Tolnamegyei Közlöny, 1910 (38. évfolyam, 1-51. szám)

1910-10-13 / 41. szám

1910 október 16.

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY

5

— A kir. tanfelügyelők mozgalma. A kir. tanfelügyelők folyó hó 18-án Budapesten értekezletet tartanak, melynek tárgyai lesznek : 1. Tan felügyelői fizetések rendezése. 2. A szakfelügyelői intézmény elleni állásfoglalás. 3. Az alakítandó tanfelügyelői egyesület alapszabályai. Az értekezleten Padányi Andor tolnavármegyei kir. tan- felügyelő is részt vesz.

— A paks—tolnamözsi vasút Daróczy Zoltán pákái földbirtokos, mint már megirtuk, engedélyt kapott a paks—tolnamözsi vicinális vasút kiépítésére. Dunaföldvár nagyközség kép viselőtestiilete kimondotta, hogy támogatja ezt a vállalatot és 30 0D0 korona értékben törzsrész- vényeket jegyzett. Ha Dunaföldvár példáját az érdekelt községek követik, akkor a paks—mözsi vasút mielőbb ki fog épülni.

— Halá'ozások. Hosszas betegeskedés után folyó hó 12-én Szekszárdon elhunyt özv. Unter- müller Alajosné szül. Ferencz Éva életének 70-ik évében. Haláláról a gyászoló család az alábbi jelentést adta ki: A gyászoló testvérek és nagy számú rokonság nevében fájdalomtól megtört szívvel jelentik a legjobb testvér és rokon, özv. Untermüller Alajosné szül. Ferencz Éva folyó évi október hó 12-én, életének 70-ik évébek történt gyászos elhunytét. A boldogult hült tetemei folyó évi október hó 14-én délután 4 órakor fognak a szekszárd—újvárosi régi róm. kaih. temetőben örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent mise áldozat pedig folyó évi október hó

14-én délelőtt 8 órakor fog az Egek Urának be- mutattatni. Szekszárd, 1910 október hó 13-án. Áldás és béke poraira!

Pakson elhunyt a község két legidősebb polgára: Stern Márton 92 éves és Herei Simon 96 éves korában.

Hosszas szenvedés után elhunyt Szekszárdon folyó hó 9-én Ernhaft Nándor vármegyei írnok életének 33-ik évében.

— Féláru vasúti jegy váltására jogosító arcképes évi igazolványok kiállítása és a már használatban levőknek érvényesítése az 1911. évre.

Az állami és törvényhatósági tisztviselők, a községi és körjegyzők, a rendezett tanácsú városok tisztviselői, nem állami tanárok és tanítók s az állami törvényhatósági nyugdíjasok féláru jegy váltására jogosító arcképes évi igazolványai a jövő 1911. évre leendő érvényesítés végett a m. kir. államvasutak igazgatóságához (Budapest, Andrássy-ut 73—75. sz.) már beküldhetők, legkésőbb azonban december hó 31-ig okvetlenül beküldendők. Azoknak az igényjogosultaknak, kiknek ez évben képes évi igazolványuk még nem volt, a jövő 1911. évre azonban ily igazolványt szerezni kívánnak, az igazolvány kiállítását ugyancsak a fent jelzett időben kell kérel- mezniök. Különösen figyelmeztetjük az érdekelteket, hogy az igazolványok érvényesítéséért és az újak kiállításáért járó 2 korona kezelési illeték m. kir. postabélyegekben rovandó le. A postabélyegek a beterjesztendő kérvényre vagy névjegyzékre felragasztandók. A kérvények és a hivatalok részéről beterjesztendő névjegyzék az előirt záradékkal és a hivatali pecséttel látandó el. Ez alkalommal a nyugdíjasokat arra is figyelmeztetjük, hogy kérvényeiken a lakhelyükre illetékes közigazgatási hatóság által igazoltatni kötelesek, hogy semmiféle díjazott tisztséget vagy fizetéssel járó hivatalt nem viselnek. Budapest, 1910 szeptember 28. A magyar államvasutak igazgatósága.

— Végrehajthatatlan törvény. Az uj kivándorlási törvényről van szó. Esztendőkig tartó, hosszadalmas tárgyalások után, melyeken a kivándorlásnál érdekelt összes állami, közgazdasági és társadalmi tényezők vettek részt, az uj magyar kivándorlási törvény két év előtt létre jött és mint II. törvénycikk tavaly szentesittetett. Feltűnő azonban, hogy a törvényre vonatkozó végrehajtási utasításra szokatlanul soká kellett várakozni. Végre valami csonka utasítást adtak ki a törvény egy részének végrehajtására (1909 junius 15-én.) A második résznek is meg kellett volna jelennie. Ám ez elmaradt. Egyszerűen, mert — risum teneatus — az uj törvényt nem lehet végrehajtani. E törvénynek a külföldre vonatkozó szakaszai egyszerűen azért nem léphetnek hatályba, mert a külföld kurtán kijelentette, hogy magyar törvények csak Magyarországra vonatkozhatnak. Minden állam a hazája részére érvényes törvényeket maga alkotja és természetesen nem hajlandó magát bármely más kormány törvényeinek alárendelni. Ez az oka az uj magyar törvény végrehajthatatlanságának. Bár a törvényt Andrássy irta alá, még is Hadik volt államtitkár ennek a monstrumnak tulajdonképpeni vezetője. Most a belügyminisztérium zavarában hónapok óta nem tudja, mit csináljon a szörny- szülöttel. Mert Andrássy — Hadik grófok ez örökségét keresztülvinni nem lehet. A belügyminisztérium kivándorlási osztályát Kertész Gyula

miniszteri taaácsostól, aki nyugalomba vonult, Horváth Emil miniszteri tanácsos vette át minap, de egyelőre ő sem tudja, mit kezdjen a törvénynyel. Mint értesülünk, azon az állásponton van, hogy a kínos helyzetből csakis uj törvény alkotásával lehet kibújni. Ezzel az eszmével már meg is barátkoztak, mert a kérdésnek más megoldása nincs.

— Meglőtt fiú. A napokban egy tiz éves fiút hoztak be Györkönyből a szekszárdi Ferenc- közkórházba, akit hajtóvadászaton (bizonyosan véletlenül) meglőttek. A szegény fiú testéből nem kevesebb, mint 70 szem serétet szedtek ki az orvosok. Az ügyet áttették a szekszárdi kir. ügyészséghez.

— A dombóvári Erzsébetkórház alapja 1909. évben 66 630 K 30 fillérre emelkedett, tűig vagyonalapja az elmúlt év védén 4255 K 68 fillér volt. Ezen humánus intézmény körül kiváló érdemeket szereztek : felsőeöri Paál József és Schréter Károly mint elnökök, kiknek áldásos tevékenységök- ben odaadó munkatársai voltak : Horváth János titkár és Pribay Ferenc pónztárnok, valamint a választmánynak tadjai.

— Villamos kongatás. A szekszárd-belvárosi villamos templomórát készítő cég uj találmányával, a villamos kongatással is felszereli templomóránkat, hogy tűzveszély idején a lehető leggyorsabban jelezhető legyen a tűz kitörése. A jelzést a városháza rendőri őrszobájából indítják meg s a villamos gomb megnyomása pillanatában kongásba hozzák a harangokat. A villamos készülék felállítása 500 koronába fos: ke- rülni, melyet gyűjtés utján hoznak össze. Magyar- országban a szekszárdi villamos kongatás lesz az első.

— Amerikai orvosviszonyok. A kanadai és Egyesült-ÁUamokbani Carnegie alapítvány igazgatósága terjedelmes kimutatást készíttetett az északamerikai orvosviszonyokról. E szerint az Unióban a lakosság számához viszonyítva csaknem ötször annyi az orvos, mint Németországban. A főbaj abban rejlik, hogy Amerikában az orvosképzés nem egységes rendszer szerint történik. Az Unió minden egyes államában ugyanis többkevesebb privát orvosiskola vau, amelyeknek joguk van növendékeiknek a Dr. Med. címet és jelleget adományozni. Ezek között az iskolák között igen sok van olyan, amelyet a kimutatás készítője az orvostudomány szégyenfoltjának nevez. A kimutatás szerint a newyorki orvosiskolák meg sem közelitik a berlini, budapesti és bécsi orvos-egyetemek niveauját,

— A koleraveszély terjedésének meggátlására minden közegészségügyi hatóság a legnagyobb tisztaságot, mértékletességet ajánlja.- Ez az egyetlen védekezés a tisztátlanságban tenyésző bacillusok szaporodása és terjedése ellen. A járvány csak úgy szüntethető meg, ha ezeket az óvszabályokat szigorúan betartjuk. Tudja azt ma már mindenki, hogy a dezinfekció a legbiztosabb módja, kitűnő fegyvere a ragály leküzdésének. Ha kezünket állandóan mossuk, szájunkat öblögetjük, úgy elkerüljük a legnagyobb veszedelmet, különösen ha erre a célra a jóhirü Diana- sósborszeszt használjuk, amely minden bacillust megöl.

— A dohányjövedék a magyar ipar ellen.

A dohányjövedék Pécsett uj dohánygyárat épitett, melyet sodronyfonatu vaskerítéssel vétet körül. A kerítés szállítását a Hutter és Schrantz bécsi cég nyerte meg, azon a címen, hogy ő is „hazai“ vállalatnak tekintendő, mert Budapesten fiókja van. Ez a „fiók telep* azonban csak műhely, de nem gyár, úgy, hogy a cég a Pécsett elnyert munkát itt nem készíthette el, hanem bécsi gyárában csináltatta és mint hazai terméket szállította Pécsre. Itt az átvevő közegeket a mellőzött magyar iparosok jó eleve figyelmeztették a visszaélésre, az illető közegek mégis megengedték az osztrák gyártmány felszerelését.

— Arcképes cselédkönyvek. A cseléd ügy nagy jelentősége és fontossága és annak a nagy problémának a megoldása, hogy mi módon lehetne megvédelmezni a házi apró vagyont a go nősz lelkű, romlott jellemű szolgálók ellen, az aradi rendőrséget már hosszú idők óta arra késztette, hogy valami módon lehetővé tegye, hogy a cselédek hamis könyvvel, lopott idegen bizonyitványokkal be ne szegődhessenek. És az aradi rendőrség igen egyszerű és hathatós módot talált, amely ha véget teljesen nem is vetnek a hamis könyvekkel való beszegődésnek, mindenesetre súlyos gátat emelne a hamis, vagy lopott könyvvekkel űzött visszaéléseknek. Még pedig az aradi rendőrség az aradi törvényhatóság utján, a földmivelésügyi miniszterhez feliratot intézett, melyben kéri a földmivelésügyi minisztert, hogy rendelje el a cselédkönyveknek a fényképpel való felszerelését, ami költség tekintetében nem keresztülvihetetlen, a cselédtartó polgárság részére pedig feltétlenül célszerű védelmi mód lenne.

— Tfieeseset. Szekszárdon f. hó 13-án esteli fél 7 órakor kigyulladt Banga Antalnak a Mérey- utcában levő cserepes háza. A tűzoltóknak sikerült a szélcsendben a ház egy részét megmenteni. A tűz valószínűleg gondatlanságból származott.

— Rövid hírek. Késelés. Budai Mihály szekszárdi nyugalmazott hivatalszolga régi boszu- ból múlt kedden Schlegl János városi kocsist saját présházában megtámadta és combján mély sebet ejtett. A csendőrség a késelő hivatalszolgát feljelentette. — Leforázzoit kis leány. Sáfrán Mihályné ozorai lakos folyó hó 9-én véletlenül leforrázta 1 éves Katica nevű kis leányát, aki ennek következtében meghalt. — Uj községháza. A nagymányoki képviselőtestület elhatározta, hogy uj községházat építtet, melyre 12.000 korona kölcsönt vesznek fel.

Orvosi kísérletek a würzburgi királyi klinikán, mely Németország egyik legtekintélyesebb tudományos intézete, a következő eredményre vezettek:

»A természetes FsrsnOC JÓSMf-keserü- viz biztos hashajtó hatású és semminemű kellemetlenséget nem okoz. Még oly esetekben is, a mikor nagyon ériékony beleknél alkalmazzák, a <Ferencz József*ke- serüviz fájdalomnélküli székelést eredményez. »

Kérjünk a bevásárlásnál határozottan valódi »Ferencz József«-keserüvizet és ne fogadjunk el kevésbbé értékes hashajtószert.

TANÜGY.

Tanítók és a népszámlálás. Tolna vármegye kir. tanfelügyelőjének az összes iskolaszékekhez intézett körlevele : Tekintetes Iskolaszék! A vallás- és közoktatásügyi m. kir. mit niszter urnák folyó évi szeptember 25-én kel- 3617. elnöki számú rendelete értelmében felkérem a tek. Iskolaszéket, hogy alábbi értesítésemet tudomásul venni s a felügyelete alá tartozó iskolák tanítóival közölni szíveskedjék. — Az 1910. évi népszámlálásról szóló 1910 : Vili. törvénycikk 3. §-a értelmében nyilvános vagy nyilvánossági joggal felruházott elemi iskolákban alkalmazott férfi tanítók, tekintet nélkül az iskola fentartójára, egy számlálókerületben a számlálóbiztosi teendők ellátását, ha a főszolgabíró vagy polgármester által számlálóbiztossá kineveztetnek, a törvényben biztosított díjazás mellett, fegyelmi felelősség terhe alatt elvállalni és teljesíteni kötelesek. Az 1910. évi népszámlálás végrehajtásáról szóló »Általános utasítás« 14. §-ának utolsó bekezdése értelmében pedig az esetben, ha felülvizsgálok gyanánt városi tisztviselők s kis- és nagyközségekben kellő képzettségű községi tisztviselők megfelelő számban nem állanak rendelkezésre, a felül- vizsgálókat azon egyének sorából kell kiszemelni, akik az utasítás 10. § a értelmében számlálóbiztosokul való alkalmazásra is ajánlva vannak, (tehát az elemi iskolai tanítók felülvizs- gálókul is alkalmazhatók.) Ehhez képest értesítem a tolnavármegyei összes elemi iskolai rendes tanítókat az iskolák jellegére való tekintet nélkül s hogy amennyiben számlálóbiztosokul és esetleg felülvizsgálókul kineveztetnének, a tisztséget haladéktalanul fogadják el és a teendők iránt .magukat idejében és kellően tájékozzák. Mindazon iskolákban, illetőleg osztályokban, amelyeknek tanítói a népszámlálásban, mint számlálóbiztosok részt vesznek, a tanítás az összeirási napokon, legfeljebb azonban 6 iskolai napon szünetelhet. Hogy azonban a tanítási időben való veszteség lehetőleg csökkenjen, az állami elemi iskolák gondnokságait és a községi elemi iskolák iskolaszékeit felhívom, hogy a népszámláló biztosokul kinevezendő tanítókat a népszámlálási munkálatok oly módon való beosztására szólítsák fel, hogy az lehetőleg 1911. évi január hó 8-ig bezárólag készen legyen s igy ők a tanítást január 9-én megkezdhessék. Megjegyzem egyúttal, hogy oly állami és községi elpmi iskolákban, ahol megfelelő számú tanerő marad működésben és az osztályok nem tultömöttek, a számláló biztosi minőségben működő tanitó osztályösszevonással a többi tanító által helyettesítendő. — Szekszárd, 1910 október hó 4-én. Padányi Andor hiv. vez. kir. s. tanfelügyelő.

Tanitói gyűlés elhalasztása Értesítem a Tolnavármegyei Általános Tanitó-egyesületnek összes tagjait, hogy a folyó évi október hó 20-án megtartani szándékolt közgyűlés az uralkodó kolera járvány miatt a vármegyei alispán határozata folytán, nehogy a nagyszámban összejövök a bajt elterjesszék és széthurcolják, a választ-