hármasban bevonultak vője lakására és onnan Prantner feleségét el akarták magukkal szállítani. Prantner nem engedte a jogos tulajdonát képező oldalbordáját, dulakodásra került a sor, a vő kaszát ragadott és azzal védte házi tűzhelyét. A harc hevében, Klézli Ferenc a kezén megsérült, s igy a vő maradt győztes az épületes viadalban.

— Villanyért) által hajtott fafürészelő és hasogató-gépet állíttatott fel Strasser M. fa- és szénkereskedő cég s ez néhány nap óta üzemben is van. Miután a favágatás a cég számára igy jóval kevesebbe kerül, ennek megfelelőleg mérsékli vevői számára is a vágott fa árát De elvállalja a cég a nála vásárolt hasábfának felvága- tását is, ami a vevőkre nézve nagy kényelmet s — mint az alanti árakból kitűnik — igen tekintélyes megtakarítást jelent. Árak köbméterenkint: basábfa négy darabra fűrészelve 70 fillér, fűrészelve és felapritva 1 korona 40 fillér. Miután pedig egy köbméter fa elfiirészelése körülbelül tizennégy percig, elfürészelése és felapritása pedig huszonöt percig tart, a vevő igen kevés időresz- te,séggel maga is jelen lehet a felvágatásnál és elszállításnál. Mindenféle minőségű hasábfa felvágatlanul természetesen ezentúl is kapható.

— Rászakadt a part. Frendik Mihály né sza- kályi fiatal menyecske a határba ment agyagot ásni s e közben a part rászakadt. A szerencsét- len menyecskét holtaD ásták ki. A vizsgálat megállapította, hogy gondatlanság senkit sem terhel.

— Öngyilkosság. Györfy György tengődi, lakos folyó hó 17 én berúgott állapotban saját lakásán felakasztotta magát és meghalt. Györfy György alkoholista volt é» ez vitte az öngyilkosságba.