Tolnamegyei Közlöny, 1910 (38. évfolyam, 1-51. szám)
1910-08-04 / 31. szám
1910 augusztus 7. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 3 a szoldateszka a nemzet vérét, most minden perc minden fej drága, még az — Aranickié is. — A® ékes-krovotoknak majd betömik valamivel a szájukat úgy, hogy arról koldul egész államiságunk, de a rettenthetlen horvát hős — Khuen, bizonyára majd büszkén fogja császári gazdájának jelenteni: „Felség, a liorvátok felséged lábai előtt feküsznek. Az összbirodalom tovább él és békén virágzik.“ Gerlóey József. A bírósági jegyzők mozgalma és a birák tehermentesítése. Irta: Miskolczy Ágost, dr., kir. bírósági jegyző, az országos jegyzői kongresszus előkészítő bizottságának elnöke. (Folytatás és vége.) A már emlitett előléptetési viszonyok tür- hetetlensége pedig égetően szükségessé teszi azt, bogy a bírói létszám szaporittassék. Sietve jegyzem meg, hogy ez a cél az állami kincstár megterhelése nélkül isr keresztülvihető megfelelő számú jegyzői állás beszüntetésével. A szorosan vett jegyzői teendőket ugyanis 4—500 jegyző kényelmesen ellátná az összes bíróságoknál. A mai jegyzői létszám szembeszökő módon bizönyitja, hogy az állam oly munkát, amelyet csak nagyobb fizetésű tisztviselőkkel kellene és lenne szabad végeztetni, olcsóbb munkaerőkre oktrojál, ami bizony minden túlzás nélkül az államhoz nem méltó, erkölcstelen állapot, hogy a joggyakornokok díjtalan szolgálatáról ne is emlékezzünk. Megérdemli ezt a bánásmódot az a tisztviselői kar, mely a® ország értelmiségének elitejéhez tartozik s ennélfogva igen terhes társadalmi feladatokat is tölt be ?! Egyébiránt az államigazgatás egyetlenegy tisztviselői karánál sincs arra példa, hogy a IX. fizető osztály az egyetemet végzett tisztviselő részére csak átlag 13 év után legyen elérhető. Még a szorosan közigazgatási jelentőségű pénzügyigazgató szaknál is, ahol tehát lényegesen csekélyebb szellemi munkát igénylő teendők vannak, átlag 5—6 év után bejut a tisztviselő a IX. fizető osztályba. Csak épen a birósági jegyzők vaunak arra kárhoztatva, hogy alacsony fizető osztályban, jóformán a nyo mórral küzdve töltsék el legszebb éveiket s átkozzák sorsukat, mely tőlük a boldog családi otthon megalapításának lehetőségét is megtagadta a természet rendelte időben. Pedig a birósági jegyzők az egész ország tisztviselői karában a legnagyobb qualificatióval rendelkeznek s a bi- rákkal egyetemben a legterhesebb szellemi munkát végzik, azt a munkát, mely fenséges és gyilkos, mert az igazságot hozza napfényre, de egyúttal elmét és izmot öl. Nyomatékosan kell e mellett rámutatnunk arra, hogy nemcsak a jegyzők elviselhetetlen előlépési viszonyai teszik szükségessé a birói létszám szaporítását. Pedig a mint fentebb kimutattam, ez az egy körülmény is súlyos ok annak megvalósítására, különösen ha számba vesszük azt az elkeseredett hangulatot, amely a biósági jegyzők testületében mái' évek óta dúl, a mióta a megélhetés viszonyai valósággal a porig sújtják különösen a családos tisztviselőt. Ki nem látja át, hogy ez az elkeseredés óriási veszedelmeket rejt magában ?! Mi tapasztalásból tudjuk azt, hogy igazságtalanság tudata rombol s rombolót teremt. Csak“ a lélektant'kell ismerni, hogy belássuk ennek a ténynek az igazságát. Az a tudat, hogy velünk szemben jogtalanul és méltánytalanul jártak el, bizony még a müveit embert is demoralizálhatja. Képzettségénél és szerepkörénél fogva ily előkelő testületet ebben a,z állapotban meghagyni nem szabad. Csak kevéssé kell filozófusoknak lennünk, -hogy belássuk azt, mennyire függ a biró lelkiállapotától az anyagi igazság felderítése. Más nemzeteknél e kérdéssel egész irodalom foglalkozik. Ne felejtsük el tehát, hogy az igazságszolgáltatás tényezői, az anyagi igazság hivatásos felderitői. Ezt a feladatot szolgálják a birósági jegyzők is, most még bízva a kormányhatalom igazságérzetében és méltányosságában, dolgozva a kimerülésig, küzdve a leroskadásig, elfojtott panasszal, de ki tudja azt megmondani, meddig terjed a türelem határa?! E kitérés után térjünk vissza a birói lét- számszaporitás kérdésére, melyről azt állítottuk, hogy azt nemcsak a jegyzők előléptetési viszonyainak javítása teszi szükségessé. Itt érkeztünk el ama térre, ahol a birósági jegyzők mozgalmának a bírók tehermentesítésével való összefüggését vizsgálhatjuk. A birói létszám szaporítását ugyanis fölötte szükségessé teszi az a körülmény, hogy ez az egyedüli célravezető megoldása a bírák tehermentesítésének. A folyó év áprilisában kibocsátott egyszerű- sitési rendeletek, a mint az eddigi gyakorlat megmutatta, a bíróságok tehermentesítésében számbavehető eredményt nem értek el. A dolog természetéből folyik ez; ezek a rendeletek ugyanis olyannyira alárendelt jelentőségű munka- tehertől szabadították meg a bírót, hogy arról beszélni is alig érdemes. A most kontemplált szervezeti javaslat által elérendő eredmény is alig lesz több a semminél. Fontosnak tartott intézkedése e javaslatnak az, hogy a birósági jegyzők önálló munkakörrel ruházhatnak fel. Ez azonban az eddigi állapottal szemben csak annyit jelent, hogy a jegyző maga fogja aláírni azt, amit elintézett. Egyebet semmit. A felsőbíróságoknál a tanács tagok számának leszállítása már jelentős dolog, feltekintve azonban attól, hogy az alsóbiróságok tehermentesítésének kérdése ilyenformán még mindig megoldatlanul marad, kérdezzük : szabad e, helyes-e, az igazságügyi politika és az alapos törvénykezés következményei szerint megengedhető-e ez ? Nem lesz-e ez az újítás az alapos és lelkiismeretes bíráskodás rovására ? Attól félünk, hogy ez a reform pagyot fog sü- lyeszteni Ítélkezésünk színvonalán. Gondoljuk meg hogy ez a következmény megrendítheti a jogkereső közönség hitét az igazságszolgáltatás alaposságában s ismerve az embereket, mondjuk meg nyíltan, könnyen adhat alkalmat a bíróságok pártatlanságába helyezett bizalom megrendülésére is. A bíróság dönt a polgárok élete, vagyona és becsülete, az állampolgárok exsistentiális javai fölött: nem könnyelmüség-e hát, ha veszélynek tesszük ki a beléjük vetett bizodalmát, jogaikban megsértett embertársainknak utolsó refu- giumát ? Néhány évvel ezelőtt akadt egy pár elméletben excelláló szobajogász, akik a teoretikus jogtudomány művelésében szerzett tekintély erejével világgá bocsátották azt a jelszót, hogy nálunk a bírói létszám a külföldi államok birói létszámához képest szokatlaüul nagy. A külföld, fontoskodó hypokritáknál ez a nálunk any- nyira kedvelt ütőkártyája ismét kijátszatott, hogy a párti végén tudjuk meg, miért vesztettük el a játszmát. Az administrate, sőt a gyakorlati igazságszolgáltatás férfiai közül is sokan indultak el a tekintély után, magukévá tevén a tetszetős jelszavat, nem gondolva meg, hogy bármily tanult szakember is hangoztassa azt, beszéde csak a gyakorlati igazságszolgáltatás viszonyaiban való teljes tudatlanságon vall, nem is beszélve arról, hogy ezek a jogász-intellektuellek mindig adósok maradtak egy felelettel. Azzal t. it, hogy a külföldi bíróságok szervezete és ügy beosztása hatásköre a mienkétől eltér, s így az esetleg arányosan kisebb birói létszám ott helyén való lehet. Elegendő lesz ebben az irányban csak arra utalnunk, hogy a külföldön sok olyan dolgot nem tekintenek birói feladatnak, ami nálunk a bíróságok teendője. A gyakorlat emberei jól tudják, hogy nálunk a mostani birói létszám mellett sok törvényszéknél lényegében véve egyes bíráskodás divatozik, mert a tanácsosoknak nincsen ideje az előadói tervezet megvitatására. Tudok rá esetet, hogy egyik törvényszékünknél huzamos időn keresztül minden vita sőt az ügyek ismerete nélkül menték át a tanácsokba a bontóperi ítéletek tervezetei, a melyeket azonban igen sokszor még az előadó-biró sem ismert, azok készítője egy megbízható munkájú joggyakornok lévén 1 Az sem ritka eset, hogy a tanuk kihallgatását, birói szemlét kezdő gyakornokok foganatositják, nem akadván bíró, kinek arra ideje volna. Azt is tudjuk a gyakorlatból, hogy a kir. törvényszékeknek, mint kereskedelmi bíróságoknak hatásköre a kereskedelmi társaságok működésének, sőt megalakulásának ellenőrzésében a birói létszám' elégtelensége miatt teljesen illuzórius. Talán egyetlenegy törvénycikke sincsen az országnak, amelynél elegendő birói személyzet volna arra, hogy a különféle kereskedelmi társaságok és szövetkezetek évekre terjedd alapszabályait, közgyűlési jegyzőkönyveit és mérlegeit alaposan áttanulmányozhatná. Bizony igen sok és nagy közgazdasági kártól lehetne megóvni az ország polgárait, ha a kir. törvényszékeknek eme hatás köre kellő szigorral és pontossággal jutna érvényre. De bizony erre sem elegendő idő, sem elegendő biró nincsen. Elszomorító jelenségnek voltam tanúja a múlt hetekben egyik vidéki törvényszékünk főtárgyaló termében. Valami 15 falusi gazdaember ült a vádlottak padján, vétkes bukás vádjával terhelve. Jogi és üzleti képtelenvégekkel telt alapszabályokkal s rövid néhány év alatt mintegy 240.000 kor. kárt okoztak egy virágzó községnek, ami ott bizonyára valóságos katasztrófa számba ment. Pedig ezeknek a szerencsétleneknek káros működése elkerülhető lett volna, ha a kereskedelmi bíróság alapos betekintés alá veszi a megalakuláskor bemutatott alapszabályokat. Jogászok részére megjegyzem, hogy a szövetkezet lényegében életbiztosítással foglalkozott. Tovább is folytathatnám a hasonló eseteknek felsorolását, amelyek a napnál fényesebben bizonyítják be azt, hogy a birói létszám szaporítása oly eminens állami szükséglet, amelyhez fontosságban és sürgősségben kevés van fogható. Rá kell még mutatnom arra, hogy a szűkmarkúság mily eszközhöz folyamodott a múltban e szükséglet kielégítésének elkerülésében. Az 1907. évi perrendi novella, híven az 1883-ban inaugu- rált irányzathoz, a felebbvitel újabb megszorításában vélte megtalálni az igazi panaszát s sajnos, ebben a tekintetben elment addig a határig, amelyen túl már csak a panaszos torkának összé- szoritása következhetik. Szándékosan nem emlékeztem meg a bíróságok tehermentesítésének másik radikális eszközéről, a birói hatáskör megszorításáról. Azt hiszem ugyanis, hogy a bíróságoktól elvont ügykörök ellátására másutt kellene uj állásokat szervezni vagy esetleg az adózó polgárokra újabb terheket róni; pénzügyi szempontból tehát ez a megoldás nem mondható kívánatosnak, akkor pedig még mindig meg lehet takarítani a bírói hatáskör telforgatását és az ebből eredő tömérdek zavart. Mindent összefoglalva a szilárd meggyőződés s a hivatásomért való lelkesedés ideális- mu8a mondatja velem azt, hogy a magyar igaz- ságügynek legfontosabb feladata a jelen időkben egyrészt a birósági jegyzők által megjelölt módon a bíráknak az anyagi gondoktól való föl- mentése, másrészt a birói létszám megszaporitása. így és csakis igy valósulhat meg az a cél, amelyre minden kulturáltamban törekedni kell: a befolyásolhatatlan, az igazán független birói kar, a gyors és alapos igazságszolgáltatás. Nekünk, magyaroknak e cél elérésére kétszeresen kell törekednünk, mert közjogi helyzetünk a birói függetlenséget s az igazságszolgáltatás körülbástyázását alkotmányunk egyik legbecsesebb biztosítékává avatja. Nemzet sareolás. Önálló bankra, külön vámterületre, független gazdasági életre nincs joga ennek az országnak ; de arra van joga, hogy százmilliókat fizessen az uj ágyukra az őrületesen fokozodó katonai felszerelésekre. A kérdés csak az, hogy honnan fizesse, ha apt sem engedi meg neki, hogy gazdasági rendjét a maga érdekei, a maga akarata szerint rendezhesse be. Honnan fizesse, ha a „birodalmi érdek azt parancsolja, hogy Magyarország-, mint Ausztriának készfizető gyarmata, mindig a maga gazdasági egyoldalúságában, szegénységében, koldusságában tengődjék? Honnan fizesse, amikor a saját fiait nem képes eltarta ni Az Önöknél vett egy vaggon trágyát 10 magyar holdon szólhattam el. Termett ezen 10 megy»» Holdsa összesen 100 mm. búza, vagyis holdankint 10 mm haza. Rendes körülmények közt ugyanily területen rendszerint csak 50 más. búzám termeit A sertés-műtrágya tehát igen hatásosnak bizonyult. Manily Ferencz m. kir. álliimv. ellenőr, Bpest. A nekünk szállított szárított sertés- trágya igen jó eredménnyel alkalmaztatott Az amerikai szőlőtelepen .holdanként 20 métermázsa alkalmazott sertéstrágya 50°/o terméstöbb- letet eredményezett. A magyar lelzáloghitelbank bisági uradalma, Rádűiáza. A gyakorlat emberei gyakorlati kísérletek alapján bizonyítják, hqgy a kőbányai szárított hizósertéstrágyával n - a mindert gazdasági növénynél' s eredményeket értek el. dinden gazda kérje saját érdekében ezen*szakvélemények* BUDAP^ST-KŐBANTAITRÁGYASZÁRI7ÓGY íí artalmazó ismertetéseket árajánlatot, melyeket készséggel küld a Jltiirl, SctiítfölMl TTi* Bndapa.t, IX.. ÖMő?-üt 21. van. Szives figyelmébe * Minden hirdetéshez táj szakvélemény van mellékelve!
