Tolnamegyei Közlöny, 1909 (37. évfolyam, 1-52. szám)
1909-01-14 / 2. szám
2. szám XXXVII. évfolyam Szekszárd, 1909 január 14 Függetlenségi és 48-as Kossuth-párti politikai hetilap Szerkesztőség Bezerédj István-utcza 6. sz.( hová a lap szellemi részét illető minden közlemények intézendők Telefon 11 Kiadóhivatal Telefon 11 Molnár-féle nyomda r.-t. hova a lap részére mindennemű ________hirdetések és pénzküldemények intézendők Da rányi egy uj intézménye. Darányi földmivelésügyji miniszter alkotásai között bizonyára nem j utolsó hel^t foglalja el az az intézmény^,« melylyel földmivesek tudakozódó irodáját lépteitekéibe. A miniszter ezen iroda felállításával, azt kivánta^elérni, hogy Wa. a fővárosba felvetődő és ^»hivatalok meg a hivatalos eljárások szövevényes utain járatlan földművesek valamely, a föídmiveiésügyi minisztériumban eldöntés alá kerülő lügyes-bajos dolguk felől érdeklődni akarnak, ne legyenek magukra hagyatva. Minden minisztérium és más hivatal előtt látunk gyámoltalanul ácsorgó, kérdezősködő falusi Embereket, ahogy órákat eltöltenek, mindenkit [megszólítanak, felvilágosítást kérnek, de miután' csak azzal nem kerültek össze, akire a legnagyobb szükségük volna, — dolgavégezet- len kénytelenek odébb menni. Ezt a vigasztalan állapotot mintegy varázsütéssel megszüntette Darányi az említett iroda létgsitésével. Ezután az ügyes-bajos ember egyszerűen elmegy a földmivelési palota (V. kerület, Or- szágház-tér) portájához, akitől megtudakolja, hogy hol, melyik szám alatt van az iroda. A p^ttástól felvezetik mindjárt az irodába. Az ott alkalmazott tisztviselőknek az a legfőbb dolguk, hogy az embereket végighallgassák, sőt egyet- mást kérdeznek is, amire talán nem is gondolunk, holott épen abból rögtön megtudják, hogy a mi dolgunk tuíajdonképen hová tartozik. A mikor aztán megtudja a tudakozódó irodabeli tisztviselő, hogy mi dologban járunk, hát ő maga nyomban utána jár a dolgunknak, vagy jól útbaigazít. Ilyenformán pár perc alatt szemtől-szembe Felelős szerkesztő - j v Főmunkatárs BODA VILMOS '!" HORVÁTH IGNÁCZ az előtt a hivatalnok előtt állunk, aki ügyünkben a kívánt felvilágosítást megtudja adni. Gondoskodott a miniszter arról is, hogy a földmives ember ne csak akkor szerezhessen útbaigazítást, ha Pestre felrándul, ami mindig költséges mulatság és a legtöbb esetben fölösleges is, mert az iroda nämesak a személyesen jelentkezőket és nemcsak folyamatban levő ügyekben támogatja a földművest, hanem a tájékoztatásra szorulónak ~ levélbeli megkeresésére is kimerítően válaszol. Teszem fel, ha valaki vincellériskolába vagy kertészeti tanfolyamra akarja adni a fiát, de nem tudja, hol van ilyen iskola, vagy tanfolyam és mik a felvétel feltételei? Vagy mondjuk például, hogy valaki fiatal gyümölcsfákat, vagy szőlőkarókat szeretne olcsón beszerezni, de nem tudja a módját, hogy és miképen fogjon hozzá, hogy ezt elérhesse? Hiszen a földmivelési minisztérium ügykörébe ezer és ezer olyan dolog tartozik, amiről jó volna bővebbet tudni, de eddig nem állott módunkban a dolognak könnyen útána járni. Azt hiszem, kevés olyan földmives van, aki nem tudná, tiogy Darányi föídmiveiésügyi miniszter sorsunk megkönnyítése kedvéért a földmivesek részéré hasznos tudnivalókat (pl. a fatenyésztésről, a nemes fűz termeléséről, a mezőgazdaságra ártalmas rovarok elleni védekezésről, a gazdasági munkások és a gazdasági cselédek törvényéről, az országos gazdasági munkás és cselédpénztárról stb). a nép nyelvén tudós szakférfiakkal megiratta és ezen ismertető füzeteket ingyen odaajándékozza az érdeklődőknek. Azért hozom fel ezt, mert tudom, hogy ezeket a hasznos és könnyen megérthető utmuMegjelen hetenként egyszer, csütörtökön Előfizetési ár: Egész évre 12 K, ‘/« évre 6 K, 1/4 évre 3 K Számonként 24 fillér e lap nyomdájában Hivatalos hirdetések: 100 szóig 3 K 74 f, 100—200 szóig S K 74 f, 200—300 szóig 7 K 74 f, minden további 100 szó 2 koronával több. Nyilttér garmond soronkint 30 fiilé tató könyvecskéketa földmivesek tudakozódó irodájától is meg lehet kapni. Amidőn ezeket megírtam, az a gondolat adta kezembe a tollat, hogy jó lesz, hogy föld- mivestársaim közül minél többen tudomást szereznek erről az üdvös intézményről, mert biztosra veszem, hogy hálával fognak ezen soraimra gondolni, ha valamely ügyes-bajos dolgukban a tudakozódó irodához fordultak, amelynek, ha levelet ir az ember, ez a pontos cime: Földmívesek tudakozódó irodája, Budapest, V., Országház-tér. föídmiveiésügyi minisztérium, II. emelet. Alkalmilag okos dolog lesz igénybe venni és magunkat sok lótás-futástól megmenteni. Előfizetési felhívás. Január hó 1 -vei uj előfizetést nyitunk a Tolnamegyei Közlönyre, mely a megyének legrégibb lapja s a függetlenségi és 48-as Kossuth-pártnak egyedüli képviselője vármegyénkben. Felkérjük tisztelettel azon előfizetőinket, akiknek előfizetése lejárt, hogy azt mielőbb megujitani szíveskedjenek. Lapunkat a t. megyei tanítók és tanítónőknek fél árért küldjük meg, mivel a „ Tolnamegyei Közlönyu a „ Tolna- megyei Általános Tanitó-egyesületu-nek hivatalos közlönye. Előfizetési d(jak: Egész évre 12 kor. Fél évre 6 kor. Negyed évre 3 korona. TÁRCA. Majdnem. Irta: Zöldi Márton. Cziber Gereben majdnem a világ legnagyobb kalandhősc volt. Majdnem mindennap veszélyeztette a maga és a mások életét. Gáláns kalandokban majdnem fölülmúlta Casanovát, férfias erényekben majdnem túlszárnyalta Bayard-t. Szüntelenül kalandok, izgalmak, veszélyek röpködték körül. A halállal, a megsemmisüléssel majdnem állandóan kacérkodott. És csodálatosképen soha semmi baja nem történt. Egy hajaszála sem görbült meg, noha a szóban forgó hajszálak majdnem egész fején, kivéve a kopasz búbot, deresedni kezdtek. Vízvezetéki hivatalnok volt. Pontos, megbízható, sőt majdnem pedáns, ami hivatalnok embernél becses kvalitás. Izgalmas, hajmeresztő kalandjait a hivatalon kívül élte át. Majdnem minden napra esett egy őrületes salto mortale. Az az ember, aki cigarettával dinamit-hordókon táncolt, az jámbor nyárspolgár-életet élt Cziber Gerebenhez képest. Majdnem ezer halált halt s amellett egészséges maradt, mint a makk . . . Érdekes, hogy egy kalandját sem hallgatta el. Nyugodtan, a legcsekélyebb izgalom és emfázis nélkül beszélt róluk. Ilyeténképp: — Képzeljétek fiuk, ma majdnem fölfrics- káztam egy lovassági tábornokot. — Apropó, gyerekek, el kell mondanom, hogy az éjjel majdnem elszöktettem egy spanyol infánsnőt a Búzáikéból. És részletesen, kimerítően beszámolt azokkal a sajátságos körülményekkel, amelyek között a lovassági tábornokkal kínos konfliktusba elegyedett s azt a kalandos éjjelt, amelynek izgalmai között a spanyol infánsnővel megismerkedett. A közbevetett kérdések nem hozták zavarba. Pontosan számot adott a legjelentéktelenebb apróságokról, a tábornok koráról, családi állapotáról; az infánsnő toalettjéről, hajszínéről, arckenőcséről stb. s És amellett nyugodtan pödörgette tüskés, fakó bajuszát és sodorgatta cigarettáját. — Bizony gyerekek, majdnem . . . A »majdnem« nélkül ezerszer átlyukgatott, csúfosan széjjelroncsolt törvényszéki hulla lett volna. Nemcsak ő, de mindazok, akik kalandjai szféráiba kerültek- De a »majdnem« sohasem hagyta cserben. Az volt őrangyala, nemtője. A »majdnem« őrködött fölötte, amikor átúszta a Niagara-zuhatagot, amikor leszált a Vezúv kráterébe, amikor glecsereken kúszott föl s hírhedt brigantikkal viaskodott életre-halálra az Abruzzók szakadékaiban. — Bizony, majdnem otthagytam a fogamat . . . Megjegyzem, egy foga sem hiányzott. Fakók, plombosak voltak, de teljesek. Sőt, jó órában legyen mondva, testén zuzódásnak sehol a legcsekélyebb nyoma sem volt fölfedezhető. Jól táplált, kissé lomha test, savós szemekkel, s néhány szabálytalan alakú szemölcscsel. Az úgynevezett porhüvely nem jelezte, hogy majdnem a legrettenthetetlenebb lelkek egyikét hordozza. Megvallom, sok élvezetet találtunk előadásában. Egy szavát se hittük, de szívesen hallgattuk. Mert az idők során bizonyos artisztikus módszert sajátított el. Meg tudta festeni kalandjainak milieujét. A részletekben szürkeségre törekedett, a nüanszokban diszkrécióra. Aztán tudott a valószínűségekkel manipulálni. Nápolyi kalandokat akkor hallottunk tőle. ha két hétig Káposztásmegyeren tartózkodott. Ilyenkor néhány olasz szót is kevert az előadásába: per bacco, porco di dió . . . stb. A távolabbi zónákba eső kalandokat olyan időszakba helyezte, amikor még nem ismertük. Ha nőkről beszélt, csak kezdőbetűket említett. — Roppant érdekes volt, mikor D. E. őrgróf leányát szöktettem meg. A csónak majdnem fölborult, az őrgróf majdnem lelőtt, a lovak majdnem elragadtak . . . Üres kézzel sohase jött közénk. Mikor fantáziája elbágyadt s a. kedve lelohadt, akkor megelégedett jelentéktelen, köznapi veszedelmekkel :
