Tolnamegyei Közlöny, 1911 (39. évfolyam, 1-53. szám)
1911-08-20 / 34. szám
4 héjnak a járdákra való dobálását. Ezzel kapcsolatban arra is felhívjuk az ellenőrző hatóság figyelmét, hogy az idén nagyon sok a rossz és élvezhetetlen dinnye ; tehát szükséges lenne a dinye- piacon gyakran vizsgálatot tartani. — Haltolvajok. Augusztus 13 án éjjel még eddig ismeretlen tettesek föltörték Tolnán a hal tartó bárkákat s elloptak 260 kiló elsőrendű halat. A csendőrség erélyesen nyomozza a tolvajokat, kik állítólag négyen voltak s Bogyiszló felé vették útjukat. — Országos vásár. Dunaföldváron folyó hó 21-én országos állatvásár, 22-én pedig kirakodó vásár lesz. — Rektifikálás. Biróy Béla (Gyönk) adománya a Simontsits Béláné alapra nem 20, mint azt múlt számunkban tévesen nyugtáztuk, hanem 25 korona. — Vasút Bonyhádtó!—Hidegkút—Gyönkre. Bonyhádról Írják, egy fővárosi vasútépítési vállalkozó előmunkálati engedélyért folyamodott egy Hidas—Bonyhád állomásról kiinduló Bonyhád— Zomba—Kölesd—Gyönk érintésével Hidegkút— Gyönkre kiépítendő vasútvonalért. A kereskedelemügyi minisztériumban elvben az előmunkálati engedély megadása mellett vannak, előzőleg azonban a Máv.-nak egy főellenőrét küldik ki a kiszemelt vonalra, hogy fölkeresse az összes érdekelt községeket és tájékozást szerezzen ezen vasút szükségességéről, esetleges rentabilitásáról. Az érdekelt községek anyagi támogatásától függ, megépül-e már a jövő évben az uj vasút. — Halál egy falat hústól. Fekete Mihály fujszi napszámos, ebéd közben egy falat húst oly mohón akart lenyelni, hogy az torkáo megakadt. Mire az orvos megérkezett, Fekete már meghalt. — A dunaföldvári református templom orgona alapja javára f. hó 14-iki táncmulatsággal egybekötött szinielőadásra jegyeiket megváltották : Báró Fiáth Lajosné 10 K, Korniss Boldizsár fő- szolgabiró 10 K, Balázs József járásbirósági jegyző 3 K, Báthory Géza kir. járásbiró, Merényi Árpád ügyvéd, Móricz György 2—2 korona. Mészöly Ambrus 1 korona. Felülfizettek: Hardy Pál 1 K, Adorján Ferenc, Feith János, Hutvag- ner János 1—1 kor., Petényi László 60 fill., Deák Ferenc, Molnár István, Pergel Ferenc 40—40 fill., Mezey János, Lengyel Imre 30—30 fillér. Hálás köszönet. — Elhalasztott mulatság. A folyó hó 12-ére tervezett cikói kerti mulatságot a rendezőség — közbejött akadály miatt — folyó hó 27-ére halasztotta. — Táncestély. A dombóvári diákság folyó hó 26-án a Korona-szálló nagytermében, a Dombóvári Atlétikai Klub javára műsoros táncestélyt rendez. Belépti-dij : személyjegy 2 korona, család - jegy (3 személyre) 5 korona, diákjegy 1 korona. Kezdete este pont 8 órakor. — Népgyülés Tolnán. A szociáldemokraták múlt vasárnap népgyülést tartottak Tolnán a véderőreform ellen és a választójog érdekében. A népgyülésnek Schönherr József budapesti elvtárs volt a szónoka. — Agyonsujtotta a villám. Tévéiről iiják, hogy ott nagy zivatar volt és Kuruc János 26 éves földművest a villám agyonsujtotta. — Névmagyarosítás. Kohn Jenő dombóvári lakos nevét belügyminiszteri engedéllyel Komlős- ra magyarosította. — Hangverseny. A „Dunaföldvári Diák Otthon“ ifjú gárdája f. hó 12-én sikerült hangversenyt adott. A műsor minden egyes pontja zajos tapsokat aratott. Különösen kivált Léuay István begedüjátéka, kit a közönség percekig tapsolt, éljenzett s akinek kellemes hegedüjáté- kát ismételten hallani kívánta a közönség. Güns Margitka, Stauber Aranka kedves zongorajátékát, Várady Ibi és Keller József monológját s Lukács Pál szavalatát a közönség lelkes tapsokkal s éljenzésekkel honorálta. Hangverseny után tánc volt reggelig. TAHKfilIVUEK uj, valamint használt állapotban, Író- és rajzszerek nagy választékban olcsó áron kaphatók a Molnár-féle részvénytársaság könyv- és papirkereskedésében Szek- === szárdon, a Kaszinó-bazár épületben. = A budapesti m. kir. tudományegyetem belgyógyászati klinikáján végzett kísérletek alapján meg lett állapítva, hogy a természetes Ferencz József-keserüviz erős hashajtó eredménye mellett nemcsak kellemetlen utóhatást nem idéz elő, hanem az étvágyat is még lényegesen megjavítja. — Kapható gyógytárakban és fiiszerüzletekben. A Szétküldési-Igazgatóság Budapesten. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY Diákok teljes ellátással felvétetnek a polgári iskola és a gimnázium közelében, Molnár-nyomda mellett. Szekszárd, Széchenyi utca 176 szám. Egy gyermektelen izr. családhoz egy-két jobb családból való fiút ellátásra elfogadunk. Cim a kiadóban. Szekszárdról folyó évi szeptember hó 15-én elköltözködöm Hódmezővásárhelyre. Ez alkalommal kérem mindazokat; kiknek órája vagy ékszere van javításba, azt elvinni, különben ezen javított tárgyakat magammal viszem és az illetőknek később portóba kerülne azok visszaküldése. Költözködésem alkalmával úgy zseb-, mint ingó- és falióráimat valamint ékszereimet igen olcsó árakra szállítottam le. Ezen bámulatos olcsó áraimról való meggyőződése céljából tisztelelettel meghívom mindazokat, kiknek ékszerekre vagy órára szükségük van. Tisztelettel HURKA FERENC, órás. TANÜGlf. Irigyeljetek. (Folytatás és vége.) Irigyeljetek! Ha ugyan van mit irigyelni rajtunk. Több a bajunk, semhogy irigylésre méltók lehessünk. Irigylitek a könnyű tanitói munkát? Nézzetek körül a klinikák, meg a vidéki kórházaknál : mennyi a gége- és szívbajos meg a tüdőgümő- kóros tanitóbeteg és mennyi az idegrendszerében megtámadott tanitó 1 Nézzétek meg a halálozásokról kószitett statisztikát: milyen nagyarányú a tanitók halálozása ! Köztudomás szerint pedig nem a könnyű, hanem a terhes szellemi, vagy testi munka idézi elő, fejleszti és teszi válságossá a jelzett betegségeket. A terhes munka, romlott levegő, meg a nyomor. Az elégtelen táplálkozás, az egészségtelen lakás, meg az anyagi gondok döntik a legtöbb embert korai sírjába. A tanítóságnak körülbelül annyi az árvája, mint amennyi gyermeke van az élő tanitószülők- nek és nyolcszor annyi áz országos tanitói nyugdíjalapból gyámdijazott tanitóözvegy, mint ameny- nyi a nyugdíjazott tanitó. Mit bizonyít ez ? Azt, hogy a foglalkozásunk irigylésre méltó ? Hogy jól folyik a sorunk ? Éppen ennek ellenkezőjét. Vagy hát a fizetésünket irigylitek ? Ezt a valódi „irnok-uraságoktól levetett“ szép fizetést ? Gyerünk csak ezzel a „fizetéssel“ amelynek „éhségbér“ volna a megfelelőbb neme. Valóságos tudomány kell ahhoz, hogy ezt a fizetést beosztva, belőle egy család fentartható legyen. Nem vagyunk mi hálátlan szerzet. Sőt mélyen érezzük a hálát azon nemeslelkü államférfi iránt, aki a 300 forintos szégyenparagrafust eltörölve kísérletet tett a tanitói nyomornak eltörlésére.^ Sajnos, nem sikerült ez a nemes törekvése. A tanitói nyomor a féktelenül fokozódó drágaság miatt már már elviselhetetlen megélhetési viszonyok következtében nagyobb ma, mint volt valaha. Az 1868. évi XXXVIII. t.-c. ben megállapított 300 frt. = 600 kor. abban az időben a megélhetési viszonyokkal föltétlenül "helyesebb arányban állott, mint amilyenben uj népoktatási törvényünk szerint az 1000 koronás alapfizetésünk áll a mai őrült drágasággal. És nem valóságos iróniája-e a sorsnak az a véletlen (vagy szándékos) törvény-intézkedés, hogy az urnák 1907. évében a tanitók részére azt az 1000 koronás alapfizetést állapították meg, amit egy régibb kormány az állami tisztviselők kezelőszemélyzetének XI. fizetési osztályában létminimumnak köveseit és törvényes módon még 1903-ban (Tisza István gróf miniszterelnöksége idején) 400 koronával felemelt. Igen nehéz voba pedig kitalálni, hogy mennyiben jogosult a tanitó megélhetése tekintetében fennálló igényeinek az aktamásoló eleven írógépekkel szemben való redukálása? Nos, ha mégis helyénvalónak találta törvény- hozásunk, hogy az ország pénzügyi helyzetének jobbrafordultáig irnok-uraságoktól levetett fizetésen tengődjünk, ez ugyan nem a mi szégyenünk, de nem is szolgálhat okul arra, hogy irigyelje bárki is sorsunkat. Node menjünk tovább. Hátha mégis irigylésre méltó is akad a mi tanitóvilágunkban. Milyen is tehát a tanitó helyzete ? Arról nem igen óhajtunk beszélni, akit a sors átka, vagy ahogy régebben szokás volt mondani: az Istenek gyűlölete űzött a nevelésügy himes mezejére, hanem olyan tanítóról, akit hivatásszeretet vezérelt közénk, aki az apostoli nemes pályára megfelelő szorgalommal előkészült és akiben mindaz a kellék megvan, amit a hivatásához méltó népnevelőnél fel kill tételeznünk. Istennek, meg a mi lelkes képzőintézeti tanárainknak hála érette, ma már mind többen lesznek pályánkon a „választottak“ között az ilyen „hivatottak“. Micsoda más kilátás is nyílik ma a népművelés jövőjére, mint amilyen a mai állapotokra nyílott 20—30 évvel ezelőtt! Amikor például úgy vezette be a principális az ifjú tanítót 150—180 tanítványa közé, hogy: „nem kell ám ezeket agyontanitania, édes fiam! Nem lesz ezekből se pap, se fiskális. Bírónak meg elég, ha a nevét le tudja Írni. A paraszt csak addig jóravaló, mig buta. A kiművelt paraszt azonnal elégedetlen a sorsával. Tehát csak okkal-móddal tanitgasson, hogy tudákossá ne tegye a falunkat!“ Elődei s kartársai nem is igen tették ki a falut ennek a veszélynek. Egyikök, klasszikus típusa a már-már letűnő iskolamestereknek, például egész délelőttöset azzal töltött, hegy megtanította a növendékeit arra|: ki az a Csősz Szakács István ? Tudta a selma, hogy d. u. látogatója lesz az iskolában. Még pedig a jámbor Cs. Szakács István „oskolaszék“ ur személyében, aki pedig rendkivül örült annak, ha őróla és nem Ausztrália szigeteiről, vagy az ekliptikus pályáról esett szó, amikor inspekciót tartott az iskolában. Es tényleg az egész délután is azzal telt el, hogy a jó öreg mester kérdésére hol karban, hol egyenkint elmondták a tanulói, ki az a Cs. Szakács István ?* T. i. „szigorú“ isksz. tag stb. Micsoda büszke öntudat sugárzott is le a nemes falusi tanfelügyelő-közeg rezes arcáról, amikor a „tanítás“ befejezése után, az érdem elismeréséül magához „pinceszerre“ meghívott ravasz iskolamester oldalán baktatott a szőlőhegy felé. Nem is volt olyan hires mestere hét vár- megyének, mint a szóban levő falunak a mestere. Persze a hivatása szintáján állott „oskolaszék“, no meg az éneket kedvelő asszonyok előtt. Mert hát tényleg olyan cikornyásan messze földön nem énekelte mester az „Oh édes Megváltóm“-at, mint ő. Boldog régi idők! (X). Tanítói közgyűlés. A tolnai ref. egyházmegyei tanítóegyesület Vida Ferenc elnöklésével közgyűlést tartott a szekszárdi polg. fiúiskola tágas tornatermében. Az elnöki tartalmas megnyitó beszéd után tudomásul vették az egyes jelentéseket. Szeghő István decsi kántortanitó, egyl. főjegyző a tanítói fizetések rendezéséről tartott előadást, melybén kimutatta, hogy mily mostoha elbánásban részesülnek a felekezeti és a községi tanítók az állami tanítókkal szemben és hogy mennyire jobb helyzetük van a sokkal kevesebb kvalifikációval rendelkező kezelő tisztviselőknek. Végül a következő javaslatát fogadták el: 1. Kívánja a tolnai ref. egyházmegyei tanitóegylet, hogy a tanítók fizetése olyan módon rendeztessék, hogy egyenlő legyen a hasonló képzettségű állami tisztviselőkével. 2. A tolnai ref. egyházmegye lépjen be a „Tanítók Orsz. Szövetségéibe. 3. A tanítóképzés oly módon reformáltassék, hogy az érettségi bizonyítvány megszerzése után a tanítójelöltek 2—3 évi pedagógiai tanfolyamot hallgassanak. Müller Menyhért érvelése alapján a közgyűlés elfogadta a vizsgái jutalomdijak eltörlését. A bihari ref, egyházmegyei tanitóegylet átiratát elfogadták, melyet a tanítói fizetésrendezés tárgyában intézett az ország összes tanítóegyesületeihez. „Az uj fizetési tervezed cimen még Ballabás Bálint tartott előadást. A közgyűlés úgy az előadóknak, mint a polg. isk. igazgatójának köszönetét szavazott a tornaterem átengedéséért. A sikerült közgyűlés után társasebéd volt, melyen több lelkes felköszöntő hangzott el. TanítÓválasztások. Pintér István Érténybe, Kiss Ernő Decsre, Szabó Mihály és Szijj Béla Madocsára választattak meg tanítóvá. Kinevezés. A vallás és közoktatásügyi miniszter Babits Angyalka szekszárdi polg. leányiskolái óradíjas tanítónőt, s. tanítónővé nevezte ki. — Tanítónői kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Dicenty Anna szekszárdi oki. tanítónőt a tolnai állami népiskolához nevezte ki.