Tolnamegyei Közlöny, 1912 (40. évfolyam, 1-52. szám)
1912-04-21 / 16. szám
XL. évfolyam 16. szám Szekszárd, 1912 április 21. Függetlenségi és 48-as politikai hetilap Szerkesztőség . Megjelen hetenként egyszer, vasárnapon Bezerédj István-utcza 6. sz., hová a lat) szellemi részét illető minden közlemények infézendők Felelős szerkesztő Fo munkatárs Előfizetési ár: Egész évre 12 K, 1jt evre 6 K, 1ji évre 3 K Számonként 24 fillér e lap nyomdájában Telefon 11 Kiadóhivatal Telefon 11 Volr.ér-féle nyomda r.-t., hová a lap részére mindennemű hirdetések és pénzkülriemények infézendők BODA VILMOS HORVÁTH IGNACZ Hivatalos hirdetések: 100 szóig 8 korona, 100—200 szóig 9 korona. 200—300 szóig 10 korona, minden további 100 szó 2 koronával több. Nyilttér garmond soronkint H0 fillér Héderváry és Lukács. Azt mondja a német közmondás : nehéz a választás. De ha már a politikát figyelmen kivül hagyjuk s tisztán egyéni rokonszenvből indulunk ki, inkább hajlik a mérleg a megbukott miniszterelnök Khuen- Héderváry Károly gróf felé. Egyéniségében volt valami vonzó, mely még politikai ellenfeleit is hatalmába kerítette. A hírhedt horvátországi kény ur tulajdonságait ugyan senki sem tudta Magyar- országon benne felfedezni. Azután bukását egy nemzeti ügyben való állásfoglalása idézte elő, mely az irányában megnyilvánuló jóindulatot még csak fokozni alkalmas. De ami legfőbb, az intrikus s a magyarságot gyűlölő uj hadügyminiszter, az osztrák körök dédelgetett kedvence : Auffenberg lovag halálos ellensége. Ez pedig a legjobb mérték, mert akit az osztrákok gyűlölnek, az nekünk magyaroknak — jó barátunk. Már most mit mondhatunk a leendő uj miniszterelnökről: Lukács Lászlóról ? Azt tudjuk róla, hogy az uralkodónak nagyon kedves embere, mi bizonyára nagymérvű szolgálati készségének biztos tanúsága. Tudjuk továbbá róla, hogy Bánffy báró miniszterelnöksége idejében, mint akkori pénzügyminiszter, megcsinálta a hires Ischlii záradékot, mely Magyarország azon jogát, hogy önálló gazdasági életre berendezkedjék, örökre feladta volna. Tudjuk azt is róla, hogy felemelte a dohány és szivar árát s még többnemü adóemelést tervez s mind ezt azért, hogy a folyton fokozódó, óriási katonai követeléseket fedezni tudja s igy Bécs kedvében járjon. Tudjuk végre róla, hogy Khuen háta mögött, a nemzeti munkapárt ellenére, kétszínű játékot folytatott s inig egyrészt hangoztatta a munkapárttal való teljes együttérzését, az alatt a Justh-párttal, kéz alatt egyezkedéseket folytatott s bizonyos megállapodásokra is jutott. Ezeknek Ígérte az általános, titkos választói jog megalkotását, de azért Tisza Istvánnal is, ki tudvalevőleg ennek ellensége, jó viszonyt tudott fenntartani. Az ilyen múlttal bíró, kétséges viselkedésű politikustól, bizonyára nem sok jót várhat az ország. Azért mi, kik személyeket nem szolgálunk, már kinevezése pillanatában a leghatározottabb ellenséges álláspontra helyezkedünk vele szemben s szerény körünkben iparkodunk táborba gyűjteni azokat, kik benne nem bíznak. Ez nem valami nagy fenyegetés, de hisszük, lesznek még sokan az országban, kik hasonló álláspontra helyezkednek s igy a sok kicsiből támad az a vihar, mely elsöpri őt körmön- fontsággal elért állásából. De azután mit akar Lukács ? Hű marad a Justh-pártnak tett Ígéretéhez s megkísérli megvalósítani az általános, egyenlő és titkos választási törvényt, de akkor szemben találja magával a nemzeti munkapárt túlnyomó részét, a függetlenségi Kossuth-pártot és a néppártot is. A Justh-pártnak tudvalevőleg a választói jogra vonatkozólag az az álláspontja, hogy nem szükséges semmiféle megszorítást alkalmazni, az általános választói jog a maga teljes valóságában nemzeti veszedelem nélkül végrehajtható s az a nemzet ellenállási képességét fokozni alkalmas. A nemzeti munkapárt nagy része s az egész Kossuth és néppárt ellenben az általános választói jog fenntartás nélküli alkalmazásától a magyar faj íelsőbbségét és hatalmi túlsúlyát félti s igy bizonyos megszorításokkal kíván élni. Már most, aki ismeri Justh Gyula hajt- hatatianságát s álláspontjához való merev ragaszkodását, biztos felőle, hogy a technikai obstrukció csak akkor fog megszűnni, ha Lukács az ő álláspontjára helyezkedik. Ha pedig ezt teszi, akkor szemben találja magát saját pártjával s az általános választói jog merev alkalmazásának többi ellenségeivel. Lukács László mestere ugyan a kacérkodásnak, de azért ily nehéz körülmények közt alig segít rajta ezen kiváló tulajdonsága. Azután meg nagy kérdés, hogy Bécs- ben beleegyeznek-e abba, hogy a véderő javaslat tárgyalása felfüggesztessék s a választói jog törvényjavaslata tűzessék napirendre, ami körülbelül a katonai javaslatoknak két évre való eltolását eredményezné. Egy év ugyanis szükséges a választó jogi törvény megalkotására, a másik év pedig eltelik, rnig az ezen alapon összehívott uj országgyűlés működését megkezdheti. De ki tudja, ha általános lesz a választói jog, minő képviselők gyűlnek össze a dunaparti fényes és tornyos palotában. Lehetnek olyanok is, kik azt fogják mondani, hogy semmiféle újabb katonai terhek- ről nem akarnak hallani. Ennek a bajnak orvoslására találták fel a védő erő és választójog pararell tárgyalásának eszméjét, de ennek sorsa teljesen az ellenzéktől függ, mert ez megtehet^ azt, hogy a választói jogot gyorsan engedj----- ------------------------------------— i Az „Esti Versek“-böl. Dalokat fűztem gyöngy füzérbe régen, és szétosztottam : egy neked s nekem, s a dalfüzérrel, májusi virággal köriilöveztiik fejedet s fejem. *’ És tovább fűztem ... gyöngy füzért virággal... keverve szépen sárgát, hó feliért, és vittem hozzád... hozzád, mert még voltál... fűztem a rózsád egy mosolyodért! S a volt szokásból megmaradt a munka: ma is fűzök sok nótát, liliomot... bár összeraktam, mást se látok benne, csak illat-szegény, ócska lim-lomotl Ma is csak fűzöm s készül a füzér is... egekig ver a sok kovászos dal; régi kovászok költik-kellik bennem, s lesked rám a vad,'rimes diadal! bűzöm még... fiizöm... s szebb is tán, mint {régen, mikor még érted pergett a dalom; szebb is, szebb is,., mint mártír homlokára versbe konyuló őszi fuvalom. ... De hová rakjam kertem bus növését ?. .. nem illethetem felhős homlokod.., fűzőm a füzért gépszerü szokásból : nem mondom: kell... és te sem akarod ! És mégis-mégis önként is fűződik, mint régen régen nekem és neked... fűződik ... és én koszoruzva látom a te füzéres, liliomos fejed . .. ____ NYX. Ké pek a szabadságharcból. — Március 15-ike alkalmából irta: Farkas Ernőd. — A csodaágyu. Mikor a honvédek Vácz előtt táboroztak, Bernátsky Antal köztüzér hazafutott s édesanyja jól tartotta kedvenc ételével : turósgoinbóccal. Pukkadásig jóllakott s amit nem tudott bekebelezni, azt papirosba gyömöszölve, elrejtette az ágyuc8Őbe. Egy óra múlva ágyuszemle volt. Az üteg- parancsnok le- s felhaj littatta az ágyucsöveket s belenézett, hogy nem rozsdások-e ? Amint Bernátsky ágyújához ért s lefelé fordította a csövet, ebből egy halom turósgombóc potyogott ki. Az ütegparancsnok elbámult. Bernátsky meg kékült-zöldiült. — Miféle csodaágyu ez ? — kérdezte aztán. — Ideiglenesen éléskamrának rendeztem be, mondta Bernátsky bátorságot kapva. — No szép tüzér, aki turósgoinbóccal akar lövöldözni az ellenségre.-—- Ezzel én csak magamba akarok lövöldözni, az ellenségnek jobb a vasgombóc, mert az örökre megfekszi a gyomrát. Az ütegparancsnok mosolygott s tovább ment, Bernátsky pedig felszedegette a porból a gombócokat,’ megtörölgette 8 ismét eldugta a furcsa éléskamrába. A makói hősök. Az aradi véres utcai harcban, mikor a honvédeket első Ízben kiszorították a városból, a 29. zászlóalj három közvitéze, Bombiák János és két makói földije elrejtőzött a Tüküly-ház udvarán. — Felnyársalnak itt bennünket a rácok, mondta az egyik közvitéz. — Ne félj tőle, csinálok én köztük olyan ribilliót, hogy mire észre térnek, már mi ugron- berken túl leszünk ! — felelte Bombiák. Azzal a kerítéshez támaszkodtak s a résen át figyeltek. Egyszerre dobpergést hallanak s a hírhedt Joanovics Mihály őrnagy alakja tűnik tel előttük, aki ficánkoló, büszke menen, kivont karddal vezette zászlóalját a Tököly-ház felé. Bombiák célba vette Joanovicsot s ledur- rantotta. A szerbek ijedten álltak meg, mire a másik két honvéd is rájuk tüzelt. A szerbek észrevették a lobbanás fényét s rémes ordítással törtek be a Tököly-ház udvarára. — Utánam, bajtársak! — kiáltotta a hős Bombiák s átugrott a kerítésen. Társai követték s csatlakoztak Asztalos őrnagy csapatához, mely ép ekkor indult a városvisszafoglalására. Még éjjel se hagynak nyugodni! Egy Kossuth-huszárcsapat éjfél után érkezett Törd;* városába s jelentkezni akart báró Kemény Farkas őrnagynál. A kapu zárva volt, de a huszár könnyen feltalálja magát. Megkocogtatták az őrnagy ab-
