Tolnamegyei Közlöny, 1910 (38. évfolyam, 1-51. szám)

1910-10-06 / 40. szám

4 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 1910 október 9. — Az Iskola egyesület bélyegei Egy hó­napja annak, hogy a fővárosi nagyobb tőzsdék, valamint az ország összes könyv és papir- kereskedéseinek kirakataiban feltűntek azok a művészi kiállítású bélyegek, amelyeket több fürdő, természeti szépség látképével, nehány kiváló műalkotás képével, két fillér árban kibocsátott a Magyar Iskola Egyesület. Amint értesü’ünk, ez az egy hónap szinte nem várt eredményt mutat fel, nemcsak az apró diáksereg bélyeg- gyűjteményeibe kerültek bele a bélyegek, ame­lyeket nehány lelkes kereskedőcég számláira is ráilleszt, de a nagy közönség vásárló kedve is olyan arányban jelentkezett, ami. nálunk eddig alig volt tapasztalható hasonló esetekben. Ezré­vel kerülnek a postaszekrényekbe olyan levelek, amelyek hátlapját ezek a valóban szép bélyegek zárják le, jeléül annak, hogy egyrészt a mi közönségünk tud lelkesülni minden nemes, kultu­rális cél és a magyar nyelv terjesztésére irá­nyuló törekvés támogatásáért, másrészt a művé­szies munkát is tudja értékelni. Az Iskola Egye­sület bélyegei városunkban Krammer Vilmos és a Molnár-féle részvénytársaság könyvkereskedésé­ben kaphatók. — A közönség figyelmébe. A város villa­mos telepének vezetősége tudatja a közönséggel, hogy tekintve azt, hogy a villamos-telep kibőví­tési munkálatai folyamatban vannak s jelenleg az uj accumulator battéria szerelése folyik, meg- eshetik, hogy nagyobb üzemzavar állhat be; kéri tehát a közönséget, hogy ezért elnézéssel legyen. — Járványbizottsági ülés. A szekszárdi járványbizottság folyó hó 6-án délután 5 órakor tartott ülést dr. Szentkirályi Mihály polgármes­ter elnöklésével, melyben dr. Spitzer Manó h. városi tiszti orvos örvendetesen jelentette, hogy a vörheny elvesztette járványszerü jellegét, a mennyiben egy hét leforgása alatt csupán egy megbetegedés történt. Meggyógyult 15 és még beteg 16 gyermek, akik azonban már mind a gyógyulás stádiumában vannak. Ezek alapján javasolta a nép-, ismétlő-, iparos- és kereske delmi iskoláknak folyó hó 15 én leendő meg­nyitását. Javaslatát a járványbizottság egyhan­gúlag elfogadta és ebhez képest tesz előterjesztést az alispánnak. Az iskolai hatóságokat a bizottság felhívja, hogy az iskolai padokat forró lúggal vagy szublimáttal mosattassa le, továbbá felszó­lítja a temetkezési vállalatokat, hogy a ravatalo­zásnál használt drapériákat sterilizálják, a vör- henyben elhunytaknál pedig a drapériákat egyál­talában mellőzzék. A bizottság legközelebbi és valószinüleg utolsó ülését folyó hó 13-án délután 5 órakor tartja meg. — Csak áliamköltséges lehet ai önkén­tes. A katonaság rendeleti közlönyének hír­adása szerint jelentős változás lép életbe már leg­közelebb az egyéves önkéntesi intézményben. Az önkéntesek ezentúl nem lehetnek önköltségesek, nem lakhatnak a kaszárnyán kívül és a legény­séggel egyforma bánásmódban részesülnek. — A katonai lóavató bizottságok. A had­ügyminiszter most adta ki a hadsereg lóbeszer­zési bizottságai számára az uj szervezési szabály­zatot, amely szerint nyolc bizottság szervezendő, öt Magyarországon, három Ausztriában. — Elhalasztott gyűlés. A Tolnamegyei községi- és körjegyzők egyletének október hó 13-ára kitűzött közgyűlését és a 12 éré össze­hívott választmányi ülést Klimes Antal, az egy­let elnöke a kolera veszélyre való tekintettel bizonytalan időre elhalasztotta. — A hivatalnok ország. Az 1911. évre szóló állami költségvetés előkészítésén nagyban dolgoznak a minisztériumokban. Hogy a produk­tív gazdasági élet mit remélhet az uj büdzsétől, azt természetesen egyelőre födi a hivatalos titok­tartás kötelezettségének a leple. Azt azonban előre megjósolhatjuk, ami speciálisán magyar nyavalyánktól, a személyi kiadások rengeteg költ­ségeitől az uj költségvetés sem fogja megszaba­dítani az országot. Nincs a kontinensen egyetlen egy állam sem, amely oly óriási személyi kiadá­sokkal lenne terhelve, mint a mienk. Es ezek a kiadások évről-évre nőnek, a hivatalnokok száma mindig több lesz. A legutolsó állami költségve­tés szerint 271.429 állami alkalmazott volt az országban, ebben a számban azonban nem fog­laltatnak bent a megyei, városi stb. közszolgálat­ban álló hivatalnokok. Egy újabban készült ki­mutatás szerint 3,697.337 Írni és olvasni tudó nagykorú ember van az országban, ezek közül 271.429 állami alkalmazott. Tehát nálunk minden tizenegyedik irni-olvasni tudó férfi állami alkal­mazott. Bizony megdöbbentő adatok ezek. Elmúlt idők korrupt politikai szelleme hagyta ránk ezt a csúf nyavalyát és ebből megértheti mindenki, aki az ország gazdasági érdekeit szivén viseli s aki a produktiv munka érdekével tisztában van, hogy mi az, ha az ország másfélmilliárdos ki­adásaiból 78 százalék az úgynevezett személyi kiadásokra esik. — Kérelem. Tisztelettel kérem azon igen tisztelt hölgyeket, kik az orgona javára kibocsájtott gyüjtőiveket még vissza nem kül­dötték, azokat hozzám visszaszármaztatni kegyes­kedjenek, minthogy az orgonajavitás befejezéséhez közeledik. Dr. Fent Ferenc apátplébános. — Alaptőkefelemelés. A Molnár-féle nyomdai müintézet és szab. iróaljzatgyár részvénytársaság folyó hó 6-án Dr. Leopold Kornél elnőklésével a vállalat alaptőkéjének felemelése céljából rendkívüli közgyűlést tar­tott. A közgyűlés elfogadta az igazgatóság­nak az alaptőke fölemelésére vonatkozó javas­latát és elhatározta, hogy tekintettel a vál­lalat nagyarányú fejlődésére, főleg a naptár és iróalzatgyártis terén a külföldön is elért jelentékeny sikereire, az alaptőkét 200 drb. uj részvény kibocsátásával 200,000 koronára emeli fel. Érdemesnek tartjuk e helyütt is megemlíteni, hogy nyomban a gyűlés befe­jezése után alig egy fél óra alatt egyesek által 135 részvény jegyeztetett 58.050 kor. értékben s igy igazolást nyert azon állítá­sunk, hogy ezen iparvállalat elért szép eredményeit nemcsak egy pénzintézet, de egyesek is kellőképen tudják értékelni és becsülni. A részvények folyó hó 24-ig jegyez­hetők úgy a társaság mint a Tolnamegyei Takarék- és Hitelbank helyiségében. A 400 koronával teljesen befizetett 400 korona névértékű bemutatóra szóló uj részvények 425 korona árfolyam mellett bocsátattnak ki, bélyeg és egyéb költségre fizetendő darabonkint 5 korona. Az uj részvények már a folyó üzleti év eredményében része­sülnek, a 25 korona felpénz a tartalékalap javára esik és a 425 korona árfolyam bő indokolását találja abban, hogy a társaság eddigi tartalék tőkéjéből minden régi rész­vényre 50 korona jut és hogy az uj rész­vények után kamat fizetés a folyó üzleti évből lejáró négy hónapra nem igényeltetik. A befizetések £. évi november hó 4-ig telje- sitendők. Az igazgatóságban megüresedett helyekre Szeghy Sándor gyógyszertártulaj­donos és dr. Krón Ferenc ügyvéd válasz­tattak meg. — Papi korona. A szekszárdi esperes­kerület róm. kath. papsága folyó hó 6 án Tolnán tartotta meg őszi koronáját, melyen Pártos Zsig- mond kér. esperes elnökölt, aki a kath. papok üldöztetéséről értekezett, amit Krisztus előre meg­jövendölt. A kitűzött tételt Horváth Lajon tolnai káplán olvasta fel. A jelenlevők aláírásával rész­vétfeliratot intéztek Zichy Gyula gróf pécsi megyéspüspökhöz édesanyjának elhalálozása alkal­mából. Az elnöklő esperes meleg szavakkal búcsúztatta el Kapossy Iván volt szekszárdi káplánt és üdvözölte utódát, Czindery Andrást. A Troli-féle 100 koronás jutalmat az idén Sche- leznik Paula sióagárdi tanító nyerte el. Az espe­reskerület kimondotta, hogy tiltakozik azon moz­galom ellen, mely az Alkotmány cimü lappal szemben egy uj kath. napilap megindítását tervezi. — Halálozások. Rövid szenvedés után folyó hó 3-án délután 4 órakor Tolnán elhunyt Kle- mentsitz József életének 83-ik évében. A meg­boldogult 25 évig volt a Tolnai Polgári Takarék- pénztár tevékeny és buzgó igazgatósági tagja. Haláláról a takarékpénztár külön gyászjelentést is adott ki. Temetése nagy részvéttel folyó hó 5-én délután 4 órakor ment végbe. Matusidesz Károly szekszárdi magánzó f. hó 7-én hajnalban elhunyt 80 éves korában. — Temetése folyó hó 9-én délután 3 órakor lesz a Sétpatak-utcában levő Barta-féle házból az ág. ev. szertartás szerint. Az elhunyt apósa volt Fránek János szekszárdi ipariskolai rajztanitónak. — A Janya-puszta bérletének átvétele. Forster István volt tabódi birtokos a közalapít­vány tulajdonát képező Janya-puszta bérletét f. hó 1-én átvette Weiner Jakab, eddigi bérlőtől. — Szénkénegezők szőlőbirtokosok ügyel mébo. A szénkén egraktár kezelősége. értesíti a t. szőlőbirtokosokat, hogy akik kocsival nem rendelkeznek, a legkönnyebben és legolcsóbban házhoz szállíthatják szénkénegszükségleteiket, ha a raktárnál levő fogatot veszik igénybe. — Fuvaronkint, bármikor házhoz szállítva 1 20 K. Bővebb felvilágosítással szolgál Pigniczky Ferenc raktárkezelő. — flézeladás. A „Szekszárd és Vidéke Méhészegyesület“-nél tisztán kezelt és teljesen beérett virágméz kerül eladásra fél és 1 kilogr. patentzárral ellátott hitelesített üvegekben klg.- ként 1 koronáért. Üveggel együtt fél klg. 82 f. 1 klg. 1 K 40 fillér. Rendelést elfogad Pigniczky Ferencz egyesületi igazgató. — öngyilkos asszony. Bognár Istvánná bátaszéki napszámos asszony öngyilkossági szán­dékból marólúgot ivott, melynek következtében meghalt. — Rövid hírek. Kútba esett. Dosz- pod Ágnes 28 éves leány Tárkány-puaztán a nyitott kútba esett. A közelben levő munkások azonnal kihúzták, de már halott volt. — Meg- szurta a csendőr. Szakoson Zápor Imrét az ottani csendőrőrsvezető karján megszurta és hom­lokán megsebesítette, amiért az utcán neki ellen­szegült és fegyverét megfogta. Szekszárdi ügyvédi irodá­ban gyakorlott Írnok alkalma­zást nyerhet. Cim megtudható e lap kiadóhivatalában. IRODALOM. — Ui folyóirat. »Kritika« címen uj ma­gyar kritikamüvészeti folyóirat indult meg pár hónappal ezelőtt Budapesten. A lapot Halasi Andor szerkeszti. Csupa fiatal, friss erő, aki dolgozik a hasábjain. A legszebb reményekkel indult meg s az eddigiek szerint meg is felelt a hozzáfűzött reményeknek. Tartalmas, nívós, minden izében modern újság ez. Erős. harci riadó minden régi, maradi ellen. Kritikája a kri­tikának. Már a sablonos, a hétköznapi kritiká­nak. Amely nem más, mint csatlósa, magyaráz- gatója a művészetnek. És az uj lap szerkesztői merészen szembeszállanak az elfogadott híres­ségekkel, hogy megvédjék a maguk igazát: a kritika művészetét. Mert a kritika művészet sok tekintetben felette áll minden egyéb művészet­nek. Mert amíg a költő, festő, szobrász alko­tásában nagy tere jut az öntudaton kívül álló művészi ösztönnek, addig a kritikus mindig tu­datosan alkot. Művészetének alapja mindig egy már meg levő műalkotás. Azokat az impresszió­kat, amiket ennek a szemlélete belőle kivált, művészi formába önteni, ez a célja művészeté­nek. Ilyen kritikus volt Oscar Wilde; ilyen a nagy német dramaturg Alfréd Kerr, Hugo von Hoffmansthal, Stefan Zweig. Ilyen kritikus nem­zedéket akar nevelni az uj folyóirat s ilyen kri­tikához akarja hozzászoktatni a közönséget. Ami pedig elég nehéz munka lesz. Mert ami közönségünk nagy része még nem tud a maga szemével látni. Mindig kölcsönkért szemüvegen keresztül nézi a látni valókat és recipe szerint lát mindent kéknek, vagy zöldnek, azserint, ahogy a más szeme már megdolgozta. Nehéz munka lesz az ellen küzdeni, de szép feladat. És ha beválik, nagy kulturmisszió. Az uj folyóirathoz igen tetszetős boríték rajzoltattak. Előfizetési ára egy évre 6 korona, félévre 3 korona. Meg­jelenik havonta kétszer. Szerkesztőség és kiadó- hivatal Budapesten, a Rökk Szilárd-utca 27. számú házában van. — Uj gyorsírás! tankönyv. Most hagyta el a sajtót Szőke Sándor gyorsirás tanárnak vita- gyorsirási tankönyve. A könyv azokat az újítá­sokat is tartalmazza és rendszerbe önti, amelyek­kel dr. Fabró Henrik tökéletesítette a gyorsírást.. Szőke tankönyvéből a Gabelsberger-Markovits rendszerű vitagyorsirást mindenki elsajátíthatja, aki a levelező Írást bármily tankönyvből tanulta. A könyv értékét különösen emeli az, hogy Szőke Sándor gyorsirástanár maga is évek hosszú sora. óta gyakorló gyorsíró ég azon elvek, amiket is­mertet, mintegy leszürődései a hosszú gyakorlat tanulságainak. A könyv ára két korona, kapható a szerzőnél (Budapest, V., Solyóm-utca 18.) és a nagyobb könyvkereskedésekben. Tudományos megfigyelések a moszkvai császári orvosi egyetemen megállapították: »Valamennyi hasonló ásványvíz között a Ferencz József-keserüviz glaubersóban és keserüsóban a leggazdagabbnak bizo­nyult. Ennél a sajátságánál fogva, melyet még fokoz az, hogy szódabikarbóna-tarta­lommal is bir, minden más hasonló ásvány­víz fölé helyezendő. A természetes Ferencz József-keserüviz még kis adagok haszná­lata mellett is gyorsan és biztosan ható hashajtó.« A valódi Ferencz József-keserüviz csakis teljesen természetes állapotban, minden hozzá­tétel néikül kerül forgalomba és ásványvíz- üzletekben, gyógytárakban és drogériákban kapható.

Next

/
Thumbnails
Contents