Tolnamegyei Közlöny, 1910 (38. évfolyam, 1-51. szám)
1910-05-26 / 21. szám
1910 május 29. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 3 lentette be gyűlését, mégis egy órával előbbre engedélyezte a bonyhádi főbíró Perczel Dezső programmbeszédét. De a 48 as párt nem tarthat délután 5 órakor népgyülést ott, ahol Perczel délelőtt 10 órakor beszél! A bonyhádi szolgabiró pedig f; hó 21 én egy büntetlen előéletű bonyhádi Dőry-párti polgárt 50 korona pénzbírságra s két napi elzárásra Ítélt, mivel ostorával egy Perczel- párti kortesnek, az apari bírónak, a kalapjára ütött, elkeseredve s felháborodva a Perczel-párt kihívó magaviseleté fölött. Váralja községbe, melynek 101 szavazópolgára van s ezek mind Dőry-pártiak s Perczelnek legföljebb 10 hive van, ezen 10 ember védelmére s a választáshoz való kisérésükre egy század uhlánust szállásoltak be a község terhére, igy aztán, tekintve, hogy a katonaság költségeit a falu fizeti, a Dőry-párti községnek pár 1000 koronájába kerül Perczel Dezső 10 váraljai szavazója! A „Közérdek“ politikája. A „Tolnavármegye és a Közérdek“ c. lap cikkemre adott „Viszonválasz“-ának utolsó mondata szerint elvesztettem a jogcímet arra, hogy „velem továbbra szóba álljanak«. Sietek kijelenteni, hogy ezek a képzett Olympusról eldördült lesajnáló sorok nem fogják kihullatni kezemből a pártatlanság és igazság szolgálatába szegődtetett toliamat. Hogy a t. cikkázó cikkező „nem áll velem továbbra szóba“, ehhez faltétien joga van, de félő, hogy ez nehezére fog esni és úgy ki talál esni ezen szerepéből, mint az a némát játszó cigány, ki hosszas sikertelen mimikázás után ekkép szólá el magát: „Segítsenek a szegény némán 1“. Kijelentem azt is, hogy csak örömet szerez nekem a cikkező, ha többé nem áll velem szóba — hisz’ eddig sem epedtem utána — s igy jogcímet ád nekem arra, hogy én se foglalkozzam többé vele, hanem közérdekű dolgokkal. Hogy jelen soraim homlokzatán csak a „Közérdek“ van megnevezve, azt is sietek kimagyarázni. Azt vettem ugyanis észre — és- velem együtt igen sokan mások is! — hogy a „Közérdek“ nem tud asszimilálódni« a „Tolnavárme- gyé“-hez, mely lap iránya és szelleme következetesség szempontjából úgy ragyogja túl uj élettársát a „Közérdeket“, mint a nap az apró csillagokat. A mint nem találkozhatnak azok, kiknek egyike Tolnára a másika Bátaszékre indul, épugy nem találkoznak az ellentétes szellemi utakra előre törtető lapok: a T. és a K. Ezért bátorkodtam mai cikkemben — még mielőtt a két lap egymással szemben válópert indított volna — különválasztani a „Közérdeket“ a „Tolnavármegyétől.“ A „Közérdek“, mely örökké „tárgyilagosságáéval kérkedik, ugyancsak rácáfolt önmagára máj, 23-iki számában. Hát bizony ott csak epébe mártott toll sercegéséből kifolyt kitörések olvashatók, a melyek a büszkén emlegetett „színvonalat“ nem képesek az olvasóval észreuétetni! A „Közérdek“ viszonválaszában ismét újabb ellentmondásba keveredett. Ezeket Írja ugyanis: „A szekszárdi kerületben 67-es jelölt nincs (?!??) a Kossuth-párt pedig, mely mérsékeltebb közelebb áll hozzánk, mint a függetlenségi Justh- párt ... stb. És aláhb jön á fentiek megkontrázása : „A múltban is előfordult többszörösen, amikor szabadelvüpárti (itt már nem mondja, hogy 67-es ! I jelölt nem volt, hogy a Kossuth, illetve a függetlenségi párt jelöltjét támogattuk a néppárti jelölttel szemben.“ Már most — előrebocsátván, hogy néppárti nem vagyok! — kérdem: hát a néppárt nem 67-es 9 ! Miért nem támogatta a múltban a t. cikkező, aki megkövült 67-esnek vallja magát, a 67-es néppártot és inkább a 48-as Kossuth- pártot? Hisz akkor volt 67-es jelölt, ha most a „Közérdek“ nagy bánatára nincs is! Persze „tempóra mutantur! . . .“ Hol itt a következetesség! vagy erről ne is beszéljünk? így egy lap nem lehet a közvélemény hivatott szócsöve, csak pártérdek napszámosa. Úgy látszik a kis „Közérdek“ alig várta a jó partit, hogy férjhez mehessen a nagy és szellemileg is gazdagabb „Tolnavármegyéhez“, hogy ő is — politizálhasson! Nem is tesz egyebet csak politikát főz, a „Tolnavármegye“ kontójára. Hisszük, hogy a „Tolnavármegye“ nem sokáig tűri politikai papucskormányát Ennyit válaszkép a „viszonválaszra*'. Min dez remélem elég , jogcím lesz" a „Közérdeknek“ arra, hogy velem továbbra szóba ne áthasson! Egy olvasója. Szól a nóta! . . . Mire soraink napvilágot látnak, az egész ország a legszentebb népjog gyakorlásának ünnepi pillanata előtt áll. És természetesen szól a nóta, nagy a hejehuja, itt-ott a felforrot indulat fanatizmusával is terhesek a lelkek. A legszebb és legméltóbb az lenne, ha minden volt tulajdonos a kortesmentesen, ünnepi komolysággal önkényt járulna az urnához s adná le szavazatát s a választási helyiség előtt nem sivitana a vályogvetők művészi muzsikája. De ilyet kívánni, aki a mi népünket ismeri, nem lehet. Maradjunk meg az adott helyzetben és kívánjuk csak azt, amit viszonyaink szerint lehet: kívánjuk és óhajtsuk, hogy ha már szól a nóta, ennek ne legyen dissonans akkordja és késő megbánása. A jelek nem biztatóak. A hivatalos presszió, erőszak és fenyegetés eléggé feltüzelte az indulatokat. Attól kell félnünk,, hogy a csendőrszuronynak is lesz dolga. És épen mert a jelek sokhelyt erre az aggodalomra mutatnak, helyén való, ha minden hírlapi orgánum a józan magyar lelkekhez csillapító szózatot intéz. Vigyázzunk, hogy legszentebb polgárjogunkhoz ne tapadjon vér, késő megbánás, átok, keserűség. Fakadjon fel a választások alatt egy boldog nemzetnek remény virága tisztán, mocsoktalanul. Mindegyikünknek hivatásuk van e részben, legyen bármilyen foglalkozásunk. Mindegyikünknek lelkiismeretét terhelheti, ha • részben sérelem esik egyeseken és ami mindig vele együttjáró, ha sérelem esik a nemzet becsületén. A nemzeti becsület védőpajzsa van kezünkre bizva. Polgárjogát mindenki úgy gyakorolja, amint azt meggyőződése diktálja. .Ne hallgasson senki a munkapárt embereire, hanem vigye diadalra Kossuth Lajosnak zászlaját. Tiszteljük egymás meggyőződését és főleg tiszteljük meg azt a fenséges jogot, mellyel bírunk s melyet gyakorlunk. Minél kevésbé engedjük fölzaklatni szenvedélyünket, annál hamarabb eltisztulnak az elmúlt korteskedések izgalmai s hinni lehet, hogy társadalmi téren nem lesz ennek visszahatása. Ez az, amit őszintén kívánunk ! KÜLÖNFÉLÉK. — Kinevezés. A király iij. Boda Vilmos sárbogárdi kir. járásbirósági albirót, lapunk felelős szerkesztőjének fiát, állomás helyén való meghagyással kir. járásbiróvá nevezte ki. — Kitüntetés. A király Tonházy (Toszt) Gyula miniszteri tanácsos, nyugalmazott közalapítványi ügyigazgatónak, hosszú és buzgó szolgálataival szerzett érdemei elismeréséül a Lipót- rend lovagkeresztjét adományozta. — Urnapi körmenet. A kath. híveknek legmagasztossabb ünnepe az űrnap, midőn a leg- méltóságosabb oltárszentséget a pap körülhordozza. Szekszárdon ez a szép szertartás ragyogó időben folyt le. Délelőtt 10 órakor indult ki a belvárosi rk. templomból a körmenet. Dr. Fent Ferenc apát-plébános vitte az oltári szentséget a 4 helyen felállított gályákkal és virágokai feldíszített sátorokhoz. A körmenetben a hatóságok, testületek a kath. olvasókör zászló alatt, a tanuló ifjúság és a nép ezrei vettek részt. — Választás. A simontornyai képviselőtestület a megüresedett segédjegyzői állásra Kört- vélyessy Endre udvarii segédjegyzőt választotta meg. — Vilmos császár Baranyában. Frigyes kir. herceg és neje Izabbella kir. hercegnő meghívták Vilmos császárt az ezévi szarvasvadászatokra. A császár a meghívást elfogadta és fölvette programmjába, hogy ez évben újból elmegy Baranyába, a beílyei őserdőbe szarvasokra vadászni. — Tanfelügyelői jubileum. Kutiszéky Ernő pécsi kir. tanfelügyelő folyó évi junius hó 9-én üli meg Pécsett tanfelügyelői működésének negyed- százados jubileumát. — Helyettesítések. Apponyi Géza gróf vbt. tanácsos, főispán Szabó Antal kőnyomdavezetőt helyettes írnokká, az árvaszéki iktatói állásra pe, dig helyettessé Antal Ödön dijnokot nevezte ki. — Lemondások. Szondy István szekszárdi helyettes választási elnök, Grosch József dr. paksi választási jegyző és Czéh Ferenc szakcsi választási jegyző a megbízásukról lemondottak. A központi választmány múlt kedden tartott ülésében szekszárdi helyettes választási elnökké Stein- feld Béla árvaszéki ülnököt, jegyzőkké pedig Popovits Gyula paksi és Vanyek Béla kurdi jegyzőket választotta meg. -— Dobozy István tamási gazdasági tudósító tisztéről lemondott, helyébe a földmivelésügyi miniszter Benkö Géza gazdatisztet fogja kinevezni. — A választók figyelmébe. Előre látható, hogy erőszakos választások lesznek az egész országban, amilyenek még nem voltak. Azért figyelmeztetjük a függetlenségi és í8-as párt híveit, hogy minden tapasztalt visszaélést, erőszakoskodást, etetést, itatást, hivatalos hatalommal való visszaélését és pénzzel való vesztegetést a hely, idő és a személyek megnevezésével haladéktalanul jelentsék be az országos függetlenségi és b8-as párt vezetőségének Budapestre. Tolnavármegyében a képviselőválasztásokat, mint már közöltük mind a hat kerületben junius hó elsején ejtik meg. — Nagylelkű adomány. Kern Erzsébet paksi urleány az ottani rom. kath. templomnak ezer koronát adományozott. — Tisztujitás. A tolnai önk. tűzoltó egyesület május hó 22-én tartotta rendes évi közgyűlését, amely alkalommal tisztujitás is volt. A tisztikarba beválasztották a következőket: Fekete Ágoston prépost-plébánost elnöknek, Buday János volt alparancsnokot parancsnoknak, Bajor Rezső tanítót titkárnak, dr. Kiss Miksát orvosnak, Isgum K. Ferencet szakaszparancsnoknak és pénztárosnak, Morschauser Ferencet szakaszparancsnoknak és szertárosnak, Gyeney Sándort szákaszparancs- noknak, Schneringer Károlyt szakaszparancsnoknak, Mayer Antalt szivattyumesternek, Kappeter József és Korn Tamást csővezétőknek. Máté Károly igazgató-tanitó, aki az egyesületnek sok éven át parancsnoka volt, ismételt megkérése dacára sem fogadta el újból a parancsnoki tisztséget, de megigérte, hogy ezentúl is készséggel fogja az egyesületet támogatni. Az egyesület sajnálattal vette tudomásul eddigi őszintén tisztelt és szeretett parancsnokának megmásíthatatlan elhatározását és őt — Buday János indítványára — tiszteletbeli parancsnokának választotta és jegyző- könyvi köszönetét szavazott neki azon sok és eredményes fáradságért, amelyet az egyesület érdekében a fennállása óta kifejtett. — Katonaság és csendőrség a választ ásó- kon. Az ország minden részében, igy Tolnavármegyében is olyan izgatott a hangulat, hogy a központi választmány a junius 1-én végbe menendő országgyűlési képviselő választásokra fegyveres erőnek kirendelését kérte. — Ajándékok a múzeumnak. Kamarás Béla szekszárdi lakos egy régi órát ajándékozott, mely- #nek értékét növeli az, hogy cimerlapján olvasható felirat szerint Pukolla Lipót szekszárdi órásmester készitette. — Géczy Sándor szekszárdi lakos egy római korsót, régi vasszögeket és egy bronz csatot. — Mayer Gusztáv bátaszéki lakos egy r^gi sarkantyút ajándékoztak. — Nyugdíjazás. Leitner Sándor kocsolai plébános nyugalomba vonult s helyébe Ridlivger Dezső döbröközi vikárius neveztetett ki plébánossá. — Névmagyarosítás. Fritser Ferenc bonyhádi illetőségű pécsi lakós, gimnáziumi tanuló, családi nevét „Faludi*-ra változtatta. védjegy PoralaHHan előállított limonádé. Egy adag 6 fill. Turistadobcz 12 adaggal zsebben KAPHATÓ s KjXMKisfimHS/ íjjSp | Schlésinger Ignác Borovic Márkus Salamon Testvérek R kényelmesen hordható alakban 80 fill. Kirándulásokon, sport-tourákon, hadgyakorlatokon kitűnő szolgálatot tesz. — Bármely vízben oldva kitűnő limonádét ad. Sulcer Oszkár | IflM Főlerakatj: Miklós Aladáp urnái Szekszárd. Készíti: Kertész Ernő gyógyszerész, KRISTÁLYFischhoff Mór Fischhoff Jakab UQDiUUIIUAi21|lil£l9 LIMONÁDÉ gyára, Szabadkán. uraknál. 1
