Tolnamegyei Közlöny, 1910 (38. évfolyam, 1-51. szám)

1910-05-26 / 21. szám

2

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY

1910 május 29.

volt útjában és csas kerülő utakon juthatott el a célhoz. Pedig ennyi figyelmet érdemelnénk ám !

A fegyveres erőszak alkalmazását pedig a leghatározottabban elitélem és bátran jogtalannak vallom. Egyáltalában tudomásom sincs arról, hogy ki intézte azt, de bárki légyen is az, kérem máskor mielőtt ily intézkedést tesz, vegye figyelembe a törvényes rendeleteket és járjon el azok alapján. Eltekintve attól, hogy nevetségesnek tartom fütyülő gyermekek és suhancok ellen a lovas rohamok intézését, de erről ne beszéljünk, maradjunk a törvényes alapon. A magyar királyi honvédelmi miniszter 1896. évi 6706/eln. sz. utasítása értelmében fegyveres erőszak a következő esetben alkalmazható: a) zavargásoknál és lázongó mozgalmaknál a felhatalmazott köz- igazgatási tisztviselő határozott és indokolt kérelmére, akkor, ha a megelőző felhívások a I törvényes állapot helyreállítására eredménytelenek maradtak.

Kérdem tehát, akad-e egy ember is az ott voltak között, aki hallott volna valami felszólítást, pláne ismételt felszólítást 1 hiszen még azt sem tudjuk, ki volt a felhatalmazott közigazgatási tisztviselő! Ha volt olyan, hát ha tudta ezt a rendeletet, miért nem szólította fel a tömeget szétosztásra, ha elmulasztotta, úgy jogtalanságot követett el és jogsérelmet és ennek alapján elvárjuk a felettes hatóságtól, hogy a megtorló eljárás megtételével nem fog késni.

Továbbá ugyanezen rendelkezés nyíltan kimondja azt is, hogy lovasság rohama előtt „rohamjel“ fuvatik! Ugyan megtörtént e ez a dolog is ? Nem! így történt meg mindjárt az első szerencsétlenség, midőn homlok egyenest a falnak rendezték a virágüzlet irányában az első attakot s a menekülés lehetősége ki volt zárva. De legyen elég ennyi! Ezeket akartam csak megjegyezni, a múlt vasárnapi eseményeket illetőleg, nem hogy kizárólag bírálat tárgyává tegyem a kirendelt hatósági közeg eljárását, hanem hogy azon közönség érdekében, amely egyáltalában nem politizál és pártállást nem foglal el a választások idején is, mikor mint hírlik 2000 katona fogja Szekszárdot ellepni (kár hogy még tüzérséget nem hoznak, hogy annál nagyobb legyen a szabadság érintetlen jellege) mi legalább, kik távol állunk a politikai pártoktól, ne legyünk kitéve erőszakoskodásoknak, egyéni szabadságunkat holmi utcaelzárásokkal ne korlátozzák, hanem részesítsék több tiszteletben és több tapintattal kezeljék.

Erőszak erőszakot szül, részrehatlan, pártatlan, jogtisztelő eljárás által járunk el a törvény szellemében és biztosítjuk mindenki osztatlan tiszteletét és elismerését akkorra is, ha az izgalmak elmúltak. n. 8.

Nyilatkozat

A munkapárt és jelöltje: Sztankovánszky Imre ur nyilatkozataira a következőkben válaszolok.

I. Ismételten a leghatározottabban kijelentem, hogy Sztankovánszky Imre urat nem kértem arra, hogy — mint ő állítja — „annyira ne dolgozzon ellenem“ egyrészt azért, mert egy ilyen kérelem előterjesztése az ellenjelölttel szemben már önmagában is képtelenség, másrészt azért, mert hosszú közpályám alatt — amíg országgyűlési képviselővé felküzdöttem magam — a harcokhoz szoktam és edzőttem hozzá, nem pedig a kéregetéshez. „Összetett kezekkel“ pláne nem kértem, mert ilyen módon csakis az Úristent szoktam kérni, de senki emberfiát.

II. A „gazember“ kifejezést azokra vonatkoztattam, akik a népnek azt a hazugságot próbálták beadni, hogy „ha a 48-as párt uralomra jut, a német nyelvet még a templomból is kiküszöböli.“

A kinek nem inge, ne vegye magára. De aki jelentkezik, hogy ezt a hazugságot ő terjesztette, azzal szemben állításomat töntartom és rendelkezésére állok. Minden tekintetben.

Budapest, 1910. május 24.

Dr. Halász Lajos,

a kölesdi választókerület egyesült 48-as függetlenségi pártjának jelöltje.

Választási mozgalmak.

Gróf Batthyány Tivadar körútja. Múlt vasárnap ismét Szekszárdra jött gróf Batthyány Tivadar, a szekszárdi választókerület illusztris képviselőjelöltje, hogy — eleget téve hivei kívánságának — Agárdon, Mözsön és Tolnán is megfeleljen azon dolgokra, amelyek ellene az ellenfél részéről elhangzottak. Kíséretében volt Rátkay László, a pincehelyi kerület volt képviselője, a poéta, a jeles szónok is.

A legelső utunk ugyancsak ezekbe a községekbe vezetett, akkor bizony még nehezen tisztázódtak az állapotok ( második utunk alkalmával azonban a kialakult hetyzet elveink diadul- mas előretörését jelezte.

Agárdon diadal kapuval várták lelkes hivei gróf Batthyány Tivadart. Kom lossy József háza előtt összegyűltek párthívei s nagy óvációban részesitették szeretett képviselőjelöltünket.

Komlóssy József helyi pártelnök szép szavakban üdvözölte, éltette, mint az igazi függetlenségi eszméknek bátor, törhetetlen harcosát. Azután a templomba vontj.lt a menet. A szent mise végeztével a templom előtti téren egész Agárd község apraja, nagyja, fiatalja, öregje előtt felelt meg ellenfelének gróf Batthyány Tivadar, ismét tanujelét adván nagy szónoki képességének. Utána Rátkay László beszélt óriási tetszéssel, könnyekre fakasztván a szemeket szívig ható beszédével.

Ebéden Komlóssy József vendégszerető házában volt szeretett képviselőnk. Ebéd alatt iij. Komlóssy József felköszöntőt mondott, amit gróf Batthyány szépen megköszönt.

Agárdról kötelességünk Mőzsre intett, ahol csokorral várták gróf Batthyányi. A községházán mondotta el beszédét, számtalanszor megéljenezték. Elmondhatjuk, hogy ott is nagy tábora van. Alig akarták elereszteni mözsi hívei.

A tolnai kápolnánál a helyi pártelnökség várta. Az üdvözlő beszédek után egyenesen a piactérre hajtattunk, ahol nagy — de most már nem zavargó közönség előtt mondotta el hatásos érveléseit gróf Batthyány Tivadar.

Dicséretet érdemel a községi elöljáróság a rend fentartásáért.

Közel másfél óráig beszélt gróf Batthyány Tivadar, beszéde minden részét, az általános v álasztójogróli érveléseit, lelkesen megéljenezték. Elmondhatjuk, hogy Tolnán alaposan megváltozott a helyzet javunkra.

Este 140 teritékü bankett volt Sok szép felköszöntő hangzott el. Ott volt a a banketten Dőry Pál bonyádi képviselőjelölt, nyug. főispán is. Lelkesen ünnepelték gróf Batthyányi, aki gyönyörködve nézte a táncra perdült hölgyeket. Az éjét Tolnán Ábrahám Gyula helyi elnök házánál töltötte szeretett jelöltünk s a reggeli vonattal utazott csak Budapestre.

A paksi választókerületban Dr. Mádi Kovács János függetlenségi és 48 as képviselőjelölt folyó hó 22-én Györköny, Bikács és Németkér községekben mondott programmbeszédet és ezzel a kerületben tett körútját be is fejezte. Ezen helyeken is éppen úgy, mint a kerület többi községeiben szabad ég alatt, nagy néptömeg előtt tartott beszédeket és mindenütt őszintén és lelkesen nyilvánult meg iránta a nép ragaszkodása. A szeretett képviselőjelöltet ezen kőrútjában is a paksi választópolgárság vezető emberei kísérték. Vasárnap reggel 8 órakor 15 kocsival mentek ki Gyapa pusztára Mádi Kovács Jánoshoz s innét mentek Györkönyhe. Az esős idő dacára fényes fogadtatást rendeztek tiszteletére. A községházában a választók nagy tömege várakozott reája, lovasbandérium ment eléje s szeretetük jeléül kocsiját virágokkal borították. Az iskola előtti téren, ekkor már úgyszólván az egész falu népe összegyűlt és lelkes óvációban részesítette a jelöltet, aki azután elmondotta programmját, melyet minduntalan megújuló éljenzések közepette mindvégig nagy figyelemmel hallgattak meg.

Ezután Mádi Kovács János a tápéi tiszttartó vendégszerető házánál ebédelt. Délután a györkönyiek több kocsival Tápéra mentek s onnét elkísérték a jelöltet Bikácsra. Alig indult el a hossza kocsisor, máris a bikácsiak nagy lovasbandériuma és kocsitábora csatlakozott a menethez s szeretettel üdvözölték Mádi Kovács Jánost, aki szives szavakkal köszönte meg a nem várt szép fogadtatást. A hatalmasan fölszaporodott menet példás rendben és a leglelkesebb hangulatban érkezett Bikácsra. Itt is nagy hatást keltve beszélt Mádi Kovács János és ismertette a függetlenségi és 48-as párt magasztos elveit, melyeknek ő mindig önzetlen hive és harcosa volt és az is marad. A nagy tetszéssel fogadott szónoklat után Branstetter János paksi főmolnár az idősebb német anyanyelvű választók kedvéért német nyelvű ügyes beszédben fejtegette a függetlenségi és 48-as pártnak az önálló bank, vámterület és a választói joggal szemben tanúsított magatartását. A bikácsiak ezután lakásaikra vitték a vendégeket és szives vendégszeretetükben részesitették úgy a jelöltet, mint a kíséretében volt paksi és györkönyi választópolgárokat. Az asszonyok és leányok egymással vetélkedve kínálták uzsonnával a vendégeket, a kiknek mindenkor élénk emlékezetükben fog maradni az a jóleső, szives és figyelmes vendéglátás.

Bikácsról Németkérre ment Mádi Kovács János s itt is nagyszabása fogadtatásban volt része, jóllehet a község lakósainak legtöbbje csak délatán jött meg a közeli orvoskuti búcsúról.

Az összesereglett nép előtt Madi Kovács János elmondotta programmját s erélyesen visszautasította az ellenpárt által teij esz tett azon hamis híreket, melyek szerint a Justh-párt az egyházi vagyont szekularizálni akarná. A gyűlés itt is, mint mindenütt, ahol Madi Kovács János beszélt minden rendzavarás nélkül ment végbe s nem a karhatalom, hanem a hallgatóság igaz lelkesedése tartotta fönn a legpéldásabb rendet.

*

A nemzeti munkapárt jelöltje Niefergall Nándor ugyancsak e hó 22-én tartotta programm- beszédét Dunakömlődön és Pakson.

Dunakömlődön délután 3 órakor beszélt s illő komolysággal, higgadtan hallgatták meg. Innen nehány kocsival a választók Paksra kísérték el, ahol azután a vendéglő nagytermében beszélt. Mintegy 300 főnyi hallgatóság volt ottan, annak is egy harmadrésze a függetlenségi párthoz tartozott, de azért semmiféle incidens sem történt. Niefergall Nándort a terembe lépésekor megéljenezték és beszédét is több ízben éljen kiáltások tarkitották. Ami azonban a jelölt beszéde után történt, az igen sajnálatos dolog volt. A jelölt beszédét ugyanis pártkülönbség nélkül a legnagyobb csendben hallgatta végig mindenki s nem hangzott el talán két abcug sem, de amikor dr. Lévai Dezső dunaföldvári orvos beszélt, illetőleg csak akart beszélni, akkor a két párt között a békés egyetértésnek egyszerre vége szakadt. Annak a néhány mondatnak, mit csendben elmondott, nem is lehetett más következménye. Dr. Lévai Dezső ugyanis talán ellensúlyozni akarván a jelölt monoton előadását, iszonyatosán dörgedelmes hangon, bárdolatlan modorban nekiesett a függetlenségi pártnak. A doktor urnák fékeveszett kifakadásait különben a munkapárt józanul gondolkozó része is elítélte, a függetlenségi érzelmű hallgatóság pedig ezek után nem hallgatott, haneín erősen abcugolt, mig a munkapártiak éljeneztek, úgy, hogy szavait csak a szomszédjai hallhatták. Bodor György is fel akart szólalni, de eredménytelenül, mert a nyugodt s illő módon viselkedett halgató közönséget Dr. Lévai valósággal egymás ellen tüzelte. A nagy zajban- Rábinek Pál takarékpénztári vezér- igazgató üdvözlő táviratokat olvasott fel, melyeket a miniszterelnöknek, gróf Tisza Istvánnak és Perezel Dezsőnek küldöttek.

Programmbeszéd katonaság és csendőrség fedezete mellett. Szabó Károly, a szekszárdi választókerület Kossuth-párti jelöltje, kit a munkapárt és a hivatalos hatálom teljes erővel támogat, múlt vasárnap d. e. fél 11 órakor vonult be Szekszárdra egy század uhlánus katonaság és csend- őri fedezet mellett, hogy programmbeszédét elmondhassa. Az eléje kivonult csekély számú hivei a Garay-térre kisérték, ahol egy ládára felállva, beszélni kezdett, mire éktelen abcug, sípolás, fütyülés fogadta. A zaj oly óriási volt, hogy programmjából egy szót sem lehetett hallani. Ekkor a vezénylő tiszt rohamot rendelt el a közönség ellen. A katonaság kivont karddal támadt még azokra is, akik nyugodtan viselkedtek. A rohamot négyszer megismételték és többeket meg- kardlapoztak, számosán pedig futás közben elestek. Szabó Károly végre befejezte mondani valóját és azután a katonaság oltalma alatt híveivel a Magyar király szállóba ment, ahol banket volt. A délutáni vonathoz is katonaság és csendőrség kisérte a képviselőjelöltet.

Választási visszaélés. A „Magyarország“ ezeket úja: „A függetlenségi és 48-as pártnak tán sehol sincs az országban oly nehéz helyzete, mint a bonyhádi kerületben, ahol a munkapárt végrehajtó-bizottságának elnöke Perczel Dezső lépett fel Dőry Pál, volt békésmegyei főispán ellen. Perczel érdekében minden elképzelhető eszközt felhasználnak s rengeteg pénzzel, hivatalos apparátussal dolgoznak. Főkorteseik a községi bírák és jegyzők, megyei tisztviselők s legújabban a bonyhádi főszolgabírói hivatal is nyíltan állást foglalt a Perczel párt mellett. Dőry Pál ugyanis folyó hó 22-én d. u. 5 órakor akarta elmondani programmbeszédét Mórágyon s noha pártja ezt a bonyhádi főbírónak a törvény által előirt formában s időben tudomásulvétel végett bejelentette, a bonyhádi főbíró betiltotta a nép- gyülés megtartását s Dőry Pál nem mondhatta el programmbeszédjét Mórágyon. S ha keressük az okát ezen a szólásszabadságot pellengére állító főbírói intézkedésnek, megtaláljuk a végzés indokolásában: t. i. Perczel Dezső ugyan-e napon d. e. 10 órakor tartotta Mórágyon programmbeszédét s úgy látszik, a munkapárt magas és tarta- lomdus programmját délelőtt 10-től délatán 5 óráig nem lehet megérteni, azaz egy déli banket nem elég a mórágyi nép megnyerésére, szükséges még a vacsora is. Annál főlháboritóbb a betiltó intézkedés, mivel a Perczel-pártnak a múlt héten két alkalommal engedélyeztek népgyülést, akkor s ott, ahol Dőry tartott programmbeszédet, sőt Aparon, noha a Dőry-párt egy héttel előbb je-