Tolnamegyei Közlöny, 1910 (38. évfolyam, 1-51. szám)

1910-10-06 / 40. szám

1910 október 9. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY EGYLETEK, TÁRSULATOK. — Rendkívüli közgyűlés. A szekszárdi Általános ipartestület 1910. évi október hó 16-án délután 2 órakor a városháza nagytermében rend­kívüli közgyűlést tart, melyre a tisztelt ipartes tületi tagok oly figyelmeztetéssel hivatnak meg, hogy határozatképtelenség esetén a közgyűlés október 23-án délután 2 órakor fog a megjelen­tek számára való tekintet nélkül, megtartatni. Tárgy: 1. A lemondás folytán megüresedett el­nöki állás betöltése. 2. Esetleges indítványok. Szekszárd, 1910 október hó 3-án. Schulcz Gusz­táv alelnök, Szüts Ferenc ipar. jegyző. — Uj pénzintézet. A dombóvári keres­kedők és iparosok tervbe vették egy kereske­delmi és iparbank megalapitását és az elmúlt hetekben Spitzer József elnöklése mellett több ízben tárgyalták is két pécsi pénzes emberrel, de ez alapon nem sikerült az uj intézményt létesí­teni. Most legújabban a jó hírnevű „Tolnai Pol­gári Takarékpénztár Részvénytársaság“ megbízá­sából Tenczlinger Lajos vezérigazgató, Buday János igazgatósági tag és Veszprémi Győző ügy­vezető könyvelő látogatta meg az előkészítőket és hajlandónak mutatkoztak a nevezett részvény- társaság egy .fiókjának szervezésére olyképpen, bogy 500 darab 500 koronás névértékű részvényt helyeznének el itt és a fiókintézet vezetését rá­bíznák a helybeli érdekeltekre. BORSZÉKI az ásványvizek királya, angolkór és vérszegénység ellen párat­lan gyógyszer. Mint üdítő és hüitő ital a legelső minden vizek között. Főraktár Szekszárdon s = GAUZER ÁDÁM = CÉGNÉL. TANÜGY. A tanító társadalmi hivatása. Irta : Egy tani tó. W lassies Gyula, a volt kultuszminiszter az 1896-ban a tanítókhoz intézet szózatában gyö­nyörűen fejtegette a magyar tanitó hivatását. Ezen szózat lényege az,^ hogy a tanitó hivatása : a becsület, a kötelességteljesités, a vallás, erkölcs és a népmüveltség tanait testté, cselekedetté valósággá alakitani. Ebben bennfoglaltatik az, hogy tanítói legyenek nemcsak a gyermekeknek hanem a népnek is. Ehhez azonban szükséges magának a taní­tónak a társadalom által való elismertetése. Ahhoz hogy a tanitó ne csak az iskola szűk falai közt érvényesüljön, hanem a társadalomban is, ahhoz szükséges az, hogy a társadalom előtt tekintélye legyen. Sajnos, ma nagyon sűrűn fordul elő a tanítókkal szemben a lenézés, a semmibe vevés. Beleesnek ebbe a hibába még az iskolák felü­gyeletével megbízott laikus testületek, iskolai hatóságok is. Szégyen, de igaz, hogy a folöttes hatóságok igen sok esetben a személyes érintke­zés alkalmával a tanítónak nem adják meg a kellő tiszteletet és a megbecsülésnek azt a mér­tékét, ami a tanitót megilletné. A tanitó mai képzettségével igen sok esetben felülmúlja a közigazgatás nagyon sok alkalmazottját, és mégis azok Bókkal többet nyomnak a latban, mint a tanítók. Örvendetes tény, bogy ma már sokkal helyesebb szempontból kezdik mérlegelni az egyes pályák értékét és így a tanítóét is, de a tanítók még ma sem nyerik a társadalom részéről azt a méltánylást és elismerést, mint azt megérdemel­nék. De nehéz is évszázadok hibáját nehány évtized alatt kipótolni. Maguk a tanitók is hibásak és okai a tár­sadalom magatartásának. A tanítóság kebelében ellentétek dúlnak. Egyik ily helytelen felfogás, ami a férfitanitót a nő fölé akarja helyezni, annak dacára, hogy ugyanazt a kulturmunkát végzi a nőtanitó is, semmivel sem kisebb ered­ménnyel. A tanitó társadalmi hivatásának és szerep­lésének első feltétele az állandó önképzés. A társadalom a tanítóktól, mint népművelőktől na­gyon sokat vár, tehát folyton tanulnia, tapasztal­nia és haladnia kell annak a tanítónak, aki a társadalomban vezetni, oktatni akar. A népmű­velés terén kell a tanítóságnak a legszebb sike­reket elérnie, mert hiszen a zárkózott természetű nép különösen a tanítókat tünteti ki bizalmával, nekik legkönnyebb a népet irányitaniok. Irányítson a tanitó a politikában is, az önzetlen, hazafias felfogás alapján. De nemcsak itt, hanem a gazdasági, ipari, kereskedelmi, mű­vészeti, egészségügyi kérdések tekintetében is a tanitó hivatása, hogy a népet felvilágositsa és vezesse. Különösen a sajtó az a tér, ahol a magyar tanítóra nagy szerep vár. Ezt a teret kell fel­használnia az oktatásra és irányításra. A magyar tanitóság sajtóbeli és irodalmi működéséről elis­meréssel nyilatkozhatunk. Lelkesítő példák álla­nak a tanitó előtt. Gárdonyi Géza, Jakab Ödön, Móra István, Ujváry Béla stb. tanítóból lettek íróvá és ma már büszkeségei a magyar iroda­lomnak. A helyi sajtóra vár az a szép feladat, hogy hasábjait megnyissa a tanitók előtt, akik azután a népet érdeklő, a nép bajait orvos'ó, ismeret­körét bővítő cikkeket helyeznének el. Ezeket már azért is szívesen olvasnák, mert az ő taní­tójuk irta. Társadalmi elismerés és megbecsülés, illő anyagi javadalmazás mellett, biztosítják az állam részére modern színvonalon álló tanítói kar ki­fejlődését és a közműveltség terjedését. A „Dombóvári esperes! kerület tanítói köre“ folyó évi október hó 5 én Dombóváron tartotta ez évi rendes közgyűlését, melyen a ta­gok kevés kivétellel mind jelen voltak. A gyű­lést szent mise előzte meg, melyet elhunyt kar­társuk Déuay Károly lelke üdvéért mutattak be a Mindenhatónak. Mise után a vk iskola egyik termébe gyülekezett a tanitóság, hol a megnyitó beszédet Friihvirth Géza esperes elnök tartotta, a tőle megszokott módon, gyönyörű beszédben elmélkedett a tanitó szép hivatásáról. A jegyző­könyv hitelesítése után Ginál József szakcsi tanitó pompás magyarsággal megirt dolgozatát A tanilók vándorlásainak okairól olvasta fel. Cime talán az 1907. évi XXVII. törvénycikket tekintve, éppen nem aktuális, azonban épp ez ellen, ennek 2. pontja ellen emelte fel szavát a felolvasó s ebben találja okát a tanitók helyvál­toztatásainak is. Kívánatosnak tartja, hogy ezen, különösen a nőtlen, hajadon s házastárs tanítókra nézve sérelmes pont módosittassék ; miért is in­dítványozza, hogy egy 4—5 tagú bizottság a fenti törvény 2. pontját módositva küldje meg a vidéki tanítói köröknek, hogy ez ügyben szin­tén tárgyaljanak s a lépéseket illetékes helyen együttesen tegyék meg. Az indítvány elfogadta­tott. Kár, hogy a felolvasó indítványához s fel­olvasásához a gyűlés alatt kevesen szóltak, csak utánna gratuláltak a fiatal — sajnos — sok igazságot felolvasó kartársnak. — Pénztárnok évi jelentésével a gyűlés véget ért, amikor is az elnök a tárgysorozat iránt tanúsított figyelemért s a vendégek szives megjelenéséért köszönetét mondott. A bonyhádi róm. katb. espereskerületi tanitó-kör folyó évi október hó 3-án Bonyhádán, a kath kör helyiségeiben tartja őszi gyűlését, melynek tárgysorozata a következő : í. Fél 8 órakor szent mise, utána a kath. körbe vonulás. 2 Elnöki megnyitó. Tartja: dr. Jozyits János esperes-plébános. 3. A múlt gyűlés jegyzőköny­vének felolvasása és hitelesítése. 3. Walter Ádám cikói kántortanitó, világi elnök felolvasása egy szabadon választott tétel fölött. 5. Indítványok, tagfelvételek. 6. Egyesületi tagdijak és a pécsi ,,Pius interntás“-ra felajánlott adományok besze­dése. 7. Déli 1 órakor társasebéd a kath. kör nagytermében. — Tanügyi hirek. Tani tó választás. A bonyhádi izr. hitközség a megüresedett taai- tói állásra Láng Károly oki. tanitót választotta meg. — Uj iskolaszék. A mázai községi iskola­szék újra alakult, melynek elnöke lett Brogli József, alelnöke Bencze László, gondnoka Dora János, jegyzője Erdősi Pálné. Tagjai: Schodt János, Broali Béla, Horváth Mihály, Leicht József, Virág István, ifj. Pál Jáno*, Bencze István és Bátton Henrik. — Bezárt iskolák. A hatóság vörhenyjárvány miatt bezáratta a paksi, gyapai, öcsén yi és nagy székely i nép­iskolákat. — Végkielégítés. A miniszter özv. Nagy Józsefné szül. König Mária tanitó özvegye részére 1000 korona végkielégítést utalványozott. — Államsegély. A közoktatásügyi miniszter Däcker Jakab bikácsi és Dévai Karoly tanitók nak 200—200 korona pótlékot, Vass Antal kis dorogi tanítónak pedig 900 korona fizetés kiegé szitést utalványozott. — Áthelyezések A vallás­éi közoktatásügyi miniszter Csankó Vilmos zalacs- kai áll. ig. tanitót Kassára helyezte át. — A vallás- és közoktatásügyi miniszter Vidacs Aladár pécsi és Bodnár Zsigmond gyönki kir. segédtanfelügyelőket kölcsönösen áthelyezte. KÖZÖNSÉG KÖRÉBŐL. Köszönetnyilvánítás. Felejthetetlen emlékű özv. Laky Józsefné sz. sikabonyi Angyal Irén a jó gyermek, szerető anyja, testvér és sógornő elhunyta alkalmával tanúsított mély rész­vétükért fogadják hálás köszönetét a gyászoló családnak. SZERKESZTŐI ÜZENETEK. P. Zr. Mözs. Majd utána járunk a dolognak s azután az esetet kellően méltányoljuk. ■■ Örömmel értesítem az i. tisztelt vásárló közönségem, hogy a The king of Jamaika Ru­mot és a Globus teát sikerült is­mét beszereznem. Tettem ezt azért mivel a t. közönségem ezen Rum­nak és Teának jóságáról és való­diságáról meggyőződött és ezeket mindig a legnagyobb dicsérettel halmozta el. A The King of Ja­maika rum ára: egész üveg 4 K 50 f, fél üveg 3 K. Ezenkívül tartok ratáron olcsóbb, de szintén valódi importárut; ru­mot már 2, 3, 4 K literjét, */a literje 1.20, 1.60 és 2.60 fillérért. RU NI ÉS Ll KÖRÖK készítése házil igi —100%— 200% megtakarítás! — fillér- 80 fillér. egy adag konoentrált jamaikai rum­kivonat vagy az alább felsorolt likőrkivonatok bármelyike, melyek segítségével 172—2 liter igen finom rumot vagy 27s—3 liter igen finom likőrt készíthetünk. Használati uta­sítás minden üveghez. — Allasch, Anisette, Benedictiner, Chartreuse, Császárkörte. Curacao, Cseresz­nye-likőr, Dió-likőr, Fodormenta, Cacao, Kávé (Créme de Mocca), Köménye;, Meggylikőr. Marasqu- ino. Rozstopcsin. Vanília, Wald­meister, Őszi- és sárgabarack, stb. Conc, jamaikai rumkivonat és a cognackivonat. I korona beküldése ellenében bér­mentve küldök egy adag bármilyen likőrt vagy rumkivonatot próbára. Főraktár : GARAY DROGÉRIA Szekszárd, Széchenyi-U. (dr. Hangéi ház). 22. sz. tkv. 1910 Hirdetmény. A pakgi kir. járásbiróság mint telekkönyvi hatóság 1910. évi szeptember hó 28 án 5108. sz. alatt kelt végzésével kiküldött bizottság ezennel közhirré teszi, hogy Paks községre vonatkozólag az 1886: XXIX., 1889: XXXVIIL, és 1891: XVI törvényezikkek értelmében szerkesztendő telekkönyvi betétek készítésének munkálata fo­lyamatba tétetvén, a nevezett községben a hely­színi eljárás és pedig az 1891 : XVI. törvény- cikkk 9. § a értelmében első sorban az azonisitás 1910. évi október hó 17 én és enek befejezté­vel a további bizottsági eljárás fog kezdődni Ennélfogva felszólittatnak: 1. Mindazok, a kik a telekjegyzőkönyv­ben előforduló bejegyzésre nézve okadatolt előterjesztést kívánnak tenni, bogy a bizottság előtt a kitűzött határnapon megkezdendő eljárás alatt jelenjenek meg és előterjesztéseiket, igazoló okirataikat mutassák fel; 2. Mindazok, akik valamely ingatlanhoz tulajdonjogot tartanak, hogy a tulajdonjog telek­könyvi bekebelezését a kitűzött határidőig a telekkönyvi hatósághoz intézett szabályszerű be­advány utján kieszközöljék, vagy a telekkönyvi bekebelezésre alkalmas okiratok alapján a telek­köm vi bejegyzés iránti kérelmeik előteriesztése végett a bizottság előtt jelenjenek meg, ha pedig telekkönyvi bekebelezésre alkalmas okirataik nincsenek, az átírásra az 1889 : XXIX. t.-c. 15—1«. §-ai és az 1889 : XXXVIII. t -c. 5., 6., 7. és 9 § ai értelmében szükséges adatokat megszerezni iparkodjanak es azokkal igényeiket a kiküldött bizottság előtt igazolják, avagy oda hassanak, hogy az átruházó telekkönyvi tuLjdo

Next

/
Thumbnails
Contents