Tolnamegyei Közlöny, 1909 (37. évfolyam, 1-52. szám)
1909-04-15 / 15. szám
Függetlenségi és 48-as Kossuth-pánti politikai hetilap Szerkesztőség Bezerédj István-utcza 6. sz., hová a lap szellemi részét illető minden közlemények intézendők Telefon 11 Kiadóhivatal Telefon 11 Molnár-féle nyomda r.-t. hová a lap részére mindennemű _______hirdetések és pénzkfildemények intézendők Hú svéti cikkelyek. A lezajlott húsvéti ünnepségek irányadó politikusaink közül többeket, ujságcikkelyek- ben, megszólaltattak, kik bámulatos egyhangúsággal megállapították a politikai helyzet vigasztalan voltát. így Kossuth Ferenc, a függetlenségi párt elnöke és vezére, keserűen panaszkodott, hogy intő szózata, melyben a pártokat uj alakulásra és egyesülésre hívta fel, a pusztában elhangzó szó volt s igy a bekövetkezendő jövőről sötét képet kénytelen festeni. Eötvös Károly szinte húsvéti újságcikkedben figyelmeztette a nemzetet, hogy Ausztriának azon háromszáznyolcvan éves törekvése, hogy Magyarországot ősi alkotmányától, s törvényekben biztosított állami önállóságától és függetlenségétől megfosztva, Ausztriába tartományként beolvassza, ma is uralkodó törekvés a Lajtán túl s az 1867. évi kiegyezés több lényeges részének, mint a magyar hadsereg, külképviseletben való állami egyenjogúság s gazdasági önálló berendezkedés, elmaradt végrehajtása mind azt igazolja, hogy Ausztria most sem adta fel központosító törekvéseit s 40 évi látszólagos nyugalom dacára is el lehetünk készülve, törvényes jogaink érvényesülése érdekében folytatott kemény harcra. S hogy Eötvösnek ezen állítása a valóságot teljesen fedi, semmi sem bizonyítja jobban, mint az a merev visszautasító álláspont, melyre Ausztriában a magyar kormány azon javaslatával szemben helyezkedtek, hogy a vitás bankügy, kartelbank felállításával oldassák meg; az önálló magyar banknak tervezett feállitása pedig udvari körökben talál hasonló visszautasításra Már most. ha a közös bank szabadalmának bizonyos időre való meghosszabbítása tárgyában nem sikerül a magyar álláspontnak oly lényeges engedményeket kicsikarni, melyek a közvéleményt némileg megnyugtatják s ha ezen a téren is oly határozott ellenzésre talál a tárgyaló magyar kormány s Kossuth Ferencnek erkölcsi lehetetlenség lesz pártjának azt javasolni, hogy a békés fejlődés további biztosítása érdekében mondjon le egy aránylag rövid időre törvényes jogai érvényesítéséről, akkor már a napnál is világosabb lesz, hogy Bécsben most is él és létezik a törekvés Magyarországot államiságának, még a szentesített törvény keretei közt való kifejtésében is megakadályozni. Hogy ennek mi lesz a vége, azt a történelem feljegyezte a nemrég múltban. — Magyarországnak elszánt és semmitől vissza nem riadó harca, alkotmányának és önálló államiságának megtartása vagy visszaszerzése érdekében. Ausztria külső és mint a legközelebbi események eléggé megmutatták, számos ellenségének újólagos tömörülése, hogy tartományait, melyekhez faji rokonság fűzi őket, maguknak megszerezzék. S végül a magyarság szenvedőleges magatartása folytán egy szolferinóihoz és könig- grätzihez hasonló fényes vereség. Akkor majd ismét jönnek kiegyezést kötni, csakhogy a magyarságnak lesz-e kedve, annyi fájdalmás csalódás után újra egy ilyen lejtőre Felelős szerkesztő Főmunkatárs BODA VILMOS HORVÁTH IGNÁCZ lépni, az a kétes jövő kérdése marad hosszú ideig. Igazán megáll a józanul gondolkodó | embernek az esze, hogy miként lehetséges ilyen mérvű rövidlátásnak és szűk látókörü- ségnek burjánozni fel olyan körökben, melyeket a véletlen 40 millió nép kormányzására és boldogitására szemelt ki. Na, de talán nem is olyan sötét a helyzet, mint aminőnek egyelőre látszik. Ó Felsége, a budapesti lapok híradása szerint, folyó hó végén Budapestre jön s nem lehetetlen, hogy az összes függő kérdésekben olyan megállapodás jön létre, mely a nemzet többségét, ha nem is elégíti ki, legalább rábírja arra, hogy törvényes jogainak épségben tartása mellett, egy időre belenyugodjék valami közvetítő megoldásba. Magyarország békét akar, mert erre állami, fontos feladatainak megoldása érdekében szüksége van; de ebből nem lehet arra következtetni, hogy azt minden áron akarja. Van egy lélekemelő tulajdonsága, mely alkotmánya és állami különállása iránti örök és megtörhetlen hűségében nyilatkozik meg. Ezer év mutatta meg, hogy a sors minden csapása nem volt képes ezt az érzelmet a magyarság szivéből nemcsak kiirtani, hanem azt csak meg is; gyengíteni. S ez az örökéletü hűség, ez a minden bajok és szenvedések közt helytálló érzelem, ma még, ha lehetséges, fokozottabb mértékben él közöttünk. Nincs az a cselszövény, nincs az a nyomor és szenvedés, mely ezen hűségen s ezen érzelmen változtam képes volna. Azért jól gondolják meg Bécsben, hogy mi következménye lesz annak: ha erre a magyar külön szentségre, botorul felemelik kezeiket. Most egymással csaknem ellenséges hangulatú pártokra vagyunk oszolva, de ha elkövetkezik a négyszáz éves osztrák politika újra feltámadása, bizonyára azzal, nagyon csekély kivétellel, mindnyájan szembe- szállunk. Most már — mint Kossuth Ferenc egyik húsvéti cikkelyében felemlítette — Ausztria nagy tervvel foglalkozik s ha ideje és tehetsége lesz hozzá, talán megvalósítani meg is kísérli s ez nem kisebb dolog, mint feladni a monarchia mostani alapjait s a magyarnémet dualismus helyére a magyar-német- szláv trializmust állítani. Eltekintve attól, hogy a magyar nemzet sohasem menne bele oly állami alakulásba, melyben ő mint kisebbség, a német-szláv többséggel állna szemben, még azért is ez a hóbortos tervet a kivihetetlen ábrándok közé kell sorolnunk, mert az mértani pontossággal a monarchia széthullását eredményezné. Annyiféle faj, néptörzs, nemzet és nemzetiségből van ez a monarchia összetákolva, hogy igy is csak a legnagyobb, mondhatjuk, művészettel, vagy inkább fegyveres haderővel lehet őket együtt tartani; ha most még a hatalom gyakorlói közé felvesznek egy újabb s a többivel szinte össze nem férő elemet, azzal megpecsételik jövendő sorsukat. De hát végzetét senki sem kerülheti ki. Legyen úgy, amint ők vakságukban akarják. Mi azért csak valahogy megélünk, mert szerencsére vagyunk oly nagy falat, mely akármelyik hódításra indult nagyhatalom gyomrát alaposan megterhelné. Boda Vilmos. A tolnamegyei gyermekmenhely- osztály megalakítása. A pécsi állami gyermekmenhely-bizottság tolnamegyei osztálya folyó hó 14-én Szekszár- don d. e. 11 órakor a vármegyeháza nagytermében előkelő közönség által látogatott gyűlést tartott, melyen Apponyi Sándorné grófnő és Sztankovánszky János cs. és kir. kamarás elnökölt. Az Országos Gyermekmenhely részéről megjelent Huffy Pál miniszteri tanácsos, a gyer- mekmenhelyek országos főfelügyelőié, a pécsi állami gyermekmenhely részéről dr. Gobbi Gyula, a pécsi gyermekmenhely igazgató-főorvosa. Jelen voltak még : özv. dr. Sass Istvánná, Ágoston Istvánná, dr. Leopold Kornélné, Rill Mariska, gróf Apponyi Géza főispán, Simontsits Elemér alispán, Csapó Vilmos és Sztankovánszky János kamarások, Percéi Dezső vbtt., Biró Imre prépost-plébános, dr. Fent Ferenc plébános, szentszéki ülnök, Sass László földbirtokos, dr. Leopold Kornél ügyvéd, dr. Tanárky Árpád igazgató-főorvos, Wigand János főgimnáziumi igazgató, dr. Drágíts Imre tb. főorvos, dr. Lévai Dezső dunaföldvári orvos, Jeszenszky Andor földbirtokos, Leopold Sándor bankigazgató, báró Schell József, Bernrieder József, Bernrieder János föld- birtokosok, Szabó Károly orsz. képviselő, Tihanyi Domokos kir. tanácsos, Kurz Vilmos árvaszéki elnök, Forster Zoltán főjegyző,„Éry Márton tb. főjegyző, Kovács S. Endre, Orffy Lajos takarékpénztári vezérigazgató, Papp Gyula h. árvaszéki elnök, Bajó Pál főszolgabíró, Stein- feld Béla árvsz. ülnök, Bajó János árvaszéki ülnök, Végess János tb. árvaszéki ülnök, dr. Stern Adolf bölcskei orvos, dr. Grünfeld Adolf paksi orvos, Jasek Sándor vm. aljegyző, Per- czél Béla vm. aljegyző, Földvári Mifiály főlevél- tárnok, Rill József várkapitány, több községi jegyző, Horváth Ignác tanító és még többen. Ápponyi Sándorné grófnő pont 11 órakor lelkes éljenzés közben foglalta el az elnöki széket és rövid, de eszmegazdag beszéddel nyitotta meg a gyűlést, melyben két szempontot jelelt meg. A gyermekvédelem célját és módját. A cél — úgymond — tisztán áll előttünk, melyet a társadalomnak kell lelkesen támogatni. A módra nézve nincs utasítás, mert hiszen a hölgyek elég leleményesek a jótékonyság gyakorlásában. Végül azzal fejezte be minden oldalról tetszéssel találkozó beszédét, hogy kövessük szivünk sugallatát, akkor a humánus ügy diadalra jut. Ezzel a biztos reménnyel nyitotta meg a gyűlést. Hosszan tartó eljenzés. A jegyzőkönyv vezetésére felkérte Perczel Bélát. Ezután nagy figyelem között szólásra emelkedett Ruffy Pál miniszteri tanácsos. Első hálás, köszönő szavát Apponyi Sándorné grófnőhöz intézte, aki alkalmat és módot nyújtott arra, hogy az országos állami gyermekmenhely Szekszárdon zászlót bonthatott a legnemesebb cél érdekében. Ez az első eset, hogy várme- gyeileg kísérelik meg a megyei szervezkedést. Ennek nagy jelentőséget tulajdonit. A vármegye mindig küzdött a szabadságért, az alkotmányért, a hazáért. A vármegye a humanizmusnak is mindig zászlóvivője volt. Tudja, hogy Tolnavármegye társadalma felkarolja a gyermek- védelmet is. Amit az elhagyott gyermekekért teszünk, azt a jövőért cselekesszük. A kormány 1901. évben alkotott törvénnyel biztosította államilag a gyermekvédelem jogát. Magyar- ország vezet az európai müveit kulturállamok között a gyermekvédelemben. Ezt minden nemzet elismeri, mert hozzánk jönnek tanulmányozni emberbarati intézményeinkét. Széli Kálmán volt miniszterelnök nevéhez fűződik Magyarországban a gyermekvédelem. Negyvenhétezer gyermeket gondoznak nálunk. Az egész ország érzi a gyermekvédelem áldásos hatását. Az elhagyott gyermekek egyrésze elhalt volna, másik része pedig a börtönbe jutott volna védelem nélkül. Csak úgy lehet sikeres kialakulása működésűnknek, ha abban a társadalom minden osztálya részt vesz. Az állam úgy szereti a gyermekek meg. MT Hátralékos előfizetőinket tisztelettel kériük a hátralékos összeg mielőbbi beküldésére- H Megjelen hetenként egyszer, csütörtökön Előfizetési ár: Egész évre 12 K, évre 6 K, */4 évre 3 K Számonként 24 fillér e lap nyomdájában Hivatalos hirdetések: 100 szóig 3 K 74 f, íoo—200 szóig 5 K 74 f, 200—300 szóig 7 K 74 f, minden további 100 szó 2 koronával több. Nyilttér garmond soronkint 30 fillé
