Tolnamegyei Közlöny, 1910 (38. évfolyam, 1-51. szám)

1910-05-12 / 19. szám

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY ellenpártnak még csak a nevét sem hozta szóba. Azt hitte az ellenpárt sem tér ki a személyes­kedés gyászos mezejére. Most, hogy teszik, ked­vük teljék benne. Abban az egyben nyugodt hogy neki holmi' kiszólások, alaptalan vádolások nem ártanak. Életében mindig másért küzdött, az ország számos társadaltni osztályában mun­kássága sokkal jobban kidomboi’odik, semhogy azt bárki is személyeskedésével lerontani tudná. Nem azért jött ide képviselőjelöltnek, hogy talán — mert Batthyány családból származik — előnyöket vindikáljon magának, hanem azért, hogy őseitől származottan igazi kuruc politikát folytasson. Fejtegeti, hogy mi különbség van a függet­lenségi és 48-as anya párt között és az inga­dozó talajra lépett függetlenségi Kossuth Ferenc párt között. Politikai hitvallása persouál unió alapján önálló gazdaság, politikailag független Magyar- ország. Elnyomott nemzetek nem lehetnek füg­getlenek. Fejtegeti a gazdasági önállóság hasznossá-! gát. Mikor arról volt szó, hogy Kossuth Ferenc között válasszanak-e, vagy az édes atyja által is hirdetett gazdasági önállóság között, habozás nélkül Kossuth Lajos elveit választották I Figyelmeztette Kossuth Ferencet, hogy ne hagyja el a nagy függetlenségi pártot. Kossuth Ferenc ingadozott, elhagyott bennünket, mi pe­dig 100 és 100 gyűlésen hirdetjük, hogy a szer­ződés betartásához ragaszkodunk s a nemzetnek az önálló gazdaság megteremtésére tett igéretün két beváltjuk. A kormány minden erejével nekünk fek­szik. Hiszen tisztában vannak azzal kormány körökben, hogy nem Kossuth Ferenc fogja az erőskezü Tiszát magához vonzani, hanem az erőskezü Tisza fogja a gyenge, ingadozó Kossuth Ferencet magához ragadni. Désy Zoltán nyiltan hirdeti, hogy ők (Tiszáik) és Kossuth Feren- cék között már igen kevés a különbség. (Itt ér­dekes epizódot mesél el, hogy mit hallott két utastól Szekszárdra utaztában. Az utasok beszél­tek a szekszárdi választásról. Mondották, hogy itt két jelölt áll szemben, az egyik Szabó: Re­gierungspartei-Kandidat {kormánypárti jelölt), a másik gróf Batthyány: Unabhängigkeits partei-Kandidat {függetlenségi párti jelölt). Úgy látszik a vidékiek is sejtenek valamit. A prularis szavazati joggal szemben Kossuth Lajos szellemében választói jogot követel. Hive az általános egyenlő, titkos szavazásnak. Beszélt a kisgazdák érdekeiről. Ezt az osz­tályt pártolja, ennek érdekeiben kíván dolgozni, nem pedig a hatalom után futni. Parcellázások révén kell segíteni a földéhes népen. ‘ Helyi érdekképpen felemlíti Furkó-puszta parcelláztatását a földszükében levő Báta ré­szére. (Itt a bátai jegyző ur közbeszólt, hogy egyszer már kérték. Erre Batthyány gróf azzal felelt vissza. Ha az ember valamit kapni akar, nem kell szépen belenyugodni, ha egyszer eluta­sítják, hogy ezt, vagy azt nem lehet kivívni, hónap vége felé tessék a Budapesten tartózkodó -(mert még ilyenek is vannak) egyetemi polgára­inkhoz fordulni, kiknek legnagyobb része meg tud arra válaszolni. Ilyesféle gondolatok foroghat­tak a következő rimek feltevőjének és a vers készítőjének fejében is, ebéd helyett azonban inkább gondolva a vers szellemi tápláléknál sok­kal sikerültebb testi táplálékkal kecsegtető va­csorára, melynek szervizolásával járó kellemes zörej idegcsiklandozóan hallatszott át a másik szobából. Rimek: Ebéd, gebéd, kepéd, epéd. Megoldás. Azt mondod, hogy nincs még ebéd, Csinálj virslit ott a gebéd, Hizlalásra volt zab kepéd, Rósz verstől kicsordul epéd. Most már azonban ideje lesz, hogy én is befejezzem. Attól tartok ugyanis, hogy nem azt a célt érném el, ami e cikk megírásába vezetett, hanem annak folytatásával a rossz vers sorsára juttatnám cikkemet, melynek következményeitől pedig Isten mentse meg a kedves olvasót. Zengő Béla. hanem addig kérni, marni, lármázni, mig meg nem adják.) Kívánja a fogyasztási adók eltörlését, mert ez nagy terhet ró a szegény népre. Az adóztatás terén az adóátháritásnak az elvét vallja. A kisbirtokot szerfelett terhelő adó hárittassék át a nagy birtokokra, azok jobban kibírják. Beszélt még helyi érdekű dolgokról. Szavát azzal fejezte be: „Történjék bármi, Kossuth Lajos elveiből egy jottányit sem enged“ ! Óriási lelkesedés, éljen követte Batthyány gróf beszédét. A beszéd befejeztével bátai emberektől, leányoktól, asszonyoktól, bandéristáktól körülvéve ebédre ment. A 150 teritékü banketten is ott voltak a bátaiak igen számosán. Gróf Batthyány a két bátai pártelnök között foglalt helyet. Első­nek Tóth András helyi pártelnök mondott szép felköszöntőt gróf Batthyány Tivadarra. Gróf Batthyány megköszönte a szives figyelmet, él­tette Báta leányait, ifja.it, az egész lakosságot és az Ég áldását kérte rájok. Felköszöntőt mondott Kamarás Béla nyug. főmérnök. A „négus és a gyémánt“ anekdotája általános tetszést keltett. A bátaiakat kitartásra buzdította. Gróf Batthyány ezután látogatásokat tett a hélyi elnököknél. Fájó szívvel búcsúztunk Báta község derék lakosságától. Szeretet jelöltünk is visszagondol mindig rájuk, mert bevonulása valóságos diadal­menet volt ott. Bátaszéken délután 4 órakor volt a pro- prammbeszéd. A községházán a bátaszéki hon­leányok egy 48 rózsából összeállított hatalmas csokrot nyújtottak át gróf Batthyánynak, aki azt szépen megköszönte. Közben megtellett a községház udvara hallgatósággal. Dr. Horváth Jenő, majd a községi biró intették a népet csendre, figyelemre. Élénk éljenzés között kezdette meg beszé­dét gróf Batthyány. Beszélt magyarul, majd németül sokszor félbeszakítva éljenzésektől. Be­széde végeztével pedig hatalmasan megéljenezték. A programmbeszéd után látogatásokat tett a helyi szervezőbizottság tagjainál, a plébánosnál, aki szives vendégszeretetben részesítette gróf Batthyányi. Éste pártvacsora volt, melyen a bátaszékiek is szép számmal megjelentek. Sok felköszöntő hangzott el, éltették gróf Batthyányi. Este fél 11 órakor kikisértük gróf Batthyányi az állo­másra s búcsút vettünk szeretett jelöltünktől. Justh Gyula körútja a paksi választókerü­letben. Justh Gyula, az országos 48-as és füg­getlenségi párt elnöke folyó hó 7-én érkezett a paksi választókerületbe dr. Madi Kovács János, a kerület Justh-párti jelöltjének támogatására. Justh Gyula Várady Károly volt képviselővel a fiumei gyorsvonattal érkezett meg Czeczére. A czeczei vasúti állomáson dr. Madi Kovács Já­nos, több paksi függetlenségi vezérember és a németkériek küldöttsége fogadta Justh Gyulát. Németkér határában lovasbandérium várta és a választópolgárok nagy tömege kisérte be a köz­ségbe. Itt Reich János a németkéri függetlenségi párt elnöke üdvözölte Justh Gyulát, aki azután lelkesítő és buzditó szavakat intézett az egybe- gyült néphez. A németkériek — kik mind egy szálig Madi Kovács János mellett vannak — el kisérték Justh Gyulát Madi Kovács János gya- papusztai kastélyába, ahol az éjszakát töltötte. Pakson vasárnap reggel nagy élénkség ural­kodott. Dunaszentgyörgy, Gerjen és Györköny községekből kocsin jöttek be a választók a gyű­lésre. A Gyapapusztára vezető utón 60 tagú lo- vasbanderium és 35 kocsin mintegy 120 választó várakozott Justh Gyulára és kíséretére. Mikor Justh Gyula odaérkezett, hatalmas éljenzéssel és zászlólengetéssel fogadták. Flórián János, a paksi függetlenségi és 48-as párt elnöke üdvö­zölte Justh Gyulát s a választók nevében kö­szönetét mondott, hogy eljött a kerületbe, bizto­sítván őt arról, hogy Paks község hazafias pol­gárai mindvégig kitartanak a függetlenségi elvek mellett. A szép és lelkes beszédet nagy éljenzés követte, melynek lecsillapultával Justh Gyula meleg szavakkal köszönte meg az üdvözlést. Ezután megindult a menet a fellobogózott utcákon keresztül. Nemzetiszinü szalagokkal föl­3 díszített lovas legények nyitották meg a mene­tet, következett a négylovas diszhintó, melyben Justh Gyula és dr. Madi Kovács János ültek, majd' ismét egy négylovas hintó, amelyben a ven­dégek helyezkedtek el, ezután pedig a zászlók­kal díszített kocsikon a választópolgárok soka­sága. Amerre a menet elballadt, mindenütt lel­kesedéssel üdvözölték Justh Gyulát, több ablak­ból zsebkendőt lobogtattak és virágot dobtak fe­léje. Útközben az éljenző nép csatlakozásával annyira fölszaporodott a menet, hogy a gyűlés színhelyére érve, egészen ellepte az Erzsébet szálló előtt levő teret. Több ezer főnyi közönség várakozott már ekkor. Amint Justh Gyula a 30 fehérruhás leány által körül övezett díszes szónoki emelvényre föllépett, a közönség éljen- zett, a fehérruhás leányok pedig virágot dobtak feléje. A leányok egyike üdvözölte Justh Gyu­lát, mint a függetlenségi párt nagynevű vezérét, akinek jelszava nem „előre“, hanem „utánam!“ Díszes csokrot nyújtott át Justh Gyulának. Először dr. Madi Kovács János emelke­dett szólásra, bemutatta a közönségnek Justh Gyulát. (Éljenzés.) Jelentette, hogy a jelen alka­lommal az idő rövidsége miatt programmbeszé- det nem mond. Ezután Justh Gyula lépett az emelvényre, nagy lelkesedéssel fogadták. Justh Gyula megköszönte a szép fogadta­tást és azt a nagy figyelmet, amely irányában megnyilatkozott. Rámutatott ezután arra, hogy másodszor akadtak darabontok, akik vállalkoz­tak a nemzeti törekvések letörésére. Azt mond­ják Tiszáék és Khuenék, — úgymond Justh — hogy helyre kell állítani a képviselőház munka- képességét, érvényesülnie kell a többség akara­tának, ismét létre kell hozni a korona és a nem­zet közötti harmóniát. Hát ezek mind oly fel­adatok, amelyeknek teljesítését mi is akarjuk és óhajtjuk. Rend és nyugalom volt addig, amig a korona nem helyezkedett szembe a képviselőház óriási többségének a nemzeti bank kérdésében hozott határozatával. Hol voltak Tiszáék és Khuenék akkor, amikor a többség ezen akarat megnyilvánitásának érvényt kellett volna sze­rezni ? stb. A majd egy órahosszáig tartó gyújtó ha­tású beszéd után Várady Károly volt ország­gyűlési képviselő buzdította a választókat a füg­getlenségi elvek hű katonája Madi Kovács Já­nos melletti kitartásra. Ezután Madi Kovács János köszönetét mondott a közönségnek azért a szives figyelemért, amellyel a szónokokat végig hallgatta s ezzel a gyűlés Justh Gyula és Madi Kovács János éltetése közben véget ért. Justh Gyula és kísérete kocsira ültek s 30 kocsin mintegy 100 paksi választópolgár el­kísérte őket Dunaföldvárra. Ha valamely utat diadalutnak neveznek, akkor a Pakstól Duna- földvárig húzódó ut csakugyan diadalut volt, szakadatlan láncolata a tüntető ovációknak. Alig ért ki a hosszú kocsisor Paksról, máris a duna- kömlődi küldöttség nevében Nachtmann János biró és függetlenségi pártelnök üdvözölte Justh Gyulát. Dunakömlőd határában 20 tagú lovas- bandérium és 15 kocsin számos választópol­gár csatlakozott a menethez. A községháza előtt egybegyült néphez Justh Gyula buzditó beszédet intézett s röviden ismertette azokat a magasztos elveket, amelyek kivívásáért a függet­lenségi és 48-as párt küzd. Beszédét lelkeB él­jenzéssel fogadták. Ezután megindult a menet, a banderisták és a kömlődi fúvós zenekar a falu végéig kisérte Justh Gyulát. A bölcskei elvhü függetlenségi választók az országúton kalapjukat levéve fogadták Justh Gyulát s Tigyi Sándor 48-as honvéd mondott üdvözlő beszédet, melyre Justh Gyula lelkesítő szavakkal válaszolt. A bölcskeiek 35 kocsival csatlakoztak a menethez, melyhez hozzájárult még Dunafoldvár közelében a madocsaiak hatalmas kocsitábora úgy, hogy az országút kilométernyi hosszúságban zászló­erdőben volt. Duuaföldvár határában ezernyi tömeg élén Tóth Lajos dunatöldvári káplán mondott üdvözlő­beszédet. Justh Gyula válaszában vázolta azokat a nagy célokat, amelyekért a függetlenségi párt küzd. Beszéde végeztével virágesőben volt része. A négyesfogatot, a melyen Justh érkezett, virá­gokkal ékesítették, a kerekekre is virágot kötöt­tek. Megérkezés után a dunaföldvári főtéren nép­Pomlflklian előállított limonádé. Egy adag 6 fill. Turistadoboz 12 adaggal zsebben kényelmesen hordható alakban 80 fill. Kirándulásokon, sport-tourákon, hadgyakorlatokon kitűnő szolgálatot tesz. — Bármely vízben oldva kitűnő limonádét ad. Főlerakat: Miklós Aladár urnái Szekszárd. Készíti: Kertész Ernő gyógyszerész, KRISTÁLY- LIMONÁDÉ gyára, Szabadkán­KAPHATÓ e Schlésinger Ignác, Borovic Márkus, Salamon Testvérek, Sulcer Oszkár, Fischhoff Mór, Fischhoff Jakab urnái.

Next

/
Thumbnails
Contents