Tolnamegyei Közlöny, 1910 (38. évfolyam, 1-51. szám)
1910-05-12 / 19. szám
2 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 1910 május 15. nemzetének nagy ügyeit se érti meg. Bizony ezek a modern apostolok egyrésze mintha csak ezt tudná és vallaná: „Minden szentnek maga felé hajlik a keze“ — s nekünk, a többségnek, akiket sorsunk arra kárhoztatott, hogy a sok hívatlan apostolt hallgassuk, van inkább szükségünk a pünkösdi nagy isteni látogatás, a szentlélek erejére. Nagy játék folyik a mi pünkösdüpkön a szónak árjával s mireánk tartozik, kik a nemzettest szövetét formáljuk, hogy a szentlélek ereje áldjob meg kiválogatni tudni a sok ocsuból a tiszta búzát, vagy hogy még egy képlettel éljünk, hogy olyanok lelkesítenek, akik vizet prédikálnak, de aztán bort töltenek poharukba. Tartsunk ki rendületlenül az igazi függetlenségi és 48-as eszmék mellett, melyeket Kossuth Lajos hirdetett és vallott. Komoly figyelem, higgadtság, belátás és emberszeretetnek pünkösdi galambja, szállj le közénk, a tusa, az egymás véleményének nem nagy tisztelete e harcos napjaiban. Vezesd hazánkra azt a nemzetfen tartó géniuszt, mely „oly sok viszály között“ megtartott. Sokunk ezt a nemzetet féltik ebben a napokban, hogy a nemzet széles rétegében nem fogantainak meg & józan belátás, fajszeretet, a haladás ideáljai. És talán a harcos lárma között az egymás meggyőződésének tiszteletben nem tartása miatt gyász, bánat, köny, késő megbánás s nemzetünk becsmérlése ellenségeink előtt is bekövetkezhet. Pünkösd isten-galambja, szállj le közénk, világosítsd föl értelmünket, erősítsd akaratunkat, hogy szebb jövő virradjon a magyarra. Mutassunk akkora érettséget, tapintatot, jogaink kölcsönös tiszteletét, hogy ami elkövetkezik, az egy érett nagyra hivatott nép komoly tettének lássa a világ. Szállj közénk pünkösd galambja: hintsd a béke, a szeretet érzését, hogy visszavonás, gyűlölködés ne tagolja szét ezt az úgyis ezer sebtől vérző országot. Nyilatkozat A »Tolnavármegye és a Közérdek« folyó évi május 12-én megjelent 26ik számában a »sióagárdi Kossuth Ferenc-párt szervezkedése« cim alatt közli a 60 tagú végrehajtó bizottság neveit. Minthogy a közölt névsorban mi, alulírottak nevei is előfordulnak: kijelentjük, hogy a mi neveink tudtunk és beleegyezésünk nélkül kerültek a névsorba, mert mi semmiféle Szabó-párti szervezkedő gyűlésen részt nem vettünk s tiltakozunk az ellen, hogy a Szabó-párt a mi neveinket ilyféle kortesfogásokra használja fel. Kiss József, Molnár Mihály Horváth, Finta Imre Fejős, Grénus Pál, Sági György Mancsi, Takács János Máté, Finta Mihály Kilián, Koncz György Grénus, Apari János Fejős, Péter Mihály Szűcs, Wass János, Fischoff Jenő, Málinger Mihály Kovács, Sipos Oyörgy Fejős, Málinger József Navrecky, Komlósi György Péter, Orbán Mihály, Konc János Tóth, Balog János Loboda, Málinger Rímek : Viszik, iszik, kupa, buta. Megoldás: Kammerert a mungók viszik, Fizet és a kortes iszik, Bor van bőven több száz kupa, Attól lesz a mungó buta. Rímek: Mungó, bunkó, abcug, cugg. Megoldás: Bankos Pista egy nagy mungó, Fejbe vágta záp és bunkó, Cak úgy hullott rá az abcug, így vonult a mungó gyász-cugg. Rímek: Fázik, házig, szónok, konok. Megoldás: A Kämmerer nagyon fázik, Hogy nem juthat el a Házig. Nem csoda hisz oly rósz szónok. S mégis — mondják — olyan konok. Rímek: Lép, nép, fék, szék. Megoldás: Ki a nyilvánosságra lép, Nem lesz ahhoz hálás a nép, Szenvedélyén mindig ész legyen a fék. Különben kiesik alóla a szék. A következő egy tisztán személyes vonatkozású vers a társaságnak egyik, magát igen jó szavalónak tartó férfitagjára: Rímek: Szavaló, szava ló, csínt, kínt. Megoldás: Húsvágó jó szavaló, Erre a rím: szava ló, Fejt ki egy bizonyos csínt, Mégis jobb szeretjük kint, Ott nem okoz olyan kínt. Most pedig térjünk át a szerelem rózsás (vagy talán tövises ? kinek hogyan jobban tetszik) mezejére: Mindjárt az első versecske első sorainál gondolkodóba fog esni a kedves olvasó: „Hogy fog ebből a szerelem kijönni?“ Hát biJózsef Komlósi, Mancsi József Grénus, Vig István, Hugyec János, Tarnócky József Pál, Barsi György Vass, Gábriel Ferenc Tóth, Grénus József Sándor, Navrecky György Grénus, Pere István Balog, Pere Mihály, Pere János Jóna, Sági József Navrecky. Vannak még, akik otthon nem létük miatt nem írhattak a nyilatkozat alá. Mi nem füzünk hozzá semmi commen- tárt, csak ezt: Pikáns alakulata lehetett a Szabó-pártnak Sióagárdon ! * Nyilatkozat Éllenfeleim köréből azt a hirt terjesztik, mintha én Sztankovánszky Imre urnák összetett kézzel könyörögtem volna, hogy a jelöltségtől lépjen vissza. Hogy ez az állítás mennyire valótlan, annak igazolására hivatkozom magára Simontsits Elemér alispán urra, ki elejétől végig jelen volt annál a beszélgetésnél, amelyet én véletlenül együtt utazván a vasúti kocsiban Sztankovánszky Imre úrral folytattam. Különben nem ez az első hazugság, amelyet az ellenpárt Sztankovánszky pénzen grasszáló kortesei terjesztenek, s hogy erre én egyénileg reflektálok annak az az oka, mert bármilyen szenvedélyes legyen is a pártok harca, én a magam személyét bántalmazni nem engedem, aminthogy én sem engedem az ellenfél becsületét senki által támadni, vagy támadtatok Ha pedig ezek dacára hasonló jelenséggel újra találkoznék, akkor nem törődve a választási harccal, egyénileg fogom a rágalmak terjesztőit felelősségre vonni. Budapest, 1910. május 10. Dr. Halász Lajos a kölesdi egyesült 48-as függetlenségi pártok képviselőjelöltje. Választási mozgalmak. Gróf Batthyány Tivadar körútja. Múlt vasárnap, 8-án tartotta gróf Batthyány Tivadar a szekszárdi választókerület népszerű képviselő- jelöltje utolsó körútját és ez alkalommal Várdombon, Bátán és Bátaszéken mondotta el pro- grammbeszédeit. Az az óriási lelkesedés, az a végtelen szeretet, mellyel az e kerületbeli igazi függetlenségi érzelmű polgárok nagynevű képviselőjelöltjük iránt viseltetnek, oly frappánsan nyilvánult meg vasárnap, amihez hasonlót e kerület még nem tapasztalt. Láttunk egy utánozhatlan hosszú kocsisort, rajta pedig lelkes választópolgárokat. Reggel negyed 8 órakor indult a menet a pártirodától. Lelkes néptömeg lepte el az utcákat s amerre gróf Batthyány csak haladt, mindenütt szívből tüntettek mellette, virágokat, csokrokat hajigáltak feléje. Az alsó temetőnél, a Béri- Balogh Adám fájánál, az őcsényi bejárónál mindenütt mellette tüntető emberek várták s éljenezték. A decsi bejárónál pedig 20 decsi kocsi zony kissé tekervényes utakon át (de hiszen rendszerint is igy szokott járni), azonban — mint látni fogjuk — a végén mégis csak kibújik belőle. A másik kettőben pedig a kesergő szerelem hangja rezdül meg. (Ha kissé hamisan, az nem baj!) Rímek: Búr, durr, nagy ur, Ámur. Megoldás: Volt egy háború a búr, S szólt a puska: piff, paff, durr, És bár a halál is nagy ur, Nagyobb a bűbájos Amúr. Rímek: Lakni, rakni, beszélek, élek. Megoldás: Egyedül hej! nem jó lakni, Nem lehet úgy fészket rakni, De ha én erről beszélek, Azt hiszem nem soká élek. Rímek: Szeretni, szívlelni, kár, már. Megoldás: Szeretnék szeretni, Szeretnék szívlelni, De nem lehet, kár — Nem kérdhetem: Már? Ahol fiatalok vannak együtt, rendszerint nagy kelete van a cigányzenének. Ily keletet akart szerezni neki ez a társaság is, de a bár végtelen vendégszerető, azonban kissé szigorú házigazdának ellenzésén megtörött ez igyekezet. A szegény Sándor cigánynak pedig mit lehetett egyebet tennie, mint leeresztett orral, nagy busán visszavonulni. E sajnálatos következményt még nem sejtő szerzőnek a zenét üdvözlő ujjongása a következő kis versecske: Rímek: Fene, zene, cigány, cickány. Megoldás: Csak most hallom mi a fene, Lesz még máma cigány zene ? Cincog majd a kutya cigány, Cincog mint a kerti cickány. várakozott rá. Igen szép volt, amint a decsiek közrefogták szeretett jelöltjük kocsiját s úgy kisérték kőrútján. Az ily módon közel 200-ra felszaporodott kocsisor fél 9 órakor ért Várdomb községbe. Gróf Batthyány egyenesen a községházára ment s elmondotta német nyelven éljenzésektől többször megszakított programmját. Mély hatást keltett a választópolgárokban Batthyány beszéde s látszott róluk, hogy bizony —* vele együtt éreznek. A látogatások elvégzése után fél 10 órakor Bátára indult a.kocsisor. Bátaszék község határán kellemes meglepetés történt. A számunkra annyira elveszettnek hirdetett, ezen községből a helyi pártvezetőség élén 10 kocsival jöttek gróf Batthyány elé, világos jeléül annak, hogy szép pártja van ott is. Góczy N. János elnök üdvözölte szép szavakban jelöltünket, kedves leánya és a kivonult hölgyek pedig gyönyörű csokrot nyújtottak át gróf Batthyánynak. Majd Szám József pártjegyző kérte, hogy üljön fel az ő kocsijukra. Gróf Batthyány ekkor szépen megköszönve a szívélyes üdvözlést Góczy N. János elnökkel együtt felült a bátaszékieknek tulipánokkal oly pazarul, oly szépen felvirágozott kocsijára s úgy vonultak Bátaszéken keresztül Bátára. Báta községe ünnepi díszt öltött. Oly fenségesen — ottani öreg emberek szerint — még nem fogadtak senkit. A bátai kápolnánál 50 tagú bandérista, 40 fehérruhás leány s a pártvezetőség üdvözölte. Szántó Erzsiké egy 48 szegfűből összeállított gyönyörű csokrot nyújtott át gróf Batthyánynak. Mesés látványt nyújtott az öt diadalkapu telirakva szebbnél-szebb, drá- gábbnál-drágább selyemkendőkkel. Igazán méltók a bátai nők azokhoz a történelmi magyar nőkhöz, akik — midőn valamiért lelkesedtek — nem sajnálták kincseiket sem föláldozni. Ilyen mértékben ünnepelni csak annak a községnek a lakossága tud, amely át tudja érezni, gondolni azt, hogy miért és mit ünnepel. Dicséret is érte a bátai igaz magyaroknak, nyugodtak lehetnek, hogy bizalmuk, szeretetük olyan embert övez, aki erejének minden porcikáját a nemzet javára fordija, akinek ereiben Rákóczi és Batthyány vér csergedez. A programmbeszéd a vásártéren' volt. Ott volt egész Báta községe. Először dr. Horváth Jenő társelnök szép szavakban, szónoki lendülettel bemutatta gróf Batthyány Tivadar képviselőjelöltet, majd a bátaiak igaz, becsületes magyar érzésére hivatkozva, kérte a jelölt szives meghallgatását. Óriási tapsvihar hangzott el, midőn Gróf Batthyány a zöld gallakkal szépen fel- diszitetett emelvényre lépett. Beszéde vonásaiban a következő volt: Első sorban is éltette Báta község lelkes hölgyeit, hogy a férfiak küzdelmében — hasonlóan a régi magyar nőkhöz — oly szépen résztvesznek ! Harminc esztendeje működik, de sohasem személyeskedett; elveket állított elvekkel szembe. Ma is ennek az alapján áll, hirdeti elveit, az A lavn-tennisz a legkedvesebb sportszerű játéka a társaságnak ugyannyira, hogy annak egyik kissé csípős nyelvű tagja — természetesen erősen nagyítva — valamelyik cikkében a házigazda bájos leányaira célozva ezt írja: „A léá-. nyok pedig mindig tenniszeznek.“ Elképzelhető most már, mily visszatetszést szült ebben a társaságban, az a merész állítás, amellyel valaki a hosszú métát rangban elé helyezte a tennisznek. Az e feletti méltatlankodás jut kifejezésre az első versecskében. A második vadászatról szól, amely sport ugyancsak össze van forrva a vendégszerető házzal, hol a vármegyében egyike a leghíresebb két napos vadászatokat szokták rendezni, melyeknek mindig méltó befejezése a vidám hangulatban reggelig tartó vadászvacsora. Nyolc sorból áll e versecske, a rímek feltevője próbára akarván tenni a játék indítványozóját. Rímek: Tennisz, te miss, gálya, kánya. Megoldás: Longa méta avagy tennisz, . Melyik játék tetszik Te Miss? Longa méta? Inkább gálya, Vigye a tikhordó kánya. Rímek: Töij, fürj, kint, pint, Gyula, mula, méla, Béla. Megoldás: Ha vadászol, fáradj, tüij, A jutalmad lesz sok fürj, De jól esik ily kor kint, Bor italból egy jó pint, így tartja ezt öreg Gyula, Aki bizony nem is mula, Csak a lesben nagyon méla, Megírta ezt Zengő Béla. A legBziporkázóbb szellemi táplálék mellett is megéhezik az ember. Szomorú igazság, de igy van. Hogy miért szomorú? e kérdéssel úgy
