Tolnamegyei Közlöny, 1910 (38. évfolyam, 1-51. szám)
1910-04-28 / 17. szám
17. szám XXXVIII évfolyam Szekszárd, 1910 május 1. ■B BB Függetlenségi és 48-as politikai hetilap Szerkesztőség Bezerédi István-utcza 6. sz., hová a lap szellemi részét illető minden közlemények intézendők Telefon 11 Kiadóhivatal Telefon 11 Molnár-fele nyomda r.-t., hová a lap részére mindennemű ________hirdetések és pénzküldeménvek intézendők A mi álláspontunk. A »Tolnamegyei Közlöny« ezelőtt négy évvel alakult át politikai lappá, akkor midőn Kossuth Ferenc még nem volt miniszter, hanem az egységes és osztatlan függetlenségi. és 48-as pártnak elnökeként és vezéreként szerepelt a politikai téren. Lapunk tehát, mint a függetlenségi elvek hirdetője, megkülönböztetésül az Ugrón Gá- bor-féle fokozatos negyvennyolcasságtól, felvette cimébe a Kossuth nevet. Történt azonban, hogy a függetlenségi és 48-as párt a bankkérdésben elfoglalt, egymástól eltérő felfogás miatt, kettészakadt s Bécs nem kis örömére, ádáz harcot folytat egymás ellen. Az uj alakulással szemben nekünk is, ha csak a süket fájd szerepére nem akartunk vállalkozni, szinte állást kellett foglalnunk. Nem csináltunk belőle titkot, hogy a függetlenségi párt kettészakadását fájlaljuk, helytelenítjük és elítéljük s álláspontunk marad a régi, vagyis jövőben is leszünk az egységes és osztatlan függetlenségi és 48-as pártnak hűséges támogatói. Hogy magatartásunk állásfoglalásunknak teljesen megfelel, semmi sem igazolja jobban, mint azon körülmény, hogy a Justh-párti Batthyányi Tivadar gróf ügyét éppen olyan kitartással támogatjuk, mint a Kossuth-párti Ambrozovics Lajosét, vagy Halász Lajosét. Hiába akarja tehát egy némely** bomirt fej ránksütni a következetlenség bélyegét. Mi nem változtunk, csak változtak a bennünket körülölelő események. Nagyon természetes tehát, hogy lapunk homlokán nem maradhatott meg a Kossuth név, amennyiben ez Kossuth Ferenc legújabb politikai működésének helyeslését jelezte volna, hanem megmaradt csupán a focim, mely minden kétséget kizárólag hirdeti politikai álláspontunkat. Midőn pártunk szétválásának szomorú eseménye bekövetkezett, nemcsak mi, hanem mindazok, kik a békés fejlődésnek vagyunk barátai, abban a véleményben voltunk, hogy ez inkább elérhető azzal a megfontoltsággal és higgadtsággal, mely Kossuth Ferencnek jellemző tulajdonsága; de akkor még nem ismertük azt az elméletet, mely azután jutott kifejezésre, hogy tudniilllik lehet a függetlenségi pártnak kétféle pro- grammja: egy eszményi, mely pártunknak régi elveit öleli fel; de lehet egy gyakorlati, mely csak annyit foglal magában, a mennyi, — tekintettel az uralkodói akaratra — elérhető. Hát nem szükséges bizonyítgatnunk, hogy ez az elérhető teljesen és tökéletesen egyenlő.: a semmivel. Megkísérelték ezt már nem kisebb államférfiak, mint Andrássy Gyula és Wekerle Sándor s láthattuk az eredményt. Inkább elbocsájtották a legbizhatóbb és legbelátóbb kormánytagokat, semhogy azoknak a legcsekélyebbre lefokozott kívánságait teljesítették volna. Már most mi értelme van annak, megtenni a függetlenségi párt régi programm- ját eszményivé, ami egyenlő annak teljes i Felelős szerkesztő Fómunkatars BODA VILMOS HORVÁTH IGNÁCZ feladásával, akkor, midőn a gyakorlati pro- gramm keresztülvitelére sincs semmi kilátás. Hagyjuk meg tehát magunknak a hitet és reményt, hogy ha programmunkhoz a maga egészében ragaszkodunk, idővel és kedvező szerencsével azt meg is valósíthatjuk Mert hogy is mondja Deák Ferenc 1861-iki feliratában: amit a hatalom és erőszak elvesz, azt az idő és kedvező szerencse ismét visszahozhatják; csak az veszett el örökre, amiről a nemzet önmaga lemondott. Már most, ha mi törvényben biztosított állami függetlenségünkre való törekvéseinket magában foglaló programmunkat eszményivé tesszük, nagyon jól megfogják érteni Bécsben, hogy ez egy rejtett lemondás az állami önállóságra való törekvésről, mely a meghátrálást akarja fedezni, oly módon, hogy kitolja annak határát az idők végtelenségéig s csak annyit tekint abból megvalósíthatónak, mennyi a dinasztia ellenállásába nem ütközik. A dinasztia pedig, mint a történelem tanúsítja, sohasem akart Magyarország állami függetlenségéről hallani, hanem mindenkori törekvéseinek végcélja hazánknak az összbirodalomba való beolvasztása volt. S hogy a bécsi gondolkozás időnkben sem változott, megmutatta a chlopii hadi parancs, melyben rólunk, magyarságról, mint néptörzsről, van említés téve. Legyünk már egyszer azzal tisztában, hogy Bécs önként, a maga jó szántából sohasem ad semmiféle engedményt, mely állami különállásunk ügyét szolgálja; csak annyit érhetünk el tőle, mennyit szorult helyzetében ki tudunk tőle erőszakolni. így állván ügyünk, melyet hűségesen szolgálni elsőrendű feladatunk, vajon helyesen cselekedtünk volna-e? ha a lemondás és meghátrálás politikájának támogatására vállalkoztunk volna, akkor, midőn emberi számítás szerint, annak eredményes volta nagyon is kétségesnek mutatkozott. Nincs tehát más választás, mint Bécs makacsságával szemben, mely még azt is meghiúsítja, hogy törvényben biztosított jogaink az életbe átültettessenek, visszatérni az eredeti álláspontra s amellett hűségesen kitartani. A bálványimádás csúnya mesterség, nem mindekinek van Ízlése szerint. Mi csak egy bálványt ismerünk, melyet semmiféle körülmények között cserben nem hagyunk s ez az, hogy annak a pár évvel ezelőtt megkezdett küzdelemnek, mely a magyar nemzeti állam kiépítése érdekében megindult és folyik, győzelemmel kell végződnie. Akadályokat gördíthet útjába a bécsi elvakultság, de a nemzet túlnyomó többségének elhatározott magatartása, ha meg nem inog, még is csak oly erőnek tekinthető, mely előtt meg kell hajolnia még az oly deréknak is, mely teljes életében azon volt, hogy azt megtenni ne legyen kénytelen. Az erők mérkőzésében azé a diadal, ki annak megfeszítésére elhatározással és megdönthetetlen akarattal rendelkezik. Boda Vilmos. Megjelen hetenként egyszer, szombaton Előfizetési ár: Egész évre 12 K, V', évre 6 K, ljt évre 3 K Számonként 24 fillér e lap nyomdájában Hivatalos hirdetések: 100 szóig 3 K 74 f, 100—200 szóig 5 K 74 f, 200—300 szóig 7 K 74 f, minden további 100 szó 2 koronával több. Nyilttér garmond soronkint 30 fillér. Nyilatkozat Szabó Károly az ellenpárt képviselőjelöltje, legutóbbi korteskörutja alkalmával tartott programmbeszédeiben a fügqetlenségi és 48-as párt képviselőjelöltjével Gróf Batthyány Tivadarral szemben a leg sértőbb személyeskedésekre ragadtatta magát s többek közölt úgy emlékezett meg róla, hogy azért kénytelen a hetedik vármegyéből a mi kerületünkbe jönni, mert ahol egyszer megválasztották, ott többé nem kellett s hogy az általa vezetett egyesületek elnökei állásából kibuktatták. Gróf Batthyány Tivadar nem szorult arra, hogy az ilyen ízléstelen és alantjáró támadásokkal szemben mi védelmezzük meg. Az ő országos hírnevének nem árthatnak egy hozzá képest nagyon kicsinyke legénykének a kiszólásai, akinek létezéséről az ő kerületén kiviil aligha tudnak. De az igazság érdekében nem hallgathatjuk el a következő tényeket: 1. Gróf Batthyány Tivadar számos beszédeiben, melyet mint e kerület képviselőjelöltje tartott, egyetlen egyszer sem érintette Szabó Károly személyét még a legtávolabbról sem. 2. Az államtisztviselők országos egyesülete f. hó 17-én tartott közgyűlésén egyhangú lelkesedéssel ismét gróf Batthyány Tivadart választotta meg elnöknek. 3. Gróf Batthyány Tivadart Fiume városa két ízben választotta meg; először 1892-ben, amikor is 1896-ig képviselte e várost; majd 1896-ban újból őt választotta meg, amikor is 1901-ig volt Fiume képviselője. Fiúmét tehát közel tíz évig képviselte. A zurángi kerület pedig három Ízben választotta meg és pedig 1901-ben, 1905. és 1906-ban; e kerületet egész mostanig képviselte, tehát kilenc évig. íudvalevő, hogy legutóbb Pécsett is megválasztották, de ő a zurányi kerületet tartotta meg, ezzel akarván meghálálni választóinak ragaszkodását. Fel kell tételeznünk, hogy Szabó Károly- nak, mint volt képviselőnek, mindezt még jobban kell tudnia, mint nekünk. Ha mindemellett saját jobb tudása ellenére állított valótlant, a saját választóinak elbírálására bízzuk, hogy alkossák meg a véleményüket az ilyen eljárásról, meg arról is, hogy gróf Batthyány Tivadar nobilis magatartását Szabó Károly miképpen viszonozta. Mi enyhítő körülménynek betudjuk neki a szorult helyzetét. A szekszárdi választókerület függetlenségi és 48-as pártjának intézősége. Glosszák. Irta: Mányoky Gyula dr. A Bánffy-féle választásokon történtekkel fölérő, sőt azokon tultevő dolgok adják elő most magukat a vezetői által a régi szép híréből régen kivetkőztetett Tolnavármegyében. Tombolt akkor a lélek vásárlás, meg a hatósági, beavatkozás. Nálunk ezeken kívül már a paripák is tombolnak, A kölesdi kerületben a munkapárté a szomorú dicsőség, hogy vidám lovak, mint szavazatszerző eszköz szerepeltessenek; nyeritő mének, mint nyomtaték a képviselőjelölt szekerén, hogy a választásig el ne hulljon arról a szalma, a polyva. Uj találmányukra ha patentot nem is kérnek, nem is kapnak, a gúnynevet már kérés nélkül is megkapták. A néphumor elnevezte őket csődör-pártnak. Mint elnevezi például a hóri- horgas szatócsot nyakiklábnak, a köpcös alacsonyt gyufásskatulyának, a kicsi szemöldökű, nagy képű, szőke fejüt holdvilágnak, a tizenkét gyereküt tucatosnak. gjgfr* Hátralékos előfizetőinket tisztelettel kérjük a hátralékos ősszeg mielőbbi beküldésére.
