Tolnamegyei Közlöny, 1911 (39. évfolyam, 1-53. szám)

1911-05-14 / 20. szám

— Másodjegyzö és segédjegyzö választás. A Báta községben üresedésben volt másodjegyzői állásnak választás utján való betöltését Bajó Pál főszolgabiró folyó hó 12 én eszközölte. Négyen pályáztak: Sztrokay Nándor bátal s. jegyző, Llnka Ottmár gindlicsaládi II. jegyző, Danóczy Géza sióagárdj s. jegyző, Komjáthy Gábor beregszászi s. jegyző, kik közül egyhangú közfelkiáltással s nagy lelkesedéssel Sztrokay Nándor ottani)* közszeretetnek [örvendő segédjegyzőt választotta meg a képviselőtestület. A 'lakosság nagy őrömmel fogadta a választás eredményét s méltán, mert az uj másodjegyzőben jeles képzettségű, nagyszorgalmu, előzékeny modorú s minden tekintetben kifogástalan jellemű jegyzőt nyert a község. Az ekkép megürült segédjegyzői állásra! három pályázó közül Hécey István nagydorodi s. jegyzőt 25 szavazattal 15 ellenében választotta "[meg a képviselőtestület.

— A Központi Háziipari Szövetkezet titkára: Mauer Károly t. hó 11-ón este 8 órakor Bátán a községháza udvarán népies előadást tartott a szervezés alatt álló szövetkezet céljáról. A több százra összegyűlt hallgatóság élénk rokonszenv- vel fogadta a szövetkezés eszméjét s a községben levő tanítók kezdeményezésére még az esti órákban jelentékeny számú részvényeket jegyeztek.

— Iskolalátogatás. Pártos Zsigmond szek- szárd-kerületi esperes-tanfelügyelő f. hó 10-én délután és 11 én délelőtt meglátogatta a bátai róm. kath. 5 tantermti elemi népiskolát s a tapasztalt eredmény felett megelégedését fejezte ki. A gyermekek szabatos és bátor felelete arra indította a jólelkü s közszetetetnek örvendő tudós esperes tanfelügyelőt, bogy esperesi jogával élve, a növendékeknek fél napi szünidőt adott, amit a gyermek sereg a szeretett tanfelügyelőnek szív- bői jövő s harsány hangon kiáltott éljenzésével fogadott.

— Központi Parcellázó Bank. Tekintélyes vidéki pénzintézetek régi óhajtása ment teljesedésbe, midőn a Magyar Takarékpénztárak Központi Parcellázó bankja a Magyar Takarékpénztárak Központi Jelzálogbankjának égisze alatt és a Wiener Bankverein közreműködésével megalakult. Az alakuló közgyűlést Mandy Lajos, ny. min. tanácsos, a Magyar Takarékpénztárak Központi Jelzálogbankjának elnöke vezette. Az uj intézet szerves kiegészitése lesz a Központi Jelzálogbank tevékenységének, amennyiben lehetővé fogja tenni, hogy a vidéki pénzintézetek oly jelzálogi hitelezéseket is kultiváljanak, melyek csak megelőző birtokvétel és parcellázás segélyével jöhetnek létre. A Központi Parcellázó Bank közvetítésével be fognak kapcsoltatni a vidéki pénzintézetek, az ismét megindult birtokfeldara- bolási akcióba és központosított vezetes mellett el lesz érhető, hogy a parcellázások az érdekeltek javára a legméltányosabb feltételek mellett legyenek keresztülvihetők. A parcellázó bank alapítása iránt a vidéki pénzintézetek és gazdák körében nagy érdeklődés mutatkozott, úgy, hogy az alaptőke, mely teljesen befizetett 3,000.000 koronában állapíttatott meg, jelentékenyen túl lett jegyezve, s a kínálkozó tokét a már is ‘elhatározott további kibocsátásnak kellett fenntartani. Az alakuló közgyűlés megválasztotta elnökké Mándy Lajost, alelnökké Sándor János ny, államtitkárt, Weiner Sándort, a Wiener Bankverein igazgatóját Igazgatósági tagok lettek: Aczél Zsigmond, a Nagyváradi Polgári Takarék vezérigazgatója, Blaskovich Ferenc,^ a Délnagyarorsz. Gazdasági Bank elnökigazgatója, Domokos Géza, budapesti földbirtokos, Elek Lipót, a Nagykanizsai Takarékp. vezérigazgatója, Flittner Károly, a Besztercebányai Takp. vezérig., Guits Gusztáv, a verseci takp. vezérig., Galambos Pál dr. az Óbecsei Takarékp. és Hitelbank vezérig., Hehs Béla, az Aradi Ipar- és Népbank vezérig., Horovitz Mór, az Orosházai Takarékp. vezérig., Horváth Tivadar dr. a Magyar Takarékpénztárak Központi Jelzálogbankjának ig., Huszár Gyula, a Magyar Takarékpénztárak Központi Jelzálogbankjának igazg., Jerffy Antal, a Győri első takarékp. vezérig., Kálmán Sándor, a Kisvárdai Gazdasági és Keresk. Hitelintézet ig.. Karczag Sándor dr., a Tiszavidéki Hitelintézet és Takp. vezérig., (Szolnok), Keltz Gyula, a Barsmegyei Népbank elnöke, Kerényi Soma dr., a békéscsabai takarékp. egyesület ig., Ladies László dr., a Békésmegyei Takp. Egyesület vezérig., Leitner Zsigmond, a Magy. Takarékpénztárak Központi Jelzálogbankjának igazgatója, Leopold Kornél dr., a Tolnamegyei Takarék és Hitelbank vezérig., Nagy László, a Szarvasi Hitelbank vezérig., Pirnitzer Gyula, a Wiener Bankverein igazg., Pósa Ernő, a Magyar Taka rékpénztárak Központi Jelzálogbankjának ig., Sándor Rezső, a Czeglédi Takarékpénztár Egyesület igazgatója, Radvánszky Albert báró, a Hatvanvidéki Takarékpénztár igazgatósági tagja, Reisner Ede, a Gyulavidéki Takarékpénztár igazgatója, Schwartz Alfréd, a Wiener Bankverein igazgatója, ifj. Schwartz Miklós dr., a Soproni "Takarékpénztár elnöke, Szálybély Gyula dr., udvari tanácsos, Vadász Lipót, orsz. képviselő, Weidinger Dezső, a Bajai Keresk és Iparbank elnöke. Felügyelő bizottsági tagok lettek ; Babó Lajos földbirt-, Mayer Aurél, a nagybecs- kereki Közgazdasági bank vezérigazgatója, Ull- mann Pál, Lengyel Sándor, a Martonvásári iakarékpénztár vezérigazgatója, Lippe Viktor báró, a Wiener Bankverein cégvezetője, Neumann- Géza, a Lugosi Közgazdasági Bank vezérigaz gatója, A Központi Parcellázó Bank működését egyelőre a Magyar Takarékpénztárak Központi Jelzálogbankjának helyiségeiben kezdte meg és az ügyek vezetésével Horváth Tivadar dr.-t a Központi Jelzálogbank igazgató, jogtanácsosát bízta meg.

— Gőzkompjárat Tolna- és Pestvármegye között. Kalocsán nagyarányú mozgalom indult meg, hogy a Gombos—Erdőd között eddig közlekedett gőzkomp helyeztessék át Kalocsára, mert ezáltal fellendülne a Dunántúl vidékének ipara és kereskedelme. Kalocsa és környékének vezető körei legközelebb már megkezdik a tárgyalásokat, hogy a gőzkompot mielőbb áthelyezzék Kalocsára. — Kalocsa ezen törekvését Tolnavármegye is támogatni fogja.

— Az újonc kontingens felemelése. A két

éves szolgálaton alapuló uj javaslatok szerint a közös hadsereg számára évi 159.000, a magyar királyi honvédség számára 25.000, az osztrák Landwehr számára 28.000 főben állapítja meg a létszámot. A magyar kontingens e szerint 100 percenttel emelkedik. A közös hadsereg eddigi kontingense 103.000 volt, itt tehát az emelkedés 56.500 főnyi. Újítás a reformban az, hogy a néptanítók is kapnak önkéntességi jogot. Ez alatt az egy év alatt kiképzést nyernek, hogy az iskolában mint a testi és katonai nevelés instruktorai működjenek. A honvédséget ellátják tüzérséggel. A sorozásnál a sorsolás megszűnik, mindenkit besoroznak és a fölösleget a méltányosság szerint a póttartalékba helyezik. Az újonc létszám felemelése alkalmából valószínűleg katonasághoz jutnak azok a városok is, amelyek eddig katonaságot nem kaptak. Reméljük, hogy a véderőreform tárgyalása kapcsán az elavult beszállásolási törvény is revízióra kerül.

— A szekszárdi kath. legényegylet műkedvelő szinielőadása. Múlt vasárnap a szekszárdi kath. legényegylet műkedvelői Blumenthal és Kadelburg: „Az aranykakas“ c. 3 felvonásos vigjátékát hozták színre a „Szekszárd-Szálló“ nagytermében. A hires és jeles darab méltó kezekbe került. Mig a műkedvelői előadásokról irt kritikákban a szimpátia és így az előlegezett tiszteletteljes elismerés már „de stylo“ szokta járni, addig most a nevezett előadók játékát telesen objektív álláspontról tehetjük szóvá ; m $g pedig azon egyszerű okból, miszerint e játék a dilettánsok nívóját szépen felülmúlta. Karakteri- zálva láttuk a német fürdővendéget (Daxelmayer Nepomuk) Hirt Mihály alakításában. Temperamentumos játékot nyújtott élvezetül Juhász Mariska a fogadósnő (Szikray Juliána) á la főszerepében. A gyorsbeszédü, készségeskedő főpincért (Fürge Tóni) Grószbauer Lajos jellemzően kreálta ; mig Hideg Imre báttaszéki vendégszereplő Dr. Gyárfás Béla ügyvéd szerepében könnyedén játszott, akárcsak a hal a vízben. Kedvesen mozogtak szerepeikben Pekári Annuska, Nopperr Katuska, Vesztergombi Margit, Prantner Bözsike, Váradi Etelka. Szerepére termett Verebes László is a Flóris koldus szerepéhen. A darab kitűnő összjátéka gördül jkeny hullámokban vitte a cselekvényt előre, melybe találó ügyességgel kapcsolódtak be szerepeikkel Prantner Ferenc, Pál Lajos, Cank Géza, Bitter István és Belasitz Gyula.

— Modern fényképezés címmel oly szakkönyv jelent meg, mely úgy a kezdő, mint haladó amatőrnek a fényképezés terén hasznos segítőtársa lesz. Felkarolja az egyszerű eljárásokon kivül az ozobrom, pigment, stb. nyomást is, mellyekkel kis fáradsággal a legmüvésziesebb képek érhetők el. A könyv végén perforált vignetták vannak az összes oldatok felírásaival. Megrendelhető utánvétellel a szerzőnél; Leopold Kornél, Budapest, VII. Erzsébet-körut 41. Kapható könyv- és szak üzletekben.

— Halálozás. Súlyos csapás érte Herczeg Gusztáv szepesi püspöki uradalmi intézőt nejének, szül. Simon Mariskának halálával. A gondos, önfeláldozó anya életének 39-ik, boldog házasságának 18 ik évében folyó hó 8-án hunyt el rövid szenvedés után Szepesalmásiban. Férjén kivül Olga, Vilma, Mariska, Márta, Emma, Iluska, Lacika és Erzsiké siratják.

— Szép mozi előadás. A szekszárdi róm.

kath. olvasókör a mai napon ismét élvezetes műsorral délután 4, 6 és este órakor mozgófényképes előadást tart a következő műsorral; Abruzzói képek (látványos). Kirándulás akadályokkal (humoros). Róma (látványos,). Ingyen utazás (humoros). Csavargó (dráma). Saragossa ostroma (látványos csatakép), Pali ajándéka (kaczagtató). Az élvezetes előadásra 70, 50 és 20 filléres belépő dijak vannak.

— A paksi országos vásár. Folyó hó 15 én és 16-én Pakson országos vásár lesz, melyre a szarvasmarhák és lovak felhajtása meg van engedve.

— Nagyflórisi Nagy Nép János levele. Igen érdekes levelet irt Nagyflórisi Nagy Nép. János 48-as honvédfőhadnagy, ügyvéd, néhai József kir. herceg játszó és tanulótársa, lapunk kitűnő munkatársa Győr város tanácsához azon alkalomból, hogy ott Vas Gerebennek, az ő régi barátjának szobrot akarnak emelni. Az irói világ nesztorának levele igy szól: „Tekintetes Tanács 1 Én, ki Gyulay Pál ur halála óta utolsó élő vagyok azok közül, kik 1849. év végén a Pesti Naplót nyélbe ütötték s néhai Radákovics Vas Gereben nagynevű Írónkat, mint gyermeket láttam először az Ozora és Felsőnyék között fekvő fürgedi pusztán — utóljára pedig, mint ügyvéd- társamat Bécsben, hol mindkettőnknek a császári pénzügyminisztériumnál volt dolgunk azon a napon, melyen őt katasztrófa érte — örömmel olvastam, hogy a nemes Tanács elhatározta, boldogult barátom emlékét szoborral megörökíteni Győrött, óh! ha szabad volna néhai barátom küzdelmes életéből részleteket a nyilvánosság elé hozni, meg vagyok győződve, hogy minden jó magyar ember támogatná a Tanácsot célja elérésében. De az én*vállaimat is már 81 év nyomja, erősen süket, jobb szememre vak, balkaromra béna ballágyékban sérvvel lettem 1897. ápr. 3-a óta a Rökk Szilárd kultusz gyakorlatában és az Emke odaadó szolgálatában . . . Vegyék kérem tudomásul nagy örömömet a felett, hogy végre Győr város példájára talán megmozdul ez a nagyon-nagyon szegény ország és. fillérjeivel emléket állít az igazán méltók közül talán — irói idejét tekintve — a legméltóbbnak. A tek. Tanács alázatos szolgája Nagyflórisi Nagy Nép. János.“

— Zártkörű tánoestély Bonyhádira. A bonyhádi ifjúság a Kaszinó kertjében 1911. évi május hó 20-án, Eibach Ödön védnöksége mellett konfetti, szerpentincsata és világpostával egybekötött zártkörű táncestélyt rendez. Az estélytiszta jövedelmét szegény gyermekeknek felsegélyezésére fordítják felekezeti külömbség nélkül. Belépődíj: Személyjegy 2 kor., családjegy 4 kor. Kezdete este fél 8 órakor. A zenét ifj. Jónás Laci kitűnő zenekara szolgáltatja. Felülfizetéseket köszönettel fogadnak és hirla- pilag nyugtáznak. Kedvezőtlen idő esetén az estély az Erdős-szálló dísztermében fog megtartatni. Ki tévedésből meghívót nem kap és arra igényt tart, szíveskedjék azt a rendezőség bármely tagjánál bejelenteni. Rendezőség: Dr. Eibach Kornél, Fleischman Marcel elnökök. Baumgartner Radó, Böhm József, Breier Mór, Égermann Lipót ifj., Fein Elemér, Frank Samu, Gasz Alajos, Grosz Dezső, Hartmann György, Heller Izsó, Kellert Zsigmond, Koralek Henrik, Kreschka János, Kuttner Zsigmond, Lang Károly, Lay Radó, Németh István, Olaszi Gábor, Péterman Jakab, Schnepf Ferenc, Stern Pál, Stieder Alajos, Vajda Jenő, Weisz Ármin, Zinner Tibor.

— Uj irányzatú művészi fényképeket készít modern kivitelben Borgula Ede Szekszárd Széchenyi ulca 646. Kuncer-ház. A cég elsőrendű specialitása a modern hölgytényképezés, fővárosi mintára próbaképekkel.

CSARNOK.

A rózsabimbó.

— Irta a keresztapa, ki a ró;sabimbót küldte —

Sok nagy ur házára szállott már a gólya,

A hol az érkezőt várja pompás pólya,

Az aranyos bölcső, drága bársony, selyem, Délszaki virágok, nagy őri kényelem;

A szoptató dada, doktor, cseléd, bába,

Kertész kocsis, szakács, állnak egy sorjába.

Az ártatlan angyalt meghozza a gólya,

Bábának, doktornak van is arra gondja,

Futkos a sok cseléd, a kocsis, a kertész,

Ez is, az is, mind, mind, a szolgálatra kész?

De nem szerétből, aranyért szolgálnak:

Nagy Urnák, hercegnek, grófnak és királynak Teszik a kis angyalt hol ide, hol oda,

Mellét neki adja a szoptató dada,

Eteti a doktor, füröszti a bába,

Bekötözik szépen selyem pólyájába,

Minden meg van ám itt, csak egy nincs : szeretet, Ezt pénzen megvenni senkinek sem lehet.

Szivja a kis angyal az idegen tejet,

Melyben édesség van, de nincsen szeretet,

Talán ez az oka, hogy sok nagy ur szive,

Szeretet nélküli s közönnyel van tele?

Egy jó szegényhez is berepült a gólya, j\pának, anyának van is elég gondja,

De ne aggódjatok az Isten megsegit,

Add majd nektek erőt a reménység, a hit.

A szeretet meg van őnáluk, a mi fő,

Megadja a többit az a jó Teremtő.

Ott van egy jó rokon az a áldott lélek,3 Ki mikor jót tehet szive s lelke éled,

Oly nagyon szereti, szívesen dajkálja, j.

Az igaz szeretet nem hiányzik nála.

Kis leányuk igy szól: kedves kis testvérem! Adják ide kicsit, mert nagyon szeretem.

Nehéz munkájából haza jön az apa,

Szól I ide adjátok, alig láttam még ma,

Ha kicsit megpihen s mennie kell újra,

Forró csókjaiban részesül Ő s anyja. —