Tolnamegyei Közlöny, 1910 (38. évfolyam, 1-51. szám)
1910-06-23 / 25. szám
XXXVIII. évfolyam 25. szám Szekszárd. 1910 junius 26. Függetlenségi és 48-as politikai hetilap Szerkesztőség Bezerédj István-ntcza 6. sz., hová a lap szellemi részét illető minden közlemények intézendők Telefon 11 Kiadóhivatal Telefon 11 Molnár-féle nyomda r.-t, hová a lap részére mindennemű ________hirdetések és pénzküldemények intézendők A választások. Apponyi Albert gróf — tudvalevőleg — egyike a legmérsékeltebb politikusoknak. Ha valamivel, e tekintetben vádolható, az inkább az, hogy, ámbár a nemzet törvényes jogainak érvényre juttatása érdekében folytatott harcban évtizedeken keresztül, hűségesen kitart, az azok megvalósítására szolgáló eszközök alkalmazásában bizonyos félénkséget, vagy tán bátortalanságot tanúsít. Az ilyen meggondolásra tán túlságosan is hajló államférfiunak megnyilatkozása kétszeres súllyal esik a mérlegbe, mert biztos lehet mindenki benne, hogy a' mit mond, az inkább a valóságon innen, mint azon túl levő állapot jellemzésére szolgál. Nos, Apponyi Albert gróf, az amerikai »Szabadság« című lap tudósítója előtt a napokban, a lefolyt országgyűlési képviselő választásokat a következő raárkáns szavakkal jellemezte : az összes tisztességtelen választásoknál még tisztességtelenebbüi folyt le a mostani. Apponyitól szokatlanul kemény szavak s képzelhető, mily nemű választási visszaélésekről van hiteles értesülése, hogy minden mérsékeltsége dacára indíttatva érezte magát azok használatára. Mi, a mi szükebb körünkbe Szekszárdon, ilynemű hajmeresztő visszaélésekről tudomással nem bírunk. A szekszárdi választás teljesen rendben folyt le. A választási elnök, dr. Bajó János s .társai kifogástalan pártatlanságot tanúsítottak. A választók szavazatukat szabadon leadhatták. Nagyobb arányú vesztegetésről tudomásunk nincs. A hivatalos nyomás is csak indirekte volt tapasztalható, a mennyiben az elöljáróságok tudták, hogy a vármegye vezető elemei mit óhajtanak. Felelős szerkesztő Főmnnkatárs BODA VILMOS HORVATH IGNÁCZ De, úgy látszik, más kerületekben más volt az eljárás, mert különben az Apponyié- hoz hasonló nyilatkozatok meg nem történhettek volna. E tekintetben néhány hét múlva, ha a panaszok és kérvények elkészülnek és benyujtatnak, majd tisztább képet alkothatunk magunknak, ámbár sok jogos panasz és kérvény elmarad azért, mert úgy a kisebbségben maradt jelölteknél^ mint a pártoknál hiányzik az ily lépések bevezetésére és folytatására nagyon is szükséges óriási anyagi áldozat. A győzelmes munkapárt e közben diadalmas mámorral alakul politikai párttá s mint egyik értekezleti szónokuk hangoztatta, hosz- szabb időre berendezkedik; fennen hangoztatva, hogy ők a nemzet akaratának törvényes képviselői, mert azok a kisebb visszaélések, melyeket Apponyi »legtisztességtelenebbnek« mond, minden választásnál s minden pártnál elő szoktak fordulni. Különben az alakuló gyűlésen, figyelmünket leginkább megragadó, két fontos nyilatkozat történt. Az egyik Tisza István gróf mézes csábítása, mellyel az ellenzék mérsékeltebb elemeit (ez természetesen a Kossuth-párt) a nemzeti munkapárttal való együttműködésre Szólítja fel. Követi-e ? eredmény e csalogatást, azt nem sok idő múlva meg fogjuk látni s ha igen, akkor az ellenzék oly maroknyi csoportra olvad le, mely hivatásának teljesítésére alig lesz képes. A másik fontos kijelentés Héderváry Károly gróf miniszterelnök ajkairól hangzott el s azt állítja, hogy a magyar nemzet, a mostani választás alkalmával, a 67-es kiegyezés fenntartása mellett döntött. Ez egy kétszínű játék, melyet a kiegyezési törvény körül divat manapság folytatni. Mert ne feMegjelen hetenként egyszer, szombaton Előfizetési ár: Egész évre 12 K, V* évre 6 K, évre 3 K Számonként 24 fillér e lap nyomdájában Hivatalos hirdetések: 100 szóig 3 K 74 f, 100—200 szóig S K 74 f, 200—300 szóig 7 K 74 f, minden további 100 szó 2 koronával több. Nyilttér garmond soronkint 30 fillér. ledjük el, hogy kétféle kiegyezési törvény van. Az egyik, mely életbe van léptetve, a másik Deák Ferenc műve, mely legfontosabb részeiben ma is végrehajtatlan. Deák Ferenc kiegyezési törvényében bent van : a magyar hadseregé mely az egész hadsereg kiegészítő része. Bent foglaltatik a jog, hogy ha Ausztriával tiz évenként megegyezés létre nem jön, Magyarország a külön bankot bármikor felállíthatja s az önálló vámterületet életbe léptetheti. Hát melyik kiegyezésről állítja a miniszterelnök, hogy a nemzet annak fenntartása mellett döntött? Arról-e? mely meghamisítva fent áll, vagy arról-e? mely Deák Ferenc művében foglaltatik. Nincs semmi kétség benne, hogy a miniszterelnök a meghamisított kiegyezési törvény alapján áll, mert hisz úgy vállalkozott a kormányalakításra, hogy mindennemű törvényen alapuló nemzeti kívánságot, melyek szerinte puszta légvárak, kipusztit a nemzet szivéből. S még hozzá a kiegyezési törvény végre nem hajtását azzal a rut valótlansággal indokolják meg, hogy a nemzet érdeke igy követeli. Tehát a nemzet érdeke volna az, hogy gazdasági függésben Ausztriától, továbbra is kiszipolyozott tartományként szerepeljünk. Sokkal becsületesebb politika volna az, ha megmondanák nyíltan, hogy a nemzet világos érdeke ellen cselekesznek, mert Bécs- ben úgy kívánják. Boda Vilmos. A folyó évre szóló előfizetési pénzeket, valamint a hátralékos hirdetési dijakat kérjük a kiadó- hivatalhoz mielőbb beküldeni. TÁRCA. Haldokló napsugár. — (Allegória.) — Lehanyatlott a nap! A tájra lassan Koromfekete árnyak szálfának le, Hogy a homályban kergetőzzenek, Mig a sötét éj nem veri bilincsbe Itt lenn a völgyben csattogó madárnak Piciny ajkáról elhangzott a dal, A madarak mind fészkükhöz simultak, Mert jön az éj hollószárnyaival. Szinte érezzük hűvös suhanását, Lelkünk a félelemtől megremeg — És ime fenn — bércek koszorúján Hol a felhőkben állanak a hegyek, Egy elfáradt, utolsó napsugár Haldoklik — még csak néhány perce van, Aztán sietni kell tovább-továbh, Követei őt, ki diadalmasan Száguld előre izzó szekerén — — Magasan járó, éltető napot Ki útjában nem ismer akadályt S elhomályosít minden csillagot. Utolsó csókot nyom a bérctetőre Az elfáradt, eltévedt napsugár És megérinti vérvörös nyilával Mégegyszer s aztán gyorsan tovaszáll, Mert ő a napnak uszály hordozó ja A kísérettől nem maradhat el, A bérctető hangos sóhajba tör ki Eget földet megráz nyögésivei. Maradj — ne menj — meri jő a hideg éjjel Reám teríti hamvas fátyolét! Mit ér nekem a csillagok zenéje ? Boldogságot csak a te fényed ád, Mert benned van az éltető erő, Amely a bérctetőt megihleti És. sápadt homlokát dicsfénybe vonva A szent nyugalmu égre emeli, Maradj — ne halj meg s fájó sóhaját A szél süvöltve ragadja tovább. S telelt a tova lebbenö sugár: Panaszra éppenséggel nincs okod! A völgyre már leszállt az alkonyat, Mikor még fényben úszik homlokod Téged hagylak legutolsónak el — Mivel tetőd legmagasabban áll Ne félj azért, ha most elköltözöm S fejedre majd az éjek éje száll — Ne félj, mert hogyha feltámad a hajnal S utamhól ismét visszaérkezem, Vidám jókedvvel s megújult erővel, A legelső sugárt reád vetem! Fadd, 1910. junius 15. , Kövy Árpád. Utóhangok. — Emlékezés a közelmúlt választásokra — A „Tolnamegyei Közlöny* eredeti tárcája. Harc a kenyérért! Ezzel lehet legjobban jelezni azt a lázas munkálkodást, amely az egész vonalon tapasztalható, minden rendű és rangú egyénnél. Ha a munkálkodás tülekedéssé lesz, a harc nem a kenyérért folyik már, hanem a kalácsért. Ha pedig a tülekedés is fokozódik és méltán megilleti a „marakodás“ jelzés, akkor ez az áldatlan harc az én részemről nem a kenyérért, nem is kalácsért, hanem a te kenyeredért történik. A te kenyeredért: ez a kenyéririgység! Ez a törekvés, amikor mindent csak magamnak — és semmit se neked! így van ez egy hivatásuakuál egymás között, igy a különböző foglalkozású osztályuakná! egymás ellen. De nem csak a .magánéletben, nem csak a társadalmi mozgalmaknál, hanem igy van ez minden egyéb téren is. Törtet mindenki és rendjén van, ba nemes a törtetés, de átkos, ha elfajul. A kenyéririgységgel nagyon rokon a hatalmi vágy. A hatalom eléréséért folytatott küz’- delem épp oly kevéssé ismer határt, mint a kenyéririgység. És aki elérte a hatalmat, az biz nem is adja ki kezéből szívesen, mert a hatalom bírása a sok előnyön kivül, ahogy azt Bismark mondotta, az igazságot is jelenti. Már pedig nyert az ügyem, ha az én részemen van mindig az igazság, legyen bár az csak iliuzórius abból következőleg, hogy nálam a hatalom. Érthető tehát, hogy egyesek összeverődnek a hatalom megszerzésére. Az országok, nemzetek ügyét ilyen, a hatalomért Összeverődőttek intézik. Mert azt most számításon kivül kell hagynunk, hogy a hatalom a történelmi fejlődés alapján esetleg meg is illeti őket. A történelem a folytatólagos események láncolata és ha a magyar politikai életben négy év előtt ítéletet mondott a nemzet egy párt fölött, mely sokáig tartotta kezében a hatalmat, elragadta ezt tőle és elsöpörte a pártot egészen, akkor a történelmi fejlődés szerint ez az esetleg
