Tolnamegyei Közlöny, 1911 (39. évfolyam, 1-53. szám)
1911-10-15 / 42. szám
4 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 1911 október 15. — Csatorna a Duna és a Balaton kézi Tavaink gyakran megduzzadt vize mekkora károkat okozott és okoz még ma is a parti lakóknak, igazolja a Fertő-tó, melynek semmiféle lefolyása sincs. így volt a Balatonnal is, mig a Sió-csatornával túláradó vizét le nem csapolták. Most pedig, amikor a viziutak építése a jelszó, a Duna és a Balaton között létesítendő hajózható csatorna tervre érdekli a Balatonnal szomszédos vármegyék lakóit s a megyék képviselői foglalkoznak erősen a terv megvalósitásával. A kérdést a Sió kiszélesítésével szeretnék megoldani, melyhez a kormány hozzájárulását iparkodnak megnyerni, de miután ily beruházásokra ma befektetni valója nincs, most azzal a gondolattal foglalkoznak, hogy a külföldi tőke bevonásával részvénytársaságot alakítsanak, mely a csatorna elkészítésére a szükséges összeget összehozná. — A sárszentlőriflci ág. hitv. ev. egyházközség a nyugalomba vonult költőpapnak, Sántha Károlynak örökébe vasárnap 15-én iktatja be uj lelkészét. Az ünnepségen ritka szerencsének fognak örvedhetni, amennyiben főtisztelendő Gyurátz Ferenc püspök ur személyesen fog azon megjelenni. A püspök ur fogadására hivatalosak a politikai és egyházi hatóságok. Püspök ur 14-én este 6 órakor érkezik a dorogi állomásra. Onnét egyenest Uzdra megy éji pihenőre. ünnepélyes bevonulását Lőrincre másnap d. e. 8—9 óra közt tartja. A beiktatás szentegyházi cselekménye fél- tizkor kezdődik, utána lelkészlakon ebéd. — Jegyzői közgyűlés. A »Tolnamegyei Községi és Körjegyzők Egyesülete« folyó hó 21-én délelőtt 10 órakor Szekszárdon, a vármegyeház közgyűlési termében közgyűlést tart. Az egyesület választmánya pedig folyó hó 20-án d. u. 4 órakor a Szekszárd-Szállóban ülésezik. — Házasság. Szűcs Imre majosi lelkész f. hó 18-án vezeti oltárhoz a varsádi evangélikus templomban menyasszonyát, Linde Gyula főjegyző és neje Rothermel Katalin leányát — Etelkát. Járos Béla szentgotthárdi adótiszt folyó hó 9-én esküdött Szekszárdon örök hűséget özv. Katzenbach Vincéné leányának, Annuskának. —- Féláru vasúti jegy igazolványok. A városok tisztviselőinek féláru jegy váltására jogosító arcképes évi igazolványai a jövő 1912. évre leendő érvényesítés végett (Budapest, Andrássy ut 73—75 8z.) már beküldhetők. A polgármesterek egyesülete értesíti a tagjait, hogy amennyiben soronkivül kivánják az érvényesítést, az esetben a névjegyzékkel és a visszaküldéshez szükséges bélyeggel felszerelt igazolványokat egyenesen az egyesülethez küldjék be, mert a Máv. igazgatóságához beküldött igazolvány, az ott összegyü- lemlő mintegy 100.000 drb. igazolvány közül 8oronkivüli elintézésre nem kereshető ki. — Az iskolák a gyermekszanatóriumért. A magyar gyermekvédelemnek országosan fontos ügyét szolgálja a gróf Zichy János vallás- és közoktatásügyi miniszter kormányzata alatt álló Gyermekszanatórium Egyesület, amely a Balatonalmádi-i Zsófia Gyermekszanatóriumban a senyvedő, szegény iskolaköteles kisdedek ápolását annyi áldozatkészséggel végzi. De az első magyar gyermekszanatórium csak elenyésző kis töredékét képes ez ápolásra szorulóknak befogadni, miért is gróf Zichy János közoktatásügyi miniszter a budai központi gyüjtőszanatórium mielőbbi megépítését tűzte ki feladatul és ezen magasztos feladat érdekében fordul most a gyermekszanatórium kormányzósága segítségért a nemzet mindig hü és önzetlen munkásaihoz: a nemzet oktatóihoz. A vallás és közoktatásügyi miniszter ugyanis minthogy a gyermekek egészségügyének felkarolása olyan feladat, amelynek megoldására az államnak, s a társadalomnak karöltve kell fáradoznia és minthogy a szegénysorsu beteg gyermekek felsegitésének ügye a tanulóifjúság lelkületéhez is legközelebb áll, engedélyt adott arra, hogy a tanulóifjúság a budai gyüj tőszanatórium mielőbbi megépithetése érdekében gyűjtést eszközölhessen. Ezúton is azzal a kérelemmel fordul a Gyermekszanatórium kormányzósága városunk közönségéhez és főleg a tanulóifjúsághoz, hogy néhány fillérrel a második gyermekszanatórium létesítéséhez is hozzájáruljanak. A gyűjtött összeg feltüntetésére szolgáló iveket a tanintézetek tanárai és tanítóitól lehet átvenni és ugyancsak az iskolához kell a begyűjtött ösz- szeget átszolgáltatni. Minden fillér, mellyel a gyermekszanatóriumot szolgálja, örömet és áldást fog fakasztani. Nincs a világon irgalmasság szebb és meghatóbb, mint amely a szegény beteg gyermekek ágya fölé hajlik! Felkérjük tehát városunk tanulóifjúságát, hogy a legmelegebb érdeklődéssel támogassák a Gyermekszanatórium vezetőinek törekvését, hogy városunk gyermcksza- natóriumi gyűjtése minél jelentékenyebb legyen l hogy a magyar gyermekvédelem legújabb vára a Zsófia Központi Gyermekszanatórium is megépülhessen. — A csillagos igrfil. A Brook üstökös f. hó közepe táján oly közel jön a földünkhöz, hogy •zabad szemmel is látható lesz. Október 22-én napfogyatkozás is lesz; ezt azonban csak Ázbíz és Ausztrália lakói láthatják. —* Pályázat, a Tolnamegyei Általános Tanítóegyesület által szervezett és a »Tanítók házában« lemondás folytán megürült Tihany i-féle alapítványi szoba elnyerésére. Első sorban folyamodhatnak tolnavármegyei tanítóknak vagy tanítónőknek gyermekei, kik a budapesti vagy kolozsvári Tő vagy szakiskolák valamelyikére menendők, vagy azoknak már szorgalmas és példás magaviseletü tagjai és igazolják, hogy apjuk illetőleg anyjuk Tolnavármegye területén lévő népiskolák bármelyikében mint tanító vagy tanítónő működik vagy működött és a Tolnavármegyei Általános Tanító- egyesületnek, valamint az Eötvös-alapnak tagja és jótéteményre egyébként is jogosult, azaz annak szabályszerű kő: telességét teljesítő tagja- Ilyen ifjú nem létében jogosítva vannak olyanok is folyamodni, kik a tanitóegylet bármelyik tagjával közeli vérrokonságban állanak, mely esetben ajelölt és alapítványra fel vett ifjú, ha tanítással foglalkozó szülők gyermeke s az »Eötvös-alapnak« nem tagja, tartozik az 50 koronás részesjegyet megváltani. Ha azonban még ilyen sem akadna, úgy folyamodhatik a vármegye bármelyik tanítójának gyermeke is. — Folyamodók kérvényeiket az »Eötvös-alap« elnökségéhez címezve, a Tolnavármegyei Általános Tanítóegyesület elnökségéhez folyó évi október hó 24-éig adják be és a következő okmányokkal szereljék fel. 1. Születési bizonyítvány. 2. Végzett tanulmányaikról és erkölcsi magaviseletükről szóló bizonyítvány. 3. Azon okirat, hogy a »Tanítók házába« a felvételt jogosan kéri. 4. Vagyoni és családi viszonyokról szóló hiteles és kimerítő bizonyítvány. 5. A legújabb keletű hatósági orvosi bizonyítvány. 6. Igazoló okmány bármi oldalról és bármi összegű segély vagy ösztöndíj élvezéséről vagy ellenkezőjéről. _ Sz ekszárd. 1911 október 13. Tihanyi Domokos kir. tanácsos, a Tolnavármegyei Általános Tanítóegyesület elnöke. — Adományok. A szekszárdi főgimn. kath. ifjúsági könyvtárára újabban adakoztak: Erős Károly pleb. (Lőcs) 3 kor. 57 fill., Mayer György pleb. (Mecsekszabolcs) 5 kor., Kiss Rezső pleb. (Nagyvejke) 2 kor., Cselenkó János pleb. (Ba- ranyaszentgyörgy) 5 kor., Fetter Gyula káplán (Gyulaj) 2 kor., Varga Ferenc főgimn. tanár 20 drb. könyvet, Csanádi növ.-papság 50 kor. értékű könyvet, Szánthó Ignác pleb. (Pálfa) 200. kor. értékű könyvgyűjteményt, Dobos Henrik pleb. (Drávaszentmárton) 5 díszmunkát, Pintér Károly pleb. (Ozora) 23 könyvet, Schelesznik Károly káplán (Ozora) 2. diszkönyvet. Hálás köszönettel újabb adományokat kér az ifjúság nevében Szabó Géza áll. főgimn. hittanár. — Följelentette önmagái Nagy János für- gedi gazdasági cseléd folyó hó 9-én azzal állított be Tamásiban a főszolgabirói hivatalba, hogy tartóztassák le, mert önvédelemben megszórta Hochstädter Lajos urasági intézőt és Sós Ferenc öregbérest. A főszolgabiróság megindította Nagy János ellen az eljárást. — Orvtámadás. Besenyei György dombóvári fuvaros, mint értesülünk, az utcán orvul megtámadta Marton Kálmán kártortanitót, mivel ez Besenyei György tanuló fiát rosszaságáért megfenyítette. A támadó ugyanis a kántortanitót hirtelen arcul csapta és a sárba lökte. Az orvtámadó Marton feleségét is brutális szavakkal illette. Marton Kálmán bűnvádi feljelentést adott be Besenyei György ellen. — Halálozás. A kérlelhetetlen halál élete tavaszán törte le Tóth Zoltán szekszárdi bölcsészettan hallgatót folyó hó 11-én esteli 9 órakor. A nagyreményekre jogosító, kiváló tehetségű rokonszenves fiatal ember még alig volt 21 éves, aki a szekszárdi főgimnáziumnak első tanulója volt s midőn letette jeles sikerrel az érettségi vizsgát, a bölcsészeti szakra iratkozott, azonban csakhamar gyenge teste megtört a lassan sorvasztó betegség alatt. Hiába keresett a délvidéken gyógyulást, innen is reménytelenül tért haza szerető szülőihez, akiknek végig kellett szenvedniük egy igazi jó fiú lassú hervadását. A szomorú helyzetet még fájdalmasabbá tette, hogy a nagy beteg fiú mellett a gondosan virrasztó édes anya is már hosszú idő óta ágyban fekvő és e miatt kedves fiát utolsó útjára sem kisérhette ki. Az elhunyt temetése folyó hó 13-án délután óriási részvéttel ment végbe, melyet Kun Lajos s. lelkész végzett. A szekszárdi főgimnázium felsőbb osztályainak tanulói úgy a gyászházban, mint s temetőben is megható gyászénekeket adtak elő Szabó Géza hittanár vezetése alatt. Koporsójára a gyászoló szülők és rokonokon kívül volt tanulótársai, valamint a főgimnáziumi Eötvös-önképzőkör, melynek az elhunyt elnöke volt — koszorút helyeztek. A gyászba borult család az alábbi jelentést adta ki: »Alulírottak, fájdalomtól megtört szívvel tudatjuk, hogy a hálás fiú, a legjobb testvér, sógor és rokon Tóth Zoltán bölcsészettan hallgató folyó hó 11-én este fél 9 órakor hosszas szenvedés és a halottak szentségének felvétele után, életének 21-ik évében elhunyt. A megboldogult kedves halott hült teteme folyó hó 13-án, pénteken délután 4 órakor fog a gyászházban (László-utca 1306.) beszenteltetni s a róm. kath. egyház szertartása szerint az alsóvárosi sirkertben örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent mise áldozat pedig folyó hó 14 én, szombaton reggel 8 órakor fog a belvárosi róm. kath. templomban az Egek Urának bemutattatni. Szekszárd, 1911. október hó 12-én. Isten veled I A viszontlátásra! Tóth Andor és neje szül. Szentesy Paulina szülői. Tóth Mariska, férj. Rézbányay J. Jenőné, Tóth János, Tóth Pál, Tóth Gyula, Tóth Anna testvérei. Özv. ifj. Tóth Andorné szül. Leitgeb Erzsébet, Tóth Jánosné szül. Ujfalussy Lujza, Tóth Pálné szül. Hradek Paula sógornői. Rézbányay Jenő sógora.« — Megtébolyodott Felker Pál tolnai munkáson elmezayar vett erőt annyira, hogy Szek- szárdra kellett vinni az elmegyógyintézetbe. Itt azonban nem sokáig volt a szerencsétlen ember, mert egy heti itt tartózkodás után meghalt. Holttestét Tolnára hozták, hol örök nyugalomra helyezték. — Letört virág. Hága Antal azedresi kta- nitó fél éves fiacskáját elérte a kérlelhetlen halál. A különben erős, egészséges gyermek halála nagy szomorúságot okozott az elterjedt rokonságban s temetése nagy részvét mellett Tolnán történt. — Ipari és női kézirauakakiállitás .Dombóváron. Meyer Lajos dombóvári káplán elismerésre méltó fáradozásának eredménye, hogy a dombó- vári kath. legényegylet két hétre tetjedő ipari és női kézimunkakiállitást rendezett, melyet Nyárády Aladár plébános múlt vasárnap nyitott meg ünnepélyesen, szép beszéddel. A megjelentek között volt Szluha Pál országgyűlési képviselő is. A kiállítást igen sokan tekintették meg s már az első napon is és dicsérőleg szóltak a kiállított szép ipari és kézimunkákról. — A felsőiregi pótvásár. A felsőírcgi pót- vásár a kereskedelemügyi miniszter engedélye folytán folyó hó 19-én tartatik meg. — A modem szabászat könnyű elsajátítása. Minden hölgy szívesen állítaná össze önmaga a toilettjeit, ha a szabás nehézségeivel nem kellene megküzdenie s minden ambiciózus női szabónő fejlesztené művésziesen a mesterségét, ha az módjában állana. Ezeken a nehézségeken és akadályokon segíthet most mindenki, mert a Drechsler Dezső által feltalált uj szabászati mód és szabászati vonalzóval már rövid pár nap alatt is szép eredményt mutathat fel. Azokat, pedig akik 2—3 hetet szentelnek az oktatáshoz, az egész felső női ruha és fehérnemű szabást úgy elsajátítják, hogy szükség esetén kenyér keresetül felhasználhatják ezt a szaktudományt. Drechsler tanár a berlini és drezdai akadémiát végezte és Bécsben, mint szaktanár működött. 1903 óta hazánkban 38 vármegyében feltűnő sikerrel működött, arait számtalan elismerő oklevél és hatósági bizonyítvány tanúsít, érdemes minden hölgy és leánynak a saját érdekében e hasznos tanfolyamon résztvenni. A beiratás még csak pár napig tart a polgári fiúiskola rajztermében délután 2—4-ig. — UJ szfiosmfihely. Rátkay József, ki Elkán Ármin volt helybeli ^zűcsmesternél éveken keresztül mint művezető működött, ezúton értesíti a közönséget, hogy a Gimnázium-utcában lévő Bóday-féle házban szűcsműhelyt nyitott s mindennemű e szakmába vágó munkát jutányos áron elvállal. Midőn az uj iparosnak vállalkozásához sok szerencsét kívánunk, ajánljuk őt a közönség szives pártfogásába. — Szüreti mulatság. A decsi önk. tűzoltó testület felszerelésének gyarapítására f. hó l én a nagyvendéglő összes termeiben szüreti mulatságot tartott. Dacára az esős időnek a mulatság úgy anyagilag, mint erkölcsileg igen jól sikerült. Bevétel volt 139 kor. 10 fillér, kiadás volt 65 kor. 12 fill, maradt tiszta jövedelem 63 korona 88 fillér. Felülfizettek: Komándinger Kálmán 2 kor., Dénes Sándor 2 kor., Kis Széli Mihály 2, kor., Brebovszky Elemér Szekszárd 1 kor., Mi-j kecz Endre Szekszárd 1 kor., Vendl Gyula Szek-j szárd 1 kor., Haspell Géza Szekszárd 1 kor.,1 Schleicher N. Szekszárd 1 kor., Vendl István! Szekszárd 40 fill. Úgy a felülfizető uraknak,! valamint azoknak, kik szőlőt ajándékozni szive-i sek voltak ez utón is köszönetét mond a parancsé nokság. — Öngyilkos földmives. Rikker Rókus mözsi jómódú földmives elmezavarában, lakásán fejbelőtte magát és meghalt. — Táncoktatás. Eddényi Vilmos helybeli okleveles táncmester folyó hó 15-én kezdi a tánctanitást a felnőttek részére a Szekszárd Szálló nagytermében, beiratkozni a nagyteremben lehet. — Uj bélyegek. Művészi kivitelű, szinpom- pás bélyegek, az ország szebbnél szebb részeinek látképeivel. Régi óhajtása volt ez a magyar közönségnek. Most végre beteljesedik. Minden nagyobb fővárosi dohánytőzsdében, papirkereske- désben, vidéki nagytőzsdében és az ország ösz- Bzes könyvkereskedéseiben árusítják már egy-két nap óta a Magyar Iskola Egyesület — a magyar nyomdaipar dicséretére váló — igazán szép 2 filléres bélyegeinek legújabb, 12 példányból álló sorozatát, amely Herkulesfürdő, Párád, Tren- csénteplitz, Koritnicza, Fenyőháza, Ránkfüred, Tátralomnicz és Csorbató legszebb pontjait ábrázolja vörös és kék színben, valóban szép kivitelben. A magyarosodás és népművelés hazafias céljait szolgáló bélyegek méltán megérdemlik azt a szeretetteljes fogadtatást, amelyet társadalmunk már az előző sorozatnál is tanúsított, tömegesen használván azokat levelei zárójegyéül. Postautalványon való megrendelésre az egyesület központi irodája (Budapest, Központi városháza, I. kapu, félemelet 41 szám) is készséggel küld tetszés szerinti mennyiséget a bélyegekből. — Hátas kan. Bias csók Gyula kajdacsi telivér jorkseiri tenyészetében van egy 380 kiló súlyú kan, melyen a kanász naponkint kinyargal, hogy túlságosan el ne hízzék. Méltó párja ennek egy importált emse, amely 1175 koronába került. Ha tekintetbe vesszük, hogy a Látrányi Jenő, Hirsch Ignác és Fekete Imre által a minap Svájcból hozatott szimentali tehenek darabja csak 1000 koronába jött, 1175 korona elég szép ár egy sertésért. A fenomenális állatok képei, és pedig a kané az emberrel a hátán, a „Köztelek“-ben láthatók.