Tolnamegyei Közlöny, 1911 (39. évfolyam, 1-53. szám)
1911-02-26 / 9. szám
4 TOLNAMEGYEi KÖZLÖNY — Közgyűlés- A »Magyarországi Munkások Rokkant- és Nyugdíj-egylet 202-ik fiókja* folyó évi március hó 26-án délután 2 órakor tartja a »Szekszárd-Szálló* nagytermében szokott évi közgyűlését, melyre a tisztelt tagokat ez utón is meghívja a vezetőség. — Gróf Batthyány Tivadar beszéde. A bankjavaslatok általános vitájának befejezése alkalmából a Justh-párt vitarendezői vasárnap este vacsorát adtak egy Andrássy-uti vendéglőben a Justh párti szónokok tiszteletére. A rögtönzött összejövetelen több beszéd hangzott el, amelyeknek mindegyike foglalkozott az aktuá.is politikával. Beck Lajos és Justh Gyula után gróf Batthyány Tivadar, a szekszárdi kerület nagy- tehetségű és illusztris képviselője, a Justh-párt egyik alelnöke beszélt s egyebek között a leghatározottabban tiltakozott azon vád ellen, mintha a párt obstruálni akart volna, mert ha ezt akarta volna tenni, még ma is nagyon távol állanánk az általános vita befejezésétől. Általános figyelem közben fejtegette ezután a párt programmjának egy másik igen fontos tételét: a választói reform kérdését. Aki tisztán látja és Ítéli meg a politikai helyzetet, — mondotta — annak nem lehet kétsége az iránt, hogy az általános választójog kérdésével a kormány és annak pártja végzetes taktikázást folytat, amely félő, hogy teljes föl- fordulást és óriási elégedetlenséget idéz elő az országban, másfelöl pedig a dinasztiát is a legfélszegebb és a legkényesebb helyzetbe fogja sodorni. Dániel Gábor és társai már a mostani szakszerű vita alatt is úgynevezett rendcsinálással fenyegetőznek, ahelyett, hogy komolyan gondolnának annak a nagy reformnak megvalósítására, amely mint vezető gondolat vonul végig Magyarország alkotmányos küzdelmének utolsó évtizedén. A függetlenségi párt azonban a figyelmet ettől a nagy horderejű és korszakos reformtól eltéríteni nem engedi, még akkor sem, ha tisztán ilyen célzatból olyan kérdéseket dobnak a közvéleménybe, amilyen például a közigazgatás államosítása. Semmiféle kérdéssel nem engedheti a függetlenségi párt a választójog nagy kérdését komplikálni, semmiféle terrorizmus visszaosztani nem fogja attól, hogy a legsürgősebben és elódázhatatlanul követelje az általános, egyenlő és titkos választójogról szóló törvényjavaslat benyújtását és ilyen törvény megalkotását, mert ez Magyarország jövőjének a kérdése. — Egy nagyobb szőlőbirtokos az Érmellékről és a Delawareról igy nyilatkozik: Úgy tapasztaltam szőlészeti és borászati nagygyűlése ken, hogy nagy ellensége ennek a zöld asztal körül ülők serege és leginkább azok, akik elméletileg foglalkozva a szőlőműveléssel, azt sem tudják, milyen fán terem a Delaware, ez a szép aranysárga szinü bor. Én állítom: igenis meg van benne mind az a jó tulajdonság, aminek egy finom és erős borban meg kell lenni. Legutóbb ültettem egy táblába 5000 darab piros Delaware sima vesszőt, az 5000 tőke 30 hektoliter bort adott, most is minden tőke rakva van szőlővel, többet várok mint tavaly. Mustja a klosterneu- burgi mérő szerint eddig 27 százaléknál kevesebb nem volt, a múlt évben 30 százalékot ért el és igy akinek legalább is 10 százaléknyi Delaware szőlője terem, annak rossz bora soha sem lehet, mert ez még í'ossz esztendőben is megjavítja a többi fajta szőlők borait. — Adomány. A »Szekszárdi Takarékpénztár* és a »Tolnamegyei Takarék- és Hitelbank* a »Magyarországi Munkások Rokkant- és Nyugdíj-egylet 202-ik fiókja* külön alapja javára 20—20 koronát voltak szívesek adományozni, melyért ez utón is köszönetét mond az egylet vezetősége. — Hangverseny és táncestély. A szekszárdi dalárda a »Szekszárd Szálló* nagytermében 1911. évi február hő 27-ik napján tánccal egybekötött hangversenyt rendez. Belépőjegy sze- mélyenkint 2 korona. Családjegy (3 személyre) 5 korona. Jegyek előre válthatók Krammer Vilmos és Kaszás Sándor könyvkereskedésében. Kezdete este 9 órakor. — Műsor a következő : 1. Laura dalok : a) Mikor az éj . . . Siposs Antaltól. — b) A köny. Witt F.-től. Énekli: a »Szekszárdi Dalárda«, melyet Hiller Gyula karnagy vezet. — 2. Intermezzo Sinfonico. (Quintett.) »Cavalleria rusticáná«-ból. Mascagni'.ól. Játszák: Kenézy Endre és Berényi Győző (I. hegedű), Pigniczky Ferenc (II. hegedű), Hiller Gyula (mély hegedű), Abay János dr. és Kenézy László (gordonka), Jasek Sándor (nagybőgő), Moudry Hugó (zongora). — 3. A hit. Beethoventől. Énekli: Szekszárd város hölgyközönségéből és a »Szekszárdi Dalárda* tagjaiból alakított hat- szólamu vegyeskar, melyet Hiller Gyula karnagy vezet. — 4. Serenade; Carl Hillmanntól. (Sextett.) Játszák : Kenézy Endre és Berényi Győző (I. hegedű), Bartal Kornél dr. (flóta), Pigniczky Ferenc (II. hegedű), Hiller Gyula (mély hegedű), Abay János dr. és Kenézy László (gordonka), Jasek Sándor (nagybőgő), Moudry Hugó (zongora). —__ 5. Finale. »Zrínyi* c. operából. Zajc Ivántól. Énekli: a »Szekszárdi Dalárda«, melyet Hiller Gyula karnagy vezet. — Halálozások. Nagy részvétet és mély megilletődést keltett széles körben üzv. Simontsits Béláné váratlan halála, aki folyó hó 21 én hajnalban hunyta le szemeit szerető családja körében hosszú álomra, a feltámadás biztos reményével és erős hitével. Az elhunyt úrasszony nemesen érző anya volt, aki állandóan legidősebb fiánál : Simontsits Elemér alispánnál lakott, ahol a leg- gyengédebb és leggondosabb ápolásban részesült. A legjelesebb orvosok kezelték a már régebb idő óta betegeskedőt, de megszüntetni nem, csak enyhíteni tudták baját. Különösen nagy tevékenységet fejtett ki az elhunyt a szekszárdi római katholikus óvóda és gyermekmenhelyet fentartó egyesület létesitése körül, melynek most megtartott 20 éves jubileuma alkalmából Őszentsége, X. Pilis pápa apostoli áldását küldötte neki, aminek a nagy beteg rendkívül örült. Még résztvett a folyó hó 1-én tartott jubiláris táncmulatságon is, amit Ángyán dr. neki megengedett. Négy nappal halála előtt nagyfokú szivelgyengülés fogta el s folyó hó 21-én hajnalban Elemér fiának karjai között elhagyta nemes lelke porhüvelyét. Halálának hire mindenütt mély megdöbbenést és részvétet keltett. Ravatalát szebbnél-szebb koszorúk özöne borította. Temetésén, mely folyó hó 23-án délelőtt 10 órakor ment végbe, impozáns részvét nyilvánult Az egyes hivatalok, testületek, egyesületek mind testületileg vettek részt a temetésen, melyet dr. Fent Ferenc apát-plébános végzett segédlettel. A szekszárdi dalárda Hiller Gyula karnagy vezetésével úgy a gyászházban, mint a temetőben is gyászdalt énekelt. A szekszárdi római katholikus óvóda és gyermekmenhelyet fentartó egyesület választmánya a következő gyászjelentést adta ki: »A szekszárdi rém. hath, óvoda és gyermekmenhelyet fentartó egyesület választmánya mély megilletődéssel jelenti az egyesület nagyérdemű, lelkes megalapítójának és szeretve tisztelt elnökének méltóságos özv. Simontsits Béláné úrnőnek 1911. évi február hó 2i-én rövid szenvedése után történt fájdalmas elhunytát. Félbenha- gyott nagy munkájának folytatására az Ő jóságos szivének melege, áldásos tevékenységének és kiváló szellemének emléke adjon erőt és bizalmat. Szekszárd, 1911. február 21.« A család gyászjelentése pedig ez : * Simontsits Elemer, Tolnavarmegye alispánja, úgy a saját, mint felesége Dezseöffy Mária és gyermekeik : Béla és Elemér, valamint fivére Simontsits Andor es ennek felesége Csávossy ’Melanie, úgy nemkülönben az összes rokonság nevében mélységes fájdalommal jelenti, hogy forrón szeretett édesanyjuk, illetőleg anyósuk, nagyanyjuk és rokonuk özv. Simontsits Béláné Kurcz Emma jótékony és áldásos életének 61-ik évében, e hó 2l-én hajnali fél három órakor, Szekszárdon örök nyugalomra tért. A felejthetetlen halott földi maradványai február hó 23-án d. e. 10 órakor fognak a vármegyeházán beszenteltetni és a család szekszárdi sírboltjában eltemettetni. Az engesztelő szent mise áldozatok Szekszárdon február 24?én, Pakson és Bölcskén pedig február 25-én d. e. 9 órakor fognak a Mindenhatónak bemutattatni. Szekszárd, 1911. február hava. Áldás emlékére!« Budapesten elhunyt Apáth Alajos felső- hidvégi kasznár életének 63-ik évében. Az elhunytnak sok jóbarátja és tisztelője volt, mert mindenki szerette és tisztelte. Holttestét Felsőhidvégre szállították és f. hó 20-án nagy részvéttel helyezték örök nyugalomra. A gyászoló család a halálesetről a következő jelentést adta ki: »Apáth Alajosné született Hegedűs Anna, mint az elhunyt neje, úgy a maga, valamint az alulírottak és az összes rokonok nevében fájdalomtelt szívvel tudatja, hogy felejthetetlen jó férje, a legjobb atya, nagyatya, após, fivér, sógor és rokon Apáth Alajos uradalmi gazdatiszt, az arany érdemkereszt tulajdonosa, folyó hó 18-án, hajnali fél 5 órakor, életének 63, boldog házasságának 35. évében rövid szenvedés után Budapesten az Urban csendesen elhunyt. A megboldogultnak földi maradványai Felsőnidvég pusztára (Tolnavármegye) szállíttatnak és ugyanott folyó hó 20 án, délután 4 órakor fognak a r. kath. vallás szertartása szerint beszenteltetni és a felsőhidvégi temetőben levő családi sírboltba örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent-mise-áldozat folyó hó 21-én, délelőtt 10 órakor a felsőhidvégi kápolnában fog az egek Urának bemutattatni. Budapest, 1911. évi február hó 18-án. Áldás és béke lengjen drága porai fölött! Apáth Gizella, Apáth Béla és Apáth Flóra, mint gyermekei; Landthaller Ilonka, Landt- haller Zoltán és Landthaller Gabriella, Balassa Kálmán és Balassa Flórika, mint unokái; Landthaller Dezső, Balassa Sándor és Apáth Béláné sz. Nay Gizi, mint vejei, illetve menye; Werner Frigyesné sz. Apáth Juliska és férje, Huszár Józsefné sz. Apáth Rozina és férje, mint testvérei, illetve sógorai.« 1911 február 26. Súlyos csapás érte Fekete János szekszárdi városi végrehajtót fiának, Fekete Aladár m. kir. posta- és távírda kiadónak halálával. A fiatal postatiszt hosszas szenvedés után folyó hó 17-én hunyt el. Hosszas betegség után Szekszárdon folyó hó 18-án elhunyt Boscllán Ármin magánzó, kinek temetése folyó hó 20-án ment nagy részvéttel végbe. Az elhunytat özvegye, gyermekei és nagy rokonság gyászolja. Leopold Sándor az elhunytnak sógora volt. Gyászolják gyermekei: Boscllán Lajos gazdász, Boschán Samu föld- birtokos, Seiner Lipót szekszárdi kereskedő neje és Fröhlich Miksa volt mérnök özvegye. Szekszárd egyik köztiszteletben álló férfia ; Berényi László magánzó, folyó hó 21-én rövid szenvedés után életének 73 ik évében elhunyt. Folyó hó 23 án délután 4 órakor temették el nagy részvét mellett. Az egyházi szertartást dr. Fent Ferenc apát-plébános végezte segédlettel. Az elhunytat gyászolják: Berényi Jenő, Berényi Anna, Jilk Károlyné gyermekei. Berényi Ilonka, Csepke Mariska férj. Kristofek Aladárné, Csepke Margitka, Jilk Annuska, Jilk Mariska férj. Földes Mártonná unokái. Samu Ferenc BÓgora. Jilk Károly veje, Kálmán Vilma menye. Kristofek Aladár, Földes Márton unoka vejei, Földes László, Kristofek László dédunokái, Berényi Lajos nevelt fia. — A „Szekszárd Szálló“ bérbeadása. Szekszárd rt. város tulajdonát képező „Szekszárd Szálló4* vagyis az úgynevezett aagyvendéglő bérleti ideje 1912. évi április hó 10 én lejár. Az eddigi bérlő Tóth Gyula, aki évi 8100 koronáért bírja bérbe a vendéglőt. A város képviselőtestülete az eddigi 6 évi időtartam helyett 12 évi bérleti időt határozott meg s ezen 1912. április 10-től számítandó 12 évi időtartamra való bérbeadásra folyó hó 22-én délelőtt 10 órakor tartatott meg a nyilvános szóbeli árlejtés a városházán dr. Hilbert István városi jogügyi tanácsos hivatalos helyiségében. A kikiáltási ár 8100 korona, vagyis az eddigi bérösszeg volt, a résztvevőknek a kikiáltási ár 10 százalékát, vagyis 810 koronát kellett bánatpénsül letenni. Még sohasem volt oly nagy az érdeklődés, mint most. A hivatalos helyiség pár perc alatt megtelt az aspirálókkal és érdeklődőkkel. Az árlejtésen 10 en vettek részt. Dr. Hilbert István jogügyi tanácsos 11 óra 20 perckor az árlejtést lezárta, amikor is a következő szóbeli árajánlatok állapíttattak meg: Tóth Gyula ajánlata 13,750 korona évi bérösszeg, Bárdi József (Kaposvár) 13,700, Borovszky Kálmán (Bedeg) 13,6000, Takler István (Budafok) 13,500 korona, Schaffer Sándor 13,000 korona, Behling György 10,400 korona, Perter Keresztély és fiai 8o00 korona évi bérösszeg, Bloch Sándor és Keller Sándor a bánatpénzt letették, de az árlejtésben részt nem vettek. Jelen árajánlatok fölött a város képviselőtestülete fog dönteni legközelebbi gyűlésén. — Minthogy a képviselőtestület fentartotta magának a jogot, hogy az ajánlatok közül szabadon választ, sem nem köteles a legmagasabb ajánlatot elfogadni s mivel a 4 legmagasabb ajánlat között nem nagy a különbség, nagyon kétséges, hogy kit fog bizalmával megajándékozni. — A nagyböjti felolvasó-estélyek. A szekszárdi rom. kath. Olvasókor szokásos nagybőjti felolvasó-estélyeinek sorrendje a követKezó: 1. Március 5-én (116. felolvasás). A gyümölcsé- szet és méhészetről. Irta és felolvassa : Kamarás Béla mérnök. II. Március 12-én (117. felolvasás). A magyar nemzet áldozatkészségé. Előadja: Varga Ferenc főgimnaziumi tanár. III. Március 19-én (118. felolvasás). A gazdasági haziiparrol. Irta és felolvassa; Szalag Sándor s. tanfelügyélő. IV. Március 25-én (119. felolvasás). Garay Janos élete és költészete. Irta és felolvassa: Zsigmondi Ferenc dr. ügyvéd. V. Március 26-an (120. felolvasás). Mit olvassunk ? Irta es felolvassa : Laugh Béla főgimnáziumi tanár. VI. Április 2-án (121. felolvasás). Az igazságszolgaltatas köréből. Irta és felolvassa: Mirth László törvényszéki biró. Jegyzetek! 1. A felolvaso-estélyek kezdete délután tel 5 orakor. — 2. A felolvasó-estélyeket szavalatok, enekek és zeneszámok fűszerezik. — 3. A felolvasó-estélyeken belépő-dij nincs. A tulzsuloltság elkerülése céljából azonban minden belépő tag egy ingyenes belépő-jegyet kap a pénztárnál s 45u jegy kiadasa után (mert ennyi a nagyterem befógadókepessege) több jegy nem adatik ki. — 4. A felolvaso-estelyeken 15 éven aluli családtagok nem vehetnek részt. — A „Gyönki Iparosok és Kereskedők Köre“ 1911. éri február hó 26-an, a Kaszinó helyiségeiben, saját alapja javára táncestélyt rendez. Kezdete este 8 órakor. Belépti díj : Bzemélyjegy J korona 20 fillér; családjegy 3 korona. — Házvétel. A Tolnamegyei Takarók- és rj Hitelbank 227,000 koronáért megvette Szckazárdonj jja Dizenty-féle emeletes épületet. Az intézet folyó! ■évi októberben oda költözködik.