Tolnamegyei Közlöny, 1911 (39. évfolyam, 1-53. szám)
1911-02-26 / 9. szám
1911 február 26. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 5 Aki gyomrát és emésztését elhanyagolja, százféle betegségnek teszi ki magát. Azért minden embernek önmaga iránt való legelső kötelessége, hogy a legkisebb gyomorrontásnál vagy jelentkező bélmüködési zavaroknál, ezeknek rendbehozataláról gondoskodjék. Ennek egyetlen célravezető módja, ha megbízható hashajtószer utján az emésztőcsatorna alapos kitisztításáról gondoskodunk. Báró dr. Korányi Frigyes, fővárosi egyetemi tanár, az országos igazságügyi orvostanács elnöke, igazolja, hogy „a természetes Ferencz József-keserüviznek már kis mennyiségben véve is rövid idő alatt minden kellemetlen mellék tünet nélkül biztos hatása van‘‘ Óriási előnye, hogy enyhe ize miatt a valódi Ferencz József-keserüvizet kényes ízlésű nők és gyermekek, valamint gyönge gyomru öreg emberek is szívesen megisszák. Olyan helyekre, ahol nem kapható, a Ferencz Józseí-keserüviz szétküldési igazgatósága Budapestről közvetlenül szállít. — Kulturális előadások és felolvasások. Szalag Sándor kiv. s.-tanfelügyelő Szekszárd r. t. város „Újváros“ elnevezéssel biró részében, az ottani római katholikus társaskör helyiségeiben, a 130.800/1906. illetve a 11243/1909. sz. alatt kelt közokt. miniszteri rendeletek alapján kulturális felolvasásokat, illetve előadásokat tartott. Az előadásokat minden egyes esetben nagyon sokan hallgatták. Nagyrészt már előadásra került, részben pedig fog kerülni az alábbi tárgysorozat. Az ismeretek és műveltség fokozása. (Könyvtár szervezése.) Az okszerű baromfitenyésztés. (Baromfi csere.) A magyarok eredete és a honfoglalás. A család, egyház és állam közötti kapcsolat. Ipari, kereskedelmi és gyógynövények tenyésztése. A gazdasági _ szövetkezetekről. Fogyasztási és értékesítési szövetkezetekről. Takarék- és hitelszövetkezetek. A mértékletesség és takarékosság. A gyümölcstermelés és értékesítése. Az orsz. gazdasági és munkáspénztár ismertetése. A babona és kuruzslás veszedelme. Az emberi test szervezete. A lakás, élelem és ruházat. A tatárjárás és mohácsi vész tanulságai. Az okszerű méhtenyésztés. Magyarország hegy és vízrajza, lakosai és terményei. A nagymama imakönyve. Nevezett s.-tanfelügyelő a szekszárdi alsóvárosi körben 2, a református körben 4—5 és a polgári körben 3—6 előadást szándékozik még március hóban tartani. — Amputáltak, ferdénnőttek, sérvbajosok stb. szives figyelmébe! Minden érdeklődőnek ingyen és bérmentve küldi a 30 év óta fennálló, kitűnő hírnévnek örvendő Keleti J. higiénikus orvosi szükségleti cikkeket és gummiárukat; gyártó cég, Budapest, IV., Koronaherceg-utca/ 17. gyönyörű képes árjegyzékét. Ez a felette hasznos könyv kb. 3000 természetim ábrát tartalmaz és el van látva mindazon műszerek ésj készülékekre vonatkozó felvilágosításokkal és hasz-l nálati utasításokkal, amelyekre a betegeknekj gyógyítási és kényelmi szempontból szükségül^ van. Eunek a pratikus kézikönyvnek különböző modern egészségi cikkek beszerzésénél minden zban nélkülözhetetlen tanácsadónak kell lennieí. — Adományok a szekszárdi népkonyhárá A népkonyhára adakoztak: Merwerth Feren<| Szekszárd 10 kg. rizskását, 5 kg. konyhasót! 1li kg. magyar borsót, V* kg. szegfüborsót.á Tolnamegyei Takarék- és Hitelbank Szekszárdi 20 K; Tolnai Polgári Takarékpénztár Tolnai 10 K. Ezen kegyes adományokat számos szegé- j nyeink nevében hálás köszönettel nyugtatom.; Bezerédj Pál. — Nagyböjti prédikációk. A nagy böjti idő-1 szak alatt, úgy mint tavaly, az idén is minden! pénteken délután fél 6 órakor a belvárosi római: katholikus templomban prédikációt tart Kun Lajos segédlelkész. Az első nagyböjti prédikáció j március hó 3-án lesz. \ — TOzhalál. Borzalmas halállal múlt ki \ Dunaföldváron Tanner Juli nevű cselédleány, I aki jáger János nagyvendéglős szolgálatában j állott. Ugyanis folyó hó 13-án este 10 órakor a | petróleum lámpa felrobbant és a szerencsétlen I leány ruhájára ömlött az égő petróleum. Tanner I Juli annyira összeégett, hogy másnap iszonyú kínok között meghalt. — Pincebetörés. Múlt kedden virradóra eddig ismeretlen tettesek behatoltak Sipos Márton szekszárdi birtokosnak a pincesoron levő pincéjébe és elvittek négy hektó bort. A csend- őrség megindította a nyomozást. — Megégett kis leány. Hörngéki Mária Tárkány pusztai cseléd a tűzhely mellett hagyta 18 hónapos kis leányát. Mig az anyja benn volt a szobában, az alatt a leányka ruhája meggyulladt és annyira összeéget*, hogy meghalt. IRODALOM. »Erő és egészség“ címmel uj fo'yóirat indult meg Budapesten (melyből mutatóba közöljük mai lapunkban a téli sportról szóló cikket). Amilyen figyelmet érdemel az embernek ama két legfőbb kincse, melytől címét vette a folyóirat, olyan figyelmet hiv ki magának maga a folyóirat is a magvas tartalmával és magas színvonalával. Ahogy az egészség nagy problémáját fejtegeti, meglepően újat tud mondani ezen legősibb tételről is. A betegségek keletkezéséről sorozatos előadást tart; a vakbélgyulladásról, vesebajról, hastífuszról terjedelmes tanulságos cikket közöl, amely után a kolera elleni gyakorlati védekezés és a pestis szakszerű, illusztrált ismertetése fog következni. Érdekesek az érelmeszesedésről és elhája- sodásról, a tápszerek élettani hatásáról szóló fejezetek. — A higiénia tárházából nyújtott apró tudnivalók, a higiénikus konyha ételreceptjei, és az „Orvosi tanácsadó“ üzenetei sok olvasót érdemelnének. — A folyóiratot dr. Zelenyák János országgyűlési képviselő, lekéri plébános szerkeszti és adja ki. Nevét a gyógynövények kultiválásával, azok termesztésének népszerűsítésével sokak előtt tette már ismertté. Munkatársai közt fel- sorolhatók az ország minden részéből egyetemi tanárok, orvosok és a természetes gyógymód nagy tekintélyű bajnokai. A mindenképen értékes folyóiratból havonta két testes füzet jelenik meg ; ára egész évre csak 8 korona, valóban arra törekedvén, hogy népszerű és százezreknek hasznos tudjon lenni! Mutatványszámot készséggel küld a kiadóhivatal Budapestről (II. kér., Fő utca 32. •zám). jeazélő kiterjesztését. A kereskedelmi miniszter ugyanis a távbeszélő tűzjelző felállítását engedélyezte és igy 4 helyen még a folyó hóban létesítik a távbeszélő tűzjelzőt, mely intézmény nek kiszámithatlan haszna kétségtelen. Dicséret és méltó elismerés illeti dr. Szentkirályi Mihály polgármestert, aki a tűzoltói intézménynek lel- tes támogatója, amit élénken bizonyít azon nemes ténye, hogy a távbeszélőt a város költségén sze- elteti fel. Nikitits Imre alparancsnok indítványára elhatározták, hogy a humánus egyesület részére pártoló tagokat fognak a háztulajdonosok körében gyűjteni. Ugyancsak Nikitits Imre alparancs- nok a közhangulatot tolmácsolva, indítványozta, hogy Pirnitzer Antal áldozatkész pártolótagnak köszönet szavaztássék. Indítványa éljenzéssel el fogadtatott. MULATSÁGOK. Kovács J. Specialista fog- és szájbetegségeknél. Készít arany-, ezüst-, platina, porcellán-, cement- és email-töméseket. Arany, platina és porcellán koronákat és hidakat. Kautschuk és arany lemezre műfogakat és szájpadlás nélküli fogakat. Foghúzás érzéstelenítéssel! Műfogak és javítások szükség esetén 24 órán belül készíttetnek. Lakáss a gimnáziummal szemben EGYLETEK, TÁRSULATOK Tűzoltói közgyűlés. A „Szekszárdi Önkéntes Tornász Tűzoltó - Egyesület“ folyó hó 19-én délután 3 órakor tartotta meg a városháza nagytermében évi rendes közgyűlését Stockinger János alelnök elnöklésével, aki üdvözölve a határozatképes számban megjelenteket, a közgyűlést megnyitottnak nyilvánította. Megnyitó beszédében sajnálattal felemlítette, hogy az egyesület nagyérdemű elnöke és főparancsnoka: Boda Vilmos betegsége miatt nem jelenheti meg a közgyűlésen s reményét fe jezi ki, hogy meggyógyulva vissza fog térni és továbbra is majd vezeti az egyesületet, melynek megalapítása és fejlesztése körül elévülhetetlen érdemeket szerzett.-^. Jegyzőkönyvi hitelesitőkül 'az elnöklő alelnök felkéri Pirnitzer Antal és Knnczer János tagokat. A közgyűlés elfogadta Nikitits Imre pénztárnoknak számadásait a számvizsgálók javaslata alapján, mely szerint az 1910. évben a bevétel 3180 korona 67 fillér, a kiadás 3163 korona 71 fillér és igy 16 korona 90 fillér maradvány volt. Az egyesület vagyona 11.883 korona 81 fillér. Pirnitzer Antal indítványára a közgyűlés a következő táviratott küldötte: .Boda Vilmos Vöröskereszt szanatórium I ső Pavillon Budán. Mai tűzoltói egylet köz gyűlése őszinte sajnálatának ad kifejezést Nagyságod távolléte oka felett. — Szivből kívánja Nagyságod mielőbbi teljes egészébeni visszatérését. — Közgyűlés megbízásából Stockinger János alelnök.“ Boda Vilmos a táviratra igy válaszolt: „Fogadjátok mélyen érzett hálás köszönésemet Boda Vilmos.“ Wilhelm Ede h. főparancsnok indokolt in- I ditványára elhatározták, hogy a tűzoltói zenekart 1 feloszlatják és a hangszereket értékesítik. A közgyűlés jegyzőkönyvi köszönetét és leiismerést szavazott fáradhatatlan h. főparancsnokának, Wilhelm Edének azon önzetlen ügybuzgalomért, hogy kieszközölte a tűzoltói távA Tolnai Jótékonysági Nőegyesület február 18-án műkedvelői előadással egybekötött táncestélyt rendezett, mely rendkívülien sikerültnek mondható. Színre került Guthy és Rákosi által irt kiváló bohózat: Tartalékos férj. E darab betanulása és helyes alakítása nem könnyű feladat. Az összes szereplők azonban dicséretes buzgalommal láttak szerepük megoldásához. A darab tele van szövevényekkel és meglepetésszerü fordulatokkal s ez teszi vonzóvá. A főszerepet Maixner Hedvig, mint Dukovics Menyhértné játszotta, Az anyósok és féltékeny asszonyok mintaképeként mutatta be magát ügyes alakításaival és közvetlen színpadi otthonosságával. Siránkozó hangjával és pompás gesztikulációival állandó derültséget keltett s a túlzsúfolt teremben nem egyszer zúgott végig a tapsvihar. Leánya, Tímár Zoltánná: Virányi Margit, szintén igen kedvesen adta a fiatal feleség szerepét s noha mindenáron el akarták vonni szeretetét férjétől s a tartalékos férj felé irányítani, — mindvégig hű maradt első ideáljához. Gajdosi Böske, Brencsán táncmester neje, ki kacérságával sorra elbolondi- totta a férfi szereplőket s okozója a darabban sűrűén beillesztett meglepetéseknek,, szintén ügyesen kezelte nehéz feladatát. Virányi Károlyné a Fruzsina naiva szerepét pompásan alakitotta és gyakran megnevettette a nézőközönséget. Perler Jánosné a Borcsa cseléd tipikus alakját helyesen vázolta. Nemkülönben Molnár Ilon, Varga Jolán, Stein Paula és Maixner Elvira mint táncnövendékek arattak sikert. A férfiak közül Lengyel Ferenc kiváló szakértelemmel adta Bukovics Menyhértet, az öreg szerelmest, ki feleségét azzal áltatja, hogy „rovancsolni“ jár, mialatt a szépséges táncmesterné után futkos. Felesége végre rájön a turpisságra s viharos családi pei’patvart provokál. Csakhogy ekkor a kikapós férj-uram előveszi gitárját s egy méla- bus dallammal kibékiti a haragos asszonyt. Pápé László szintén dicséretesen állotta meg helyét a Tímár Zoltán fiatal orvos szerepében. Maixner Antal fiatal kora dacára, olyan hévvel deklamált s Csillám Olivér tartalékos férjet olyan kitünően alakitotta, hogy becsületére vált volna bármely szinész-hősszerelmesnek. Hertzeg István táncmester a megcsalt és kijátszott férj szerepében aratott sikert. Perler János az alkalmatlan Hólyag Tóni, megszokott ügyességgel forgolódott s tolakodásaival előmozdította a szerepek össze- bogozását; de ép oly ügyeseu kezelte a kibontakozás szálait is. Fölötte nehéz szerepét könnyedén és általános megelégedéssel oldotta meg. Stein József mint Popovka zongoramester és Breckner Nándor mint Ponty illemtanár szintén jól játszottak s derekasan megállották helyüket. A kitűnő bohózatot Oszy Lajos — mint Oszkár inas —- játéka nyitja meg s ugyancsak ő fejezi De. Nálánál jobban talán senki sem tudná ezt a különben egy cseppet sem könnyű szerepet adni. A nagyzolási mániában szenvedő inast, kinek legfőbb vágya, hogy orvosi gazdájának aszisztense lehessen, olyan kiváló talentummal alakította, bogy a nézőközönséget valósággal bámulatba ejtette és állandó tapsviharra ösztönözte. Összefoglalva valamennyi szereplő játékát, állíthatom, hogy mindenkire a legjobb benyomást gyakorolta s hálásan emlékezünk vissza a kellemesen eltöltött estélyre. Az elért nagy sikerhez mindenesetre legjobban hozzájárult Máté Károly mesteri rendezése. A darab végén ki is hívták a színpadra és zajosan megéljenezték. Fogadják e helyeu is rendező, súgó, úgymint az összes szereplők hálás köszönetünket rendkívüli kitartásukért és fáradtságukért, mellyel lehetővé tették, hogy olyan kellemes élvezetben részesülhettünk s a jótékonyságnak is eleget tehettünk. Szini- előadás után táncra perdültek a párok s folyt a tipegés reggel 7 ig. Kár, hogy a különben oly tágas terem, most szűknek bizonyult s a táncolólc fele tétlenségre volt kárhoztatva. Az estély igeu
