Tolnamegyei Közlöny, 1911 (39. évfolyam, 1-53. szám)

1911-06-18 / 25. szám

4

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY

1911 junius 18.

— Nagy idők tanúja. Ismert alakja volt Szekszárdik Kelemen Mihály nyugalmazott kasznár, aki nem is olyan régen még jómódban élt, mindenben bővelkedett, utolsó éveiben azonban annyira elszegényedett, hogy csak úgy csikorogva éldegélt. Most azután ő is elköltözött oda, ahol nincs nyomor, nincs fájdalom. Folyó hó 16-án hirtelen hunyt el Kelemen Mihály életének 78-ik évében, aki mint 15 éves gimnázista 1848-ban beállott honvédhuszárnak és dicsőségesen végig küzdötte a szabadságharcot.

— Postamesteri állás Nakon. A pécsi posta- és távirdaigazgatóság a tolnamegyei Nak községben megüresedett postamesteri állásra pályázatot hirdet. Készpónzbiztositék 200 korona. Járandóság 843 korona fentartási költség és 1200 korona szállítási átalány, mely utóbbi összegért a kinevezendő postamester köteles lesz a 16*37 km. távolságra fekvő Kocsolára és vissza naponként egyszer közlekedő egyfogatu kocsiküldöncjáratot a posta- és távirdaigazgatóság által esetről-esetre megállapítandó menetrend szerint fentartani. Általános feltételek: 24 éves életkor, magyar állam- polgárság, ép és egészséges testalkat, feddhetlen előélet és IV. középiskolai, illetve IV. oszt. polg- vagy ezekkel egyenrangú más iskola sikeres bevégzése. Pályázhatnak: a postamesterek és kiadókon kívül a kiadójelöltek és hivatali kisegítők, valamint más oly mindkét nembeli egyének, kik az általános feltételeknek megfelelnek. Pályázati határidő junius 23.

— Látta már? Borgida Ede művészi arckép tanulmányait? valóban érdemes a megtekintésre a korzón levő fénykép-kirakatban.

— Rövid hírek. Öngyilkosság. Pest József 64 éves tamási lakos, lakása padlásán felakasztotta magát és meghalt. — Artézi kút. Tamási község elhatározta, hogy ártézi kutat furat. A határozatot a Tolna vármegye törvényhatósági bizottsága jóváhagyta. — Nyomor elől a halálba. Nagy Horváth István tamási szőlőhegyi lakos folyó hó 2-án felakasztotta magát, mert oly nagy szegénységben élt, hogy családját nem volt képes eltartani. — Névmagyarosítás. Frank Sándor dunaföldvári születésű, budapesti lakos vezetéknevét »Porzsolté ra változtatta. — Lemondás. Halász Andor mözsi anyakönyvvezető-helyettes ezen állásáról lemondott.

Tichomiroff államtanácsos, a gyógyszertan tanára a moszkvai császári egyetemen, jelenti: «Megfigyeléseim szerint a természetes Ferencz József-keserüviz gyorsan és biztosan ható hashajtószer. — A Ferencz József-keserüvizet a betegek jól bírják és hosszabb használat mellett sem okoz fájdalmat.» — Kapható gyógytárak- ban és füszerkereskedésekben. A szétküldési igazgatóság Budapesten.

Kovács J.

Specialista fog- és szájbetegségeknél. Készít arany-, ezüst-, platina, porcellán-, cement- és email-töméseket. Arany, platina és porcellán koronákat és hidakat. Kautschuk és arany lemezre műfogakat és szájpadlás nélküli fogakat.

ic Foghúzás érzéstelenitéssel! Műfogak és javítások szükség esetén 24 órán belül készíttetnek.

Lakáss a gimnáziummal szemben.

IS IRODALOM.

— Előfizetési felhívás. P. H. Loyson neves francia írónak »Az Ellenséges Lelkek* című színdarabja rövidesen megjelenik a magyar könyvpiacon alólirottnak fordításában és Biró Mihály rajzaivaL Az érdekes, mélyen járó munka telve van politikai, társadalomtudományi, lélektani és filozófiai i magaslatokkal és értékkel. A francia kultúrharc egy képét tartalmazza; azt a harcot, mely a tudomány, a felvilágosodott- ság és az egyház, vagy mondjuk a vallás közt dúl. Politikából vitték a kérdést a színpadra. A harcot erős és fényes fegyverekkel vívja a szerző és természetes, hogy az éles, mélyrehatóid polémia a főeleme a darabnak, amelyet tudomány, a két ellenséges lélek mély ismerete, theozófiai készültség és amellett nagy finomság és gyöngéd érze’mek gazdagsága támaszt. A színmű, amely egy készülő nagy trilógiának első része, méltó feltűnést keltett Párisban. A napisajtók, folyóiratok és külön kiadású brosúrák élénken foglalkoztak a kiváló szerzővel és jelentős darabjával.

Abból az alkalomból, hogy a szerző második részét „Az Apostolok”-kat csak rövid néhány nappal ezelőtt mutatták be óriási siker mellett Páris egyik színházában s nemkülönben

hivatkozással a már nem is hamu alatt csendesen terjedő kulturellenes felekezeti harcra, mely nálunk is mind elkeseredettebbé lesz, elérkezettnek láttam az időt a jeles francia darab fordításának kiadására. — A könyv, mely 8—10 iv terjedelmű lesz, egy hónapon belül jelenik meg és kapható 2 kor. árban. Megrendelhető alulírottnál. A gyűjtő-ivet junius 15-éig méltóztassék visszaküldeni

Kelt Budapesten, 1911. évi junius hó 1-én. Tisztelettel KorÍt8ál)SZky Ottó, Vin. Szentkirályi-utca 17. II. 11.

— „Ország-Világ*‘ szépirodalmi képes hetilap. Szerkesztik: dr. Váradi Antal és dr. Fáik Zsigmond. A szép és tanulságos illusztrációk egész seregét látjuk az „Ország-Világ“ legújabban megjelent 23-ik számában. Van benne három kép László Fülöp festőművészünk londoni kiállításáról, négy Bánffy Dezső báró temetéséről, három a margitszigeti olimpiai sportünnepekről; három kép a Nemzeti Szalon mostani tárlatáról hoz Ízelítőt, tizenöt szép illusztráció pedig Ragusa ősi városának nevezetesebb műemlékeit tárja elénk. A Magyar Gazdasszonyok Országos Egyesületének vezetőségéről és leánynevelő intézetéről is találunk ebben a számban képeket, valamint a világ legnagyobb tengeri gőzhajójáról, az „Olym- pic“-ről is vagy hatot. Néhány zsánerkép meg az arcképeknek egész sora egészíti ki az „Ország- Világ“ e számának illusztratív tartalmát. Az utóbbiak közül megemlítjük: néhai özv. Damjanich Jánosnét, gr. Batthyány' Gézánét, gr. Pálffy Dann Lipótnét, Hegedűs Sándornét, Grúz Albert- nét, Rosenberg Gyula képviselőt, dr. Kollár Lajos udvari tanácsost, Pottiorek Oszkár boszniai tartományi főnököt, néhai Löw Lipót szegedi főrabbit stb. A magas színvonalú irodalmi részbe regényeket, elbeszéléseket, kritikai cikkeket vagy költeményeket írtak: Ábrányi Emil, dr. Bányász László, Csite Károly, dr. Fáik Zsigmond, Gyárfás Zsigmond, N. Kiss Ferenc, Szentkirályi B., Thomée József, dr. Váradi Antal stb. Igen érdekes olvasnivalókat találunk a következő című rovatokban is: Színház, Művészet, Irodalom, Hirek, Sport, Zene stb. — Mutatványszámot ingyen küld a kiadóhivatal (Budapest, V., Hold-tt. 7.) A lap ára félévre 8 korona.

MULATSÁGOK.

A kuruzsló.

Hogy került ide? És ha már idejutott, miért nem „kuruzsolt“ magának külömb időt ? Miért a „közkívánatra másodszor“ előadásán is elég kevesen jelentek meg.

Csak a kedvezőtlen időnek tulajdoníthatjuk, hogy a szekszárdi állandó műkedvelő társaság f. hó 10-ón fenti cim alatt előadott darabjának olyan kevés volt a látogatója.

Pedig nagyon megérdemelné ez a lelkes gárda, mely ezt a színmüvet megismertette, hogy tömeges megjelenésével lelkesítse, támogassa, segítse mindenki: még szakadó esőben is !

Ilyen alapos készültségről, kitűnő alakításról se „Fehérék“, de még „Dr. Farkasék“ se tettek tanúbizonyságot, pedig ők hivatott színészek. Sokszor láttunk pedig náluk kevésbbé jó darabban „telt“ — kétértelmű, sikamlós kifejezésekkel bővelkedő darrabban pedig „zsúfolt“ házat.

Ha már másért nem is, a jó Ízlés szempontjából kellene a mi hazai színművészeinket pártfogolni, mert meglehetünk győződve, hogy mindenkor, — még ha a szinlap nem is jelzi, — úgynevezett „fehér“ darabot fogunk látni, hova fiainkat, lányainkat is bátran elvihetjük.

A Herczegh nővéreket (Mariskát és Gi- zát), Kamarás testvéreket (Józsát és Jolánkát) meg Sigora Piroskát mindenkor szívesebben látjuk a színpadon, mint bármely más idevetődött szintársulat női szereplőjét, mert különben megállják helyüket, mint ezek. Vagy kell-e különb „kuruzsló“, mint amilyet Jasek S. alakított, vagy félszeges „botos ispán“, mint Bodorik (Vida Jóska) alakításában ? Hát a pápaszemes ur, (Haspelt) Rostay főorvos, (Wendl J.) a sza natórium tulajdonosa, (Tutsni P.) a riporter, (Bakó A.) az asszistens, (Csizmazia L.) szereplői nem-e voltak kitűnőek ?

Mohai és Herder néma szerepeikben szintén megállták a helyüket rendesen.

Azt mondják, hogy Rácz J. rendezte. Hra- dek F. súgta a darabot. Egyiket se láttuk, de gratulálunk mindkettőnek. Előbbinek a pompás összjátékért, utóbbinak, mert — nem is hallottuk.

— A bátaszéki kath legényegylet junius hó

11-én szépen sikerült műkedvelői előadást rendezett. Két darab került szinre : Murai Károly „ Virág- fakadás“ és Szentpéteri Zs. „Tündérlak Magyarhonban“ cimü vigjátékok. Különösen Páncsics Erzsiké, Hideg Klárika, Hideg Imre, Hirth Mihály, Szekfü Jenő ügyes játékukkal, Wernberger Lajos pedig pompás, nem túlzott komikus fellépésével arattak nagy tetszést. A többi szereplők is nagyban hozzájárultak a darab sikeréhez. A zord, esős idő ellenére is szép számban jelent meg a közönség; különösen nagy érdeklődés mutatkozott az intelligencia részéről. Az estély 130 koronát hozott az estély házalapja javára. Felülfizettek: Góczy N. Jánosné 5 K., Pongrácz Lajos 5 K., Návay Emil 2 K., dr. Geiringer Bertalan 2 K., Braun János 80 f., Minder Ernő 60 f., özv. Steltz Simonné 40 f., König Mihály 40 f., Lovrics István 20 f., N. N. 1 korona.

— Nyári táncmulatság. A lengyeli polgári olvasóegylet 1911. évi junius hó 29-én, a lengyeli fürdő erdőben, saját könyvtára javára jóté- konycélu nyári táncvigalmat rendez. Beléptidij személyjegy 1 kor. 60 fill., családjegy 4 korona. Kezdete délután 6 órakor. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. A zenét Jónás Laci bonyhádi zenekara fogja szolgáltatni.

Nyári mulatság Simontornyán. Folyó hó 3-án

Simontornyán igen sikerült zártkörű iparos nyári mulatság volt, melyen igen sok daliás fiatal ember vett részt. A hölgyek névsora a következő: Asszonyok: Szenczi Szűcs lstvánné, ifj. Takács Jánosné, Karadicsek Jánosné, Keresztes Józsefné, ifj. Baráth Jánosné, Szebényi Lajosné, Sági Fe- renczné és Bongor Józsefné. Leányok: Takács Annuska, Takács Ilonka, Bongor Mariska, Baráth Rózsika, Barócsai Erzsiké, Kovács Teruska, Szikora Juliska, Lukács Katicza, Szabó Rózsika, Zsolnai Katicza, Rabóczki Juliska, Csősz Erzsiké, Gerebics Mariska.

TANÜGY.

A tanítók.

Megmozdult a társadalom egy hatalmas tábora, megfujták a kürtösök a harci riadót, fegyverben, harcrakészen áll a társadalom azon — mindig szerényen visszahúzódott, némán szenvedő, tűrő, de a munkát mindig szerető — tábora, mely híven szolgálja Istenét, hazáját és lerója kötelességét mindig lelkiismeretesen a nemzet és hazájával szemben: felemelte végre kérő szavát a tanítóság.

Sok vérző sebet takar el annak a lenézett „nemzet napszámosáénak a ruhája, sokáig takargatta, hegesztgette, gyógyitgatta, de már tovább nem bírja, felszakadt a legnagyobb, a legfájóbb seb s végső szükségében — mert könyörögni nem szokott — uiegy a nagy társadalomhoz és kór gyógyirt sebére, vigaszt fájdalmára.

Nem alkalmatlankodik sokat a társadalomban, nem állanak útjában, ha szép célért küzd, nem tartja vissza a fejlődésében. Oh nem. Dehogy teszi azt. Sőt. Minden erejével, ambíciójával, tehetségével, sőt — szinte hihetetlen — még pénzáldozatával is segít minden szép és jó előmozdításában és mindennek a közjó javára való elősegítésében.

Az iskola majdnem mellékfoglalkozása a sok társadalmi tevékenysége mellett, melyből mindig becsülettel kivette a részét! Ifjúsági egyesület, egyletek, analfabéta tanfolyamok, dalárda, zenekar, szabadtanitás, stb. stb. mind olyan tényezők, melyekben — s ezt hangsúlyozom — privát jószántából embertársai javára és sokszor egészségének kárára fáradhatatlanul dolgozik, mert szereti hazáját és a haza minden polgárát, kiknek élete minden percét szenteli.

Sokat tudnék még minden egoismus nélkül javukra írni, de minek . . . hisz az emberek a tanítókkal annyit sem törődnek, mint az óra ketyegésével, s ha néha még is véletlenül eszökbe jut, egy szánalmas mosolyt engednek ki szájuk szögletén s ismét napirendre térnek fölöttük.

De nem baj! Sokkal több malitiát is el kell nekünk néha tűrnünk. Hisz az az egyetlen hibánk, hogy sokat tűrünk . . .

De most anélkül, hogy bárkinek is a haragját magunkra vonni merészkednénk, aktuális lévén most a tanítók fizetésrendezése (talán majd a Holdban!) gondolkozzon egyszer a nagy világ egy kis negyedórácskát ezen a két alábbi tényen s csak annyit állapítson meg objektiv: jogos-e a kérésünk, vagy sem?

Ha jogos, akkor nyújtson az is egyszer egy kis rekompenzációt munkánkért érdekünkben és nyújtsa segítő jobbját — mint mi neki mindig — igazunk kivívására, ha pedig nem volna jogos ez a kérésünk — amit nem akarok hinni — mondja meg mit dolgozzunk még igy tovább is a társadalomnak, hogy végre jogunk legyen ott kikérni ? 9

Az ország háromféle tanítót külömböztet meg u. m.: állami, (ez a legkiváltságosabb és legjobban dédelgetett) községi, (a középmértékes) és a felekezeti (az elhagyatott, az árva, ki a legutolsó a tanítók között.)

Az állami tanitók törzsfizetése 1.200 kor., (a községi és felekezetieké 1,000 kor.,) megfelelő