Tolnamegyei Közlöny, 1910 (38. évfolyam, 1-51. szám)

1910-08-04 / 31. szám

4

amikor a legjobb munkaerőt százezerszámra hajtja ki tengeren túlra a keresetnélküliség.

A nemzet álláspontja olyan logikus, olyan egyszerű, olyan magától értetődő.

Ha azt akaiják, — úgymond — hogy egy nagyhatalmi állás fokozott terheit elviselhessem, adják meg nekem gazdasági életem szabad kifejlődésének föltételeit: a gazdasági önálláságot. Hogy hitelrendszeremet a magam életföltetelei, a magam benső gazdasági erőviszonyai szerint rendezhessem be úgy, hogy ez a hitelrendszer ne az idegen ország termelését vezesse a hazai termelésnek és hazai fogyasztásnak legyen természetes összekötő, közvetitő kapcsa. Hogy a magam nemzeti munkáját védelmezhessem azokkal az eszközökkel, amelyekkel minden nemzetnek természetes joga van: a vámvédelemmel.

Ezt az álláspontot a múlt országgyűlés a nemzeti képviseletnek jelentékeny többsége képviselte. A hatalom azonban nem hajolt meg a nemzet többsége által képviselt, teljesen jogos és törvényes álláspont előtt, hanem inkább feloszlatta az országgyűlést.

Es aztán megindult a választási hadjárat pénzzel, vesztegetéssel, hatalmi presszióval, hogy a nemzet többségét ettől az állásponttól eltánto ritsák. A cél világos volt: megsarcolni az országot anélkül, hogy a sarc elviselhetésére képes állapotba kelljen azt helyezni, anélkül, hogy elkeljen ismerni és teljesiteni azt, amihez törvény és igazság szerint joga van a nemzetnek : a gazdasági önállóságot.

Ezért folyt az irtó háború- a függetlenségi és 48 as párt ellen, amely a nemzet álláspontját a múlt országgyűlésen hűséggel, becsülettel és férfias kitartással védelmezte. Az ország láthatja tehát, hogy miféle „nemzeti munka“ az, amelyet számára készítenek.

Ennek a nemzeti munkának az első felvonása: egy óriási fizettség hajókra, ágyukra, osztrák hadseregre, dinasztikus érdekek előmozdítására. Erre kell az összevásárolt többség, erre sürgős a házszabályrevizió. Ezért várhat a népjog kiterjesztése. Ez az egyedüli aktuális, sürgős, időszerű. Az ország ezer sebből vérzik, de hadd vérezzen, csak legyen mentői előbb elegendő katona és pénz, az ország sebeit bánja az ördög.

A nagy urak azonban aligha gazda nélkül nem csinálták a számadást. Mert habár az ő gazdájuk a császár, de az ország pénzének, vagyonának, vérének a gazdája mégis csak a nemzet. Ez a gazda most feleletet készül adni azokra a nagy kérdésekre: lehet-e egy öntudatos, érett és a jövőjét biztosítani akaró nemzetet igy lealázni, megsarcolni, jogaiból kiforgatni ? Feleletet készül adni arra a kérdésre, hogy Magyarország csakugyan nem egyéb, mint az osztrák császárság legnagyobb provinciája, amelynek nincs egyéb föladata, mint bőségesen ontani a katonát és a pénzt, amikor a császári hatalmi érdek azt úgy kívánja, de mikor jogainak és érdekeinek érvényesítéséről van szó, akkor hallgass a neve?

Megmondhatjuk előre, hogy a nemzettel ilyen csúfosan elbánni nem fognak tudni, mert a nemzet jogait követeli és ebből egy tapodtat nem enged.

Azt tartja, hogy ahol nincs jog, ott nincs kötelezettség sem.

KÜLÖNFÉLÉK.

Jósán énék.

Uj örömöket nem hajhászok én már,

Csak az maradjon meg, amim ma van.

Mi tagadás, nem is érzem magam Erősnek arra, élni ismét léhán.

Kergetni döre, bolond vágyakat,

Mik teljesiilvék, ki nem elégitnek,

Csak újabb hiú célokért hevitnek S utánuk csak a fáradtság marad.

S a szív üresen, a lélek siváran Számlálgatja, hogy mind kevesebb vágya van, Mit ha elér, örülne is neki.

Uj örömöket jobb hát nem keresni,

Újabb csalódás igy nem fog teremni,

S szivünk a régit lassan feledi.

KÖNTHY ISTVÁN.

— Kinevezés- A pécsi kir. tábla elnöke Haraszti József pécsi ügyvédjelöltet a szekszárdi kir. törvényszékhez diias joggyakornokká -nevezte ki.

— Vármegyei díszközgyűlés, * Tolnavármegye törvényhatósági bizottsága f. hó. 18-án d. e. 10 órakor a vármegyeház nagytermében díszközgyűlést tart a király születése 80-ik évfordulója alkalmából Apponyi Géza főispán, vbtt. elTOLNAMEGYE1 KÖZLÖNY

nöklésével, melyen a törvényhatósági bizottsági tagok diszmagyarban és ünnepi öltözékben fognak megjelenni. Ez alkalommal ünnepélyes hálaadó istentisztelet lesz a szekszárd-belvárosi templomban, melyet dr. Fent Ferenc aipát-plébános végez segédlettel. A közgyűlésben Széchenyi Sándor nyug. főispán, vbtt. ünnepi beszédet tart és a törvényhatósági bizottság a királyhoz hódoló feliratot intéz. A főispán ez alkalomból diszebé- det ad.

— Pénzügyi kinevezés. A pénzügyminiszter Surányi Viktor,volt szekszárdi számvizsgálót, egri pénzügyi számtanácsost, a szekszárdi pénztigyiga- tóság mellé osztott számvevőség főnökévé nevezte ki.

— Adomány, Mayer Antal és neje szül. Arlow Mária szekszárdi nevelőintézet tulajdonosok, kik mint múlt számunkban megírtuk 42 évig fennállott s nyilvánossági jogai felruházott iskolájukat beszüntették, a tanintézet tanszereit a szekszárdi rk. iskolának adományozták— Belépés a minoritaszerzetbe. Schoner István teveli rk. tanító belépett a marosvásárhelyi minoriták rendházába.

— Tolnavármegye közigazgatási bizottsága

szokásos havi ülését f. hó 10-én d. e 9 órakor tartja meg a vármegye székházában.

— A dunántúli ág. ev. egyházkerület közgyűlése. Az idén a dunántúli ág. ev. egyházkerület Pécsett f. hó 17 én tartja meg évi közgyűlését, melyen Gyurátz Ferenc püspök és Véssey Miklós egyházkerületi főfelügyelő fognak elnökölni. A közgyűlésen Németh Gyula szekszárdi ág. ev. lelkész is résztvesz.

— Uj gyógyszertár. Decsen múlt héten megnyitották az uj gyógyszertárat,mely Sárköz lakásainak igényét fogja kielégíteni.

— A gyermeknap bevételei. A főispán védnöksége alatt Tolna vármegye községeiben rendezett gyermeknapon összesen bejött a humánus célra 1419 K. 26 fillér, a melybe azonban nincs beleszámítva a simontornyai járás községeinek gyűjtése, mivel a főszolgabíró a befolyt összeget egyenesen a budapesti gyermekliga bizottságának küldötte be.

— Postatiszt áthelyezés. Scheider Márton dunaföldvári postasegédtisztjelöltet f. hó 1-vel Dombóvárra helyezték át. A fiatal segédtiszttől tisztelői bucsuvacsorával búcsúztak el.

— Járási szövetség. A dunaföldvári járási segédjegyzők és községi alkalmazottak f. évi augusztus 14-én délután 4 órakor Dunaföldvár községházánál tartják alakuló gyűlésüket, melyre a meghívót Vastagh Ferenc dunaföldvári segédjegyző küldte szét.

— A földmivelési miniszter a husérté- kesitésről. A képviselőháznak a román kereskedelmi szerződés becikelyezése iránt e héten folytatott tárgyalásai folyamán Serényi Béla gróf földm. miniszter a többek közt a husdrágaság kérdésével is foglalkozott és ennek enyhítése egyik eszközéről az állat értékesítés szabályozását jelölte meg. A miniszter erre vonatkozó terveit következőkben körvonalazta. A drágaság csakis az illegális kereskedelemnek tulajdonítható. Mert mig nálunk a hús a fogyasztóhoz kerül, öt kézen kell, hogy keresztül menjen. En ezt vallom és állítom, és ezzel semmiféle tendenciát nem akarok szolgálni. En ezen úgy óhajtok segíteni, hogy bizonyos nagyobb centrumokban konzum vásárokat szándékozom fellálitani. Kikeresem Budapestet és néhány vidéki várost, melynek fogyasztó képessége nagy, azokban istállókat, mérlegeket stb. fogok fellállitani, hogy ez az intézkedés a gazda közönségnek lehetővé tegye miszerint marháját vásárok alkalmával beistállóz- hassa és eladhassa. Ezáltal a termelőt közelebb fogom hozni a fogyasztóhoz és ha nem is lényegesen, de bizonyos fokig talán ezá Ital is el fogjuk érni a hús árénak csökkentését.

— Uj vasút. A szomszédos Bács-Bodrog vármegyében, mint értesülünk, kiépítik a régóta tervezett baja—bezdán—zombor—apatin—szondi vasutat, melynek előmunkálatai már teljesen elkészültek. Bács-Bodrog vármegye e vasútvonal kiépítésére 980.000 koronát szavazott meg,

— Falböck síremlék. Falböck Róbert 48-as vörössapkás honvédhadnagy dunaföldvári síremlékét rövid időn belül átadják rendeltetésének A díszes sirkő felirata ez : „Állj meg e sírnál és mondj forró imát] Itt nyugszik Falböck Róbert szabadsághős, 1848-49-iki kassai 9-ik honvéd zászlóalj hadnagya. Ifjan ment a hazáért küzdeni, és az aradi csatából sebekkel borítva, szülőföldjére jött haza meghalni! Legyen áldott emlékezete. A síremléket közadakozásból Dunaföldvár közönsége emeltette 1910. évben.“ Az értékes síremléket f. évi október 6-án vagy november 1-én hazafias ünnep kíséretében avatják fel.

— Eljegyzés. Steiner Kálmán honvédhadnagy, dr. Steiner Lajos szekszárdi ügyvéd fia, múlt szerdán jegyezte el Olaszy Ilonkát, Olaszy Gábor szalántai főjegyző leányát.

— Városok gyűlése. A magyar városok kongresszusának állandó bizottsága folyó évi szeptember hó 12 én Temesvárott tartja meg nagygyűlését dr. Bárczy István székesfővárosi polgármester elnöklésóvel. A bizottság dr. Szent- királyi Mihály polgármesterünket is meghívta a kongresszusra, melynek tárgyai lesznek: 1. A városok segélyezése. 2. A szolgák és altisztek fizetésének kérdése. 3. A városi tüzkárbiztositás.

— Vargha Sárika magániskolája. A szekszárdi intelligens szülők óhajára és felkérésére Vargha. Sárika népiskolai és polg. iskolai okleveles tanítónő, kinek már szép gyakorlata is van a tanitás- és nevelésben, Szekszárdon magán fiu- és leányiskolát fog állítani. Az engedélyért benyújtott folyamodványát a kir. tanfelügyelőség pártolólag terjesztette fel a vallás- és közoktatás- ügyi miniszterhez. Az uj magániskolára feltétlenül szükség van Szekszárdon, mely hivatva lesz a most megszűnt Majer-féle iskolát pótolni.

— Egy régi óhaj teljesedése- Tolna községnek van egy utcája, (Temetőutca), melyből az összegyülemlő esővíz képtelen. lefolyni és igy a miazmákkal telt pocsolyák állandóan veszélyezik a közegészséget. Most e bajon segítve lesz, a mennyiben az utca szabályoztatik és alkalmas kövezetei kap, mely az esővizet levezeti.

— A rendőrség államosítása. A „Városok Lapja“ erről a régóta emlegetett kérdésről a következő fontos értestilért közli: A trónbeszédben megjelölt belügyi reformok egyik legel- seje lesz a rendőrségnek államosítása. Tisza István gr. még 1905-ben a miskolczi programmbe- szédében kifejezést adott szándékának, hogy a vidéki rendőrséget államosítani akarja, Andrássy Gyula gr. belügyminiszter pedig már elkészítette az erre vonatkozó törvénytervezetet, melyet Khuen- Héderváry gr. némi átdolgozás után be fog terjeszteni a képviselőház elé. A nyári szünet után azonnal összehívják ezt az ankétet a belügyminisztériumba, melynek véleményét azért kéri a miniszter, hogy Andrássy tervezetének átdol- dozásánál figyelembe vegye. A tervezet szerint külön rendőrminisztériumot, vagy országos rendőrfőnöki állást kreálnak. Egyébként az ország rendőrkerületekre fog osztatni s mindegyik kerület élén lesz egy vezető. A vidéki rendőrségek használható tisztviselőit átveszi az állam, egyébként a kvalifikációnális törvényt fogják érvényesíteni.

— A sorozás. Tolnavármegyének a 44. hadkiegészítő kér. parancsnokság hatásköre alá tartozó területén az 1910. évi fősorozás utazási és működési tervezete a következő : L Központi sorozójárás, sorozóhely: Szekszárd. A polgári bizottság tagjai: Elnök: Dr. Mártin József. Orvos: Dr. Drágíts Imre, t. főorvos. Tagok: Szondy István, Tihanyi Domokos. A felhívott hadkötelesek száma: 663. Működési napok: augusztus 8., 9., 10., 11. és 12. — II. Szekszárd x. t. városban. Elnök: Örffy Lajos. Orvos: Dr. Drágíts Imre. Bizottsági tagok: Dr. Beöthy Ká- roly, Bodnár István. Hadkötelesek száma: 253. Sorozási napok: augusztus 13., 16. és 17. —

III. Tamási sorozójárás. Sorozó hely: Tamási. Elnök : Dr. Kämmerer Ernő. Orvos, dr. Drágíts Imre t. főorvos. Polgári bizottsági tagok: Kacskovits Antal, dr. Debreceni József. Hadkötelesek száma: 676. Működési mpok: augusztus 19., 22., 23., 24., 25. — IV. Dombóvári sorozójárás. Sorozó hely: Dombóvár. Elnök: Dőry Hugó, orvos : dr. Drágíts 1 are t. főorvos. Polgári bizottsági tagok; Vészé ;y Zsigmondi Sallős János. Hadkötelesek száma 462. Műkő- dési napok: augusztus 27., 29., 30., 31. — V*. Völgységi sorozójárás. Sorozó hely: Bonyhád* Elnök: Eibach Ödön, orvos : dr. Drágíts Imre t. főorvos. Polgári bizottsági tagok : Dr. Müller János, dr. Kanzler Antal. Hadkötelesek száma: 732. Működési napok: 19., 20., 21., 22., 23.

— Alkoholisták garázdálkodása. Tolnán az iszákos férjek megkéselik családjukat. A minap Kaizer Ferenc polgárember feleségét és leányát szúrta meg életveszélyesen, most meg Schmied József halkereskedő kereste halálra, de mivel az megugrott, sógornőjét szurkába meg. Mindhárom súlyosan sebesült a szekszárdi kórházban fekszik. A két vitéz késelőt meg a csendőrök vették pártfogásukba.

— Arckép ajánlás. Á Petőfl- Tájsaság, a melynek az a hivatása, hogy Petőik erniékét fentartsa, egyik legnagyobb festőművészünk által Petőfi Sándornak arcképét megfestette. A nevezett társaság célját előmozdítandó, a Petőfi társaság ezen kiadványát, mely példányonként 15 koronáért szállittatik, a gondnokságok, is-?, kolaszékek és igazgató tanítók figyelmébe az 1.102/1910. számú v. k. miniszteri rendelet alapján ajánlom. Szekszárd, 1910. julius 29. Nagy Béla kir. segédtanfeíügyelő.